Gyulai Hírlap, 1971. július-december (12. évfolyam, 52-104. szám)

1971-11-26 / 94. szám

UMo mmxsAmM, egyesüljeteks ' Sirat fe fillér f bér ns., péntek A Békés megyei Népújsás gyufai kiadása m Évfolyam, 84. szám örvendetes fordulat az óvoda-ügyben nagy megértést tanúsítottak a gazdaságv@z@?ők lapunkban a közelmúltban sorozatban ismertettük városunk „alkotmányát”, amelynek egyik pontja szerint a tanácselnök a területfejlesztés, a lakosság szükségletein jobb kielégítése és más közös célok megvalósítása érdekében szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal a városban működő fontosabb szervek vezetői részére összehangoló értekezletet tart. Ilyen értekezlet ült össze hétfőn délután a tanácsházán, amelynek napirendjén két kérdés szerepelt. Az első, amelynek előadója dr. Vida István ta­nácselnök volt, a tanács és a városban levő szervek együttműködé­sét érintő általános és időszerű feladatok megbeszélése, a másik pedig Dér Lajos elnökhelyettes el­őadásában az óvodai és bölcsődei fejlesztés feladatainak megtárgyalása volt. Az utóbbira vonatkozóan köz­­tudomású, milyen nagy gondot okoz a vár«» vezetőségének a jelenlegi óvodai helyzet, amiről már több alkalommal írtunk. A dolgozó gyermekes anyák­ról való gondoskodás jegyében a helyhiány és a zsúfoltság megszüntetése céljából a kér­dés a szeptemberi tanácsülés óta valamilyen formában szin­te állandóan napirenden sze­repelt. Ezért jártak a tanács megbízottai Székesfehérváron, ahol a soproni gyártmányú óvodatípust tekin­tették meg. Erről azonban kide­rült, hogy nem felel meg több­­ szempontból, tehát nem oldja meg az itteni problémákat. Elmondotta Dér Lajos azt is, hogy már több eredménnyel jár­tak a Pest megyei Hernádon, ahol az ottani termelőszövetke­zet készít vasvázas megoldású paneles, elsősorban mezőgazda­­sági rendeltetésű épületeket, amelyeknek módosított változa­ta megfelelő, elég tartós, a költsége is olcsóbb. Körülbelül másfél millióból kihozható, 99 gyermek részére alkalmas és pár hónap alatt felállítható. Megrendelés esetén a szövetke­zet a jövő év első negyedére vállalja a szállítást. A megvaló­sításhoz azonban az üzemek anyagi segítsége elengedhetetle­nül szükséges, nem mellőzve a társadalmi munkát sem. Az óvodaügy hétfői tárgyalá­sán körülbelül 27 vállalat, intéz­mény vezetői vettek részt és a szeptemberi tartózkodó ma­gatartással szemben örvende­tes fordulat következett be, szinte valamennyien egyetérté­süket nyilvánították a megol­dásra vonatkozóan. A Gyulai Vízművek igazgató­ja bejelentette, hogy vállalata 50 ezer forinttal és ugyanilyen ér­tékű társadalmi munkával, első­sorban a közmű problémák megoldásával járul hozzá, hogy megvalósulhasson az új óvoda létesítése. Ugyancsak 50 ezer fo­rintot ajánlott fel a kertészeti és városgazdálkodási vállalat igaz­gatója és bejelentette az anyagi hozzájárulást a fa- és fémbútor­­ipari szövetkezet elnöke, a tej­porgyár, a harisnyagyár, az élel­miszer kiskereskedelmi vállalat igazgatója, a húsipar, az ÁFÉSZ, az Univerzál képviselője, Bíró Lajos, a kislakásépítő szövetke­zet elnöke az anyagi támogatás mellett társadalmi munkát is felajánlott, ugyanígy Bandics Márton is jelentős szakipari munkát ajánlott fel. Nem zárkóznak el az anyagi hozzájárulástól a mezőgazda­­sági üzemek sem, annak elle­nére, hogy náluk kevés a kis­gyermekes anya. A hétfői tárgyalást újabb kö­vette, ezen nagy megértésről tett tanúbizonyságot a vízügyi igaz­gatóság és a megyei kórház vezetősége. Az eredmény reális­sá tette a tanács törekvését, a jövő évben megvalósul az újab­b óvoda, amit a tervidőszakban követ a tanács által tervezett modern épület is. Az érdekeltek december 10-ig nyilatkoznak az összegről. Ez már azért is fontos, hogy az első negyedévi szállítás érdeké­ben mielőbb elküldhessék a megrendelést. A napokban dön­tenek a megfelelő hely kiválasz­tásáról is. Eddig ne­­z