Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)

1975-07-01 / 50. szám

Pártbizottsági titkárok és tsz-elnökök tapasztalatcseréje Nagyszénáson A nári XI kongresszu­sára készülődve a megye egye­sült szövetkezetei közül ötben pártbizottságot szerveztek a po­litikai munka szervezésére, irá­nyítására. Sarkadon, Tótkomló­son, Füzesgyarmaton, Kondoro­son és Nagyszénáson működik jelenleg termelőszövetkezeti pártbizottság. Valamennyi iái, éppen ez indokolja, hogy össze­gezzék az alakulás óta végzett munka főbb tapasztalatait, ha­tározzák meg: hol, mit csináltak, s hol, miben maradtak le, hol szükséges erősíteni a politikai feladatkör betöltésén. Az eddigi munka tulajdonkép­peni összesítőjét készítették el a közelmúltban a nagyszénás­ Ok­tóber 6. Tsz-ben, melyen jelen voltak a tsz-ek elnökei, pártbi­zottságok titkárai, Barna Pál, az orosházi járási bizottság első tit­kára, továbbá Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának osz­tályvezetője. Szerencsés volt a helyválasz­tás, mert a nagyszénási szövet­kezet gazdaságvezetése talán a megyében a legjobban támasz­kodik a párttagságra, a tsz-párt­­bizottság segítőkészségére. Hegedűs Béla, a szövetkezet elnöke mondotta. Szénáson egy évvel ezelőtt már mindenki tud­ta, hogy a két tsz egyesül. E po­litikai határozat gazdasági meg­valósítására maga a párttagság állt ki, külön-külön a két tsz-ben és egységesen, amikor kimond­ták az egyesülést. Ez év január 1-ei látott munkához az új tsz­­vezetőség. Nem elkezdte, hanem­­ folytatta azokat a teendőket, me­lyeket a két tsz pártszervezeté­ben a kommunisták meghatároz­tak. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a politikai hangulat válto­zatlanul bizakodó, a szénási em­berek érdeklődése a közélet iránt fokozódott. A mostani ország­­gyűlési képviselőválasztás során majdnem 700-an vettek részt a jelölő gyűlés munkájában. Május 1-én S ezer szövetkezeti dolgozó vonult fel. A szocialista munka­­verseny is élő valóság, hiszen csupán ebben az egy termelő­­szövetkezetben 24 címet nyert brigád dolgozik a szövetkezet, a község jövőjéért. Figyelemre méltóan fogalmazta a tsz-elnök: „A tennivalók összetartanak bennünket”. Amikor a déli órákban szénási barátaink bemutatták a szövet­­kezet határát, a pulykanevelő­telepet, a CPS-központot, a vé­geláthatatlan gabonatáblákat és a hatalmas kukoricást, csak arra gondolhattunk, hogy a szavak és a tettek Nagyszénáson egybees­nek. Helytelen lenne azonban­­ leszűkíteni az Október 6. Tsz pártbizottságának munkáját az előbbiekre. Itt sokkal többről van szó. A tsz-alapszervezetek­­ben folyó politikai munka lénye­gének a meghatározása, a párt sorainak erősítése új tagokkal, az alapszervezet működési területén folyó gazdaságszervező munka segítése, hatékonyságának növe­lése szinte elképzelhetetlen a párt termelést ellenőrző szerep­körének betöltése nélkül. Nagyon lényeges volt annak meghatározása, hogy hol a határ a termelésfejlesztési politikában. Meddig politikai feladat, s med­dig gazdasági feladat többek közt a szakosodás, a beruházás? Baukó Mihály­ osztályvezető tulajdonképpen a tsz-pártbizott­­ságok munkájában az útkeresés jó kútfőjének nevezte a nagy­szénás­ szövetkezetet. A párt- és gazdasági vezetők rövid idő alatt olyan egységet alakítottak ki, amely a fejlődésben­ sodró, magával ragadó lendületű. Most látják csak hasznát, hogy an­nak idején helyesen cseleked­tek, amikor a járási pártbizott­ság