Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika I. A honfoglalástól a mohácsi vészig (A Hadtörténelmi Közlemények 1895. évi melléklete. Budapest, 1895)
Szövegbeli rajzok - 8. A rigómezei csata; 1448 október 18—19 én
1454. Krusevácz, Pirot, Widdin, midőn a szultán hírét vette, hogy Hunyadi János ezúttal Szerbiába tört be és Szendrő fölmentésére jön. Mohammed szultán, talán mert serege szétoszolva volt, vagy mert a törökverő magyar hőssel, kinek erejét és hadvezéri tehetségeit már a Rigómezőn — hol ő is jelen volt — csodálta, ezúttal még mérkőzni nem akart. Szendrő ostromával már Hunyadi közeledésének hírére felhagyott, s Krusevácznál Firuz bég alatt 32.000 főnyi sereget hagyva vissza, Filippopoliszba ment, hogy a következő évi hadjáratra készüljön. Hunyadi Szendrőnél kelt át a Dunán, de a török sereget már ott nem találván, utána ment Kruseváczig. Itt Firuz bég seregét sűrű köd által elrejtve meglepőleg megtámadta, teljesen szétverte, és a béget több ezer emberével fogságba ejtette. Hunyadi előnyomult ezután Pirotig, melyet szétrombolt, de miután a szultán Szófiából egész erejével vonult ellene, visszament. A magyar sereg előbb a Timok völgyén át haladt, majd Widdinnek tartott, e várost szintén szétrombolta, s végre diadallal vonult be Nándorfehérvárba. Hunyadi csak azért ment Nándorfehérvárba, hogy ott seregét kiegészítse és minden szükséglettel ellássa. De miután a szultán a magyarok elvonulásának hírére Konstantinápolyba tért vissza, ő sem tartotta szükségesnek a hadjárat további folytatását. A nándorfehérvári hadjárat 1456-ban. Hunyadi az 1454-ik évi győzelmes hadjárat után újból lépéseket tett arra, hogy a nyugati hatalmakat, ezek közt első helyen Fridrik német császárt a török elleni általános háborúra bírja; ugyanebben fáradozott Aeneas Sylvius és Kapisztrán János is. Sikerült is a német és olasz fejedelmeket 10,000 lovas és 30,000 gyalogos kiállításának ígéretére bírni, de miután a szultán nem támadott, az egész dolog abban maradt. Az udvarnál pedig Hunyadi újabb dicsőségét avval viszonozták, hogy Cilley őt 1455 május havában kelepczébe csalni és szabadságától, sőt tán életétől is megfosztani igyekezett. Hunyadi sérelmét az egész ország magáévá tette, s bár maga a hős a viszályokat kikerülendő, minden hivatalairól lemondott, tán polgárháború tör ki, ha a közfigyelmet nem ismét a török háború veszi igénybe. Brankovics megjelent ugyanis az országgyűlésen és segélyt kért a török ellen, mert a szultán 1455 júniusban Szerbiába