Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)

1975-07-01 / 50. szám

Döntő napok Qenfben Az európai , biztonsági és együttműködési értekezlet gen­fi szakaszainak feltehetően dön­­tő hete kezdődött el hétfőin. Mi­vel a koordinációs bizottság pén­teki határozata alapján gyorsí­tani kell a munkát, minden munkaszerv igen intenzív tevé­­kenységet fejt ki. A koordinációs bizottság hét­főn délelőtt már harmadszor ült össze a Helsinkiben tartandó záróértekezlet időpontjának kitűzése végett. E fontos kérdés eldöntése iránt nyilvánul meg most Genfben a legnagyobb ér­­deklődés. A szocialista országok — az eddigi üléseiken — erőteljesen szorgalmazták, hogy július má­sodik felében kezdődjék meg az értekezlet helsinki zárószaka­sza, miután Genfben a nagy kérdésekben már megegyezés történt, és a még nyitva levő problémák kölcsönös jóindulat­­tal napokon belül megoldha­tók. Egyes nyugati országok még halogató taktikát folytatnak, bár a szocialista országok jogos ál­lásfoglalására nincs megfelelő el­lenérvük,­és bár azok az orszá­gok, amelyek fenntartásokat hangoztatnak, hovatovább elszi­getelődnek. Mivel, azonban az időpont kérdésében is a jelen­levő államok kongresszusa szükséges, ak­ár egyetlen ország akadékoskodása is útjába állhat az előrehaladásnak. Gelfiben a józan többség azt reméli, hogy ebben a kérdésben is hamarosan létrejön az álla­mok megegyezése és Helsinki július végén a legmagasabb­­ szintű zárótanácskozás színhel­­ye lehet. “I A FRELIMÓ vezetői a mozambiki kormányban Lourenco Marques-ben, a Mo­zambiki Népi Köztársaság fő­városában nyilvánosságra hoz­ták a néhány napja független­né vált állam első kormányának névsorát. A kabinet összes tagjai a Mo­zambiki Felszabadítási Front (FRELIMÓ) vezetői. A végre­hajtó testületben tizenöt minisz­ter és három miniszterhelyettes foglal helyet. Valamennyien közvetlenül Samara Machel köztársasági elnök irányítása alatt állanak, miniszterelnök nincs. A kormánynak egy nőtagja is van: Graca Simbine közoktatás­ügyi és kulturális miniszter. Az igazságügyminiszteri, az egészségügyminiszteri, valamint a szállítás- és közlekedésügyi miniszteri tárcát európai szár­mazásúak töltik be. ' Magya­r—NDK ifjúsági megbeszélések Az NDK ifjúsági delegációja, élén H. Jagenow-val, a Minisz­tertanács Ifjúsági Hivatala ve­­­­zetőjével néhány napos magyar­­országi látogatás után elutazott Budapestről. A küldöttség meg­beszéléseket­­ folytatott Nádor Györggyel, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről és a két szerv további együttműkö­déséről. Látogatást tett a Ma­gyar Optikai Művekben, buda­pesti és Zala megyei ifjúsági in­tézményekben. H. Jagenowot fo­gadta Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Maróthy László, a KISZ KB el­ső titkára, a Politikai Bizott­ság tagja. A megbeszéléseken ,4 részt vett Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is.­­ (MTI) Svédország szolidáris a chilei néppel Kegyetlen zsarnoknak minő­sítette a chilei fasiszta juntát Olaf Palme svéd miniszterelnök a Santiago de Cubában tisztele­tére rendezett barátsági nagy­gyűlésen. A svéd kormányfő, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik a szigetországban, beszédében ki­jelentette: a chilei nép előbb­­utóbb elnyeri szabadságát, mert a zsarnokság magában hordoz­za pusztulásának magját is. Megerősítette, hogy országa szo­lidáris a chilei­ néppel. A kubai forradalmat példa­mutatónak nevezte, s megálla­pította: „annak ellenére, hogy Kuba még mindig blokád alatt él, több területen első helyet ví­vott ki magának Latin-Ameri­kában”. A nagygyűlés m­­ásik szónoka, Fidel Castro miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kubai és a svéd kormány külpolitikája sok pontban találkozik, s több kér­dést illetően, mint például Vi­etnam, Chile kérdésében az ál­láspontok teljesen azonosak. A két ország kapcsolatát rendkí­vül barátinak minősítette és rá­mutatott, hogy a Szovjetunió, valamint a többi szocialista or­szágon kívül Svédország tette a legtöbb baráti gesztust és nyúj­totta a legtöbb támogatást Ku­bának. Orvosi kísérletek és takarítás a Szaljut-4 fedélzetén Pjotr Klimuk és Vitalij Sze­­vasztyjanov űrhajósok ,a va­sárnapot orvosi kísérleteknek szentelték a Szal­jut–4 tudomá­nyos