Gyulai Hírlap, 1972. július-december (13. évfolyam, 51-100. szám)

1972-07-04 / 51. szám

Kapu a határon Nagy a forgalom a gyulai határátkelő-állomáson CSENGŐ BERREG élesen a gyulai határátkelő-állomás előcsarnokában. Jelzi, hogy utas közeledik. A szolgálatban levő pénzügyőr végigsimít ruháján, felveszi a tányérsapkát. A határőr megnyom egy gombot és a sorompó méltóságteljesen felemelkedik. Autóbusz gördül a bejárat elé. Az utasok kíváncsian néznek ki az ablakon. A határőr és a pénzügyőr gyorsan, udvariasan végzi az útlevél ellenőrzését, a vámvizsgálatot. — Kiszállhatunk egy kicsit? Nagyon meleg van a buszban. — Természetesen. Sőt, akinek kedven van, még megihat egy kávét is, itt van a büfé az épület végében. — Az nagyon jó lesz, mert egy hétig úgysem ihatunk igazi magyaros kávét, — és biztatja a kirándulókat Kollár Jánosné, a társasutazás résztvevőinek idegenvezetője. Az utasok pestiek. Utak célja Turiu-Severin. Persze útközben megállnak Kolozsváron, felkeresik a Herkulesfürdőt és a többi útba eső nagyobb városban is töltenek néhány órát. Valamennyien most utaznak először a szomszédos Romániába. Hamar elkészül az útiokmány-ellenőrzés, kiürülnek a kávés, no meg a féldecis poharak, még egy integetés, és néhány másodperc múlva már román területen robog a busz. NAGY a forgalom, nem sok idő van a pihenésre. Warszava érkezik a szomszédból. Balogh János népes családjával együtt jött Kisjenőből. — Hogyan látja az idegen szemével az átkelőhelyen dolgozók munkáját, milyen az első benyomása hazánkról? — Szerencsés helyzetben vagyunk. Közel lakunk a határhoz, így a kishatárforgalmi engedéllyel többször is átjöhetünk, anélkül, hogy hosszabb időt vesztegetnénk az útlevél beszerzésére. — Nem az udvariasság mondatja velem, de nagyon elégedettek vagyunk az itteni fogadtatással. Nem kell sokat várakozni, csak néhány percet és már mehetünk is. Az is igaz, hogy nem kereskedni jövünk, hanem fürdeni, ebbe a nagyon szép és jó vizű gyulai fürdőbe. Csak az a baj, — de ez már nem az önök hibája —, hogy estére vissza kell menni, mert holnap reggel szolgálatba állok. Az idén másodszor jövünk a családdal együtt, és csak a legjobbakat mondhatom az itt tapasztalt vendégszeretetről. BENT az előcsarnokban kis tábla jelzi az egyik fülke előtt, hogy itt van az IBUSZ pénzváltója. Az itt dolgozó Rokszin Máriának jól kell ismernie a különféle valuták árfolyamát, értékét. — Sok az ügyfél, nagy a forgalom. Nem is tudnám, hirtelen megszámolni, hányféle pénz fordul meg kezemen. Olasz líra, osztrák schilling, cseh korona, román lej, bolgár leva, USA dollár, NSZK márka, hogy csak a leggyakoribban előforduló valutákat említsem. Az elmúlt hónapban, amikor még nem is volt csúcsidő, majdnem félmillió forint értékű valutát váltottunk be. MODERN vonalú, szépen berendezett épület a gyulai határátkelő-állomás. Kell is, hogy ilyen legyen, hiszen naponta 5— 600 utas fordul meg és 80—100 gépjármű jön át, illetve távozik a határon. És nem mindegy, hogy a hozzánk érkező turistának milyen az első benyomása. Dicséretes kezdeményezés, hogy az előcsarnokban elhelyezett üvegvitrinben már található néhány gyulai emlék. Hasznos lenne egy állandó „mini” termékbemutatót rendezni a gyulai üzemek, gyárak termékeiből. A határőrök és a pénzügyőrök szerint még nagyobb lenne a forgalom, csak az a baj, hogy sokan még azok is, akik a külföldi utazásokat intézik, nem tudják, hogy már idestova két éve megnyílt a gyulai határátkelő-állomás. Ezért aztán másfelé irányítják az utasforgalmat. Reméljük, hogy az itt megforduló utasok egyre szélesebb körben viszik el hírét és ismerik meg a gyulai határátkelő-állomást. Béla Ottó Megkezdődött a népművelők szarvasi továbbképzése