Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

---------------------------------------------------------------------------------------------­MAI SZAMTflVK TARTALMÁBÓL; N. A. Balpa^n és N. Ss. H rnsesov Indiai tartózkodása — Ké­szülődés a télre a Csornai Téglagyárban. — Árubemutató Győrött. — A megyei és a Győr városi tanácstagok fogadó* órái* hrfflTamolólf Műszaki intézkedésekkel készOlilnk a következő évr< As épülő Roaztor Tím év télt et a szovjet kormány határozata óta, hogy helyre kell ál­lítani és üjfä kell építeni 15 orosz várost, köztük a Don menti Roszto­­vöt. íme előttünk van az újjászü­letett gyönyörű város, amelyet el­borítanak a virágok. S ez nerfi túl­zás: az utcákon, tereken, parkokban, kertekben 15 millió különböző virá­got ültettek el. Nagy építkezés folyik jelenleg a Don menti Rosztovban. A Szovjetek terén rövidesen befejezik egy monu­mentális épület, a bányászok háza építését. Újjáépítik a Gorkij Drá­mai Színházai, az Engels utcában az épitömunkások klubján az utolsó simításokat végzik. Megváltozik a Bugyonnij sugárút. — a város egyik főútvonalának ké­pe: nemsokára nagyszerű épületek díszítik majd — a területi pártis­kola és az 1500 férőhelyes téli cir­kusz. Rendezik a rakpartot Is, a roszto­­viak büszkeségét, továbbá a stran­dot, a város parkjait, tereit és kert­jeit. A városban két kultúrpalota — a mezőgazdasági gépgyáré és a vasutasoké — továbbá 14 iskola épül: főiskolák, technikumok, álta­lános iskolák. Pártunk és kormányunk fontos határozatokat hozott a technika fejlesztéséről, az új technika alkal­mazásáról, amelyek elengedhetet­lenül szükségesek a tervfeladatok megoldásához. A technológiai elő­írások fejlesztésével, gépeink kor­szerűsítésével, új technika alkal­mazásával jelentős termelékenység növekedést és önköltségcsökkentést kell elérnünk, mert csak így tudunk eleget tenni az egvre növekvő bel­földi és külföldi igényeknek. A szövetek önköltség-alakulá­sának egyik legdöntőbb tényezője a felhasználásra kerülő nyersanyag. A manipulációban Hajós László, a Szocialista Munkáért Érdemérem­mel kitüntetett osztályvezető irá­nyításával a műszaki dolgozók át­vizsgálják az egyes szövetek nyers­anyag keverékének összetételét. Kí­sérletet folytatnak, hogy a külföldi nyersanyagokat minőségi romlás nélkül, milyen hazai nyersanyag gal és gyártási termékkel tudják helyettesíteni A kísérletek eddigi eredményei azt mutatják, hogy 1956-ban mintegy másfél millió fo­rintot takarít meg az üzem egyes külföldi nyersanyagok belföldi anyaggal való pótlásával. Rudolf László főmérnök vezeté­sével a műszakiak állandóan kísér­leteznek a műszálfonalak felhasz­nálásával. Ezek a kísérletek kiter­jednek a külföldi műszálfonalak he­lyettesítésére is. Sikerült elérni, hogy egyes cikkeknél megfelelő arányban hazai pamut-típusú mü­­száifonalat használjunk fel külföldi helyett. Ezzel körülbelül félmilliós megtakarítást érünk el a követke­ző évben. Halász Ferenc főtechnológus és Csizmadia István fésűsfonódai tech­nikus most fejezte be a fésűsfono­dában a „Julipon” csúszásgátló al­kalmazására vonatkozó kísérleteit. A kísérlet eredményeképpen az új módszerrel gyártott fonalaknál je­lentősen csökkent a szakadékonyság és a hulladék. A kísérletek eredmé­nyeit tanulmányba foglalták össze, hogy más üzemek is hasznosíthas­sák ,4 szövőelőkészltőben és szövődé­ben most folynak a kísérletek, hogy az eddig alkalmazott 60 grammos csévék helyett 90—100 grammos csévéket használjanak. Jelenleg egy szövő nyolc óra alatt 95—100-szor cserél veté'.