javaslatát megfogadták a lüktető ritmusú munkastílus ki­alakítására. Egy-egy kérdés kapcsán na­gyon sok megszívlelendő véle­mény hangzott el. Többek kö­zött: hogyan lehetne növelni a párttagság politikai műveltsé­gét? Pipis János, a tótkomlósi Viharsarok Tsz elnöke a követ­kezőket fogalmazta: „A nagy tsz-ek kapjanak az eddigieknél több támogatást, lehetőséget a jól dolgozók pártiskolára küldé­sében." Csirik Imre, a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz el­nöke a pártpolitikai munka te­rületi szervezését elemezte El­mondta többek között, hogy mi­után a kertészszigeti Győzelem Tsz egyesült a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-szel, felvető­dött: a párttagság szervezeti irányítását honnan oldják meg? Az egyesült tsz pártbizottságá­ból, vagy pedig Kertészsziget­ről. Indokolta meglátását azzal, hogy azok a kertészszigeti párt­fogók, akik a Szeghalmi Állami Gazdaságban dolgoznak, nem Kertészszigeten, hanem a mun­­­­kahelyen dolgoznak valamelyik alapszervezetben. Akik Füzes­gyarmatról eljárnak Szeghalom­ra a Csepel-művekbe dolgozni, ott párttagok és nem Füzes­gyarmaton. Ha az állami gazda­ság és az ipar esetében lehet­séges a párttagság tömörítése a munkahelyi alapszervezetekbe, akkor egy termelőszövetkezeti pártbizottság működése esetén miért nem lehetséges? Tisztázni kellene ezeket a gondokat, mert a lehető legjobb megoldással ki­kapcsolnák az áttételezéseket, s a párttagokat a közvetlen szö­vetkezeti érdeket szolgáló poli­tikai, gazdasági munkában ha­tékonyabban tudnák foglalkoz­tatni. Szóba került az is, hogy a nagy termelőszövetkezetek párttagjaiból miként vonnak be elvtársakat a községi bizott­ságok munkájába. Nagyszéná­son, Tótkomlóson, Sarkadon egyértelműen kedvező a tapasz­talat. A sarkadi nagyközségi pártbizottságba, melynek 39 tag­ja van, 10 tag a Lenin Tsz-ből került oda. A politikai munka másik nagy területe, a KISZ vajon hogy­an bontakozik ki a pártbi­zottságok mellett? Nagyon sok a feladat e téren. Sok a KISZ- korú fiatal a tsz-ekben, létszá­mukhoz viszonyítva kevés a KISZ-tag, a sok egyéb napi munka mellett az egyesült tsz­­ekben csak most kerül igazán előtérbe az ifjúságpolitikával összefüggő párthatározatok meg­valósítása. Ugyanezt mondhat­nánk el a nőpolitikai munkáról is. A nagyszénás­ tapasztalatcse­rén minden­esetre beigazoló­dott, hogy a nemrégiben alakult szövetkezeti pártbizottságok el­kezdték munkájukat, keresik a fejlődés, a továbblépés lehető­ségeit, a politikai munka szín­vonalának emelésére töreksze­nek. Éppen ezért hasznos volt a szénási eszmecsere, mert össz­hangot teremtett, több kérdés­ben megerősítette az eddigi munkagyakorlatot, segítséget nyújtott — módszereiben — a pérzmunka színvonalának eme­lésére, a már működő és a jö­vőben a tsz-ek egyesülése nyo­mán létrejövő újabb termelő­szövetkezeti pártbizottságok­nak. Dupil Károly vált. Olyannyira, hogy az euró­pai biztonsági rendszer megte­remtése enélkül elképzelhetet­len lenne. „Aktív békés egymás mellett élés?” Mit is jelent tartalmilag a bé­kés egymás mellett élés elve? Erre a kérdésre is tulajdonkép­­pen csak a legutóbbi néhány év adta meg az egyértelmű választ. A 60-as években úgy fogalmaz­ták meg, hogy a meg nem tá­madás mellett ezen elv érvénye­sülése feltételezi az intenzív áru­cserét, tudósok, művészek talál­kozását, a külföldi turisztika fel­lendítését, sport­találkozókat, tu­dományos-műszaki együttműkö­dést. Ez a tartalmi meghatározás ma már nemcsak a gyakorlat­ban igazolódik, hanem az Euró­pai Biztonsági Értekezlet eddigi munkálataiban is kifejezésre jut. Ebben a megközelítésben két­ségtelen, hogy a békés egymás mellett élés elve fogalmilag ma­gában rejti az államok közötti kapcsolatok többi demokratikus ■ alapelvét, az egyenlőség a azu­ • verenitás tiszteletben tartása, a jj meg nem támadás stb. elvét is.