Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

A felszabadulási verseny alapján további sikerek felé Lengyelország. A bowotkodombi lakónegyed Gdyniában, melyet ál­landóan bővítenék. ★ A hazánk felszabadulásának ív­fordulója tiszteletére indult verseny­­szakasz újabb sikereket eredményez az éves vállalásban tett kötelezett­ségek teljesítésében. Napról-napra újabb és újabb győzelmi jelentések látnak napvilágot a Győr megyei üzemek sikeres munkájáról e nemes versenyben. Munkások, üzemvezetők és műszakiak szinte óránként szá­molgatják; mennyit kell még ter­melni, hogy teljesítsük negyedéves tervünket és április 4-e tiszteletére íett felajánlásunkat. Az Öntöde, és Kovácsológyárban minden reggel ér. tékelik az előző napon elért ered­ményeket, megbeszélik a napi fel­adatokat, hogy a munkások, müsza­­kiak figyelmét a napi feladatok megoldására irányíthassák. A felszabadulási verseny egyik legjobb tanulsága, amelyet vala­mennyi vezetőnek fel kell használni a maga területén éppen az, hogy csak a szocialista munkaversennyel oldhatók meg a nehézségek és a fel­adatok, hiszen éppen a hatalmas versenylendület, a munkások lelke­sedése, valamennyi szerv együttmű­ködése hozta meg a kívánt ered­ményt Éppen az eredmények bizo­nyítják: ka őszintén, becsületesen magyarázzuk a helyzetet, ha meg­határozzuk a feladatokat, akkor a lélkesedés csodákra képes. Ez a lel­kes légkör tette lehetővé, hogy órá­­ról-órára csökkentek az üzemekben az elmaradások, hogy a Győri Gyap­­jíjíonó- és Szövőgyár kivarrói két nap alatt 3000 méter lemaradást pó­­t- 'llak, hogy az öntöde- és Ková­­csdógyár több mint 50 tonna le­maradást tudott pótolni, hogy leg­több üzemünk teljesíteni tudta ne­gyedéves exporttervét. Éppen ezért nem véletlen, hogy a verseny be. csűlete legtöbbször az ilyen nehéz időszakok után növekszik meg. Ilyenkor látni, milyen hatalmas erő rejlik a munkások és műszakiak al­kotó összefogásában, milyen sokat segít a verseny szerve zéssel való szakszerű foglalkozás, az eredmé­nyek rendszeres értékelése és nyil­vánosságra hozatala. Mégis azt kell megállapítani hosz­­szú évek tapasztalata alapján, hogy az ünnep elmúltával ezeket a tanul­ságokat nem hasznosítjuk eléggé. Ha csak az elmúlt év felszabadulási versenyszakasz utáni helyzetét ele­venítjük fel, emlékeznünk kell arra ■a rendkívül nagy visszaesésre, amely szinte hónapokon keresztül jellemző volt üzemeinkre. Ez a tanulság arra figyelmeztet bennünket, hogy most, »a nagy műszak« időszakában már előre nézzünk. Már most, az ünne­pi nap küszöbén foglalkozzunk a Holnapi hétköznapok terveivel és fel­adataival. Minden . lehetőségünk megvan ahhoz, hogy alapos felké­szüléssel a jelenlegi versenylendüle­tet és hangulatot felhasználva, biz­tosítani tudjuk a második negyed­évre való zavartalan átmenetet, a verseny továbbvitelét. Mit kell ehhez tenni az előfeltételek alapján? Mindenekelőtt az április elejei tér. melési értekezleteken értékelni kell a felszabadulási verseny, az április 4-i felajánlások teljesítését. Legye­nek e termelési értekezletek beszá­molók: az adott szó, a vállalt kö­telezettségek mikénti teljesítésének beszámolói. . Legtöbb üzemünk éves felajánlá­sában meghatározta, milyen célo­kért akar versenyezni április 4-e után, május 1-e tiszteletére. A Wil­helm Pieck Vagon- és Gépgyár éves vállalásában vállalta, hogy május 1-e tiszteletére a második negyed­évben június 25-ig exportszállításba ad 50 harmadosztályú és 31 másod­­osztályú vasúti személykocsit. Más üzemek vállalást tettek, hogy má­jus 1-ig meghatározott százalékkal teljesítik túl tervüket, vagy csök­kentik önköltségüket, vagy meghatá­rozott mennyiségű anyagot takarí­tanak