Gyulai Hírlap, 1972. január-június (13. évfolyam, 1-50. szám)

1972-06-23 / 48. szám

Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítésére szóló jelentés Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal,az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását. Bejelentette, hogy módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Csaknem 5% forgalmat ért el tavaly a gyulai kereskedelem Röviden már hírt adtunk róla, hogy a város tanácsa pénteki ülésén az együttműködési tervezet elfogadásán kívül foglalkozott a kereskedelmi ellátottsággal, valamint az ipari szolgáltatások színvonalával. Dér Lajos tájékoztatója alapján. Megállapította a tájékoztató, hogy a város kereskedelmi ellátottsága az utóbbi esztendőben fejlődött. Az állandóan növekvő életszínvonal s ebből következően a fokozottabban jelentkező vásárlóerő szükségessé teszi a hálózat további korszerűsítését, új egységek létesítését, az áruválaszték bőségét, a kiszolgálás kulturáltságának további fokozását és számos egyéb körülmény javítását, amelyeknek együttes hatására tankul ki a vevőben a kereskedelemről alkotott véleménye. A vásárlóerők növekedése megmutatkozik az áruforgalom alakulásában, ami 1970- ben 443 milló 952 ezer, 1971- ben pedig már 498 millió 821 ezer forint volt. Az áruforgalomból 86 százalékot az állami, 14 százalékot a szövetkezeti kereskedelem ért el. Az ellátás színvonalát általában javulónak ítélhetjük, az alapvető élelmiszerekből évek óta kiegyensúlyozott, jó az ellátás. Nem mondható ugyanez az ipar által gyártott egyes tartós cikkek minőségével, az áruellátással, nem utolsósorban a kiszolgálás kulturáltságával kapcsolatosan. Élelmiszereknél előfordul a szavatossági idő lejárta utáni árusítás, további félkész ételek gyártása lenne kívánatos, bővíteni kell elsősorban a cipőipar, a bútor-, a vasipari termékek körét. A középtávú fejlesztési célkitűzések arra irányulnak, hogy megfelelő ellátást kapjanak az új lakónegyedek, fejlődjenek a peremkerületek üzletei is. Az erre vonatkozó tervek ismertek a város lakossága előtt. Vendéglátó vonalon szesz- és dohányzásmentes tejbárt létesítenek az OTP volt helyén, állami támogatással előkészítés alatt áll 300 ágyas szálloda építésének tervezete, többek között. Az ipari szolgáltatások színvonala az elmúlt években nem tartott lépést a növekvő igényekkel. A lakosság anyagi, szociális és kulturális helyzete szükségessé tette a szolgáltatások színvonalánál gyors ütemű fejlesztését. Gyulán az ipari szolgáltatásokban részt vesz az állami, a szövetkezeti és a magánkisipar. Az elmúlt évben a 21 millió 683 ezer forintos forgalomból az állami ipar 6 és fél millióval, a szövetkezeti 4 millióval, a magánkisipar 11 millióval szerepel. Az állami iparban az előző évhez viszonyítva némi emelkedés, a szövetkezetiben pedig visszaesés mutatkozik, ugyanakkor fokozódott a magánipar szerepe, a tavaly végzett összes szolgáltatásokból 51,3 százalék a részaránya. Az elhangzott hozzászólásai, a hozott határozati javaslat a célkitűzésekben megjelölt fejlesztési tervek mielőbbi megvalósítását sürgették, illetve célozzák. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Saluvégi Lajos pénzügyminiszter az elmúlt évi gazdasági folyamatok elemzésével kezdte beszédét. Megállapította: A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. Ez abból következett — mondotta —,hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették termelésüket.A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöde része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több, mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnál gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztás-felhalmozás aránya, és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, tizenöt százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes felhalmozás tenné, fizetesen nem az elmúlt év sajátossága, hanem része, folytatása a korábban kialakult folyamatnak. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem, az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek Ezt követően azokról az intézkedésekről szólott, amelyek szükségesek a deficit megszüntetéséhez. Majd megállapította: Sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak. Ez a követelmény 1971-ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A továbbiakban szólt azokról a béraránytalanságokról, amelyek fokozatos megszüntetése még megoldásra vár, vagy megoldásuk folyamatban van. A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányát, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkásokét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon — mondotta a pénzügyminiszter, majd így folytatta: A nem termelő ágazatokban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22000 orvos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük. Tízezer bölcsődei gondozónő és védőnő 15 százalékos. (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés. A szolgáltatások bővítéséért A város tanácsának régebbi határozata értelmében a végrehajtó bizottság a dolgozó nők helyzetének könnyítése céljából a szolgáltatások bővítését, kérte néhány vállalattól és üzemtől. A Patyolat Vállalattól azt kérte, hogy a városban biztosítsák az egyneműkölcsönzést, továbbá a kimosott tiszta ruhák javítását, vasalását. A vállalat vezetősége közölte, hogy ágyneműbeszerzésre kerettel nem rendelkeznek, ezért a kölcsönzés nem oldható meg, a kimosott ruhák vasalására ellenben ígéretet tett. A bedolgozókat foglalkoztató ipari szövetkezetektől azt kérte a végrehajtó bizottság, hogy a nők munkáját segítsék elő az anyagok haza- és visszaszállításához szállítóeszköz biztosításával. Sajnos, ez a törekvés sem járt sikerrel, miután ebben a tervidőszakban a szövetkezetek fejlesztési alap hiányában a kérést nem tudják teljesíteni. A városban levő, nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek vezetőitől azt kérte a végrehajtó bizottság, hogy dolgozóik üzemi étkeztetését saját üzemi konyháról biztosítsák. A harisnyagyár igazgatósága kilátásba helyezte, hogy 1975-től jöhet szóba az üzemi étkeztetés megoldása. lakbiztasági választás a Budrió-telepen Újjáválasztották a tanácstagok tavaszi beszámolójával egyidejűleg a lakóbizottságokat. Ezúttal először választottak lakóbizottságot a Budriótelepen, amelynek elnöke Jeszenszky Géza nyugdíjas lett. A telepen egyébként az ott lakók gondosan ápolják az épületek előtti területet és sebességkorlátozó táblák elhelyezését kérik az átvezető utakra.