­­ Ezek hiányában ugyanis egysze­­­­rűen elképzelhetetlen lenne a 5 gazdasági, kulturális és ma*­ ■ együttműködés. Mégis mind a­ diplomáciai tö­­r­­­ekvések, mind a teoretikusok­­ körében föl-föl tűnik az az el­­­­képzelés, hogy a­ békés egymás­­ mellett élés több fokozatú elv.­­ E szerint a tulajdonképpeni bé­­­­kés egymás mellett élés nem­­ több, mint a meg nem támadás. ■ Az pedig amit ma általánosan el­­­­fogadott,an a békés egymás mel­­­­lett élés alatt értünk, az az ún. s „aktív békés egymás mellett ■ élés". Előzőekből kitűnően értelmet­ i­lmi dolog különböző fokozatok s kreálása, hiszen e nagy fontos­ *­ságú alapelv létjogosultsága és a­­ különböző társadalmi rendszerű­­ államok által­ elfogadása éppen * azt a pluszt tételezi fel, amen­­­­­nyiben a békés egymás mellett­i élés elve sokkal több, mint az­­ államok közötti kapcsolatok bár­­­­mely korábbi alapelve, fokoza­­­­tossága érvényesülésében jut ki­­­­fejezésre. BODNÁR LÁSZLÓ I *iM r’ Százta­anégy kisiparos a lakosság szolgálatában Szarvason A lakossági igények kielégíté­sét 124 kisiparos segíti Szarva­son. Különösen szekérfuvarozó, kőműves, fogtechnikus, lakatos, műkőkészítő, cipész-csizmadia szakmában akad még olyan kis­iparos, aki szolgálta­tói tevékeny­séget folytat Észrevehető fejlő­dést a legutóbbi években tapasz­talhat a lakosság, amióta a KI­­­SZ is több segítséget tud nyúj­tani a tagságnak. Hiányszakma egyebek között a bádogos, parkettázó, gumijavító, kerékpárjavító. Kevesen készí­tenek szikvizet, kevés a nő­­sza­bó, az asztalos, a központi fűtés­szerelő. A KIOSZ sokoldalú segítséget nyújt ahhoz, hogy a tagok szak­mailag állandóan képezhessék magukat, hisz a női szakok és egyéb területen dolgozók csak akkor tudnak eleget tenni a megrendelőknek, ha állandóan képezik magukat és lépést tarta­nak a divattal. Meszepvizsga-elő­­készítő tanfolyamok szervezésé­vel, nyugdíjas kisiparosok bevo­násával és egyéb módon igyek­szik segíteni a Kiosz abban, hogy minél több jól képzett kis­iparos segítse a lakossági ellá­tást. B barátság ápolója Az­ ötvenes évek békehar­cának idején kapcsolódott be a mozgalomba, ahol a hatva­nas években generáció­vál­tás zajlott le, szinte észre­vétlenül. Fia­talabb nemze­dék vette át a két világhábo­rút is megélt idősebbektől a békeharc „vál­tóbotját”. A fiatalabb nem­zedék között volt Nádházi András, a HNF gyulai bizott­ságának lelkes, állandóan tett* rekesz titkára. — őszintén mondom, nem tulajdonítottam különösebb je­­­­­­len­tőségét annak, hogy felhív­tak a HNF országos központ­jába, hiszen elég sűrűn járok oda. Valamit akkor kezdtem sej­teni, amikor láttam, hogy ez­úttal jóval többen vagyunk ott, mint máskor és a hangulat is ünnepélyesebb a szokottnál. Nem tagadom, jóleső érzés és meghatottság fogott el, amikor Pető elvtárstól átvettem a „Bé­kéért” kitüntetést. Hogy minek köszönhetem? Lehet, hogy szerénytelenségnek hangzik, de azt hiszem, főleg annak, hogy városunk mindig sokat tett a­­ népek közötti ba­rátság ápolásáéit, a testvérvá­rosi kapcsolatok erősítéséért, de kivette részét a szolidaritási akciókból is. Azt hiszem, elég megemlítenem, hogy például az idén eddig — a S0. évforduló alkalmából — 137 szovjet, tu­rista csoportot fogadtunk és szerveztünk ré­szükre a város üzemeibe láto­gatást és talál­kozót. Elevens kapcsolatunk Kuznyeck, Zrenjanin és Budria testvér­­városokkal.