Hadtörténelmi Közlemények 1910. évfolyam (11. kötet. Budapest, 1910)
Nagy Géza: Hadtörténeti ereklyék a Magyar Nemzeti Múzeumban 588. p.
hadtörténelmi ereklyék a magyar nemzeti múzeumban. (Második közlemény.) 16. Balassa Menyhért (f 1568), Felső-Magyarország kapitányának szablyája. A penge hármas vércsatornával van ellátva, széles háta a penge vége felé kiugrik s azontúl egész hegyéig ki van köszörülve. Egyik oldalára U alakú bélyeg van beütve, másik oldalán is látszanak valamely jegy elmosódott körvonalai. A markolatból csak a pengevas folytatását képező lemez van meg, rajta két lyukkal a fa- vagy csontboríték fölszegezésére. A keresztvas egyenes és rövid, vége felé keskenyedő négyszögű pálczaforma, közepén kereszt alakban egyenes pálczaalakú nyúlvány metszi át. Hossza 87 cm., ebből a penge 77 cm. A penge széle , tövénél 3*5 cm., hegye felé 4—4*5 cm. A keresztvas hossza 15 m0 cm. Balassa Menyhért széleskuti (Pozsonym.) sírjából. A M. N. Múzeum hadtörténelmi gyűjteményének Spitzer Mór, széleskuti földbirtokos ajándékozta 1895 okt. 31. (Hadt. N. 39/1895.) Ki van állítva a régiségtári IV. teremben, XIII. szekrénye, 15. sz. a. (Nemes M. — Nagy G. A magyar viseletek története. Budapest, 56. tábla, 12. sz.) 17. Báthory István erdélyi fejedelem (1571—1576) és lengyel király (1576—1586) buzogánya, aranyozott ezüstből, nagy türkiszekkel ékítve. Gömbös fejét egymást keresztező sima ezüst szalagok rhombus alakú mezőkre osztják, minden mezőbe lombozatos vert diszítmény között egy-egy türkisz van foglalva. Tetején kis gomb van, mely szintén türkiszfoglalattal van ellátva. Nyelét fönt és alant vert lombozatos díszítésű aranyozott ezüst.