Hadtörténelmi Közlemények, 25. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1978)

4. szám - Tanulmányok - Szakály Ferenc: Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai. – 1978. 4. sz. 484–499. p.

a vitézi próbához kedvet csináljon, s egyszersmind magát a legkiválóbbaknak is méltó ellenfeleként mutassa, az ilyfajta levelekre jellemző kihívó és hivalkodó hangnemben emlékeztette őket a régmúlt idők eseményeire. Miután gondosan elősorolta nekik az egykori végvári tisztek (Török Imre és Paksy Mihály bán, Oláh Balázs és Káldy László vicebán)15, valamint a szomszédos szendrői és zsarnói török őrség kiválóbbjainak nevét is, így számolt be nándorfehérvári éveinek vitézi tetteiről: „Erről is eszölökbe vehetitek, ki vagyok én, hogy az császár földére men­tünk vala rablani, akkoron ímegrablánk az császár földét, és reánk támadott va­la két vajda, az egyik zoniki (zvorniki), a másik zuniki (rudniki), mind az ket­tőnek ott fejét vették, és az az zoniki vajdának én vettem el a fejét, azért attól meg­ gondolhattyátok, aki vagyok én. Továbbá a szendőrei és zsarnói vajda ezt megértvén, hogy mi ezt mívelték volna, készültek volt föl nagy sok néppel és jöttének volt az fej­érvári mezőre, kit Wrachnek hívnak, ezt meglátták az fej­ér­vári vitézek, ők is ikijüvének és erős viadalt lőnek ott, és én akkor Kapuchy ba­sa Amhath, szendőrei, én vettem ott az fej­érvári mezőn annak az fejét, azért azon is eszötökbe vehetitök, ki vagyok én. Továbbá ezen megbosszankodván, másodszor meg eljövetök még annál többen, mint az előtt, ugyanazon mezőre, és megláták az fej­érvári vitézek, ki ménének és nagy viadalt tártának, ott is én fejét vettem zsarnói Dely Nazwphnak, arról tudhatjátok, ki vagyok én. És hogy megszállá császár Pej­érvárat, és az ágyúkat hogy az kapura hozák, és mi az vitézekkel reátok menénk, egy de forbar (sic!?) ott az pattantyúkat el nyer­tök vala tületök, és akkoron én fejét vettem vala Amhát agának az pattantyú mellett, ki janicsár aga lett volna, azért errűl is tudhatjátok, ki vagyok én. És hogy a Nebozya (Nebojsza) mellett az kőfalt erősen megtörétök, és egy hajnal­korban nagy ostromot tettetek és bejövétök az törésen, ott ezt megláták az fe­jérvári vitézek, nekik tévének és kivágák őket az törésen, ott két zászlót nye­rénk el tülök, ott is én fejét véri az Amhath vajdának, errűl is meg megtudhat­játok, ki vagyok én .. ."16 A neves, múlt századi historikus, Wenzel Gusztáv írja a nándorfehérvári ost­romról egyik tanulmányában : „Ezen esemény rendkívüli történeti fontosságá­nál fogva minden hiteles adat, mely annak közelebbi és részletesebb megisme­rését eszközli és biztosítja, Magyarország köztörténetének szempontjából nagy becsűnek tartatik. Ennek folytán különös becse van azoknak az adatoknak, amelyeket egykorú, közvetlenül magára ezen eseményre vonatkozó okmányok tartalmaznak"17 Hasonló megfontolásból, meg azért is, mert Nándorfehérvár oly kevés védőjét ismerjük név szerint, talán nem lesz érdektelen egy nemrégiben kezünkbe került oklevél adatait itt részletesebben is elemezni. II. Lajos király Budán, 1526. május 17-én oklevelet bocsátott ki a Somogy me­gyében terjedelmes birtokokkal rendelkező 18 s már évtizedek óta a köznemesség vezetői közé sorolható Perneszy-család 19 egyik tagja, Perneszy Ferenc javára. 15 Eszerint Káldy Miklós 1515 előtt kezdte nándorfehérvári szolgálatát, hiszen az általa emlí­tett Paksy Mihály bán 1515-ben, Zsarnó­vár ostrománál, életét vesztette. J. Kalič-Mihulkovič: i. m. 440—441. o. 16 Vasvár, 1555. június 24. Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504—1560. Pest, 1851. (Magyar levelestár I.) 155—157. o. (a szöveget némileg modernizált változatban adjuk). 17 Wenzel Gusztáv: A Hédervári Ferenc jószágai fölötti per és ítélet 1523-ban (Adalékul Ma­gyarország azonkori közö s jogtörténetéhez). Magyar Történelmi Tár (a továbbiakban — MTT) VI. 58. o. 18 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. (Hunyadiak kora Magyarországon VII.) 691. o. Csánki Dezső (szerk.) Somogy vármegye. Buda­pest, é. n. (Magyarország vármegyéi és városai) 625. o. 19 Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához) Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából. 4 (1973), 29. o. és 42. o. 178. jegyzet: Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. 348—349. o. • 486 —

Next