őt. A cséveméreiek nö­velésével 60—65-re csökken a ve­télőváltások száma. Ezzel sikerülne megkönnyíteni a dolgozók munká­ját, növekedne a termelékenység és csökkenne a hulladék. A kártoltfonodában és fésüsfono­­dában hasonlóképpen, az elöfonal­hengerek is a csévék méreteinek nö­velésével kísérleteznek. A következő évre való felkészü­lést mutatják a felújítási és beru­házási tervek is. A felszabadulás óta több új üzemrésszel bővült a gyár, ezért sokkal nagyobb a gőz, az energiaszükséglet. Az erőtelep­nek is követnie kell a fejlődést. Több mint hárommillió forinttal korszerűsítik az üzem két kazán­házát. A gyár termelése állandóan emel­kedik. Egyre több és több fonalra van szüksége az üzemnek. A meg­­növekedett . fonalszükséglet bizto­sítására a fésüsfonoda három új gyürüsfonógéppel bővül. Az év elején megkezdik a kartoltfonodai fonógépek meghajtásának korszerű­sítését. Ugyancsak a kővetkező évi feladatok közé tartozik a fonás-elö­­készltö egyes üzemrészeinek átszer­vezése, amely még gazdaságosabbá teszi az anyagmozgatási és bizto­sítja az egyes üzemrészek további fejlődését. A tervek szerint új épü­letbe költöz:k a laboratórium. Újabb felszereléseket kap és tudo­mányos kísérletekkel segíti a ter­melőmunkát. N. T. Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár. HÍREK Albániából Családi házak ápiilnok állami aagífSággal Az Albán Népköztársaságban Berat és Lusnya körletben is egy­re több falusi és városi dolgozó épít új otthont az állam segítsé­­gével, Az utóbbi kilenc hónap alatt a két körzet dolgozó paraszt­sága csaknem 31 millió lek, a vá­rosi dolgozók pedig mintegy 8 millió lek kedvezményes állami hitelt kaptak családi ház építésre. Többszáz lakóház már el is ké­szült. Albániában nagy gondot fordüknak a múzeumokra Nemrég avatták 'fel Koreában a városi múzeumot, amely a megye lakosságának történelmét mutatja be a legrégebbi időktől napjainkig, és bemutatja a vidék természeti kin­cseit. Az Albán Népköztársaságban nagy gondot fordítanak a múzeumok létrehozására, bővítésére és fenntar­tására. A felszabadulás előtt Albá­niában egyetlen múzeum sem mű­ködött és az archeológiái kincseket, az ország ókori történetének bizo­nyítékait idegenek rabolták el. Ma az ország több múzeumát, igen so­kan látogatják. Zárszámadás előtt egy ukrán kolhozban Az ukrajnai Kalinyln kolhoz föld­jeinek idei,, gabonatermése elérte a 41000 mázsát, ami majdnem tíz­ezer mázsával több mint az 1960-ra előirányzott mennyiség. A kaihoz összesen 12 500 mázsa szemesterményt raktározott el ta­karmányozási célra. Ez több, min: háromszorosa annak, amennyit az elmúlt évben takarmányozásra fel­használtak. Azonkívül körülbelül 2000 tonna zöldtaharmányt, kukori­­caszárt, stb., továbbá 860 tonna cső­­veskukoricát silóztak be. de széná­ból, szalmából, pelyvából is nagy készletek vannak. A közös állatai. lomány ellátására szánt jó minőségű takarmánykészlet körülbelül két év­re lesz elegendő. A bőséges takar­­aranyozásnak köszönhető elsősorban, hogy az idén minden tehén körül­belül 500 kiló tejjel többet ad, mint tavaly. Hízóba az Idén 400 sertést állítottak. Már eddig is több mint egymillió rubel jövedelmet adott az állattenyésztés. A kolhoz tagjai’ már nyolc hó. napra megkaptak az előlegeket. .42 előlegek osztásánál természetesen a szerzett munkaegységeket vették fi­gyelembe. Szergej