Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

4­0­m befejezik a aratást a m­áriakálnoki Uh Október TSZ-ben Hétfőig 171 házi gabonát ara­tott le a kombájn a máriakálnoki Új Október TSZ-ben. Az aratógép­ már befejezte a munkáját. Telje­sítménye 106 hold volt, 87 holdon elvégezték a tarlóhántást is. Szi­geti elvtérs, a tsz elnöke, úgy szá­mítja, hogy a héten befejezik az aratást, a jövő héten megkezdhe­tik a cséplést. A kombájnnál mintegy 25 osz­­tag dolgozik, többnyire fiatalok. Szigeti elvtárs nem volt hajlandó megmondani, kik a legszorgalma­sabbak. Véleménye szerint minden­­­ki szorgalmasan dolgozik, s jog­gal sértődne meg az, akinek a ne­ve nem szerepel. Így hát az egész kollektíva dicséretet érdemel. Sok tagot foglal le az aratás és az állatállomány ellátása, de a tsz tagsága talált arra módot, hogy el­vesse a tervezett 25 hold naprafor­gót zöldtrágyázás céljai­t. Ugyan­csak e célból vetnek el majd augusztus második felében 30 hold mustárt. A behordás azonban nem megy, pedig az is sürgős. Előbbre lennének már a tsz-ben az aratással, de elég sok baj volt az aratógéppel, s akadt hiba a kombájnnál is. Ebből le kell von­­niuk a tanulságot a Mosonmagyar­óvári Gépállomás vezetőinek: még nagyobb gonddal ellenőrizzék a téli gépjavításból kikerülő gépeket Cikkünk nyomán . .. Július 22-én, vasárnap cikk je­lent m­eg lapunkban „Nyitott szem­mel városainkban” címmel Moson­magyaróvárról, amely városrende­zési kérdésekkel foglalkozott. A napokban a cikkel kapcsolat­ban levelet kaptunk egy moson­magyaróvári olvasótól. Ezt a leve­let nem árt az illetékesek figyel­mébe ajánlani és ezért közöljük is: Tisztelt szerkesztőség! Hivatkozással „Nyitott szemmel városainkban” című cikkükre, fel­hívom a figyelmüket, hogy a mú­zeumtól tíz lépésnyire a Diófa utca nagyon piszkos és gazos, elhanya­golt állapotban van. Ez bizony szé­gyene a városnak. Rövid utca, de forgalmas, ennek ellenére sem tö­rödnek az úttesttel. Eső után csak­nem lehetetlen a közlekedés. Tekintettel, hogy ilyen forgalmas utcáról van szó, amely ráadásul a város szívében van, kérem a szer­kesztőséget, hogy szíveskedjenek az illetékeseknél közbenjárni, hogy mielőbb rendbehozzuk a mi utcán­kat is, hol a járókelő nevében, egy olvasójuk. Kétszázötven éves a lébényi templom A lébényi plébániatemplom fenn­állásának hétszázötvenéves jubileu­mát ünnepelték vasárnap megyénk­ben. A teljesen köböl emelt, ha­talmas méretű templom mohos fa­lain körbefutó csipkepárkányával, vastag boltozatú, kőcsipkével díszí­tett portáljaival nemcsak hazánk­nak, de Európának is egyik legré­gibb és legszebb építészeti műem­léke. Alapítása az 1190—1206-os években Lebenyt birtokló két me­gyar varispán, a Győr nemzetség­beli Pat és Csépán nevéhez fűző­­­dik. Eredetileg román stílusban épült, azonban a későbbi renoválá­sok során — különösen a torony­szerkezet és a főoltár — gótikus jelleget öltött. A templomot sok vihar érte a századok folyamán. 1241-ben a ta­tárjárás dúlásait még nagyobb kár­­nélkül túlélte, azonban 1529-ben és 1683-ban, a két alkalommal Bécs ostromára vonuló törökök felgyúj­tották. A restaurálások után, 1841- ben a nagytemplom még egyszer leégett, ennek nyomait ma is el­árulják a falak felső részében megvörösödött kövek. A legutóbbi nagyszabású renoválást 1879-ben fejezték be a templomon, s azóta ebben az állapotában látható. A nagybecsű műttörténeti objektumot most is odaadóan gondozzák. Az évforduló ünnepségére a szomszédos községekből is