Hadtörténelmi Közlemények, 122. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Czirók Zoltán: A magyar repülőcsapatok 1918-1919. évi töténetéhez
vermesterek nagyban hozzájárultak az alakultak bevethetőségéhez, számukról azonban még megközelítő adat sem áll rendelkezésre. Az 1918. október 24-én induló olasz (ún. Vittorio Veneto) offenzíva végérvényesen pontot tett a Monarchia sorsára. Bár Bulgária fegyverszünetét követően a délkeleti fronton már folyamatos visszavonulásban voltak az osztrák-magyar seregek, az elsődleges, olasz fronton bekövetkezett áttörés bizonyossá tette a háború elvesztését. A repülőcsapatok is megkezdték a visszavonulást a gyalogság nyomában (még november 1-jén lezajlott légi harcot is feljegyeztek) - a magyar repülők is hazafelé vették az irányt. 1918 októberének utolsó heteitől kezdve a Monarchia nemzetiségei egyre-másra jelentették be elszakadásukat és függetlenségüket, így az utódállamok már saját érdekeiket szem előtt tartva majdani hadseregük és repülőcsapatuk számára igyekeztek megteremteni az alapokat. Hazánk esetében az újonnan felállított szervek kizárólag a Magyarországon fellelhető repülőanyagra támaszkodhattak, lévén sem a frontról, sem az osztrák területekről nem sikerült gépeket átmenteni a közös alakulatoknál szolgált repülőknek. A magyar repülőcsapatok létrejötte és szervezeti változásai Az önálló magyar repülőcsapatok felállításának első lépéseként 1918. november 6-án megalakították a Honvédelmi Minisztérium 37. osztályát Légügyi osztály néven, amelynek élére Hangay Sándor százados került mint kormánybiztos, hatásköre pedig minden magyar repülőügyre kiterjedt. Néhány nappal később, november 12-én jelent meg az a rendelet, amely hivatalosan is létrehozta a magyar repülés intézményrendszerét és első ízben próbálta szabályozni a repülőalakulatok szervezetét. A Légügyi Kormánybiztosságot, mint legfőbb irányítószervet, kettős alárendeltségbe helyezték (Hadügy- és Kereskedelemügyi Minisztérium), ezzel kívánták elérni a repülés fenntartását a fegyverszüneti szerződés rendelkezéseinek és az ellenőrző bizottság tilalmainak kijátszásával. A kormánybiztosság titkárává Dr. Varjú Vilmos tartalékos főhadnagyot, műszaki előadóvá pedig Bauer századost osztották be.3 A Kormánybiztosság négy osztályból állt - Elnöki ügyosztály, Kísérleti- és fejlesztési ügyosztály, Műszaki osztály és Számvivőség. Közvetlenül alá tartozott a Légügyi osztály, a bécsi székhelyű Likvidáló bizottság — feladata a közös hadsereg maradványainak felszámolásánál a magyar érdekek képviselete volt és az 5. L. (Likvidációs) osztály - amely a Hadügyminisztérium kirendeltségeként a Likvidáló bizottsággal szoros együttműködésben a magyar kincstár érdekeit képviselte -, valamint a három magyar repülőgépgyár (MARE, MAG, Lloyd). A Légügyi osztály vezetője Thomka Zoltán őrnagy, helyettese Lukáts Károly százados, titkára pedig Dr. Szentkirályi Ákos főhadnagy lett. Közvetlenül az osztályhoz tartoztak a vízirepülők, a Légi Csapatparancsnokság és a Repülő-anyagraktár. Az osztályt négy csoport alkotta: Forgalmi csoport (vezetője Pál Andor százados), Személyi csoport (vezetője Csenkey Géza százados), Műszaki csoport és Gazdasági csoport.5 3 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL), A Polgári Demokratikus Forradalom iratai (a továbbiakban: PDF) 59/bk. - 1918. 29. d. 4 HL PDF iratai. 190/bk. - 1918. 29. d. 5 HL PDF iratai. 94/bk. — 1918. 29. d. 604 —