Bogdán feleségével együtt az állattenyésztésben dolgozik. Har­minc mázsa búzát, azonkívül jelen­tős mennyiségű olajat, zöldségfélét és 8169 rubel készpénzt kapott. De ez még nem minden. A seriéshízla­­lásnál elért jó eredményeikért ki­egészítő részesedést is kaptak: 169 kiló húst, tíz malacot és több mint 500 tojást. A ~ zárszámadáskor, amikor majd véglegesen felosztják a jövedelmet, még körülbelül két mázsa gabona és 10—12000 rubel készpénz jut m­­kik. Az Idén mintegy 2144 000 rubel készpénz jövedelemre számítanak J kolhozban, de már az eddigi érté­kesített terményekért több mint 2360 000 rubelt kaptak. Az állami banknál nyitott folyószámlán egyre növekszik a kolhoz betétje, s az el­nök számítása szerint év végére meghaladja a három és félmillió ru­belt. Ebből legalább kétmilliót ki­osztanak a tagság között, a fennma­radó összeget pedig a kolhoz oszt hatatlan közös alapjának kibővíté­sére és egyéb befektetésekre jordit­­ják, A kapuvári járás vezet a begyűjtési versenyben A legutóbbi országos értékelés alapján megyénk harmadik hely­re került a begyűjtési versenyben. Ez a helyezés sem lehet azonban megnyugtató, mert az éves be­gyűjtési terv teljesítése terén még nagyon sok tennivalónk van. Az év végéig már csak egy hónap van hátra, a teljesítésre váró százalé­kok pedig még elég nagyok. Arra van tehát szükség a következő hetekben, hogy a községek veze­tői, a begyűjtési szervek kpvesse­nek el minden azért, hogy a jövő esztendőre egyetlen dolgozó pa­raszt se vigyen át hátralékot semmiféle termékből, vagy ter­mény bőL A megyén belül a versenyben továbbra is a kapuvári járás ve­zet 87,8 százalékos teljesítéssel. A kukorica- és baromfibeadás te­rén még ebben a járásban is na­gyon sok a tennivaló. A második helyen a soproni járás halad 86,4 százalékkal, a harmadik helye­zett pedig a csornai járás. Mind­két járásban meg kellt gyorsítani a kukorica begyűjtését.' Mo6t már nem lehet kifogás egyetlen járás­ban, egyetlen községben sem az, hogy késik a szedés, azért késik a beadás is. Most már mindenhol letörték a kukoricát, csupán a be­gyűjtő szervek munkáján múlik, hogy a begyűjtési tervet is tel­jesítsék mindenhol. A csornai já­rásban a sertés- és baromfibeadás eredményén is sürgősen javítani kell. Az utolsóelőtti és az utolsó helyen a győri, illetve a moson­magyaróvári járás halad. Mind a két járásban lemaradtak a kuko­rica-, a sertés- és a baromfibe­­ad ássál. A városok versenyében első Sopron, második Mosonmagyar­óvár és harmadik Győr. KÉT KÓRUS HANGVERSENYÉ Kedves vendége volt a napokban a Megyei Ta­nács szakszervezeti bi­zottságának. A nagyszom­bati Bradlan-kórus láto­gatott el a Megyei Tanács kórusához vendégszerep­lésre. A kórust szomba­ton Zagyva Imre elnök­­helyettes és Dávid István szakszervezeti elnök fo­gadta Komáromnál Győ­rött a Vörös Csillag Szál­lodában ünnepélyes kö­szöntéssel a kórus bizott­sága fogadta a csehszlo­vák vendégeket. A közös ebéden Markó Gyula, a Megyei Tanács v. b. el­nöke köszöntötte a ma­gyar-csehszlovák kultúr kapcsolatok elmélyítése alkalmával a kórust. Kollár Károly, a nagy­­szombati pártszervezet tit­kára válaszolt az üdvöz­lő szavakra. Este 7 órakor a Felsza­badulás Kultúrotthonban megkezdődött a két kórus hangversenye. A himnu­szok elhangzása után a magyar vezetőség zászlót és ajándékot adott át a vendégeknek. A műsor első felében a Megyei Tanács kórusa szerepelt. Kiemelkedő számuk Kodály: öregek című