­­ Mindezt a mun­kát különben is a népfront­munka sajátos és alapvető ré­szeként köte­lességünknek tartjuk, ugyan­úgy a barát­­sági munka fo­lyamatos ápo­lását is. De nemcsak a kül­földiekkel, ha­nem szűkebb hazánkban Gyulán is ahol a történelmileg ki­alakult nemzetiségi városré­szekben — német és román — is erősíteni szeretnénk a nem­zetiségi politikát, népfront-poli­tikát, amelyek egyúttal erősítik a várospolitikát is. Azt hang­súlyoznám, hogy nem az „én", hanem a „mi", a párt városi bizottsága, a városi vezetői és a HNF városi vezetősége érde­me mindaz, amit — és ez jól esik valamennyiünknek — or­szágszerte gyulai példaként em­lítenek, így igaz, de azért az eredmé­nyekben­­ a titkárnak is van ér­deme. És ezt ismerte el a Ha­zafias Népfront Országos­­ El­nöksége, amikor legmagasabb kitüntetésüket adomanya­m Nádházi Andrásnak, 120 ezer úttörő táborozik az idén Több caopart külföldre is ellátogat Úttörőké 9 „világ", s tó­part, az .­erdő, a mező. A nyári szünidőben országszer­te nem kevesebb, mint 120 ezer kisdobos és úttörő ver sátrat — jelképesen és a va­lóságban is T«, mivel az idén 2500 csapat, az úttörőcsapa­tok több mint fele szervezett táborozást, 10 százalékkal több pajtás számára, mint ta­valy. Az állami ifjúsági bizott­ság 13 000, egyenként 200 fo­rintos utalvánnyal járult hoz­zá az úttörőcsapatok táboro­zásához. A fokozott segítségnek tu­lajdonítható, hogy az idén mintegy 120 járási, városi és egy megyei tábor fogadja a pajtásokat, azonkívül, hogy 500—600 csapat önállóan, sa­ját felszerelésével táborozik, zömmel a Balaton partján és a hegyvidéken. * Mintegy ago úttörőcsapat számos tagjé vándortáboro­­zásban vesz részt: gyalog, ke­rékpárral, vízi úton kutatja föl a természeti szépségeket, történelmi nevezetességeket, a szocialista építőmunka eredményeit, az egykori el­lenállási és partizánmozgalom harcainak színhelyét. Zánkán, a balatoni úttörő­­városban hat turnusban 18 ezer, a csillebérci központi táborban öt turnusban 6Q00 pajtás nyaral kiváló mozgal­mi munkájuk jutalmaként. Ebben a két táborban látják vendégül a szocialista orszá­gok, valamint a francia, a belga, az NSZK-ben­ és más testvérszervezetek küldötteit, összesen 200 pajtást. Küföldre is ellátogatnak a magyar úttörők. Mintegy 130- an vesznek részt a 12 or­szágban rendezett nemzetközi táborokban. Az első csoport július­bén indul Mongóliá­ba. Jubileumi ünnepségre készül az orosházi Új Élet Tsz Az alkotmány napján, augu­fz­ tus ?Q-án ünnepli fennállásának negyedszázad­i évfordulóját 4*­­ orosházi Ifj Élet Tsz. A Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címmel tízszeresen kitüntetett szövetkezet nagy gonddal ké­szül a jubileumra. Egyebek kö­­zött fejlődéstörténeti kiállítás nyílik az orosházi Petőfi Műve­lődési Házban, s augusztus 16-án ünnepi közgyűlésen adják át a kitüntetéseket, a törzsgárda­­tagsággal járó hűségjutalmakat az­ arra érdemes tagoknak. A jubileumi ünnepség gazdag programját egyebek között lo­vasbemutató, sakk-, lövészver­­seny és labdarúgó-mérkőzés tar­kítja, lm JOLIBA 1 i mmSm 3

Next