Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)
1975-07-01 / 50. szám
Pártbizottsági titkárok és tsz-elnökök tapasztalatcseréje Nagyszénáson A nári XI kongresszusára készülődve a megye egyesült szövetkezetei közül ötben pártbizottságot szerveztek a politikai munka szervezésére, irányítására. Sarkadon, Tótkomlóson, Füzesgyarmaton, Kondoroson és Nagyszénáson működik jelenleg termelőszövetkezeti pártbizottság. Valamennyi iái, éppen ez indokolja, hogy összegezzék az alakulás óta végzett munka főbb tapasztalatait, határozzák meg: hol, mit csináltak, s hol, miben maradtak le, hol szükséges erősíteni a politikai feladatkör betöltésén. Az eddigi munka tulajdonképpeni összesítőjét készítették el a közelmúltban a nagyszénás Október 6. Tsz-ben, melyen jelen voltak a tsz-ek elnökei, pártbizottságok titkárai, Barna Pál, az orosházi járási bizottság első titkára, továbbá Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának osztályvezetője. Szerencsés volt a helyválasztás, mert a nagyszénási szövetkezet gazdaságvezetése talán a megyében a legjobban támaszkodik a párttagságra, a tsz-pártbizottság segítőkészségére. Hegedűs Béla, a szövetkezet elnöke mondotta. Szénáson egy évvel ezelőtt már mindenki tudta, hogy a két tsz egyesül. E politikai határozat gazdasági megvalósítására maga a párttagság állt ki, külön-külön a két tsz-ben és egységesen, amikor kimondták az egyesülést. Ez év január 1-ei látott munkához az új tszvezetőség. Nem elkezdte, hanem folytatta azokat a teendőket, melyeket a két tsz pártszervezetében a kommunisták meghatároztak. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a politikai hangulat változatlanul bizakodó, a szénási emberek érdeklődése a közélet iránt fokozódott. A mostani országgyűlési képviselőválasztás során majdnem 700-an vettek részt a jelölő gyűlés munkájában. Május 1-én S ezer szövetkezeti dolgozó vonult fel. A szocialista munkaverseny is élő valóság, hiszen csupán ebben az egy termelőszövetkezetben 24 címet nyert brigád dolgozik a szövetkezet, a község jövőjéért. Figyelemre méltóan fogalmazta a tsz-elnök: „A tennivalók összetartanak bennünket”. Amikor a déli órákban szénási barátaink bemutatták a szövetkezet határát, a pulykanevelőtelepet, a CPS-központot, a végeláthatatlan gabonatáblákat és a hatalmas kukoricást, csak arra gondolhattunk, hogy a szavak és a tettek Nagyszénáson egybeesnek. Helytelen lenne azonban leszűkíteni az Október 6. Tsz pártbizottságának munkáját az előbbiekre. Itt sokkal többről van szó. A tsz-alapszervezetekben folyó politikai munka lényegének a meghatározása, a párt sorainak erősítése új tagokkal, az alapszervezet működési területén folyó gazdaságszervező munka segítése, hatékonyságának növelése szinte elképzelhetetlen a párt termelést ellenőrző szerepkörének betöltése nélkül. Nagyon lényeges volt annak meghatározása, hogy hol a határ a termelésfejlesztési politikában. Meddig politikai feladat, s meddig gazdasági feladat többek közt a szakosodás, a beruházás? Baukó Mihály osztályvezető tulajdonképpen a tsz-pártbizottságok munkájában az útkeresés jó kútfőjének nevezte a nagyszénás szövetkezetet. A párt- és gazdasági vezetők rövid idő alatt olyan egységet alakítottak ki, amely a fejlődésben sodró, magával ragadó lendületű. Most látják csak hasznát, hogy annak idején helyesen cselekedtek, amikor a járási pártbizottság javaslatát megfogadták a lüktető ritmusú munkastílus kialakítására. Egy-egy kérdés kapcsán nagyon sok megszívlelendő vélemény hangzott el. Többek között: hogyan lehetne növelni a párttagság politikai műveltségét? Pipis János, a tótkomlósi Viharsarok Tsz elnöke a következőket fogalmazta: „A nagy tsz-ek kapjanak az eddigieknél több támogatást, lehetőséget a jól dolgozók pártiskolára küldésében." Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke a pártpolitikai munka területi szervezését elemezte Elmondta többek között, hogy miután a kertészszigeti Győzelem Tsz egyesült a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-szel, felvetődött: a párttagság szervezeti irányítását honnan oldják meg? Az egyesült tsz pártbizottságából, vagy pedig Kertészszigetről. Indokolta meglátását azzal, hogy azok a kertészszigeti pártfogók, akik a Szeghalmi Állami Gazdaságban dolgoznak, nem Kertészszigeten, hanem a munkahelyen dolgoznak valamelyik alapszervezetben. Akik Füzesgyarmatról eljárnak Szeghalomra a Csepel-művekbe dolgozni, ott párttagok és nem Füzesgyarmaton. Ha az állami gazdaság és az ipar esetében lehetséges a párttagság tömörítése a munkahelyi alapszervezetekbe, akkor egy termelőszövetkezeti pártbizottság működése esetén miért nem lehetséges? Tisztázni kellene ezeket a gondokat, mert a lehető legjobb megoldással kikapcsolnák az áttételezéseket, s a párttagokat a közvetlen szövetkezeti érdeket szolgáló politikai, gazdasági munkában hatékonyabban tudnák foglalkoztatni. Szóba került az is, hogy a nagy termelőszövetkezetek párttagjaiból miként vonnak be elvtársakat a községi bizottságok munkájába. Nagyszénáson, Tótkomlóson, Sarkadon egyértelműen kedvező a tapasztalat. A sarkadi nagyközségi pártbizottságba, melynek 39 tagja van, 10 tag a Lenin Tsz-ből került oda. A politikai munka másik nagy területe, a KISZ vajon hogyan bontakozik ki a pártbizottságok mellett? Nagyon sok a feladat e téren. Sok a KISZ- korú fiatal a tsz-ekben, létszámukhoz viszonyítva kevés a KISZ-tag, a sok egyéb napi munka mellett az egyesült tszekben csak most kerül igazán előtérbe az ifjúságpolitikával összefüggő párthatározatok megvalósítása. Ugyanezt mondhatnánk el a nőpolitikai munkáról is. A nagyszénás tapasztalatcserén mindenesetre beigazolódott, hogy a nemrégiben alakult szövetkezeti pártbizottságok elkezdték munkájukat, keresik a fejlődés, a továbblépés lehetőségeit, a politikai munka színvonalának emelésére törekszenek. Éppen ezért hasznos volt a szénási eszmecsere, mert összhangot teremtett, több kérdésben megerősítette az eddigi munkagyakorlatot, segítséget nyújtott — módszereiben — a pérzmunka színvonalának emelésére, a már működő és a jövőben a tsz-ek egyesülése nyomán létrejövő újabb termelőszövetkezeti pártbizottságoknak. Dupil Károly vált. Olyannyira, hogy az európai biztonsági rendszer megteremtése enélkül elképzelhetetlen lenne. „Aktív békés egymás mellett élés?” Mit is jelent tartalmilag a békés egymás mellett élés elve? Erre a kérdésre is tulajdonképpen csak a legutóbbi néhány év adta meg az egyértelmű választ. A 60-as években úgy fogalmazták meg, hogy a meg nem támadás mellett ezen elv érvényesülése feltételezi az intenzív árucserét, tudósok, művészek találkozását, a külföldi turisztika fellendítését, sporttalálkozókat, tudományos-műszaki