Gyulai Hírlap, 1976. január-június (17. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-06 / 1. szám

Közvélemény-kutatás a háztartásokban A kereskedelemben kapható mintegy 80 ezer féle termék, egy részének­­ gyártásánál nem elég a pillanatnyi kereslethez igazodni, pontosan tudni kell a cikk várható kifutási idejét, a divat alakulását, a vásárlók kor és nem szerinti összetéte­lét, ízlését. Ennek feltárásában — a kereskedelmi vállalatok, gyárak­­ megbízására — vesz részt az Országos Piackutató Intézet. Munkájához húszezer háztartásban végez rendszeresen közvélemény-kutatást. Az intézet piackutató mun­kája nyomán kezdték meg a Hajdúsági Iparművek konyhai szagtalanító berendezésének gyártását, amely már keresett­­ iparcikk. A vállalat eredetileg a háztartás gépesítését szolgá­ló termékek: a mosogatóba építhető szemétőrlő, a ruhaszá­rító szekrény és a konyhai szag­­talanító iránti igény felmérésé­vel bízta meg a piackutatókat. A tapasztalatok alapján indult meg a Zománcipari Műveknél az új, modernebb edénycsalád gyártása. A hagyományos lába­sokkal ellentétben ezeknek sú­lya könnyebb, színei élénkeb­­bek, s könnyebben tisztíthatók. Hat kereskedelmi vállalat és hat cipőgyár közös megbízásá­ból az intézet jelenleg a láb­beli igényekről készít felmérést, hogy a gyártást ehhez igazít­sák. APÁCAI KERTÉSZEK Sokat fejlődött a Zöld­ségkertészet Csanádapácán. A Széchenyi Tsz 460 hektárra nö­velte néhány év alatt a termő­­területet. A főüzemág élén Ku­nos Sándor üzemmérnök áll. Palatínus/­ Gyula ker­tésztechnikus és­ sok-sok ker­tészkedéshez értő szövetkezeti gazda­ segíti az évi 14—15 mil­lió forint árbevétel elérésében. Szamócát, sárgarépát, paradi­csomot, zöldpaprikát, zöldbor­sot, zöldbabot és étkezési bur­gonyát termesztenek a Békés­csabai Hűtőháznak, az ugyan­csak Békéscsabai Konzervgyár­nak, a Békés megyei MÉK- nek. A helyi ellátás biztosítá­sára kisebb tételben káposzta­­féléket is előállítanak. Mészáros Pál tsz-elnök el­mondta, hogy a szövetkezet mellett a háztájiban, a község­ben levő hatalmas kertekben is virágkorát éli a zöldségter­mesztés. A megye Csanádapá­­cáról kapja az első újburgo­nyát, de innen vásárolja nyers­anyagkészletének egy részét a Szegedi Konzervgyár is. Csanádapáca akkor ke­rült először a kertészeti érdek­lődés középpontjába, amikor itt hektáronként 400 mázsa kö­rüli­ szamócát termesztettek. Hatalmas lánggal növekedett a termelési kedv, de aztán gyor­san lelohadt. Itt is könnyebb volt a búzát és a kukoricát megtermelni, mint a munka­igényes növényeket. A foglal­koztatás biztosítására különbö­ző ipari segédüzemágakat hoz­tak létre. Ma már 70-en dol­goznak a vasipari részlegben, ahol MEZŐGÉP kooperációban különböző forgácsoló és hegesz­tő bérmunkát vállalnak. Kiala­kították a bútoripari részleget is. Lemezt ragasztanak. Békés­csaba egyik ipari szövetkezete varrodát nyitott a községben. Idényjelleggel megszervezték a Békéscsabai Konzervgyár elő­készítő részlegét: paprikaszele­­teléssel és hagy­mapucol­ással foglalkoznak. — Ezek a segédüzemágak nem hozták felszínre a várt munkaerő-tartalékot — mondta az­ elnök. Úgy érezzük, hogy Csanádapácán­ sokkal több em­bert kellene foglalkoztatni, rendszeres keresethez juttatni, mint napjainkban. Egy kis statisztikát ké­szítünk. A 4000 hektár közös szántót 757 dolgozó tag és 124 alkalmazott műveli. A nyugdí­jasok száma majdnem eléri a­­ 600-at. Nyilvánvaló, hogy en­nél lényegesen népesebb Csa­­nádapáca. A lakosság egy része Orosházán és Békéscsabán kap munkát. Ingáznak. Többen ház­táji termeléssel foglalkoznak. A szövetkezeten át értékesített háztáji termékek után a tsz nem ad elvi jóváírást a nyug­díjévek megszerzésére Sajátos ez a helyzet, mutatja a meg­élhetés anyagi forrásainak he­lyi bőségét. A Békéscsabai Konzervgyár termelési osztályán elismerően szóltak az apácai kertészekről. Zöldpaprikából és paradicsom­ból nagy területet szerződtek a gyárral. A paradicsom vetés­­területét nem csökkentették, ha­nem több hektárral tovább nö­velték, s így 1976-ban 50 hek­táros ültetvényre számítanak. Zöldpaprikával hasonló nagysá­gú területet hasznosítanak. — Nálunk sem gond a pa­radicsom növényvédelme — említette az elnök. 1975-ben az 50 százalékos jégkár ellenére is hektáronként 200 mázsa árut adtunk a gyárnak. Két évvel korábban — 1973-ban — 495 mázsa paradicsomot szállítot­tunk hektáronként. A magya­rázat tehát, hogy miért beszél­nek elismerően a csanádapácai Széchenyi Tsz zöldségkertésze­téről adott. Magasak a hoza­mok, jól kertészkednek. Hevenyészett számítást készítünk magáról az ágazat­ról. Az évi termelési érték 14 —15 millió forint. Ez 20 száza­léka a szövetkezet összes árbe­vételének, ugyanakkor a ker­tészkedéssel hasznosított terület alig haladja meg a tsz egész területének 10 százalékát! — Lehet-e tovább növelni a kertészkedést ? — Ha mindegyik szövetkezet a terület arányában hozzánk ha­sonlóan vállalna feladatot eb­ből az országos gondból, akkor nem lenne szerződéskötési problémája és nyersanyagellá­tási nehézsége a konzervgyár­nak. Ami tőlünk tellett, meg­tettük — összegezte az erőfe­szítéseket a tsz elnöke. — De akad itt máshol is tennivaló — jegyezte meg. — Az utóbbi idő­ben drágábban kapja a szövet­kezet a vetőmagot, a növényvé­dő szert, a műtrágyát, növeke­dett az élő munka értéke is, a termelés költségei — az álta­lánosak — szintén nehezedtek, ugyanakkor ezek arányában az ágazat jövedelmezősége nem nö­vekedett. Az árkérdésben is egyezkedni kellene, nehogy egy napon mindent elölről kelljen kezdeni. Harminc évvel ezelőtt három bolgárkertész dolgozott a községben. Másfél-két hektáron termesztettek zöldpaprikát, ká­posztafélét a helyi piacra. Ez a másfél hektárnyi terület 460 hektárra növekedett a nagyüze­mi gazdálkodás jóvoltából. A házikertekben 200 hektárra te­hető a zöldséggel hasznosított terület. Sokat fejlődött itt a kertészkedés, kiforrt a község­ben egy olyan kultúra, amely a dolgos kezek mellett a szem­lélet, a tudat változását is ma­gával hozta. A­­ fejlődésben sincs tehát megállás... És a tervek: a zöldséges meghagyá­sa mellett a határ homokosabb részére gyümölcsöskertet sze­retnének telepíteni legalább 200 hektáron. Tanulmányozzák a lehetőségeket. Az értékesítés feltételei máris adottak, csu­pán a termesztéshez szükséges további munkaerő előteremté­se okoz ma még gondot. Dupsi Károly I meg a „szabad világgal”, más szóval: mindkettőnket undorít e társadalom­ és a dolgok helyze­te az országban. Ezért létre­hozzuk a mi külön világunkat. Manson keresztelte Lynnettet Sivítónak, természetellenesen magas, vékony hangja miatt. Ilyen hangot adhat a szög, ami­kor nedves deszkából húzzák ki.