nagy szárában eljött a lakosság. Meg­jelentek a római katolikus egyház képviselői, élen Papp Kálmán győri püspökkel. Az istentisztelet után a templom előtti téren egyházkö­­zösségi díszgyűlést tartottak. Dr. Somogyi Antal kanonok a három­negyed ezredéves templom művé­szeti értékeit ismertette. nmmmnmnmruiwvjwr’n ot^t vmepr* r­­­jTP^firvg^svFmi^ama:^ \ ■nifl'rnu'w iffiww^BiPwaBawBi Mi valósult meg a köz­ségf­e­jlesztési tervből ? Mosonm­agyaróvárott a legutób­bi tanácsülésen a végrehajtó bi­zottság beszámolt a községfejlesz­tési terv végrehajtásáról. A ta­nácsülés résztvevői megtudták, hogy az első félévben 200.442 fo­rint folyt be a községfejlesztési alapba. A bevétel nagyobb ré­szét a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségéből, a békeköl­csön részesedésből, valamint az adóbevételek után járó részese­désből utalta át a Megyei Ta­nács. A lakosság 23.889 forinttal járult a községfejlesztési alap­hoz. A bevételekből az első félévi feladatok megvalósítására 147.516 forintot használt fel a végrehaj­tó bizottság. A lakosság 146.289 forint értékű társadalmi munká­val járult hozzá a feladatok el­végzéséhez, amelyek közül a leg­jelentősebb a Mosonba vezető vízvezeték főnyomócső árjának készítése és teljes betakarása. Ezért a munkáért a Győri Vízmű­vek 54 ezer forintot írt a tanács javára. Ebből az összegből a Vá­rosi Tanács — a Vízművek ér­tesítése szerint — 270 méterrel meghosszabbíthatja az eredetileg tervezett vízvezeték hálózatot. Ez annyit jelent, hogy a főnyo­mócsövet egészen a Károliy térig lehet vezetni, ily módom le­hetővé válik, hogy a mosoni óvo­da még ez évben vízvezetéket kapjon, továbbá a Kápolna téren egy vezetéki közkút felállításá­val egészséges ivóvízhez jusson a környék lakossága. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a rendes költségvetésből és a tanácsi, valamint állami beru­házásokból mennyit fordítanak a város fejlesztésére. Még ez évben felületi kikép­zést kap a Beloiannisz és a Sal­­lai utca, vizes makadámot a tűzoltólaktanyához vezető út az ipartelepi kiskaputól. Ezekre 546 ezer forintot fordítanak. A MÁV állomás előtti útszakaszt 423 ezer forint költséggel építik át. Ké­szül a Bányász Házak útja, amely 273 ezer forintba kerül. A II. számú iskolát 120 ezer forintért tatarozzák, s már megkezdték a mosoni kiserdőben a nyolc­tan­termes általános iskola építését. A Városi Tanács elhatározta, hogy a megtakarított és fel nem használt összegekből bővítik a villanyhálózatot a Klapka György, Marx Károly és Liszt Ferenc ut­cákban, továbbá 49 ezer forint felhasználásával orvosi rendelőt, valamint anya- és csecsemőgon­dozó intézetet létesít a mosoni városrészben. A beszámoló hangsúlyozta: nem kis feladat volt a községfejlesz­tési terv első félévi részének végrehajtása. Segített azonban a város lakossága, az ifjúság, segí­tettek a város üzemei és vállala­tai. Köszönet illeti mindazokat, akik megértették e munkák fon­tosságát és segítettek a végrehaj­tásban. Ezt a segítő­készséget igényli továbbra is a Városi Ta­nács a lakosságtól, hogy ezután is jól megoldhassa a feladatokat. (Koppány Lajos vb titkár leve­léből.) Új míniák a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban Csak a nők tudják, milyen nagy gondot okoz egy ruhaanyag, blúz, vagy egyéb ruhá­zati cikk kiválasztása, hogy az divatos is, de egyéni is legyen. Bizo­nyára gondban lennének akkor is, ha választan­i­­ok kellene a Mosonma­gyaróvári Kötöttárugyár kötött blúz mintadarab­jai