Hadtörténelmi Közlemények, 122. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czirók Zoltán: A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi töténetéhez

vermesterek nagyban hozzájárultak az alakultak bevethetőségéhez, számukról azonban még megközelítő adat sem áll rendelkezésre. Az 1918. október 24-én induló olasz (ún. Vittorio Veneto) offenzíva végérvényesen pontot tett a Monarchia sorsára. Bár Bulgária fegyverszünetét követően a délkeleti fron­ton már folyamatos visszavonulásban voltak az osztrák-magyar seregek, az elsődleges, olasz fronton bekövetkezett áttörés bizonyossá tette a háború elvesztését. A repülőcsapa­tok is megkezdték a visszavonulást a gyalogság nyomában (még november 1-jén lezaj­lott légi harcot is feljegyeztek) - a magyar repülők is hazafelé vették az irányt. 1918 ok­tóberének utolsó heteitől kezdve a Monarchia nemzetiségei egyre-másra jelentették be elszakadásukat és függetlenségüket, így az utódállamok már saját érdekeiket szem előtt tartva majdani hadseregük és repülőcsapatuk számára igyekeztek megteremteni az ala­pokat. Hazánk esetében az újonnan felállított szervek kizárólag a Magyarországon fel­lelhető repülőanyagra támaszkodhattak, lévén sem a frontról, sem az osztrák területekről nem sikerült gépeket átmenteni a közös alakulatoknál szolgált repülőknek. A magyar repülőcsapatok létrejötte és szervezeti változásai Az önálló magyar repülőcsapatok felállításának első lépéseként 1918. november 6-án megalakították a Honvédelmi Minisztérium 37. osztályát Légügyi osztály néven, amely­nek élére Hangay Sándor százados került mint kormánybiztos, hatásköre pedig minden magyar repülőügyre kiterjedt. Néhány nappal később, november 12-én jelent meg az a rendelet, amely hivatalosan is létrehozta a magyar repülés intézményrendszerét és első ízben próbálta szabályozni a repülőalakulatok szervezetét. A Légügyi Kormánybiztossá­got, mint legfőbb irányítószervet, kettős alárendeltségbe helyezték (Hadügy- és Keres­kedelemügyi Minisztérium), ezzel kívánták elérni a repülés fenntartását a fegyverszüneti szerződés rendelkezéseinek és az ellenőrző bizottság tilalmainak kijátszásával. A kor­mánybiztosság titkárává Dr. Varjú Vilmos tartalékos főhadnagyot, műszaki előadóvá pedig Bauer századost osztották be.3 A Kormánybiztosság négy osztályból állt - Elnöki ügyosztály, Kísérleti- és fejlesztési ügyosztály, Műszaki osztály és Számvivőség.­ Köz­vetlenül alá tartozott a Légügyi osztály, a bécsi székhelyű Likvidáló bizottság — feladata a közös hadsereg maradványainak felszámolásánál a magyar érdekek képviselete volt­­ és az 5. L. (Likvidációs) osztály - amely a Hadügyminisztérium kirendeltségeként a Likvidáló bizottsággal szoros együttműködésben a magyar kincstár érdekeit képviselte -, valamint a három magyar repülőgépgyár (MARE, MAG, Lloyd). A Légügyi osztály vezetője Thomka Zoltán őrnagy, helyettese Lukáts Károly száza­dos, titkára pedig Dr. Szentkirályi Ákos főhadnagy lett. Közvetlenül az osztályhoz tar­toztak a vízirepülők, a Légi Csapatparancsnokság és a Repülő-anyagraktár. Az osztályt négy csoport alkotta: Forgalmi csoport (vezetője Pál Andor százados), Személyi csoport (vezetője Csenkey Géza százados), Műszaki csoport és Gazdasági csoport.5­ 3 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL), A Polgári Demokratikus Forradalom iratai (a továbbiak­ban: PDF) 59/bk. - 1918. 29. d. 4 HL PDF iratai. 190/bk. - 1918. 29. d. 5 HL PDF iratai. 94/bk. — 1918. 29. d. 604 —

Next