Lapunk kamaratárlat-sorozatának gyűjteményes kiállítása a művelődési központban Lapunk vasárnapi számában adtunk hírt arról, hogy július 3-án, hétfőn délelőtt egyhetes népművelési továbbképzés kezdődik Szarvason. A hat szekcióból álló továbbképző tanfolyam összevont megnyitóján Litauszki Tibor, a Megyei Művelődési Központi igazgatója beszélt a népművelők továbbképzésének jelentőségéről. Elmondotta, hogy a szarvasi továbbképzés a megyei művelődési központ hosszabb időre kidolgozott továbbképzési tervének része, elsősorban alapozó jellegű, ezért is hívták meg arra nagyobb számmal a tiszteletdíjas és kezdő művelődési ház igazgatókat és előadókat. A továbbképzési hét célja — mondotta —, hogy népművelőink előtt kirajzolódjanak a feladatok, a formák, eszközök, módszerek és a tartalmi tennivalók. A továbbiakban a megyei művelődési központ igazgatója a tanfolyam rendjét ismertette, bemutatta a tanfolyam és a különböző szekciók vezetőit, az első nap előadóit: Csende Bélát, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetőjét és Kérész Gyula szociológust. A tájékoztató után a művelődésügyi központ emeleti csarnokában Filadelfi Mihály nyitotta meg a Békés megyei Népújság kamaratárlat-sorozatának gyűjteményes kiállítását, melyet először június 4-én Békéscsabán, a Köröstáj 10 éves jubileumi ünnepségén, a múzeumban láthatott az érdeklődő közönség. A továbbképzés előadásait a szarvasi szlovák általános iskolában tartják. Csende Béla a kezdő- és tiszteletdíjas népművelőkkel szemben támasztott követelményekről beszélt, Kérész Gyula szociológus pedig ,.A település szociológiai rétegeződése” címmel tartott előadást. Megkezdte a munkát a bábosok tanfolyama is, ezen Lenkrii Konrád gyakorlati bemutatóval egybekötött előadást tartott, a klubvezetők továbbképzésén pedig Tímár Imre, a sarkadi művelődési ház igazgatója a klubok megalakításának módszereit ismertette. A filmesztétikát oktató középiskolai tanárok, filmklubvezetők és moziüzemvezetők továbbképzésén az első napon a Ragyogj, ragyogj, csillagom című szovjet filmet vetítették, majd délután a mai magyar filmművészetről dr. Nemes K-5'-"1" esztéta tartott előadást. A továbbképzés a mai napon folytatódik, Kollégája után, Veprincev professzor az egészségügyi berendezéseket előállító iparban lehetséges gazdasági integrációról és együttműködésről beszélt — Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak példáját véve alapul. — A KGST komplex integrációs programjának hatására többek között a Szovjetunió és Magyarország egészségügyi felszereléseket gyártó iparának együttműködése is aktivizálódott. Ennek eredményeképpen egy sor orvosi műszer előállításában máris szép eredmények születtek. Én csak egy példát említenék. A Szovjetunióban az ember belső szerveinek megfigyelésére szolgáló endoszkópokat is gyártanak. Segítségével az érintett szerv belső falai egy nagy képernyőre kivetítve vizsgálhatók. A diagnózis ily módon nagy pontossággal megállapítható. Magyarországon viszont megoldották az endoszkópokban alkalmazott, bonyolult száloptikai elemek gyártását. Ezek az elemek vékony üvegszál-nyalábok, amelyen fényt vezetnek át. A szovjet és magyar szakemberek ezért száloptikás képtovábbító elemek alkalmazásával az eddigieknél tökéletesebb endoszkópok közös létrehozását határozták el. A Szovjetunióban már gyártanak néhány endoszkóp típust — magyar száloptikai elemekkel. A két ország specialistái most a tüdő állapotára utaló jellemzők meghatározására alkalmas monitor létrehozásán dolgoznak. A múlt év végén az altató, és légzőkészülékek részeinek egységesítésével kapcsolatban rendeztek tudományos—technikai konferenciát Budapesten. A kapcsolóelemek—végek, átvezetések