közül. Ezeket a min­tadarabokat az üzem technológiai osztályán őrzik, de nem hét lakat alatt. Ha látogató­kön szívesen megmutatják. Sőt még divatbemutatót is tartanak. Látogatá­sunk alkalmával Hárs­falvi Katalin vállalta a próbababa szerepét, s mutatta be a­ szebbnél­­szebb kötöttblúzokat. Hogy melyik volt a leg­szebb? Mindig az, ame­lyikben Hársfalvi Kata­lin éppen megjelent. Volt közöttük citromsár­ga, fehér, zöld, szürke, — s még ki győzné so­rolni — a legkülönbö­zőbb nyakmegoldások­kal, japánuj­jal, rövid­es háromnegyedes ujjal. Egyelőre azonban nem fenyeget a választás gondja — bár azt hi­szem, ezt a gondot szí­vesen vállalja minden nő — mert a minták az exportáru választék bő­vítése céljából készül­tek. Reméljük azonban, hogy ha az üzem meg­kezdi a cikkek gyártá­sát, jut majd a belföldi forgalomba is. Más érdekes­ség is ta­lálható a technológiai osztályon. Halmos Béla, az osztály vezetője meg­mutatta a perionból ké­szült tréningruha min­tadarabját. A sötét, ké­­kesszürke anyagnak olyan a fogása, mint a gyapjúé, s a szakértők vélem­énye szerint még melegebb is, mint a gyapjú. Ennek a cikk­nek a gyártására azon­ban még nem térnek rá, mert sokba kerül. Akkor lesz gazdaságos, ha majd a mi iparunk állítja elő a perion fo­nalat. Igen bevált a körbzur­­koló gépein készült Jer­sey szövet, amelynek gyártását a második ne­gyedben kezdte meg az üzem. Előnye a szövő­gépen készült hasonló szövettel szemben, hogy kevesebb anyag kell hozzá, könnyebb és me­legebb, nyáron pedig szellősebb. Új gyártmánya az üzemnek a kötöttanyag­­ból készült pizsama. Igen ízlésesek a zsinór­ral díszített gyermekpi­zsamák, s bizonyára si­kere lesz a női pizsa­máknak, valamint a reg­geli köntösöknek is. Ezekkel a cikkekkel nemsokára találkozunk ruházati boltjainkban Ha már a mintákról be­számolunk, nem hallgat­hatunk a mintadarabok készítéséről sem. Külön — tizenkét főből álló — mintablokk készíti az első darabokat. Az ere­deti modelleket a köz­ponti mintatervező kül­di el az üzemnek. Az el­ső darabot Weisz Má­ria, a mintablokk veze­tője készíti el. Általában 120 darabot készítenek el egy-egy mintából, amelyből — ha export­áru lesz — hetven da­rabot küldenek külföld­re. A mintablokkban dolgozni kitüntetést je­lent, mert csak a leg­jobb varrónők kerülhet­nek abba. Érthető, hisz az ő munkájuktól is függnek a megrendelé­sek. Nincs is kifogás el­lenük. Tudják, hogy az ő kezük munkájával is terjed külföldön a ma­gyar ipar jó hírnévé. 5. R. Szocialista mezőgazdasági nagyzemeink fejlődésének e­sége volt a lébényi mezőgazdasági kiállítás A mezőgazdasági kiállítások és vidám vásárok járásonkénti évről-évre történő megrendezése mind közismertebbé és népszerűbbé válik dolgozó paraszt­ságunk előtt. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a július 29-én megtartott lébényi kiállításnak mint­egy 8000 látogatója volt. Növelte a látogatottságot, hogy a kiállítás egybeesett a község búcsújával, s ez alkalommal ünnepelték a történelmi nevezetességű római katolikus templom fennállásának 750. évi év­fordulóját. De ettől függetlenül is, a mezőgazdasági kiállítás és vidám vásár összevonása új színt, gaz­dag élményt és számos hasznos tanulságot jelent dolgozó parasztságunk számára. Nő, férfi, idősebb és fiatalabb egyformán megtalálja azt, ami őt ér­dekli. A kiállítás és vidám vásár a reggeli órákban. Hal­mos Ferenc, a Mosonmagyaróvári Járási Tanács el­nökének megnyitójával kezdődött. Halmos elvtárs ismertette a kiállítás célját, mely röviden a szo­cialista nagyüzemi gazdaságok élenjáró eredményei­nek bemutatása. A látogatók legnagyobb része elsősorban a be­mutatott állatokat, s a kiállított növényeket tekin­tette meg. Szinte megcsodálták a Mosonmagyaróvári Kísérleti Gazdaság Bogár nevű tehenét, amely napi 32,8 kg., s a Helvéciát, amely napi 30,8 kg. tejet ad Külön-külön mustrálgattak a magas tejtermelésre jellemző alkati részeket: a hatalmas tőgyet, tejere­ket. Nem kisebb érdeklődéssel szemlélték az újróna­­fői Április 4. TSZ csoportdíjat nyert teheneit, s a b­ékepusztai Petőfi TSZ Kese nevű tehenét, mely I., Gizi nevű tehenét, amely III., a mosonszolnok Béke Tündér nevű tehenét, amely II., a hédervári Rózsa Ferenc­ JSZ Hattyú nevű tehenét, amely III díjat nyert. Nem szűnő érdeklődéssel szemlélték a látogatók a többi bemutatott állatokat sem. Növendék szarvas­­marhákat, sertéseket, juhokat, s baromfiakat. A nö­vendék szarvasmarhák csoportdíjával kitüntetett üszőket, amelyek­ a lickópusztai Petőfi TSZ szépen fejlődő állattenyésztését, dicsérték, vagy a moson­­szolnoki Béke TSZ I. díjjal kitüntetett Bárány nevű üszőjét. De méltán érdeklődtek a Horvátkimlei Ál­lami Gazdaság 8 szép üszője iránt is, amelyek mind 20 literen felüli anyától származtak. Sok nézője akadt a gazdaság magyartarka és kosztromai ke­resztezésből származó 5 darab hamvas, véröses sző­rú, élénk borjának is. A bíráló bizottság már a kiállítás megnyitás előtt megejtette a bírálatot, mind állattenyésztés, mind növénytermesztési téren. A bemutatott anya kocák közül I. díjban részesítette a mosoni Dózsi TSZ Morgó nevű, s az istvánpusztai Béke TSZ Pir nevű kornyall kocáját. A növénytermelés terén búza termelésért is két I. díjat állapított meg. A moson­szentjánosi Előre TSZ 18 mázsás Fleischmann-búza átlagtermésért, a lickópusztai Petőfi 17 mázsás Bán­kuli 1201-es átlagterméséért részesült I. díjban, A búzatermelés 11. díját a dunakiliti Felszabadult­ TSZ nyerte 16,7 mázsás átlagtermésével, továbbá : lébényi Búzakalász 16 mázsás átlagtermésével, a tavaszi árpa I. díját a pusztasomorjai Béke TS1 nyerte 16 mázsás átlagtermésével, míg a rozster­mesztés II. díját (első díjat nem ítélték oda) a lé­bényi Búzakalász nyerte el 16 m­ázsás átlagtermé­sével. A kukoricatermesztés I. díját a lébényi Sza­bad Föld, a cukorrépatermesztés I. díját a dunare­metei Egyetértés, a takarmányrépa termesztés­­ díját a lébényi Búzakalász, a cikóriatermesztés I. dí­ját a lébényi Szabad Föld TSZ nyerte. Ezeken kívül még számos értékes díjat állapított meg a bíráló bi­zottság, s több termelőszövetkezetet és egyénile termelő dolgozó parasztot részesített jutalmazásba. Elismerés illeti a Hansági Állami Gazdaság,­­ amely a borsótermesztés terén elért kiváló ered­ményeit mutatta be. Serpet-fajtából 29 holdon 1 Viktória-fajtából 26 holdon 15 mázsás átlagtermés ért el. A bemutatott gépek közül különösen a traktor vontatású sűrűsorú vetőgép és az univerzál törpe vontató váltott ki nagy érdeklődést. S elismeréssé szemlélték a Szovjetunió képekben bemutatott, fej­lett mezőgazdaságát, s a permetező öntözést. Megelégedést váltott ki a földművesszövetke­zetek pavilonjaiban található ruházati, háztartás vas- és műszaki áruk, gépek, felszerelések bő vá­lasztéka is. S külön elismerés illeti a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár fúvószenekarát, s kultúrműsor minden szereplőjét. Mind-mind hozzá­járultak ahhoz, hogy a kiállítás és vidám vásár si­kerüljön. Vándor