­ Az elnök elleni merényletkor az egyik riporter magnetofonja be volt kapcsolva. A tömeg zú­gásán keresztül világosan hall­hatók rajta Lynne Fromme sza­vai: — Mocskos az egész ország! • Amerikának ez a megítélése, amely szerint *az egész ország visszataszító, társadalmi és er­kölcsi bűnök színtere, volt az, ami minden valószínűség sze­rint Lynne egész­­ viselkedését meghatározta a szülői házból való szökése után. Ugyanezen program alapján tevékenyke­dett az a sok száz fiatal, aki Charles M­ansont parancsolójá­­nak ismerte el, messiásnak, Krisztusnak kiáltotta ki, és vé­­­gül — ami egész meglepő­ — atyjának. A szekta „családnak” "nevezte magát. Manson követői számára a dél-kaliforniai bár­,, lángok és romos ház­ak a csa­ládi tűzhely egyetlen lehetsé­ges pótszerét jelentették. Manson 1969-i letartóztatása után nem volt kérdéses, hogy ki legyen a szekta vezetője. A „családban” nem volt fanati­­kusabb és nagyobb tekintély­nek örvendő vezéregyéniség­, mint Lynne Fromm. Ő sajátí­totta el legjobban tanítójának hitvallását. Ez a piszkos társa­dalom nem alkalmas arra, hogy emberek éljenek benne, amíg meg nem tisztítjuk. Manson ügyének tárgyalásán Sivító és Manson többi követői homlokukra, rajzolt hatalmas keresztekkel jelentek meg: „Ki­húztuk magunkat ebből a világ­ból”. Később a szekta tagjai teljesen annak szentelik magu­kat, hogy „megtisztítsák” Ame­rikát, olyan értelemben, ahogy ezt ők értik. Hogyan? A Mansonról forga­tott dokumentumfilmben, amelyben öt évvel ezelőtt Siví­tó is filmszalagra került (első­sorban kedves arca miatt) és ahol még nem sejtette, hogy mi lesz a folytatás, puskával ke­zében egy temetőben ad hát­­borzongató interjút. Mit jelent a hosszú vörös szoknya? Szer­zetesnők vagyunk — magyaráz­za Lynne —, elhivatott szerze­tesnők. Meg kell­­ tisztítanunk a levegőt, a vizet és a földet az Egyesült Államokban. Ruhánk azok vérétől vörös, akik e mun­kának áldozatul esnek.­­A családok elleni lázadás, az Amerika-szerte tapasztalható képmutatás és hazugság nem véletlenül idézi fel Sivítóban a vér színét. A terror, mint a tár­sadalmi tiltakozás formája, an­nak a társadalomnak a követ­kezménye, ahol az erőszak, kul­tusza uralkodik, ahol az utolsó, szó mindig a golyóké. Lynnes Frommeban és a hozzá hason­lókban a „virágzó” társadalom saját magára emel fegyvert. Vlagyimir Szimonov (APN—KS) (Folytatjuk) ­ (Folytatás az 1. oldalról) 39,5 százalékról 42,2 százalékra növekszik, a légiközlekedésé kétszeresére, 4,6 százalékra emelkedik. 1980-ban összesen 3,8 milliárd utassal számolnak. A vasút feladata változatlanul a távolsági tömegközlekedés, az elővárosi és városkörnyéki tömegforgalom színvonalas, biztonságos lebonyolítása. A tervidőszakban a légiközle­kedés személyszállítási feladatai emelkednek a legdinamikusab­ban, öt év alatt 80 százalékkal növekszik az utasforgalom. A következő öt évben a köz­lekedés áruforgalma 18 szá­zalékkal nő, ezen belül a közle­kedési vállalatokra 23 százalék­kal több áru elfuvarozása há­rul. A vasút — bár részaránya mérséklődik —, megtartja meg­határozó szerepét az árufuvaro­zásban. A közúti közlekedési vállalatok teherforgalma várha­tóan 25—27 százalékkal, a vízi árufuvarozás teljesítménye 19 százalékkal növekszik. A csőve­zetékes áruszállítás — az ener­giafelhasználás szerkezetének korszerűsítésével — összhang­ban tovább bővül, 1980. évi 28,5 millió tonnás teljesítménye 75 százalékkal lesz magasabb a mostaninál. A közlekedés árufuvarozási teljesítménye 1976-ban is dina­­­mikusan, 7 százalékkal nő. A vasúti árufuvarozás tervét te­kintve, némi eltérés van a MÁV és a minisztérium elképzelése között, ettől függően 3—4,5 mil­lió tonnával több árut kell el­szállítani a vasútnak. A közúti közlekedési vállala­tokra 201 millió tonna áru el­­fuvarozása hárul. A tengerhajózás áruforgalma 5,6 százalékkal növekszik, a fo­lyami hajózásé a mostani szin­ten marad, a csővezetékes szál­lítás csaknem 12 százalékkal bő­vül. A közlekedéspolitikai kon­cepció alapján a tervidőszakban tovább folytatják a hálózat ra­cionalizálását. A terv szerint 1980-ig több mint 1000 kilométer gyenge forgalmú , normál- és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szüntet­nek meg. A program végrehaj­tásával évi 25 millió utast és 4,3 millió tonna árut vesz át a­­ közúti közlekedés. A forgalom­átterelés és a körzetesítés, — az­zal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik —, 1,3 milli­árd forint egyszeri és 36 millió forint évi folyamatos megtaka­rítást jelent a népgazdaságnak. A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 92 milliárd forint be­ruházási összeg — s a közút­hálózat korszerűsítésére és fenntartására további 43—45 milliárd forint — fordítható. A legnagyobb összeg, 42 mil­liárd forint a vasút rekonstruk­ciójára, korszerűsítésére jut. A városi közlekedés fejlesztésére 22,8 milliárd forintot — ezen belül a metró építésére 10,6 mil­­liárdot — a közúti közlekedésre és útépítésre 21,5 milliárd forin­tot használnak fel. A nagy összegek ellenére a beruházások mérsékeltebb üte­me nem teszi lehetővé a közle­kedés igényeinek teljes kielégí­tését, ezért a legfontosabb fej­lesztési célokra — mindenek­előtt a szállítási kapacitás bőví­tésére, az eszközök pótlására — összpontosítják az anyagi erő­ket. Legfontosabb feladatnak te­kinti a minisztérium a városi tömegközlekedési és a vasúti közlekedés fokozottabb fejlesz­tését, a közlekedés­ biztonságá­nak, üzemképességének további javítását. A vasúti közlekedésben a vo­nalhálózat, a csomópontok, az állomások rekonstrukciójára, komplex fejlesztésére, a szállító­kapacitás bővítésére fordítják a legnagyobb gondot. Befejezik a személy- és a teherkocsiállo­mány rekonstrukcióját, s 93—95 százalékra növelik a villamos- és Diesel-vontatás, 85—90 száza­lékra a Diesel-tolatás arányát. Folytatják a határállomások korszerűsítését, s befejezik a murakeresztúri és a biharke­­resztesi közös határállomás ki­alakítását. A tervidőszakban összesen 387 villamos- és Diesel­mozdonnyal, 160 mellékvonali motormozdonnyal, 9200 teher­kocsival és csaknem 1000 sze­mélykocsival bővítik a vasúti járműparkot. Ebből 1976-ban 40 mozdony, 100 személykocsi és több mint 2500 teherkocsi be­szerzése jut. Öt év alatt mintegy 1700 ki­lométer vasúti pályát korszerű­sítenek, 160 kilométer vonalat villamosítanak, 760 kilométer vonalat látnak el korszerű tér­közbiztosító berendezéssel és 450 önműködő sorompót he­lyeznek üzembe. A közúti közlekedés­­ 400 000 személygépkocsival gyarapszik, az állomány 1980-ra eléri a 900 000-et. Több mint 13 000 au­tóbuszt szereznek be — ezzel kicserélik az állomány jelentős részét —, 110 000 új teherautót és csaknem 400 kamiont állíta­nak forgalomba. A növekvő gépjárműforgalom biztonságos lebonyolításához elsősorban a meglévő országos úthálózatot fejlesztik, s gondoskodnak foko­zottabb fenntartásáról. Az anya­gi­­ erőt mintegy 7700 kilométer út teherbírásának, szélességének és biztonságának növelésére koncentrálják. Az eredetileg ter­vezettnél szerényebb ütemben folytatják a gyorsforgalmú utak építését, de 57 kilométer autó­pályát és 30 kilométer fél­ autó­pályát helyeznek üzembe; meg­kezdik az M 5-ös autópálya épí­tését is. A közúti program sze­rint 1976-ban több mint 1600 ki­lométer utat erősítenek meg, korszerűsítenek, csaknem 77 000 személygépkocsit, 2900 autó­buszt, 21 900 teherautót és 90 kamiont szereznek be. A városi közlekedés fejleszté­sében a legjelentősebb munka a metró észak-déli vonalának folytatása — a vonal Deák tér— Nagyvárad tér közötti szakaszát 1976 végén adják át a forgalom­nak — s a Dél-Buda—Rákospa­lota vonal építésének 1978. évi megkezdése. A metró 1980-ban a fővárosi tömegközlekedés mint­egy 35 százalékát bonyolítja le. Ezenkívül sűrítik a metróhoz csatlakozó és a lakótelepekre ve­zető járatokat, megkezdik a vil­lamos közlekedés rekonstrukció­ját és fejlesztik a trolibuszköz­lekedést. A vidéki nagyvárosok­ban a villamosközlekedést egye­bek között második vágány épí­tésével javítják. A járműállo­mányt 105 csuklós villamossal, csaknem 1300 autóbusszal, 150 HÉV- és 140 metró­kocsival fej­lesztik. 1976-ban 8 csuklós villa­most, 332 autóbuszt, 41 metró- és 30 HÉV-kocsit állítanak üzembe. A tanácsok mintegy 240 kilo­méter városi utat építenek, 760 kilométer utat korszerűsí­tenek. A fővárosban átépítik a Hun­gária körutat, s befejezik a 11. sz. főút bevezető szakaszát, az Alkotás utca és Soroksári út át­építését, valamint a Bahh csomó­pont kialakítását. A vidéki vá­rosokban az országos utak átke­lési szakaszainak tehermentesí­tésére fordítanak nagy gondot. A légiközlekedést a nemzet­közi forgalom követelményeinek megfelelően fejlesztik, s 1977- ben megkezdik a Ferihegyi re­pülőtér rekonstrukcióját. A hozzátartozó létesítményekkel együtt megépítik a második le­szálló­pályát, befejezik a keleti és nyugati lokátor-rendszer épí­tését és 4 új gépet helyeznek üzembe. Öt-öt balatoni és folyami sze­mélyhajó, egy komp üzembeál­lításával és a parti létesítmé­nyek korszerűsítésével megkez­dik a személyhajózás régen ese­dékes rekonstrukcióját is. 3 eguMism 1976. JANUÁR 6.

Next