együttműködést. Ez a tartalmi meghatározás ma már nemcsak a gyakorlatban igazolódik, hanem az Európai Biztonsági Értekezlet eddigi munkálataiban is kifejezésre jut. Ebben a megközelítésben kétségtelen, hogy a békés egymás mellett élés elve fogalmilag magában rejti az államok közötti kapcsolatok többi demokratikus ■ alapelvét, az egyenlőség a azu • verenitás tiszteletben tartása, a jj meg nem támadás stb. elvét is. Ezek hiányában ugyanis egyszerűen elképzelhetetlen lenne a 5 gazdasági, kulturális és ma* ■ együttműködés. Mégis mind a diplomáciai törekvések, mind a teoretikusok körében föl-föl tűnik az az elképzelés, hogy a békés egymás mellett élés több fokozatú elv. E szerint a tulajdonképpeni békés egymás mellett élés nem több, mint a meg nem támadás. ■ Az pedig amit ma általánosan elfogadott,an a békés egymás mellett élés alatt értünk, az az ún. s „aktív békés egymás mellett ■ élés". Előzőekből kitűnően értelmet ilmi dolog különböző fokozatok s kreálása, hiszen e nagy fontos *ságú alapelv létjogosultsága és a különböző társadalmi rendszerű államok által elfogadása éppen * azt a pluszt tételezi fel, amennyiben a békés egymás melletti élés elve sokkal több, mint az államok közötti kapcsolatok bármely korábbi alapelve, fokozatossága érvényesülésében jut kifejezésre. BODNÁR LÁSZLÓ I *iM r’ Száztaanégy kisiparos a lakosság szolgálatában Szarvason A lakossági igények kielégítését 124 kisiparos segíti Szarvason. Különösen szekérfuvarozó, kőműves, fogtechnikus, lakatos, műkőkészítő, cipész-csizmadia szakmában akad még olyan kisiparos, aki szolgáltatói tevékenységet folytat Észrevehető fejlődést a legutóbbi években tapasztalhat a lakosság, amióta a KISZ is több segítséget tud nyújtani a tagságnak. Hiányszakma egyebek között a bádogos, parkettázó, gumijavító, kerékpárjavító. Kevesen készítenek szikvizet, kevés a nőszabó, az asztalos, a központi fűtésszerelő. A KIOSZ sokoldalú segítséget nyújt ahhoz, hogy a tagok szakmailag állandóan képezhessék magukat, hisz a női szakok és egyéb területen dolgozók csak akkor tudnak eleget tenni a megrendelőknek, ha állandóan képezik magukat és lépést tartanak a divattal. Meszepvizsga-előkészítő tanfolyamok szervezésével, nyugdíjas kisiparosok bevonásával és egyéb módon igyekszik segíteni a Kiosz abban, hogy minél több jól képzett kisiparos segítse a lakossági ellátást. B barátság ápolója Az ötvenes évek békeharcának idején kapcsolódott be a mozgalomba, ahol a hatvanas években generációváltás zajlott le, szinte észrevétlenül. Fiatalabb nemzedék vette át a két világháborút is megélt idősebbektől a békeharc „váltóbotját”. A fiatalabb nemzedék között volt Nádházi András, a HNF gyulai bizottságának lelkes, állandóan tett* rekesz titkára. — őszintén mondom, nem tulajdonítottam különösebb jelentőségét annak, hogy felhívtak a HNF országos központjába, hiszen elég sűrűn járok oda. Valamit akkor kezdtem sejteni, amikor láttam, hogy ezúttal jóval többen vagyunk ott, mint máskor és a hangulat is ünnepélyesebb a szokottnál. Nem tagadom, jóleső érzés és meghatottság fogott el, amikor Pető elvtárstól átvettem a „Békéért” kitüntetést. Hogy minek köszönhetem? Lehet, hogy szerénytelenségnek hangzik, de azt hiszem, főleg annak, hogy városunk mindig sokat tett a népek közötti barátság ápolásáéit, a testvérvárosi kapcsolatok erősítéséért, de kivette részét a szolidaritási akciókból is. Azt hiszem, elég megemlítenem, hogy például az idén eddig — a S0. évforduló alkalmából — 137 szovjet, turista csoportot fogadtunk és szerveztünk részükre a város üzemeibe látogatást és találkozót. Elevens kapcsolatunk Kuznyeck, Zrenjanin és Budria testvérvárosokkal. Mindezt a munkát különben is a népfrontmunka sajátos és alapvető részeként kötelességünknek tartjuk, ugyanúgy a barátsági munka folyamatos ápolását is. De nemcsak a külföldiekkel, hanem szűkebb hazánkban Gyulán is ahol a történelmileg kialakult nemzetiségi városrészekben — német és román — is erősíteni szeretnénk a nemzetiségi politikát, népfront-politikát, amelyek egyúttal erősítik a várospolitikát is. Azt hangsúlyoznám, hogy nem az „én", hanem a „mi", a párt városi bizottsága, a városi vezetői és a HNF városi vezetősége érdeme mindaz, amit — és ez jól esik valamennyiünknek — országszerte gyulai példaként említenek, így igaz, de azért az eredményekben a titkárnak is van érdeme. És ezt ismerte el a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, amikor legmagasabb kitüntetésüket adomanyam Nádházi Andrásnak, 120 ezer úttörő táborozik az idén Több caopart külföldre is ellátogat Úttörőké 9 „világ", s tópart, az .erdő, a mező. A nyári szünidőben országszerte nem kevesebb, mint 120 ezer kisdobos és úttörő ver sátrat — jelképesen és a valóságban is T«, mivel az idén 2500 csapat, az úttörőcsapatok több mint fele szervezett táborozást, 10 százalékkal több pajtás számára, mint tavaly. Az állami ifjúsági bizottság 13 000, egyenként 200 forintos utalvánnyal járult hozzá az úttörőcsapatok táborozásához. A fokozott segítségnek tulajdonítható, hogy az idén mintegy 120 járási, városi és egy megyei tábor fogadja a pajtásokat, azonkívül, hogy 500—600 csapat önállóan, saját felszerelésével táborozik, zömmel a Balaton partján és a hegyvidéken. * Mintegy ago úttörőcsapat számos tagjé vándortáborozásban vesz részt: gyalog, kerékpárral, vízi úton kutatja föl a természeti szépségeket, történelmi nevezetességeket, a szocialista építőmunka eredményeit, az egykori ellenállási és partizánmozgalom harcainak színhelyét. Zánkán, a balatoni úttörővárosban hat turnusban 18 ezer, a csillebérci központi táborban öt turnusban 6Q00 pajtás nyaral kiváló mozgalmi munkájuk jutalmaként. Ebben a két táborban látják vendégül a szocialista országok, valamint a francia, a belga, az NSZK-ben és más testvérszervezetek küldötteit, összesen 200 pajtást. Küföldre is ellátogatnak a magyar úttörők. Mintegy 130- an vesznek részt a 12 országban rendezett nemzetközi táborokban. Az első csoport júliusbén indul Mongóliába. Jubileumi ünnepségre készül az orosházi Új Élet Tsz Az alkotmány napján, augufz tus ?Q-án ünnepli fennállásának negyedszázadi évfordulóját 4* orosházi Ifj Élet Tsz. A Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címmel tízszeresen kitüntetett szövetkezet nagy gonddal készül a jubileumra. Egyebek között fejlődéstörténeti kiállítás nyílik az orosházi Petőfi Művelődési Házban, s augusztus 16-án ünnepi közgyűlésen adják át a kitüntetéseket, a törzsgárdatagsággal járó hűségjutalmakat az arra érdemes tagoknak. A jubileumi ünnepség gazdag programját egyebek között lovasbemutató, sakk-, lövészverseny és labdarúgó-mérkőzés tarkítja, lm JOLIBA 1 i mmSm 3