Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika I. A honfoglalástól a mohácsi vészig (A Hadtörténelmi Közlemények 1895. évi melléklete. Budapest, 1895)
Szövegbeli rajzok - 9. Nándorfehérvár ostroma és a nándorfehérvári csata; julius 22-én
1450. Hunyadi és Kapisztrán kezdetben föl akarták a támadást tartóztatni, de csakhamar belátták, hogy ez lehetetlenség, s az önként megindult támadásban felsőbb intést látva, a várban és városban levő összes hadakat gyorsan összegyűjtvén, lelkesült rohamban vezették a törökre. Már az első rohammal elfoglalta Hunyadi a szultán ágyúit, s azokat most a török ellen fordítván, a támadásnak evvel oly erőt adott, hogy a szultán azt, bár maga személyesen állott a janicsárok élére, s bár ezek harczát egy 6000 főnyi, portyázásból visszatért szpáhi csapat támogatta, többé feltartóztatni képes nem volt. A szultán maga is megsebesült, a janicsár aga elesett, és a török sereg minden irányban futásnak eredt. A keresztesek benyomultak a szultán táborába, s csakhamar lángtengerben égett az elhagyott török tábor. Hunyadi cseltől tartva, nem üldözte különben is kimerült hadával a törököket, hanem az ágyúkat magával vívén, a várba vonult vissza. Az elővigyázat azonban fölösleges volt; a szultán a rendetlen futásban menekülő sereget csak Szófiánál volt képes megállítani, honnét azután Konstantinápolyba tért vissza. A török sereg Nándorfehérvárnál 40, mások szerint 50,000 főt veszített, e mellett összes ágyúit, hajóit, hadi szereit stb. A magyaroknak a dicső győzelem fölött érzett nagy örömet, már néhány nap múlva mély gyász váltotta fel. A nemzet büszkesége, Hunyadi János, megkapva a táborban uralkodó ragályos betegséget, miután fiait és barátait egyetértésre, hazaszeretetre intette és a török elleni küzdelem folytatására buzdította, 1456 augusztus 11-én Zimonyban meghalt. Tetemét Erdélybe vitték, és a gyulafehérvári sírboltban tették örök nyugalomra. Két hónap múlva követte őt a halálban hű barátja, Kapisztrán János is. Hunyadi halála után Cilley korlátlan úr volt Magyarországon, de nem sokáig, még ugyanazon évben, november 9-én, Nándorfehérváron, hova a királylyal azon czélból ment, hogy Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást elfogassa, utolérte őt végzete. Egy heves összeszólalkozás alkalmával Hunyadi László barátai a dölyfös, ármányos főurat, a magyar nemzet legnagyobb ellenségét, összevagdalták. Hunyadi jeles fia László ezért, a király esküje daczára, a budai