űrállomás fedélzetén. A kozmonauták funkcionális vizs­gálatokat végeztek rögzített ke­rékpáron való fokozatos fizikai megterheléssel. A vizsgálatok során a szívműködést és a vér­keringést ellenőrizték. A vasárnapi munkanap során az űrhajósok ismét vért vettek egymástól a későbbi földi tanul­mányozás céljából. Az űrállomás fedélzetén a hétfő a pihenés napja volt. Pjotr Klimuk és Vitalij Sze­­vasztyjanov rendszerezték a megelőző napok kutatásainak eredményeit, kitakarították az űrállomás helyiségeit és pihen­tek. Az­­ űrhajósok egészségi álla­pota jó, a fedélzeten elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek, a Szaljut—4. tudo­mányos űrállomás repülése foly­tatódik. (TASZSZ) amerikai szenátorok Moszkvában felsőbb Tanácsának két házá­ban. Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít az amerikai szenátorok moszkvai látogatásának. Rámutatott arra, hogy a­ két ország parlamenti képviselői közötti személyes kap­csolatok jó alapul szolgálnak a kölcsönös megértéshez és együttműködéshez. Hubert Humphrey szenátor kijelentette, hogy az amerikai szenátorok és a szovjet parlamenti képviselők közötti küszöbönálló tárgyaláso­kon lehetőség nyílik a kérdések széles körének megvitatására. Az amerikai szenátus delegá­ciójának tagjai hétfőn koszorút helyeztek el az ismeretlen ka­tona sírjánál. (TASZSZ) Az amerikai szenátus hivata­los látogatáson Moszkvában tar­tózkodó delegációja hétfőn láto­gatást tett a Szovjetunió Leg- Magyar elnököt választott egy UNESCO- bizottság Az UNESCO szakértői bizott­ságot hozott létre, amely az UNESCO információs, doku­mentációs, könyvtári és levél­tári programja fő irányait vi­tatja meg és az UNESCO főigaz­gatójának tanácsadó szerveként működik. A 16 országból kijelölt szak­értők 1975. június 22—26-i pári­zsi értekezletükön elnökké dr. Lázár Pétert, az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumentá­ciós Központ főigazgatóját vá­lasztották meg. 0 í&MWs&a ma. jüuus 1. Békében és egyetértésben kell élni Befejeződött az USA kommunista pártjának kongresszusa Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának a második világháború óta legnagyobb tö­­meggyűlésével, ért véget vasár­nap este a párt XXI. kongres­­­szusa. A 37 szövetségi államból érkezett 6000 kommunista Chi­­cago nagy Amfiteátrumában gyűlt össze. Az óriási ter­met körösi körül nagy transzz­parensek díszítették. A jel­szavak az enyhülést és a leszere­lést, a Chlilé, Portugália, Kuba és Vietnam népével való szoli­daritást hirdették, követelték az igazságos békét a Közel-Keleten, a kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal, valamint a 105 milliárdos amerikai kato­nai költségvetés csökkentését. A gyűlés résztvevői viharos tetszésnyilvánításnál üdvözölték az elnökséget, köztük Henry Winstont a párt újjáválasztott elnökét, Gus Hallt, a párt fő­titkárát és Angela Davist, a központi bizottság tagját. A nagygyűlés tetőpontja Gus Hall és Angela Davis beszédén kívül 210 új tag felvétele volt. Gus Hall főtitkár az Egyesült Államok megalakulásának 200. évfordulójával foglalkozó beszé­dében kijelentette, hogy az ural­kodó osztályok feláldozták és el­árulták azokat az­­ eszméket, amelyekért az amerikai hazafi­ak 200 évvel ezelőtt küzdöttek. A hazafiak nem azért harcol­tak, hogy 200 évvel később több mint 10 millió munkanélküli le­gyen, hogy az idős emberek lé­te nélkülözések közepette éljen, hogy 40 millió amerikai faji megkülönböztetésnek legyen ki­téve, és gettókban kényszerül­jön élni. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkára a résztvevők helyeslése közepette követelte, hogy mindenki szá­mára biztosítsák a munkához­­való jogot, szüntessék meg a fa­ji megkülönböztetést, mindenki emberhez méltó körülményeik között élhessen, és a fiatalok re­ménykeltő perspektívák elé néz­hessenek. El kell érni — mon­dotta, hogy az Egyesült Államok békében és egyenlőségben éljen az egész világgal. „Az enyhülés és a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés az­ egyetlen politika, amely nemzeti érdekeinket szolgálhatja” — ál­lapította meg Gus HalL A nők világkonferenciája a kegyetlenkedések ellen Befejező szakaszához érkezett Mexikóvárosban a nők világ­­konferenciája. A két munkabi­zottság 