Hadtörténelmi Közlemények, 22. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1975)
3. szám - Tanulmányok - Marosi Endre: Török várostromok Magyarországon II. Szulejmán korában. – 1975. 3. sz. 427–464. p.
Zimony védelme nem késleltette a fő harcokat, az őrség feláldozása indokolatlan, sőt — Nándorfehérvár védelme szempontjából — káros volt. Piri Mehmed időközben megkezdte Nándorfehérvár ostromát. A vár (Beograd, Jugoszlávia) legendás hírű, egyben nagy fontosságú erődítés volt: a körülötte szervezett bánsággal Magyarország déli kulcsa. Török kézre kerülése esetén nagyobb vár nem védte a budai hadiutat (Péterváradon kívül); ez végzetes stratégiaihiba volt, az előző fél évszázad hadügyének mulasztása. Nándorfehérvár országos jelentőségével egyáltalán nem állt arányban erődítettsége. A Száva dunai torkolatánál emelkedő magaslatokat már az ókorban megerődítették. A kasztron rendszerű bizánci vár 1071-ben került magyar kézre.23 További építéseit nem ismerjük eléggé. Az 1456-os dicső harc után bizonyos, hogy nagy mértékben helyreállították. Ilyen célt szolgált Ernuszt Zsigmond már említett hagyatéka is. 1521-es állapotára Dilich 1600-ban/1 és Ortelius 1603-ban készített metszetéből következtethetünk. Egyeztetve az írott forrásokkal," úgy látszik, az erődítés fellegvárból és városból állt. Mindkettőt kőfalak övezték, amelyeket erősen falazott, négyszögletes, vagy kör alaprajzú tornyok erősítettek. Különösen erősnek tartották a fellegvár két tornyát. A vár védői a dunai kikötőn keresztül elvben együttműködhettek a naszádos flottával, de az 1521-ben nem tartózkodott itt. Nándorfehérvárat bánjai — éppúgy, mint Szabácsot — elhagyták. Oláh Balázs, és Móré Mihály alkapitányok, régi, próbált tisztek alatt, hiányosan felszerelt és tüzérséggel alig erősített őrség várta a harcot. Létszámukat a hazai források általában 700 főre teszik.26 Ezzel szemben — az ostrom egész menetének ismeretében — egyértelműen megállapíthatjuk, hogy Nándorfehérvár őrsége ennél lényegesen, kétszer-háromszor több volt.27 A várvédők számszerű ereje elegendőnek ítélhető, de a tüzérség hiánya reménytelen helyzetbe hozta őket. Győzelmükre két esetben volt remény: ha felmentő sereg avatkozik harcba, vagy ha a török had kifárad az ostromban. A török hadjárat szempontjából Nándorfehérvár ostroma első állomás volt, amelyet követnie kellett volna a 23 Szentpétery Imre: i. m. I. k. 370., 372. o. 24 A metszetet kiadta Rózsa György : Régi magyar csataképek. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum kiadása,1959. I. kép. 25 Istvánffy Miklós: i. m. 62. o. — Az összevetést elvégezte Kiss Lajos: i. m. 422. és köv. p. 26 A régebbi adatokat ilymódon vette át Kiss Lajos: i. m. 434. o., de ezt a számot idézik azóta is, pl. Káldy-Nagy Gyula: Harácsszedők . . . i. m. 48. o., uo. Szulejmán i. m. 47. o. 27 700 fővel meg sem lehetett volna szállni egy ekkora vár és város falait, több tucat tornyát, védőművét. Pedig a vár védőinek nemcsak két hónapos szilárd ellenállása, de számos, a törökre nagyon veszteséges kirohanása is azt bizonyítja, hogy élőerővel sokáig ellensúlyozták a török technikai fölényét és a tömeges rohamokat. A hazai források adatai bizonyára szépítő célzatúak. Nem tudjuk elképzelni, hogy a kis Zimony és a legnagyobb déli végvár, Nándorfehérvár őrségét közel hasonlónak állító adatok egyaránt hitelesek lehetnének.