HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 57. ÉVFOLYAM (2011)

2011 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - FÖLDES GYÖRGYI: Szövegek, testek, szövegtestek : a testírás-elmélet irányai

TANULMÁNYOK FÖLDES GYÖRGYI Szövegek, testek, szövegtestek. A testírás-elmélet irányai A Helikon jelen számában a test és a szöveg közötti kapcsolatról olvashatók tanulmányok, mely viszony rendkívül komplex, multidimenzionális voltát talán a probléma teoretikus végiggondolása és a vonatkozó - fő­ként angolszász, ennél talán egy kicsit kisebb részben francia és német nyelvterületen igen gazdagnak tekinthető­ - testírás ,body writing, écriture du corpss-szakirodalom ismerete nél­kül is sejteni lehet. Komplex ez a viszony már csak azért is, mert a két tényező - mint a pingpong­játékban a felek - oda-vissza passzolja egymásnak a labdát, folytonosan megha­tározza (megírja) a másik helyzetét (elhelyezkedését, pozícióját), mint játékosok nem is igen léteznek egymás nélkül. A szöveg írja a testet, a test írja a szöveget, sőt, továbbmenve, egyes elméletek szerint a szöveg is test, a test is szöveg. A kapcsolat már csak azért sem elvitatható, hiszen az már talán közhely, hogy független, objektív testkép nem létezik, a test mindig valamilyen diskurzusba vagy narratívába íródik bele, s mint ilyen nyelvi konstrukció.­ A test diszkurzív voltának hangsúlyozásával viszont az is világos, hogy nem csupán nyelviségére kell fókuszálnunk, hanem arra is, hogy egy tágabb értelemben vett társadalmi térben megjelenő képződménynek is tekinthető, azaz szociológiai és szociálpszi­chológiai terminussal élve szociális (vagy kulturális) reprezentáció. Baudrillard meghatározása szerint a test kulturális tény, hiszen bármely kultúrában a testtel való kapcsolat tükrözni képes a dolgokhoz való viszonyulások rendszerét, annak szerveződési módját, továbbá a szociális viszonyokat is (mint látni fogjuk, a poszt- 1 A kettő, diskurzus és narratíva között természetesen nem teljes az egyezés, mint arra Borgos Anna is felhívja a figyelmet: az előbbi „értékeket, nézőpontokat, meggyőződéseket, ideológiákat tükröz, és ezen keresztül formálja is a tárgyat, amiről szól". „Utalhat minden állítás általános körére, állítások kijelölt csoportjára - pl. szexualitás, femininitás stb- vagy azokra a szabályozott gyakorlatokra, struk­túrákra, amelyek az állítások magyarázatául szolgálnak (Mills, 1997)", továbbá Foucault hatására a kultúraelméletben mint az adott történelmi és (inter)diszciplináris kontextusban megjelenő tudá­soknak, intézményeknek, hatalmi viszonyoknak a rendszere jelenik meg; az utóbbi viszont nem annyira az ideologikus aspektusokról szól, hanem szövegszerveződési módozatokról, az elbeszélés struktu­rális-kompozíciós elveiről, mintázatairól, még ha amúgy szokás is beszélni „a történelem vagy az identitás narratív műveleteiről". BORGOS ANNA: Naiv testelméletek. A testtel kapcsolatos népszerű diskurzusok alakulása és jellemzői. In: CSABAI MÁRTA - ERŐS FERENC (Szerk.): Test­beszédek: köznapi, és tudományos diskurzusok a testről. Bp., Új Mandátum, 2002, 21-45.

Next