37 határozati javaslatot terjesztett a plenáris ülés elé, amelynek munkájában 132 or­szág kormányának képviselői vesznek részt. A fejlődő, valamint a szocia­lista országok javaslatai között szerepel a chilei junta elítélése, valamint az arra vonatkozó fel­hívás, hogy az ENSZ küldjön hivatalos vizsgáló bizottságot Chilébe. A konferencián részt vevő számos küldöttség, valamint a Mexikóiak ezreinek részvételé­vel vasárnap chilei szolidaritási gyűlést tartottak Mexikóváros­ban. A többi között felszólalt Valentyina Tyereskova, a szov­jet delegáció vezetője, Laura Allende, a meggyilkolt elnök testvére. A gyűlésen erélyesen elítélték a junta kegyetlenkedé­seit és követelték a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. Thaiföldre menekültek az amerikaiak Az Egyesült Államok Vientia­ne­ nagykövetsége személyzeté­nek csaknem fele Thaiföldre re­pült azt követően, hogy a laoszi tüntetők elfoglalták az Egyesült Államok tájékoztató irodáját. Az USA laoszi ügyvivője kije­lentette, hogy az elmenekült személyek mindaddig Thai­földön maradnak, „ameddig a helyzet nem tisztázódik”. Rendteremtés Indiában Fakhruddin Al Ahmed in­diai elnök hétfőn különleges rendelettel szigorította a múlt héten kihirdetett rendkívüli ál­­­lapot előírásait. Az új rendelet alapján a biztonsági szervek külön indokolás nélkül is őri­zetbe vehetnek olyan személye­ket, akiknek tevékenységét ve­szedelmesnek ítélik az ország belső rendje szempontjából. Ha a letartóztatást helyi hatóság­­ok hajtják végre, a szövetsé­gi állam elöljáróinak 15 napon belül felül kell vizsgálni az­ ügyet, majd négyhavonként meghosszabbítani a letartózta­tást. Vasárnap az ellenzék kor­mányellenes tüntetést szerve­zett az indiai fővárosban. Az elfajuló tüntetést végül rend­­­őrök oszlatták szét, s 25 embert őrizetbe vették. Kisebb-na­­gyobb kormányellenes megmoz­­dulásokról érkezett hír Gujarat és Bihar államból is. Külpolitikai kislexikon Békés egymás mellett élés A két egymással szemben álló társadalmi világrendszer álla­mai közötti kapcsolatok legfon­tosabb alapelve vitathatatlanul a békés egymás mellett élés el­ve. Ez a ma már általánosan el­fogadott alapelv, azonban nem könnyen vívta ki a „legfonto­sabb alapelv” rangját. Békedekrétum Az elv megjelenése a világ el­ső szocialista államának születé­sével egyidős, hiszen a fiatal szovjet állam a Békedekrétum­­ban lényegében a békés egymás mellett élésen alapuló kapcso­latokat, javasolta a kapitalista országoknak. I ők azonban hal­lani semi aka­­­k semmiféle együttműködésre Az elvnek megfelelő tartalmú szerződései­ket első Mien 1931-ben kötött Szovjet-Oroszo­rszág Perzsiával, Afganisztánnal és Törökország­gal, de a békés egymás mellett élést szó szerint még nem tartal­mazták ezek a szerződések Nem tartalmazták, mint ahogy a­­ nagy antifasiszta koalícióból ki­nőtt ENSZ Alapokmánya is csak „ a népeket megillető egyenjogú­ság és önrendelkezési jog elvé­nek tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok” fejlesztésé­ről beszél, mint alapvető célki­tűzésről. Ennek ellenére az Alapokmány egész szelleméből egyértelműen következik, hogy valójában itt a békés egymás mellett élést fogalmazták meg. Pancsa Sila Az első olyan nemzetközi szer­ződés, amelyik kifejezetten békés egymás mellett élésről beszél, az 1954 április 29-én aláírt, Kína és India közötti kétoldalú szerző­dés. A Tibet kérdésében a két állam között kiéleződött helyzet rendezésekor ugyanis szerződés­ben rögzítették azt az öt alap­­elvet, amelyek a jövőben a két állam kapcsolatát vezérlik. A Pancsa Sila (Hindosztámi nyelven öt elvet jelent) elvei: 1. Egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, 2. meg nem támadás, 3. be nem avatkozás egymás bel­ügyeibe, 4. egyenlőség és kölcsönös előnyök, 5. békés egymás mellett élés. A Pancsa Sila elveit a két kormányfő 1954. június 28-i kö­zös nyilatkozatában megerősí­tette, 1955-ben pedig az el nem kötelezett államok bandungi ér­tekezletén már 29 állam fogad­ta el. Ezt követően nemcsak az ún el nem kötelezett államok a szo­cialista, illetve imperialista ál­lamokhoz fűződő kapcsolatai, hanem a szocialista és imperia­lista államok közötti kapcsola­tok tekintetében is egyre egyér­telműbben elfogadott alapelve

Next