Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)

1921-05-08 / 52. szám

I* évfolyam* 52* szám* Előfizetési ár: Negyed évre 50 K. Egyes szám ára va­sárnap 2 K., hétköznap 1 K. Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér soronként 5 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla­­utca 9 szám­­. Telefon 134 sz. Megjelenik kedden, pén­teken és vasárnap reggel. Hol a béke? Négy esztendei vér- és erőpazar­lás után a kifáradt központi hatal­mak egy alattomosan előkészitett belső senyvedés gyöngítő hatása alatt abbahagyták a harcot s rábízták magukat Wilson-ra. Emlékszünk még Wilson hires pontjaira, melyek a népek önrendelkezési jogát, a világ­békét, a megbocsátás politikáját ígér­ték s csábitó szirénhangjával ki­énekelte még mindig elég erős ka­runkból a fegyvert. Mi hittünk Wilson őszinteségében és erejében. Keserűen csalódtunk. Két és fél esztendeje annak, hogy a volt Monarchia csapatai a piavei frontnál eldobták fegyvereiket s Lin­der kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni. Egymásután omlott össze a török, bolgár, osztrák-ma­gyar és német hadsereg. Az antant az ölébe pottyant hadi szerencse előnyeit az utolsókig igyekezett ki­használni, ami sikerült is neki. Sem­mit sem mulasztott el, amit megszé­gyenítésünkre, kizsákmányolásunk­­­ra, tönkretételünkre elkövethetett. Wilson, a világ jóltevője, a legyő­zött­­ népek reménysége kámforrá vált. Hiába próbáltunk mi, akik jó­hiszeműségünk áldozatai lettünk, akik ha nem bízunk Wilson ígére­tében, máig is szilárdan védhetnénk önerőnkből határainkat, kopogtatni a megértés, az igazság kapuján. Párisban csak hóhérokra, a gyűlölt­­ségtől elvakult gall kakasokra talál­tunk. A magyar békedelegáció tag­jait, — egy­­ Apponyit, egy Telekit — mint a veszett kutyát, vagy kárté­kony fenevadat, szuronyok között a külvilágtól elzárva szállították Párisba s úgy tartották a tárgyalás egész ideje alatt. De mit beszélünk tárgyalásról? A mi hitvány ellenségeink besúgása alapján néhány párisi ur szivarfüst és feketekávé mellett lediktálta a gépíró kisasszonyának a magyar bé­keszerződést s azt nekünk tudomásul kellett venni. Punktum: így béke­szerződik az antant. És mi történik ? A volt központi hatalmak népei itt állunk kiszolgáltatva hóhéraink ké­­nye kedvének — s béke még nincs, még a temető békéje sem. Mi akiket a közös balsors az ellenség marta­lékává dobott, megértéssel, részvét­tel nézzük egymás baját, szivünk titokban összedobban s lassankint Ára 2 K* Vasárnap, 1921* május 8* egy láthatatlan lánc fonódik, mely leírhatatlan erővel összekapcsol ben­nünket. Ugyanakkor az antant győz­tes hatalmasságai kiábrándultan, fojtott dühhel és hangos szemrehá­nyással kelnek fel a tanácskozó asztaltól, mert a halottrablás mére­teiben nem tudnak megegyezni. Politikai hullámok. Budapest, május 7. Gróf Apponyi Albert nagy beszéde következ­tében, — a miniszterelnök gróf Bethlen István régi eszméje — az egységes párt, újból kísért. Neves és hangadó politikusok a pártok háta megett megbeszéléseket folytatnak a képvise­lőkkel. A kisgazdapártban a hangulat nagyon nyo­mott. Ennek oka a kisgazdapárti főispánok, így legutóbb a tolna megyei főispán elmozdítása. A párt kimondta, — s ezt a belügyminiszter tu­domására is hozta, — hogyha az eset megis­métlődne, ennek konzekvenciáját magára nézve föltétlenül le fogja vonni. Nemzetgyűlésből, Budapest, május 7. A nemzetgyűlés mai ülését Botlik alelnök féltizenegy órakor nyitotta meg. cAndaházi Kasnya Béla örömmel hallotta gróf Apponyi határozott, erős, kifejező hangját. Megállapítja, hogyha ő vagy bárki más hozzá hasonló kép­viselő mondta­ volna el azt a határozott hangú erőtől duzzadó beszédet, úgy destruktívnak bé­lyegezték volna. Beszéde további során kie­meli a nemzetgyűlés határozatlan magatartását. Törvényeket hoz, melyek végrehajthatlanok. A botbüntetést is féléve behozták, de biráink igen helyesen­­ nem alkalmazzák. A Beniczky-ügy fejleményei. Budapest, május 7. Legitimista körökben elkeseredett a hangulat Albrecht főherceg ellen, amiért nem jelent meg a mentelmi bizottság előtt. Ugyanis Albrecht főherceg tudott volna részletes felvilágosítások­­kal szolgálni a tekintetben, hogy mi volt annak indító oka, hogy Szmrecsányi és Beniczky Szombathelyre IV. Károly után igyekeztek s így ezek az okok a nyilvánosság előtt is ismer­tekké váltak volna. Beniczky elhatározta, hogy följelentést tesz N­ádassy ellen hivatalos hata­lommal való visszaélés ellen, hogy a bírósági tárgyaláson, a közönség előtt is tisztázódjon ez a kényes kérdés. A gyulai vár romjai között** Mutassatok csak egy rögöt, Egy porszemet a sok között, Melyet hazánk területén A honfi vér nem öntözött! Oh! hullt a vér mindenfelé, Síkon, hegyen, erdőn, mezőn, • S a szertehulló cseppektől E drága föld szentelve jön. Ki tudja melyik ősanyánk Az, aki csókra hívogat, Ha áhitat csókolni készt Az áldott, termő hantokat? Szentelt a rög s az omladék E vár falán kivül s belül, Mohos kövén dicső napok És gyász-idők emléke ül. Mózesnek égő bokraként Tekintjük várunk romjait. Szabadság! a te istened Oldatja meg saruinkat itt. Te néked áldozunk, tiéd Ha kell karunk, ha kell eszünk, S ne félj, annál ki érted halt, Alábbvalók mi sem leszünk. cDomonkos János. + A Magyar Néprajzi Társaság gyulai kirándu­lása emlékére. Gyula város 1921* költségvetése* Gyula város ezidei költségelőirányzata telje­sen elkészült, a tanács a múlt hét folyamán részletesen letárgyalta s egyben elrendelte folyó hó 7-től számított 15 napra a városi számve­vőség hivatalos helyiségében közszemlére való kitételét. Bővebb ismertetést helyszűke miatt nincs mó­dunkban nyújtani, kizárólag csak arra szorít­kozunk, hogy a költségvetést nagy vonásaiban ismertessük olvasóinkkal. Az előirányzat szerint a város bevételei a jövedelmi források egyes csoportjai szerint: 1. Adóhátralékokból 20.000 K. 2. Szántó és egyéb földek bérletéből 1,796.563 K. 3. Épü­letek bérletéből 39.519 K. 4. Községi jogok utáni jövedelmekből 857.950 K. 5. Tőkepénzek jövedelméből 112.017 K. 6. Különfélékből 3,426.345 K. 7. Átfutó jövedelmekből 34.000 K. Összesen 6,286.394 korona. A bevételi résznek egyik igen tekintélyes összegű tétele 2,472.301 K, a város ingatlanainak eladásából származik, mely összeg teljes egészében a város adóssá­gainak kifizetésére, illetőleg törlesztésére lesz fordítva. A szükséglethez mért kiadások csoportonkint a következők: 1. Állami és egyéb adókra 92.635 K. 2. Sze­mélyi járandóságokra: a) Tisztviselők, napidíja­­sok és szolgaszemélyzet fizetésére, lakpénzére és családi pótlékára 244.496 K. b) Szolgasze­mélyzet ruházatára 497.655 K. 3. Irodai szük­ségletekre 778.730 K. 4. Városi épületek és tűzoltószerek fentartására 784.000 K. 5. Gazda­sági kiadásokra 1,210.300 K. 6. Közszükségle­tekre 519.504 K. 7. Közoktatásügyi kiadásokra 307.884 K. 8. Szegényügy és jótékonyságra 375.613 K. 9. Adósságok törlesztésére 1,701.223 K. 10. Különfélékre 1,787.782 K. 11. Átfutó kiadásokra 232.900 K. Összesen: 8,532.722 K. Mutatkozik fedezetlen hiány 2,246.328 K, mely­nek fedezésére a jelenlegi 1.735.530 K adóalapot véve 130 százalék pótadó szükséges. A költségvetés ismertetésére annak közgyűlési tárgyalása alkalmával érdemileg visszatérünk.

Next