Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
* A MAGYAR SAJTÓ NAPJA ,,ot mi miiünk Lq.eny.ll a d&lqűzáh leixeleit“ jól emlékszem még egy régi és- koreai, hőstettes. Mintha a földből kai segít a lap. Rengeteg olyan tudószakára, amikor vonatkozott haza- nőttek volna ki ezek a még tanultnivaló, mely időszerűségénél fogva felé. Hogy legyőzzem a ritmikus emberek előtt is csak térképről is- sokat segíthet az embernek a nehéz, ingázás álmosító kényszerét, az abmert helységek — szinte újra népességekkel folytatott harcban, megtalakhoz álltam és néztem a vigasz, sült be az ország. Nagyszerű érzés látható benne. Hiszen akik írják, a tylannak tetsző sötétséget. Kint naolvasni munkasikerekről, híres em- népből valók, s jól ismerik annak igen messze, fények villantak htéberekről, termelőszövetkezetekről, a gondjait, örömeit. Sőt nemcsak iskán és közömbösen. Falvak fényei termelés hőseiről. Öröm fog el, ami merik, hartem — ami soha nem volt hunyorogtak a távolban és én kikor ismételten olvashatok azokról, még — igénylik a dolgozók leveleit, ránssian találgattam magamban, akiket a sajtó útján ismertem meg, hozzászólásait, ugyan milyen népek, milyen ember Erő és biztonság sugárzik szavuka sajtó olvasása, a tanultak rek élhetnek ott? Talán éppen akkol. Jó tudni, hogy élnek, hála az hasznosítása egyik legkedvesebb kor, ott a vonaton döbbentem rá azúj magyar sajtónak, amely a legfoglalkozásom. A magyar sajtó napra, hogy itt e kicsi hazában milyen egyszerűbb emberek életét is odaínn egr szeretettel gondolok arra, távol esnek egymástól falvak, váró- s jó figyelemmel kisek, akik fáradságot nem ismerve, ezt sok, emberek. Magyar létemre mi- Mindezeken az élményeken túl, lehetővé teszik, igen keveset tudok róluk, pedig nin. élelem átformálásában is nagyon sok Súly Lajos, esenek is messze Mosonmagyaróvártól. Amit akkor — még a háború előtt — az ütött,kopott személykocsiban nem tudtam megérteni, ma már megértem. Úgy kellett annak lenni a régi rendszerben. Maradjon mindenki magára — ne törődjön mással. Így volt ez jól az urakra is. Az akkori sajtó is teljes megalkuvással támogatta azt a széthúzó, elidegenítő törekvést. Legalább is jórészben. Ha csak vásárokról hazatérő parasztok nem mondtak el valamit más falvak életéről, nem tudott senki semmit. A felhizlalt rémtörténetek voltak hivatva arra, hogy elfödjék a valóságot, a magukra maradt tömegek küzdelmes életét. Ha volt egy-két igazi újságíró, aki témáját a proletáriátus, a szegényparasztság életéből vette — akármilyen tehetséges is volt —, nem tudott boldogulni. A cél az volt: maradjon egyedül mindenki, így lehet fenntartani a terrort, a szűklátókörűséget. Mint taposómalomban, ne lásson a maga nyomorúságán túl a munkás, így lehetett igában tartani. Ha panaszkodott is néha, nem volt, aki ezt meghallja, aki segítsen. Tíz éve kelt fel »rabágya kőpárnáiról« a szabaddá lett magyar sajtó. A régi újságok helyett új, szokatlanul frisshangú lapok jelentek meg. Ami olyan nagyon hiányzott, az mind benne volt. Eddig nem is ismert gyárak, falvak dolgozóinak Írjatok az újságnak! Amikor az első demokratikus lap megjelent és olvastam benne a dolgozók leveleit, eszembe jutott Lenin elvtárs szava: »Írjatok az újságnak!« A szabad sajtó gyorsan elterjedt és megkedvelték a dolgozók. Egyre több levél jelent meg benne, amelyet a dolgozók írtak. Ez bátorított engem is arra, hogy tollat vegyek a kezembe és írjak az újságnak. Mi, az új magyar sajtó levelezői, tudjuk jól, hogy a kapitalista sajtó soha nem foglalkozott a dolgozók problémáival. Sok olyan eredményről adhatnék most számot, amelyet a sajtó segített megvalósítani. De hadd beszéljek most arról, ami a jövő feladata: még több levelező írásával gazdagítani az újságot, még több levelező írásával segíteni a szerkesztőség munkáját A magyar sajtó napján köszöntöm a szerkesztőséget és kívánom, hogy továbbra is szeretettel foglalkozzanak a dolgozók problémáival. Sáhó György levelező. ______________________________ Továbbra is kérjük a Győr-Sopron megyei Hírlap segítségét A február 1-i sat Sarvas alkalmából köszöntöm megyei sajtónk orgánumát, a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztőségét, minden dolgozóját és sok sikert kívánok további munkájukhoz. Tapasztaljuk napról-napra, hogy a Győr-Sopron megyei Hírlap a szerkesztőségen és kiterjedt levelezőtáborán keresztül állandóan segítséget nyújt a tanács munkájához. A jövőben is szívesen fogadjuk és kérjük a Győr-Sopron megyei Hírlap segítségét. Rá kell mutatnom arra is, hogy a segítség a lap részéről megnyilvánult abban is, hogy a jó eredmények tudatosításával mozgósította városunk dolgozóit az állampolgári kötelezettségek teljesítésére. Koppány Lajos v. b. titkár, Mosonmagyaróvár. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének üdvözlete Kedves elvtársak! A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a magyar sajtó napja alkalmából szeretettel köszönti a sajtó dolgozóit. Ez a nap jó alkalom újságjaink régi, haladó hagyományainak felelevenítésére és a szocializmus építéséért végzett sajtó-smunka elismerésére. Sajtónk szép eredményekkel büszkélkedhet a dolgozó tömegek felvilágosításának, nevelésének, tájékoztatásának munkájára. A szovjet példa követésével így szolgálják a sajtó dolgozói pártunk és kormányunk politikáját. Harcoljanak ezután is az igazságért, a békéért, a párt útmutatásai alapján a szocializmus győzelméért. Fáradhatatlanul munkálkodjanak azon, hogy újságjaink a szocialista eszmék tartalmi tisztaságához méltó köntösben, ideológiai, politikai és sajtóhiba nélkül jelenjenek meg. A leírt és nyomtatott betű útján maradjanak hűségesek és következetesek mindazon magasztos eszményekhez, amelyeket népünk nagyjai és a kommunista sajtó mártírjai képviseltek. Legyen ez a nap ünnepi emlékeztető az illegális kommunista sajtó hősi harcaira és további erőforrása a szocializmus végső diadalát szolgáló sajtómunkának. A magyar sajtó napja alkalmából jó egészséget kívánunk mindannyiuknak. Budapest, 1966. február 1. Elvtársi üdvözlettel: a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége nevében Galló Ernő elnök. Lapunk hűséges barátai — levelezőink Nevüket már jól ismeri a megye újságolvasó közönsége. S most, a közölt fényképek alá írt nevek után megismerjük őket „személyesen” is. Korántsem mondhatjuk, hogy e képek, vagy e pár sor híven mutatja be a lap levelezőinek egyre növekvő táborát. Nem. Ha az újság minden oldalát fényképekkel és nevekkel töltöttük volna meg, akkor sem írhattuk volna le azoknál neveit, akik állandóim segítik a szerkesztőség munkáját. Akiknél képeit most közöljük, a sok hűséges barát, a sok jó segítőtárs,a lap sok-sok levelezője közül a leghűségesebbek, a legjobb barátok . Hosszú évek óta írnak rendszeresen a lapnak, s leveleik mind egy egy téglát jelentenek ahhoz a nagy műhöz, amellyel építjük, fejleszt- jük szabad hazánkat. Levelezőink feltárják az eredményeket, hog tanuljanak belőlük mások és rámugatnak a hibákra, hogy mások el ne kövessék azokat. Okot is és a lap többi, hűséges jóbarátját is az kérjük: továbbra is segítsék munkánkat. Segítsenek megvalósítani azt, hogy a lap egy hivatásos munkájára sok-sok levelező jusson, s hogy velük együtt írjuk a lapot. Velük, nekik és értük, a dolgozókért szóljon, harcoljon a szabad sajtó minden sora. MOLNÁR JÁNOS Dunaszentpál, EgyetértésTSZ. VOGEL SANDORNÉ Mosonmagyaróvár, Kötöttárugyár. DR. CSATKAI ENDRE Kossuth-díjas múzeumigazgató, Sopron. KRAUSZ SÁNDOR Győri Hajtóműgyár. DOMBÓVÁRI ANTAL Ujkér, Alkotmány TSZ. ROZSA SÁNDOR Kapuvár, JÓZSA ANNA Győrszentiván, ZETTL ANDRASNÉ Magyarkimre, Rákóczi TSZFLEISCHMANN IRMA Győr, BITTERA ROZA Győr, Wilhelm Fleck Vagongyár. „Kérjük, kísérje továbbra is figyelemmel munkánkat az újság” Üzemünk, a Győri Keksz- és Ostyagyár dolgozóival és munkájával sokat és szívesen foglalkozik a Győr-Sopron megyei Hírlap. Mi, DISZ-fiatalok örömmel olvassuk és vesszük tudomásul az üzemünkről szóló cikkeket, mert minden alkalommal velünk is foglalkozik és munkánk elvégzéséhez nagyobb kedvet, lelkesedést ad. Amikor pártszervezetünk titkára, vagy az üzem vezetősége személyes elbeszélgetéssel, vagy megafonon közli velünk, hogy a sajtóban ismét velünk foglalkoznak, mindenki igyekszik azt a legrövidebb időn belül elolvasni Az üzem eddigi jó munkáját nagymértékben elősegítette a fiatalok példamutató helytállása, amely különösen az elmúlt év negyedik negyedévében jutott kifejezésre, amikor több DISZ exportbrigád alakult és tette lehetővé, hogy exporttervünket több mint 330 százalékra teljesítettük. Nagy nevelőhatása van azoknak a cikkeknek is, amelyek a társadalmi tulajdon védelméről szólnak és bírálják, de egyben segítik a hibák elkövetőit a hibák kijavításában. Mi, a Győri Keksz-a Ostyagyár fiataljai, köszönettel tartozunk a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztőségének, hogy foglalkozik velünk. Kérésünk, hogy foglalkozzék velünk továbbra is, s mi megígérjük, hogy a kiváló eredményt elérők között továbbra is megtalálják a fiatalokat Szabó Anna DISZ-tag, a Győri Keksz- és Ostyagyár dolgozója.