meg. A termelési értekezle­teknek már e feladatok teljesítésére ked irányitaniok a figyelmet. Aho­gyan az előző hónapban szinte üzemegységenként meg lehetett ha­tározni a feladatokat, hogy mit kell tenni a lemaradások pótlása, az áp­rilis 4-re tett vállalások teljesíté­séért, ugyanazt kell tennünk most is, mégpedig mindjárt április első napjaiban. Meg kell tanulnunk: ne csak akkor forduljunk a munkások­hoz és műszakiakhoz, amikor baj van, amikor veszélyben a negyedéves terv, mert ennek számos esetben — ha eredményt hoz is — rendkívül drágák a következményei. Már most számba kell venni min. den lehetőségei és nehézségeit. A ta­pasztalatokat őszintén meg kell be­szélni a munkásokkal, műszakiakkal Ki kell kérni véleményüket, tanácsu­kat Ennek alapján a párt- és a gaz­daságvezetés világosan és félreért­­hetetlenül határozza meg: milyen tartalmat kell adni a soronkövetke­­zö versenynek, mire kell irányítani a dolgozók felajánlásait, és ennek alapján kell elkezdeni a felajánld-, sok összegyűjtését. Ha az agitáció­­ban felhasználjuk a XX. kongresszus tarifásait, a Központi Vezetőség március 12-i határozatában megje­lölt irányelveket, nem lesz nehéz a Colgozókat konkrét, a feladatokat előbbre vivő felajánlásokra ösztö­nözni. Ha megmagyarázzuk a dol­gozóknak, hogy elsősorban a szo­cialista versennyel tudjuk az élet­színvonal növelésének, a munkaidő csökkentésének feltételeit megterem­teni és szinte személyre szólóan megszabjuk a feladatokat, akkor mindenki megtalálja a helyét eb­ben a harcban és tudja, mit kell vállalnia. Ha a jelenlegi versenylendület mellé ilyen versenyagitációt tudunk kifejteni és a termelési feltételeket napról-napra javítjuk akkor nem lesz nehéz meggyőzni a dolgozókat! arról, hogy újítsák meg vállalásai­kat, A verseny továbbvitele ezért első­sorban nem a dolgozókon, hanem a mozgalmi és gazdasági vezetőkön múlik. Nem a dolgozók teszik kam­­pánnyá a versenyt, hanem elsősor­ban szakszervezeti szerveink nem kielégítő versenyszervező munkája- Ez a legfőbb tanulsága tegnapi hi­báinknak és mai sikereinknek. Ép­pen ezért különösen nagyjelentöse­­gü a termelési értekezletek megfe­lelő előkészítése. Csak üdvözölni le­het azt, hogy ezt számos üzemünk­ben felismer iék. Már most komolyan foglalkozik a verseny továbbvitelé­vel, a termelési értekezletek előké­szítésével a Wilhelm Pieck Vagon­éi Gépgyár Csak jó származik ab­ból, hogy a Vagon- és Gépgyárban az április 5-i termelési értekezlet előadója a vagon 23-as üzemben Lakatos elvtárs, a vállalat igazga­tója lesz, vagy a vagon 21-es üzem­ben Vadas elvtárs, a vállalat fő­mérnöké. Így közvetlenül megisme­rik azokat a problémákat és megfe­lelő intézkedéseket tudnak a vezetők tenni a termelés zavartalan bizto­sítása, a verseny szervezése érdeké­ben. A következő időszak sikeres mun­kájának ma kell lerakni _ az alapot Legyenek ezért a termelési értekez­letek a verseny tanulságainak kellő elemzése alapján további sikereink alapjai. Olyan sikereké, amelyek to­vábbi felemelkedésünk biztosítékaivá válnak. Készéi Károly, a Szakszervezetek Győr-Sopron­­megyei Tanácsának elnöke-Tegnap már közöltük, hogy megyénk legnagyobb üzeme, a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói leküzdve az év­elejei lemaradásokat, március 30-án teljesítették első negyedéves tervüket. Egyes gyáregységek már március 27-én, a szállítógép egy nap múlva az energia és karbantartó, utána pedig a központi szer­számüzem és a vagon-gyáregység jelentette tervének teljesítését. jA legnagyobb gyáregységek dolgozóinak sikerült egyben az egész gyár tervét teljesíteni, s ezzel teljesült a vállalat exportterve is. Azóta már jelentős túlteljesítést értek