Hadtörténelmi Közlemények, 121. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2008)
2. szám - Tanulmányok - Czigány István: Egy "universális ember" Tündérországban : Forgách Simon gróf főparancsnoki működése Erdélyben 326-354
alatt. Az év nyarán csillapodni látszott a fegyveres küzdelem, mivel a szemben álló felek a kialakult erőegyensúly megtartására törekedtek. Rabutin az előző hónapok harcainak veszteségeit igyekezett pótolni, a kuruc tábort pedig a nemesség és a katonaság hatalmi viszálykodása és a fejedelemválasztás körüli politikai huzavona kötötte le. A felkelő erdélyi rendek végül a július 8-ra, Gyulafehérvárra összehívott országgyűlésen választották fejedelmükké II. Rákóczi Ferencet, az azonban, hogy mikor kerülhet sor az új fejedelem beiktatására, elsősorban a hadi helyzettől függött. A zavaros erdélyi viszonyok felmérésével Rákóczi a gyulafehérvári országgyűlésre küldött személyes képviselőjét, Radvánszky Jánost bízta meg. Radvánszky alapos munkát végzett. Számba vette a gazdasági erőforrásokat, összeírattatta a fegyverben álló katonaságot és az általuk okozott károkat. 30 Jelentéseiből a fejedelem viszonylag pontos képet kapott az erdélyi állapotokról. A rendi javaslatokból is világossá vált, hogy a katonaság megrendszabályozása, a hadkiegészítés és ellátás megszervezése, továbbá a hadi helyzet stabilizálása halaszthatatlan feladat. Annak végrehajtását azonban egy „universális emberre kellene bízni" - javasolta a fejedelmi megbízott. 31 Rákóczi választása minden bizonnyal azért esett a tábornagyra, mert őt tartotta legalkalmasabbnak az Erdélyben harcoló katonaság regularizálására. Véleményével nem volt egyedül, hiszen még a Forgáchot nem kedvelő Bercsényi is elismerte, hogy ő ért legtöbbet a reguláris hadviseléshez, ezért javasolta, hogy őt kellene „universale regulatae militiae Corpusnak praeficiálni." 32 Természetesen a Magyarországon felállítandó reguláris csapatok főparancsnokságára gondolt, vélhetően azzal a hátsó szándékkal, hogy a fejedelem talán mégis őt nevezi ki az erdélyi főparancsnoki posztra. Úgy gondolta, a feladatba talán beletörhet ellenlábasa bicskája, mivel az volt a véleménye, hogy a magyar vitézeket nem lehet megtanítani a reguláris hadviselésre, mert „az voluntér lélektől származó magyar soha nem szegzi az hópénzhez s az edictumhoz a maga kedvit ... Még Mátyás király idejében sem magyar volt a az fekete had." 33 Közjáték Felső-Magyarországon Rákóczi Szeged bevételét követően kívánt Erdélybe vonulni, s már akkor elhatározta, hogy a sereg élére Forgách Simon tábornagyot állítja. 34 A katonai helyzet azonban keresztülhúzta számításait: bár a Bács vármegyei Feketevíznél sikerült legyőzni a szerb határőr alakulatokat, sőt elfoglalták Szeged városát is, de a várral nem boldogultak. Forgách, már a szegedi táborban volt, amikor augusztus 16-án Siegbert Heister tábornagy egységei a Lajta menti Somorjáról megindultak Sárvár felé. A következő hetekben beigazolódott, amitől a tábornagy tartott, a katonaság elszéledt, az ellenállás csekély volt, az ellenség ereje viszont, a folyamatosan érkező erősítések következtében, mintegy 15 000 főre növekedett. 35 0 Rákóczi utasítása Radvánszky János részére, Solt, 1704. június 13. ( Kiss, 1906. 119-120. o. Javaslat Erdélyország conserválásáról, 1704 augusztus vége, szeptember eleje. R Kiss, 1906. 194-197. o. 2 Bercsényi Miklós Rákóczinak, Födémes, 1704. szeptember 8. AR / IV. 123. o. 1 Bercsényi Miklós Rákóczinak, Födémes, 1704. szeptember 8. AR 1/IV. 123. o. ARKiss, 1906. 75. o. 5 Az Udvari Haditanács június végén javasolta, hogy Magyarországon állítsanak fel egy 15 000 fős