járványszerű az előforduló influenzás megbetegedés 7 Az elmúlt hét végén fordultak elő városunkban az első influ­enzás megbetegedések. Körze­tenként általában 3—4 esettel találkoztak az orvosok, egy kör­zetben pedig a legtöbb megbe­tegedés elérte a harmincas szá­mot. Hivatalos vélemény sze­rint az előfordulások nem jár­­ványszerűek. Kórházba Gyulá­ról eddig még senkit sem kellett influenza miatt beszállítani. A rendszeresen és több oldalról el­hangzó óvatossági rendszabályok megtartása fokozottan időszerű. Svédországból 10 autóbusz hozza a kirándulókat a jövő évben Gyulára Szükséges a színvonalas propaganda kifelé, helyben pedig « jó irányjelgés — Kiállítócsarnok vagy fedett fürdő? — A legtöbb vendég városunkba törekszik A városi tanács bizottságai között egyike a legaktívabbak­nak évek óta az idegenforgalmi. Üléseit rendszeresen megtartja és azokon mindig a legidősze­­rűbb kérdéseket tárgyalják, jó ölteteket vetnek fel, javaslatuk­kal foglalkozik a végrehajtó bi­zottság. A Hruby József elnök­letével megtartott legutóbbi ülésen a bizottság tagjaitól el­térően a meghívottak szinte va­lamennyien ott voltak. Részt vett a tanácskozáson Inok­ai Já­­nosné, a megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Dér Lajos ta­­nácselnökhelyettes, Horányi László MÁV állomásfőnök, Szűcs Péter, az élelmiszer kis­­ker, P. Szabó Károly és Pro­­hászka Nándor, a vendéglátó­ipari vállalat képviselője. Az idegenforgalom jelentősé­géről Szerdahelyi István mú­zeumigazgató, bizottsági tag tar­tott igen érdekes előadást. Ki­fejtette, az idegenforgalom lé­nyegében egyszerű utasforga­lom, de sok az összetevője, ezért bonyolult a megoldása is. Hi­vatkozott arra, hogy helyes volt a város törekvése az új út kere­sése idején, igazolódott. Gyula régi város ugyan, de mégis fia­lni, volt ereje, elgondolása újra kezdeni és megvalósította a ma már határainkon túl is hírneves fürdőjét. Az ösztönös törekvése­ket régen felváltotta a tudatos, most már arra kell gondolni, hogy minél kedvezőbb legyen az itt-tartózkodás, ehhez viszont szükséges a követelményeknek megfelelő adottságok megterem­tése. Lényeges az idegenforgal­mi szemlélet kialakítása a vá­rosban, amit tanácsos elkezdeni az általános iskolában, folytatni a magasabb fokú tanintézetek­ben. Ez belefér a helyismeret tantárgyba, jól segítheti a fia­talok kiterjedt levelezése a kül­földiekkel, ugyanakkor a száj­­propaganda hatásos eszköze is lehet Az idegenforgalom azonban nemcsak a külföldiek fogadását jelenti, hanem a hazai vendége­két is. Ezért nélkülözhetetlen a hatásos propaganda, az írásos anyag időbeni­ eljuttatása. Ki­fogásolta, kevés a városban az irányító térkép, a meglevők el­avultak, mert hiányosa­k, akár­csak az irányítótáblák. Ezért fordul aztán elő, hogy a kiállí­tási csarnokot vélik a fedett für­dőnek, az Erkel Emlékmúzeium­­ról pedig sok gyulai nem tud biztos felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Dér Lajos is a propaganda fontosságát hangsúlyozd. Az írá­sos kiadványoknál sok lehetőség maradt eddig kihasználatlanul. A jó propagandához tartozik, hogy az idegenvezetésnél, a ke­reskedelemben és a vendéglátó­­iparban legyenek nyelveket be­szélő dolgozók. Szűcs Péter saj­nálta, hogy nincs jelen több vállalat képviselője, pedig azok is érdekeltek a városról szóló kiadványokban. A közös városi propaganda megvalósítása céljá­ból P. Szabó Károly javasolta, függetlenített személy fogja ös­­­sze az anyagi hozzájárulást, ál­talában a propagandával össze­függő kérdéseket. Horányi Lász­ló kijelentette, hogy a vendégek megfelelő fogadásánál, az eluta­zásnál, a kulturált közlekedés biztosításánál szívesen közre­működnek, ha időben és meg­felelő tájékoztatást kap a vasút. Inokai Jánosné pontos terve­ket várt az üléstől, beleértve a­ propagandára fordítható össze­geket is. Elsősorban a városon kívüli propaganda fontosságát