szabványosításával és egységesítésével különböző gyárakból érkező elemek is hibátlanul egységes rendszerré szerelhetők. A szovjet—magyar tudományos-technikai együttműködés, az egészségügy és az orvosi műszeripar közös erőfeszítései eredményesebbé teszik a betegségek elleni harcot, magasabbra emelve országaik egészségvédelmének színvonalát. A. Bormotov (APN—KS) ! Friss szállítmány Megkezdődött a Békéscsabai Konzervgyárban az idei tök tartósítása. A képünkön látható szállítmány a nagykamarási Ságvári Tsz-ből érkezett. (Fotó: Demény) A KISZ KB határozata az i mozgalom feladatairól, a művelődési otthonok ifjúsági tevékenységének továbbfejlesztésében A KISZ Központi Bizottsága határozatban foglalta össze az ifjú kommunisták feladatait a művelődési otthonok ifjúsági tevékenységének továbbfejlesztésében. A dokumentum leszögezi, hogy a művelődési és ifjúsági ház megvalósításának feltétele: a fiatalok érdeklődését, igényeit követő program, a klubjellegű tevékenység, az ifjúsági önkormányzat működése, a tudatos törekvés tartós közösségek létrehozása. Éppen ezért — hangsúlyozzák az illetékesek — a művelődési otthonok és a KISZ-szervezetek együttműködését kulcskérdésként kell kezelni. Csak így lehetséges, hogy a művelődési otthonok a KISZ kulturális-nevelő munkájának valódi színterei legyenek. A határozatban az ifjúsági mozgalom vezetői azt javasolják, hogy a Művelődésügyi Minisztériummal együttműködve induljon országos akció a művelődési otthonok támogatására; a KISZ-esek az oktatási és művelődési feltételek javítása felett vállalt védnökség jegyében fokozottan segítsék a különböző kulturális intézmények karbantartását, nem utolsósorban pedig j járuljanak hozzá a tanyai lakosság körében végzett művelődési tevékenység javításához. Ehhez a KISZ elsősorban a fiatal értelmiségiek, az egyetemi-főiskolai ifjúság támogatását kéri. Az ifjúsági szövetség azt is javasolja, hogy növeljék tovább a központi kulturális alapból biztosított ifjúsági kedvezményeket úgy, hogy azok a művelődési otthonokban tartott rendezvényekre (például színházi előadásokra) is érvényesek legyenek. A KISZ Központi Bizottsága javasolja, hogy 1973-ra hívják össze a fiatal népművelők tanácskozását, a további célkitűzések megvitatására, az eddigi tapasztalatok megbeszélésére. A KISZ KB határozata a megyei, járási, városi, kerületi KISZ-bizottságok feladatai közé sorolja közös programtervek kidolgozását is az illetékes művelődési szervekkel együttműködve. Állandó feladatuk: figyelemmel kísérni a tanácsi kezelésbe került ifjúsági házak rendeltetésszerű működését. A siker érdekében a jövőben jobban igénybe kell venniük a fiatal népművelők segítségét, akikért ugyanakkor a KISZ-nek is sokat kell tennie, hozzá kell járulnia beilleszkedésük, elismertetésük megkönnyítéséhez. Az ifjú kommunisták sokat tehetnek a lakóterületi ifjúsági klubok számának növeléséért, a klubmozgalom népszerűsítéséért is. Ebben számíthatnak az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok támogatására. Szennyvízzel öntözött másodvetés Hidasháton A Hidasháti Állami Gazdaságban jó ütemben halad az aratás. Naponta 200 holdnál nagyobb területről takarítják be az új életet. A friss tarlón azonnal megjelennek a szalmabálázó gépek, a szállító gépjárművek és a szántótraktorok. Az elsőnek learatott búzatáblák helyén ugyanis — összesen több száz holdas területen — silókukoricát vetnek másodvetésként. A zsenge növényt a Békéscsabáról ide vezetett, biológiailag tisztított szennyvízzel öntözik. A szennyvízzel nemcsak csapadék, de tápanyag is érkezik a másodvetésre, ami felér egy trágyázással, így az időjárástól függetlenül biztonságos a termelés Hidasháti Állami Gazdaság másodvetésén.