el a gyár dolgozói. Teg­nap déli előzetes adatok szerint, a gyár eddig 108 százalékra tel­jesítette első negyedéves tervét, de valószínű, hogy ez a szám nem végleges adat, a teljesítés még növekedni fog. L K. A mórfchidal dolgozó parasztok már napokkal ezelőtt nézegették a határt, mikor lehetne megkezdeni e vetést. A múlt héten végre bekö szorított a tavasz, s a kedvező, sze les, napos időben körű belül 50 gaz da vetőgépekkel „felfegyverkezve elindult a határba. A tavasz: mun kában Ferenczi István do'gozó pa raszt volt az első, aki már a 8! évét tapossa, ö kezdte meg a mun kát, s buzdította a fiatalabb tár sait is, A tavasz első napjait a leg­több mórdohidai dolgozó paraszt szép munkasikerrel ünnepelte, de a «/-dk l/n7Íit1 ic árderru*] Fp­renczi István, Gerencsér Gyula, Ma­jor József, Kardos Sándor és Né­meth Sándor. A mai napig körülbelül 50 gazda /etette el a tavaszi árpát. Kívánjuk ezeknek a dolgozó parasztoknak, hogy lelkes munkájukat szép siker koronázza. Kér:ük tőlük, hogy to­vábbra is minden munkát időben kezdjenek meg hogy valóra vá'tsák községünkben a három száza ékos t érmést öbb'etet, így többet tudnak adni az ál'amnak, több marad ne­kik, s több kerül szabad piacra is. Török István agronómus. Felszabadulási díszünnepség. Győr öt A Magyar Dolgozók PártJ Győr-Sopron Megyei Bizottsá ga, a Győr-Sopron Megyei Ta­nács és a Hazafias Képírón hazánk felszabadulása tizen egyedik évfordulójának tisz teletére április 3-án, kedde este 6 órai kezdettel dfszünnep séget rendez a Kisfaludy Szín házban. A díszünnepség a ma gyár és a szovjet himnusszá kezdődik, majd Gellért Oszká a Kisfaludy Színház művésze szavak Az elnök] megnyit után következik az ünnepi be széd, majd az elnöki zárszó. , díszünnepség első része az In temacionáJé hangjaival ér vé get. A második részben a Me gyei Tanács kórusa, a Győri Szerszámgépgyár és a KPDSZ tánccsoportja, a Wilhelm Pieck Vagongyár énekkara és a Győ ri Filharmónikus Zenekar sze repel. Majtényi Erik: Az em berscgről című művét Kun VII mos, a Kisfaludy Színház mű vésze adja elő. Gyüm ölesszörpök gyártása a Soproni Sörgyárban A győrszemerei Zalka Máté Termelőszövetkezet tehenészeté­ben az istállóátlag hosszú időn át nem érte el a három litert. A rossz eredménynek az volt az oka, hogy a tagság nem sokat törő­dött a tehenészettel. Takarmány volt bőven, de az állatokat nem hozzáértő gondozóra bízták. A termelőszövetkezet vezetősége azon­ban igyekezett véget vetni a tűrhetetlen állapotnak. De ez csak akkor sikerült, amikor kiszámították, hogy az állattenyésztésre a rossz gondozás miatt hogyan fizetett rá a tagság. Nem régen olyan határozatot hoztak, hogy az állatgondozót sürgősen le kell váltani, s helyette a majdnem harmincesztendős állattenyésztési tapaszta­lattal rendelkező Farkas Sándorra bízták az állatokat. Farkas Sán­dor örömmel vállalta az állatokat, s úgy hálálta meg a tagság bi­zalmát, hogy három hét alatt öt literre emelte az Istállóátlagot. A szövetkezet tagsága bízik benne, hogy az álattenyésztés to­vább javul és már az év végi zárszámadáson az állattenyésztés jö­vedelmezte forintokból is bőven jut részesedés. Bencze János párttltkár-helyettes. Uj üzemrésszel bővült a Sop­roni Sörgyár. A Uarbantartómü­­liely dolgozói vállalásukhoz híven április elsejére elkészítették az új üzemrészt, amelyben a közeli na­pokban megkezdik a gyümölcs­­szörpök gyártását. Málna, szeder, citrom és meggy gyümölcsszörpö­ket gyártanak. A szörpök friss gyümölcsökből készülnek. A szén­savval telitett üdítő Italok bizo­nyára keresett cikkek lesznek majd falun és városon a nyári nagy metegben. A második ne­gyedévben már 500 hektóliter gyümölcsszőrpöt