hangsúlyozta, mert megye iránti érdeklődés főként Gyula vonatkozásában nyilvánul­­ meg, a legtöbb vendég ide törekszik. Közölte, előrehaladt tárgyaláso­kat folytat békéscsabai szárma­zású, Svédországban élő idegen­­forgalmi szakemberrel, aki a jö­vő évben 10 autóbusszal szándé­kozik kirándulókat hozni Gyulá­ra 3—4 napi tartózkodásra. Ed­dig két járatra megkötötték a szerződést, de biztosítani kell a megfelelő elszállásolásukat csakúgy, mint a nyári szünet­ben a csoportosan érkező fiata­lokét. Összegezve: az ülésen sok ér­tékes, megszívlelésre méltó szempont, javaslat hangzott el. s ; Téli hangulat Tanácsülés lecente 17-én A végrehajtó bizottság decem­ber 17-re tűzte ki a város ta­nácsának ezidei utolsó ülését. A főbb kérdések között szerepel a lakásépítés, fenntartás és elosz­tás kérdése, figyelemmel az új lakásügyi jogszabály érvényesí­tésére. Szerepel a napirenden a tanács és bizottságainak jövő évi munkaterve, valamint a vá­lasztási gyűléseken elhangzott kérések, javaslatok sorsa. Ezen az ülésen történik meg a taná­csi bizottságok átalakítása is a nemrég­­ jóváhagyott működési szabályzat szellemében. Gyulán kaszálért üsző szivattyútelepek az Elbán - berendezésről. Az elbírálás ideje alatt szakemberekből ál­ló delegáció tekintette meg a tiszai vízkivételi műveket. A hazánkban tapasztaltak nagy­ban elősegítették­ a döntést! 1969-ben aláírták az első szer­ződést az NDK részére készí­tendő úszó-szivattyútelep szál­lítására. A berendezést­ a VÍZGÉP gyulai egysége készítette el és tavaly helyezték üzembe a Drezdától északra levő Riesa város melletti partszakaszon. A próba alatt a vízügyi szak­emberek 19 különböző adatot mértek óránként és gépenként 72 órás folyamatos üzemelés mellett. A gyártmány nemcsak a próbát állta ki, hanem az idén már zavartalanul biztosí­totta az öntözővizet, amiért felkerült az úszómű az NDK prototeck-listájára, a­mi annyit jelent, hogy rendszeresen be­mutatják a bel- és külföldi delegációknak, így aztán érthető, hogy az első megrendelést követte a második, amely már két úszó­­egységet igénylő rendszer első építési lépcső­j­ekén­t valósult meg az idén. Ez a 10 ezer hek­táros öntözőterület Torgau vá­ros körül terül el, ez lesz az NDK legnagyobb automatiku­san működő öntözőrendszere, ezért az úszó szivattyúteleppel szemben is megnőttek a köve­telményeik. Teljesen automati­zált üzemet kívánt a megren­delő. Ezt az úszóművet és beren­dezéseit is a gyulai üzem, a szivattyús gépcsoportot pedig a kunhegyesi gyáregység készí­­­­tette alvállalkozóként Az úszó­mű gyártása, kiszállítása és felszerelése a tervezett határ­időre megtörtént, a gyáregység szerelői november közepén ér­keztek­ haza. Munkájukról, ma­­gatartásukról a megrendelő a legnagyobb elismeréssel nyilat­­k­ozott. A teljesen automatizált be­rendezés a jövő évben kezdi el üzemelését és annak sikerén, sok múlik. Ettől függ gyan­­is, hogy a német u il­lesztési tervében szereplő 20— 25 vízkivételi műből hány lesz­­ az úszás megoldása. A gyulai üzem ennek tudatában készí­tette el kúnhegyesi testvér­üzemével a szivattyútelepet Kedvező őr export-lehetőség, amint azt Szögi Antal gyáregységvezető elmondotta, hosszú időn keresz­tül. É­vente visszatérő felada­tot jelent a vízgépészeti válla­lat, számára, ami aztán tovább a vállalat fő szakmai hírét. Közismert, hogy tér, űssze­­a sportja a VIFGÉP—1nél ré­gi hagyoná’-'vok'kal­zik. Az 1950 években Jusz eoszláviába I9fi«-b»n Indiába, GR_ eo-ben Vietnamba szállít­­ottak több egységet, ^ rt A drezdai vízügyi tervező­vállalatnak 1968-ban kormány­­ határozat alapján ki kellett­­ dolgoznia a leggazdaságosabb módját a mezőgazdaság öntő- i­zővízzel való ellátásának. A­­ minden újdonság iránt érdek­­­lődő keletnémet szakemberek­­ tudomást szereztek a gyulai vízgépészeti vállalat által ter­­­vezett és gyártott úszó szivat­­­tyútelepekről, ajánlatot kértek I

Next