kórusfeldo gozása volt. A kórus komoly át­éléssel és művészi meg oldással tolmácsolta Ko­dály egyik legnehezebb körusművét. A műsoron szerepelt még Palesztrina. Aljábjev Schumann és Tornyos-mű. Szerepeltek a kórus szólistái is. A műsor második felét a csehszlovák vendégek adták. Műsorukból ki­emelkedtek a nagyszom­bati Schneide« Miklós: Üdv a munkának, Toller: Munkásdal, Bella: Szlo­vák nép ünnepe, Smetana; Hozomány, Suchony: Mi­lyen szép vagy szülőföl­dem, Mikula: Diósi eskü­vői dal, Fratkin: Dal a Dnyeperről, Bárdos Lajos: Duna-dana című kórus­müvek. Kedves élményt nyúj­tott a közönségnek a há­romtagú szólókar, Szmi­­dovicsová, Richterová és Holovicsova, akik szlovák morva, orosz és lengyei népdalokat énekeltek Richter harmonikakísére­tével. Bulla Tér ka nemzeti vi­seletben két szlovák nép dalt adott elő: Láttam egy kislányt, és a Cseresznye címüt. A Bradlan-kórus műsorával saját népi, nemzeti kultúráját mu­tatta be a zsúfolásig meg­telt kultúrotthon hallga­tósága előtt. A Bradlan-kórus művé­szeti vezetője, Dániel Bul­la és két instruktor, Vi­­liám Andriász és Ciril Gál, akik szintén vezé­nyelték a kórust. Velük jött a kultúrosztály veze­tője Gavlah Milán és a Nemzeti Front titkárnője, Szmilák Zdenka A Me­gyei Tanács kórusát Kő­halmi János énektanár ve­zényelte, a zongorakísére­tet Nagy Zoltán zeneta­nár a kórus korrepetitora adta A jól sikerült közös hangversenyt a két kórus baráti összejövetele kö­vette a Megyei Tanács klubhelyiségében. Másnap a Bradlan-kó­rus Budapest nevezetessé­geit tekintette meg. Duch István levelező. A múzeumokban található anyagok az albán nép dicső múltját, szabad­ságukért vívott harcukat és az or­szágban található természeti kincse­ket illusztrálják. Az albán múzeu­mokat számos külföldi vendég is la• ogatja. Növeli termelését a karosai üveggyár Az üvegipar egyik legfontosabb iparág az Albán Népköztársaság­ban és dolgozói egyre szebb mun­­kasikerekkel biztosítják a vásárló közönség igényeinek kielégítését A harmadik negyedév folyamán a munkatermelékenység négyszere­sére emelkedett és az üveggyáii dolgozók tervelőirányzataikat 88 százalékkal teljesítették túl. A gyárban működő szakmai tovább­képző tanfolyamokról egyre több szakmunkás kerül ki, s ennek eredményeként szakadatlanul ja­vul a munka minősége és bővül a választék. Filmvetítések ■ falvakban .42 albán-szovjet barátsági hónap alkalmával a köztársaság valameny­­nyi falujában ismertették a Szovjet unió népeinek a kommunizmus épí­tésében elért sikereit. Ez alatt az idő alatt az Albán Szovjet Baráti Társaság vándor mozijai több mint száz vetítést tar tottak a falusiaknak, amelyeken csaknem 32 ezren vettek részt 4 vándormozi októberben még számos helyre eljutott. Sok játék- és do. kumentumjilmet vetített az albán falvak lakóinak. Fejlődik a faipar az Albán Népköztársaságban Az Albán Népköztársaságban gyors ütemben halad a faipar fejlődése. Ezt az országban talál­ható erdőségek nagyban elősegí­tik. A felszabadulás előtt elha­nyagolták a faipart, a felszaba­dulás után számos faipari létesít­ménnyel gazdagodott az ország. Elsősorban megépítették a »Nako ^piru* fakombinátot, Pukaban és Pogradecben famegmunkáló gyá­rat építettek, ezenkívül bútor­üzemet is létesítettek. Az idén 1950-hez viszonyítva, megkétszereződött a bútorgyár* tás, XL árfolyam, S88. »rám. 19*6, december 1, csütörtök ARA; 50 FILLER

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék