Hadtörténelmi Közlemények 1895. évfolyam (8. kötet. Budapest, 1895)

I. Értekezések és önálló nagyobb dolgozatok - Gömöry Gusztáv: Hadi átkelések a Dunán a legrégibb időktől kezdve 227. p.

1430-ban épült Zsigmond parancsára az első állandó híd a hadászatilag oly fontos ponton Pozsonynál, melyet 1439-ben, midőn az már nagyon elhanyagolt állapotban volt, Albert a városnak ajándékozott). 1439-ben II. Murád szultán seregét ismét Európába vezette, Szendrőt ostrom alá vette, a Dunán hidat veretett és Moldvaországot pusztította. 1440-ben az V. László és II. Mohamed szultán közti háborúban a törökök minden erőfeszítésük daczára nem tudták Nándorfehérvárt sem szárazon, sem a vízen elfoglalni.2) 1443-ban a 25.000 főnyi magyar-lengyel sereg Nándorfehérvárnál hajókon kelt át a Dunán.3) A flórenczi bíboros tengernagy 1445-ben hajóhadát a Dunára vonta és Nikápolynál egyesült Hunyadyval. 1448-ban Hunyady ismét 22,000 embert szállíttatott hajókon Nándorfehérvárnál a Dunán át. 1450-ben Brankovics megbüntetésére úsztatták le a magyarok dandáraik egy részét szerb földre.4) 1452-ben Stahremberg Rüdiger az Ausztria ellen fellázadt népekkel a Bécs melletti Tábornál lévő hídsánczoknál a vívott harczot. 1453-ban Konstantinápoly elfoglalásával a görög császárság megszűnt. A törökök II. Mohamed alatt népeikkel elárasztották Szerbiát és innen törtek be Magyarországba. Mohamed maga egy 150,000 főt számláló sereg élére állva 1456-ban Nándorfehérvár elé vonult és a várat úgy vízen, mint szárazon körül elzárta. Hunyady ekkor Kapisztrán tanácsára Szilágyi felügyelete alatt szerb ácsokkal Zalán Keménnél néhány száz (200) kisebb és egy nagy hajót építtetett, s azokat az ostrom 10-ik napján, július 14-én a Nándorfehérvár alatt álló nagy, nehézkes mozgású, összelánczolt török hajóhad ellen vezette, melyet csákányozás, áttörés és fúrások által ugy tönkre A pozsonyi nagydunai vám és révjog története. Dr. Király János. 2) Szentkláray i. m. 51. lap. 3) U. o. 52. lap. 4) Szentkláray i. m. 55. lap. 5) Hogy milyen híd volt ez, az nem deríthető föl.