gyártanak, amely palackozva a soproni és a megyei élelmiszer kiskereskedelmi válla­latok boltjaiban, a földművesszö­vetkezet árudáiban és a Vendég­látóipari Vállalatnál vásárolható majd. Újliposú itívagen A Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyárban új típusú, a nemzetközi for­galom előírásainak is megfelelő, korszerű hűtőkocsikat készítenek a MÁV részére. A kocsi 100 km-es sebességgel haladó személyszállító vonatokhoz is hozzákapcsolható A kocsi nemcsak közönséges jég gél, hanem az úgynevezett minusz 70 fokos szárazjéggel is hűthető, úgy, hogy alkalmas mélyhűtött áruk szállítására. Viszont fűteni is lehet a kocsit a gőzfűtésbe való bekap­csolással, ami lehetővé teszi, hogy 'éli nagy hidegben olyan árut szál­lítsanak vele — például tojás! g ü­­.Tt 5 les öt — amit 0 fok körüli hőmér­sékleten kell tartani. A Wilhelm Pieck Vagongyár járműszerkesztésében a hűtőkocsi­­brigád lelkesen végezte a szerkesz­tési munkát. Hulmann György tech nikus vezetésevei. A felszabadulási veisenyben tett felajánlásnak meg­felelően öt nappa' .határidő előtt az utolsó rajzokat is elkészítették an­nak ellenére, hegy figyelembe kel­­'eit venni a MÁV utó'agos módo­sító kívánságait. Közben a vagon Ií. gyáregység dolgozói megkezd­ték a prototípus munkáit. Az alváz már készen is ván. Sorozatgyártás­ra a második félévben kerül sor. Az úttőrőházban kü­lönös csend fogad. — Talán még nincs itt a foglalkozások ideje — gondoltuk —. de tévedtünk. A folyo­són úttörők jönnek­­mennek. Cipőt cserél­tek, s úgy léptek be a ‘og!a!kozási terembe, így védik otthonuk tisztaságát. A szakköri helyisé­gekben az egyik cso­port vas megmunká­lással foglalkozik. Nagy lelkesedéssel és kedvvel készü'nek az ifjú technikusok verse­nyére. Az újvárosi Rá­­ba-híd másolatát ké­szítik el a technikus szakkör tagjai. Egy másik csoport­ban a pajtások büsz­kén újságolják, hogy náluk mindenki ösz­­szegyűjtötte az öt fo­­rniot az árvízkárosult mohácsi pajtásoknak. Levelet Is írtak mar a mohácsi úttörőknek és sok-sok kis pajtás­sal szövődött barátság a posta közvetítésével. Az emeleten a törté­nelmi szakkör műkö­dik. Nagy munkához fogott az elmúlt hóna­pokban a történelmi szakkör. Részben már összegyűjtötték azt az anyagot, amelyet az úttörő mozgalom fenn­állásának tizedik év­fordulójára készítendő albumhoz használnak fel. A történelmi szak­kör kapcsolatot tart a győri iskolák, de több vidéki iskola csapatá­val is. Felkutatták azo­kat a volt úttörőket, akik elsőnek kötötték nyakukba a piros és kék nyakkendőt. Eze­ket a volt pajtásokat meghívták az úttörő­­házba. a tízéves évfor­duló ünnepélyére. A papíron szorgal­masan szalad a ceru­za,. jegyzetelnek a tör­ténelmi szakkör tag­jai, hogy lerögzítsék a kezdő idők nagyszerű emlékeit. Sok-sok érté­kes anyagot gyűjtötte« már eddig össze és április 4-re befejezik a gyűjtést. Lelkesen készülnek felszabadulá­sunk 11. évfordulójára is az úttörőház pajtá­sai. Csillog a sok fiatal szem, amikor munká­jukról, s az úttörő csa­patról beszélnek. Mielőtt elhagytuk volna az épületet, meg­akadt a szemünk a fa­liújság egyik felhívá­sán: Tavasszal horgász és várkutató régész szakkör alakul úttörő­­házunkban. Amikor eljöttünk csak azért éreztem szo­morú s egot, hogy nem vagyok már fiatal, pe­dig biztosan 6okat töprengenék azon, hogy melyik szakkörre is jelentkezzem. A Wilhelm Pieck Vagon* és Gépgyár túlteljesítette negyedévi tervét Mórichidán is megkezdődött a tavaszi munka Megjavult az állattenyésztési munka a győrszemerei Zalka Máté TSZ ben VILÁG PBQLCrÁtUAI fGYeSÜLJCJtKI XIL évfolyam, 79, szám. 195Ö. április I, vasárnap. ARA: 50 PILLÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék