Gyulai Hírlap, 1964. július-december (5. évfolyam, 52-100. szám)
1964-07-03 / 52. szám
WN. július 3. Hruscsov skandináviai körútjáról Tegnap egy norvég vegyipari gyárba látogatott Kiss Csaba, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Nyitóta Hruscsov csütörtökön ellátogatott a legnagyobb norvég vegyipari konszern, a Norsk Hydro beröyi műtrágyagyárába. A gyár műtrágyán kívül mintegy harmincféle vegyipari terméket álllít elő és a többi között fémmagnézium, nehézvíz és más nagy fontosságú termékek gyártásával is foglalkozik. Hruscsovot és kíséretének tagjait, akik Gerhardsen norvég miniszterelnök társaságában látogattak el az Oslótól mintegy 160 killométer távolságra lévő üzembe, a gyár vezetői fogadták. Elsőnek ,Rolf Ostbge, a konszern igazgatója ismertette a nitrogénműtrágya termelésének folyamatát. Hruscsov több szakmai kérdést tett fel a gyár vezetőinek, mindenekelőtt a folyékony műtrágya termelésére vonatkozóan. Elmondotta, a szovjet vegyipart most az a kérdés foglalkoztatja, melyik a gazdaságosabb eljárás: a szilárd vagy a folyékony műtrágya termelése. A gyár vezetői kijelentették, véleményük szerint nem lehet egységes választ adni erre a kérdésre, a helyi körülményeknek, a talajviszonyoknak és a számítási lehetőségeknek megfelelően kell eldönteni, hogy melyik termelési eljárás a gazdaságosabb. A Norsk Hydro maga is foglalkozik a folyékony műtrágya termelésének bevezetésével Hruscsov ezután rövid körsétát tett a gyárban és megtekintette a termelés folyamatát. A szovjet miniszterelnök elismeréssel szólt a látottakról. Ezután a szovjet kormányitt találkozón vett részt a munkások, a gyár szakszervezeti bizottsága vezetőinek képviselőivel. A többi között ismertették vele a szakszervezeti bizottság tevékenységét és az úgynevezett termelési bizottság munkáját, amelyet a gyár vezetősége és a szakszervezet közösen hívott életre a termelés problémáinak intézésére. „A hogy alkalmazkodnak a tőkések a megváltozott viszonyokhoz” — jegyezte meg tréfásan Hruscsov a gyár vezetőinek. A szovjet kormányfő részletesen elbeszélgetett a munkásokkal, majd a gyár vezetőségének meghívására ebéden vett részt. Nyikita Hruscsov délután különvonaton tért vissza a norvég fővárosba. Este Gerhardsen miniszterelnök vacsorát adott a szovjet küldöttség tiszteletére. A norvégiai látogatás utolsó, pénteki napjának programjában Oslo néhány nevezetességének megtekintése szerepel. Előreláthatólag pénteken délután adják ki a közös közleményt a szovjet—norvég tárgyalásokról. Este a szovjet nagykövetség ad fogadást Hruscsov látogatása alkalmából. Nyikita Hruscsov szombaton délelőtt utazik el Oslóból a Baskiria hajón. • A norvég sajtót változatlanul élénken foglalkoztatja Hruscsov látogatása. A lapok — még azok is, amelyek korábban nem nagy szimpátiával írtak a Szovjetunió politikájáról — megállapítják, hogy a szovjet kormányfőt nagy szeretettel fogadták Norvégiában, s a fogadtatás melegsége talán felül is múlta a skandináv körút többi állomását. Különösen sok szó esik a bergeni látogatásról, és Hruscsov kedde [UNK] esti beszédéről, amelyet a norvég külügyi intézetben tartott. Ezek az események — állapítják meg a lapok — megmutatták, hogy mind a norvég hivatalos körök, mind az egyszerű dolgozók őszinte rokonszenvvel fogadták Hruscsovot. Több lap foglalkozik azzal a kérdéssel, mi ennek a rokonszenvnek a magyarázata? Az Aftonbladet és más lapok is rámutatnak, a Szovjetuniónak és Norvégiának közös határa tein. Ez a határ azonban a történelemben sohasem vált viszály forrásává, sohasem volt miatta háború, az Aftonbladet kiemeli: a Szovjetunió a második világháborúban fegyveres segítséget nyújtott Észak-Norvégia felszabadításához, a szovjet katonákat azonban azonnal visszavonták erről a területről, amikor erre lehetőség nyílott. A lap megemlít több más olyan területet is, amelyen a szovjet—norvég együttműködésnek és barátságnak hagyományai vannak. A norvég sajtó egyöntetűen megállapítja: Hruscsov látogatása fontos esemény a két ország kapcsolatainak történetében. (MTI) Tito elnök átrepült hazánk felett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, útban hazafelé, csütörtökön átrepült hazánk felett s táviratban üdvözölte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a kormány elnökét. (MTI) 2 pós/fzm MOSZKVA A Kremlben megnyílt a szovjet —bolgár kormányközi gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság ülése. KAMPALA Az ugandai belügyminiszter szerdán bejelentette a parlamentben, hogy a hadsereg élére az eddigi angol parancsnok helyett az afrikai Opoioto ezredest nevezték ki. Ezzel egyidejűleg a vezérkar öt magas rangú angol, tisztje is ugandai tiszteknek adta át a helyét. NAIROBI A kenyai kormány döntést hozott az európaiak által elhagyott vagy elhanyagolt birtokok elkobzására. Eddig 50 nagyobb gazdaságot vettek állami kezelésbe minden kártérítés nélkül. Szerda óta „Kenya Hangja” néven állami rádióállomásként működik a Broadcasting Corporation kenyai magán rádiótársaság leadója. A rádióállomás államosítása alkalmával Kenyatta miniszterelnök kijelentette, hogy a „Kenya Hangja” a jövőben a kormány politikáját népszerűsíti. KAIRÓ A Radfan-hegység térségében az arab felkelők lelőttek egy angol helikoptert, felrobbantottak egy katonai tehergépkocsit, valamint nagy mennyiségű fegyvert, hadianyagot és rádióadókat zsákmányoltak. Az angol csapatok a felkelők nyomására több ponton visszavonulásra kényszerültek. HELSINKI Befejeződött a Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet (OIRT) és az Európai Rádiószövetség képviselőinek megbeszélése. Megállapodtak abban, hogy az Intervízió és az Eurovízió rendszeresen műsort cserél és a két szervezet a jövőben együttműködik a sportközvetítésekben, valamint a színes televízió fejlesztésében. Háromszor is tilos! Amint ez már az unalomig ismeretes, Mr. Goldwater és több befolyásos társa szakadatlanul követeli, hogy Kuba szigetén jenki tengerészgyalogosok szánjanak párttá. Az sem kétséges, hogy ezt a partraszállást szabályos invázió, egy kis nép szabadságának eltiprása céljából sürgetik. Közben az USA-diákok „inváziója” valóban megtörtént. A lelkes amerikai fiatalok egész tömege látogatott el Kubába, hogy megismerkedjék a nyugati féltekén létesült első, szocializmust építő országgal. Az amerikai diákok eme „inváziója” békés volt és jó szándékú, a népek barátságát s az igazság megismerését szolgálta. Igen ám, de az efféle látogatások nincsenek ínyére az USA hatóságainak. A Kuba szigetéről hazatérő diákok útlevelét bevonták és eljárást indítottak ellenük. A lelkes fiatalok azóta rájöttek, hogy Uncle Sam jelenkori szabadságának bizony vannak foltjai. És nemcsak „néger foltjai”... Mármost, a világ humoristái azon elmélkednek, vajon a jenki tengerészgyalogság útlevelét is bevonnák esetleges inváziójuk után? Épp úgy eljárást indítanának ellenük, mint ahogyan ez a diákok esetében történt? De a tréfán túl, marad egy igazán komoly kérdés: Vajon, miért fél attól a jó öreg Uncle Sam, hogy néhány diákja a helyszínen tanulmányozza a „kubai nyomort”? — fm — Műszaki és Hnűagos epitiatitisi egyezményt írtak alá a Magyar Népköztársaság és Kenya között Nairobiban június 22-től július elsejéig folytatott tárgyalások eredményeként dr. Újházi László, a Külkereskedelmi Minisztérium meghatalmazott miniszterhelyettese és dr. I. G. Kiano ipar- és kereskedelemügyi miniszter a Magyar Népköztársaság és Kenya közötti kétéves kereskedelmi megállapodást, valamint műszaki és tudományos együttműködési egyezményt írtak alá. (MTI) Péntek Jogos gyűlölet A Dél-afrikai Köztársaság hírhedt kormánya ellen folyamatosan tüntetnek az egész világon. Legutóbb sok tízezer ember fejezte ki dühös haragját, megvetését és nemes gyűlöletét Nairobiban a délafrikai kormány fajüldöző politikája ellen. A tüntetők egy jelképes koporsót készítettek, benne egy bábbal, Verwoerd viaszfigurájával. A tüntetők azután eltemették a koporsót és vele együtt — jelképesein — magát az embertelenségek kormányát. Az egyszerű afrikaiak körében nem gyermekes kisiklást jelentett ez az aktus. Egész szívükkel, lelkükkel átérezték a „politikai tett” jelentőségét. Erőt merítettek ebből a különös szertartásból harcuk folytatására. Megyénk népességének átrétegeződéséről és életkörülményeiről n. Az ötéves terv első évében befejeződött a Békés megyei falvak villamosítása. A lakásoknak 1949- ben még csak 28 százaléka, 1960- ban már 78 százaléka, 1963-ban pedig 89 százaléka volt villannyal ellátva. Egy háztartás átlagosan 1963-ban 22 százalékkal több villamos energiát fogyasztott, mint 1960-ban. A fogyasztás növekedése elsősorban a háztartások nagyobb gépesítettségével van összefüggésben. A lakosság vízellátásán is javítottak. A városokban és a nagyobb községeikben újabb vízműveket építettek, növelték a v. vezeték-hálózat hosszát, s lehetővé vált több lakás vezetéki vízzel való ellátása és több közkifolyó létesítése. A városi lakások vízellátása azonban még nem kielégítő. Ugyancsak tovább fejlesztették a helyi és a távolsági közlekedést. Elsősorban annak volt nagyobb jelentősége, hogy a második ötéves terv kezdetére Békéscsabán megszüntették a kisvasúti személyszállítást, amit a korszerűbb autóbuszhálózattal váltottak fel. Az utóbbi években feltárt hőforrások lehetővé tették a gőzfürdők számának növelését. 1963-ban a megyében 22 tisztasági és 16 strandfürdő üzemelt. A fürdők összes befogadóképességét az 1961. évi 14 ezerről 16 ezerre növelték. Államunk mind nagyobb gondot fordít a lakosság egészségének védelmére. A megyében az összes orvosok száma 1960—1963 között 58-al, csaknem 15 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére még kevés az orvos, ugyanis 10 000 lakosra a megyében csak 10 az országban átlagosan 17 orvos jut. A körzeti orvosok száma az 1960. évi 133-ról 1963-ban 141-re emelkedett. Ennek, valamint a népesség csökkenésének következtében egy körzeti orvosra átlagosan az 1960. évi 3522-vel szemben 1963-ban 3208 lakos jutott. A kórházi ellátottságban ugyan nem történt lényeges javulás, de a jövő évben az Orosházán üzembe helyezendő 400 ágyas új kórházzal e téren is javul az ellátás. A betegeik jobb ellátását segítette, hogy már évekkel ezelőtt megszervezték a körzeti ápolónői hálózatot. Az ilyen ápolónők 1963- ban 225 ezer esetben látogatták meg a betegeket. A szakrendelési orvosi órák napi átlagos számát az 1960. évi 390-ről 1963-ban 520-ra emelték. Hosszabb lett a gyógykezelés átlagos időtartama is; egy gyógykezelés átlagosan 1960-ban 7,9 percig, 1963-ban 8,8 percig tartott. A tbc-gondozóintézetek, valamint a mozgó és stabil ernyőfénykép-állomások együttesen 1963-ban 307 ezer szűrővizsgálatot végeztek. Tízezer lakosra számítva az 1960. évi 28-al szemben, 1963-ban 24 új tbc-s beteget vettek gondozásba. Három év alatt jelentősen javult az anya- és csecsemővédelmi munka színvonala, a bölcsődei és szociális, otthoni ellátás. Emelkedett a népesség iskolák végzettségének színvonala. Az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma — mivel ez kötelező — a 6—14 éves gyermekek számától függ. Az 1963—64-es tanévben 68 ezer általános iskolai tanuló iratkozott be, 3,2 százalékkal több, mint 1960-ban. Az utóbbi három évben az oktatási, nevelői munka mind szorosabbá vált a gyakorlati élettel. A szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók aránya az 1960. évi 82-ről 1963-ban 90 százalékra, a gyakorlati oktatásban részesülőknek a felső tagozatosokhoz viszonyított aránya az 1960. évi 39-ről 1963-ban 81 százalékra emelkedett. Az általános iskolai napközi otthonokban 1963-ban elhelyezett 7 ezer tanuló 66 százalékkal több, mint 1960-ban volt. Jelentősen emelkedett az általános iskolai felnőtt tanulók száma. Az általános iskolák esti és levelező tagozatán 1960-ban 2369- en, 1963-ban 4252-en tanultak, utóbbinak 83 százaléka fizikai dolgozó volt. Az oktatási helyzet fejlődésére legjellemzőbb a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek számának növekedése. Az 1963—64- es tanév elején a megye középiskoláiban 8483-an tanultak, 45 százalékkal többen, mint 1960-ban. A