Perem NÉHÁNY­­TÓBAN — A Járási Pártbizottság javas­latára a járás állami gazdaságai cséplőgépekkel segítik ki a gépál­­­lomásokat. Az állami gazdaságok a napokban befejezik a cséplést, s a hét végén mér öt cséplőgépet át­adhatnak a gépállomásoknak. Úgy számítják, hogy ily módon augusz­tus 25-ig befejezhetik a járásban a cséplést. — Kétnapos kioktatásban része­sült a Járási Tanács pénzügyi osz­tályának 23 dolgozója. Ezek a dol­gozók a Járási Tanács apparátusá­ból mennek ki a községekbe, hogy a dolgozó parasztok helyben intéz­hessék el adóügyeiket. — A járási begyűjtési állandó bizottság megvizsgálta az első fél­év begyűjtési munkáját. Megálla­pította, hogy Halászi, Dunakiliti, Feketeerdő, Máriakálnok, Moson­­szentjános községek példamutatóan élenjártak a beadási kötelezettség teljesítésében. Nem mondható ugyanez Bezenye, Levél, Pusztaso­morja, Mosonszentmiklós és Hor­­vátkimle községekről. Az értéke­lés után a begyűjtési állandó bi­zottság meghatározta a gabonabe­­­gyűjtés feladatait.­­ Tegnap — kedden — rendkí­vüli ülésen tárgyalta a Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága a ter­melőszövetkezetektől beérkezett tagosítási kérelmeket. — A harmadik negyedév első hó­napjának eredményei szerint a nagyközségek között Mosonszentjá­­nos, a közepes községek között Le­­­vél, a kisközségek között Várbalog vezet az adóbefizetésben. — Négynapos gyakorlati okta­táson vettek részt a Csornai Mező­gazdasági Technikumban a járási iskolák biológia tanárai. — Az aratás-cséplés idejére min­den községben toronyőrséget vál­laltak az úttörők. — Állandó óvoda kezdi meg mű­ködését ma — augusztus elsejeig — Bezenye községben. Ezzel együtt most már 14 állandó óvoda műkö­dik a járásban. Aratás utáni tennivalók Előreláthatólag a héten befeje­ződik az aratás a járásban. A be­hordás azonban vontatottan halad. A behordással késlekedő termelő­szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok könnyen úgy járhatnak, mint a hédervári Rózsa Ferenc TSZ, a püski Lenin és Petőfi TSZ az elmúlt évben. Mind a három ter­melőszövetkezetnek jelentős mennyiségű gabonája csírázott ki, mert a jó időt nem használták fel a behordásra. A hédervári Rózsa Ferenc TSZ tagjai okultak is a ta­valyi kárukból, az idén sokkal gyorsabban megy náluk a behordás. Fontos feladat a tarlóhántás meggyorsítása.­­Feltétlenül állítsa­nak minden tarlószántó gépet mun­kába, mert még nagy területek vannak szántatlanul. A termelőszövetkezetek már megtették az előkészületeket a zöldtrágyázás területének kiter­jesztésére. Augusztus második fe­lében például mintegy 2000 kh-en vetnek el mustárt zöldtrágya cél­jára. _____________ Hó­tlt a forgalom a K­oliliactarfivári birtoktsn 1956 második negyedévében nö­vekedett Mosonmagyaróvár keres­kedelmi forgalma. Míg az első ne­gyedévben 108,8 százalékra telje­sítették a város üzletei tervüket, a második negyedévben az eredmény már 109,8 százalék volt. Sikerült biztosítani a zsír-, liszt­es húsellátást. Az utóbbiban nőtt a választék, bár friss borjú- és marhahús még kevés volt. Kevés volt azonban a sör és még keve­sebb a bor. Textiláruban különösen a rö­vid- és kötöttáru, a cipók és a konfekcionált áruk fogytak. Nagy volt a kereslet a férfi és női bal­lonkabát, a típus- és sportöltönyöt iránt. Nem volt azonban még elég ínganyag, sima kamgánaszövet, pongyola, férfi puhaszárú bőrcsiz­ma, stb. Javult az iparcikkellátás is. Saj­nos, mosógépből még mindig nincs elég és kevés a huzai áru is.

Next