Néplap, 1945. március (2. évfolyam, 47-71. szám)
1945-03-17 / 60. szám
Ok Pdt, IT. évfolyam 60. szám. Ára 60 fillér 1945 március 17. szombat HE PLAP Szerkesztéses és kiadóhivatal Debrecen, Ferenc József-mna 8. II. emelet Telefonszám: 84. DEMOKRATIKUS NAPILAP Előfizetési árak: Egy hóra 12-50 P Negyedévre 37-50 P Új szabadságharcot, új jobbágyfelszabadítást A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, az ifjúság és az új magyar hadsereg közösen ünnepelték március 15-ei a Kossuth-szobornál Ünnepi külsőségek között ülte meg Debrecen népe március 15-én a szabadság ünnepét. A házakon nemzetiszínű zászlókat lengetett a márciusi szél és az utca képén is látszott, hogy nagy napja van a felszabadított Magyarország ideiglenes fővárosának : évtizedek elnyomása után Kossuth Lajos szobrának talapzata előtt ismét szabadon szárnyalhat a hang éppúgy, mint 97 évvel ezelőtt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Akkor Budapest népe, a budapesti dolgozók s a környékbeli parasztok gyűltek össze, hogy hallgassák Petőfi szavát,.ost a debreceni dolgozók tömegei vonultak fel, hogy hallgassák azokat, akik Petőfiről és a márciusi Újakról megemlékezve fogadalmat tesznek a magyar nép új szabadságharca mellett. Az ünnepségek sorozata már reggel 9 órakor is megkezdődött. A felekezetek templomaiban igen sokan vettek részt az ünnepi istentiszteleteken. A hősök temetőJuhász Nagy Sándor, a Nemzetgyűlés alelnöke és a debreceni Nemzeti Bizottság elnöke lépett a szónokok közül elsőnek a szobor előtt felállított emelvényre és általános figyelem közben megnyitotta Debrecen szabadságünnepét . A 25 esztendős reakciós rendszer alatt, Horthy ellentengernagy sötét uralma alatt leigázták a népet, elkobozták a szabadságot, sárba és szennybe tiporták az emberi jogokat és végül az országot kiszolgáltatták a németeknek, elárulták függetlenségét is. Mégis 25 esztendőn keresztül Ünnepelnimerték március 15-ét. Most képzeletünkben megjelennek Petőfi és Kossuth szellemei és azt kérdezik: akarjátok-e, hogy Magyarország szabad, független állam legyen ; akarjátok-e jében és az orosz hősök sírjánál az új demokratikus honvédség küldöttsége és Debrecen város vezetői helyeztek koszorút a sírokra. A Kollégium előtt ekkor már gyülekeztek a küldöttségek, hozták a hatalmas koszorúkat, hogy elhelyezzék Kossuth szobrának talapzatára. Még tartott a koszorúzás ünnepi aktusa, amikor gyülekezni kezdett a nép a Kossuth-szobor előtti téren. Zászlók alatt vonultak a debreceni munkások, a társadalmi egyesületek és politikai pártok tagjai csoportosan vonultak fel és természetesen a tér tele volt egyetemi hallgatókkal, középiskolásokkal, akik először vettek részt igazi szabadságünnepen. Amikor a Himnusz akkordjai felcsendültek, körülbelül 30—40.003 ember — köztük az új demokratikus néphadseregnek közel 10.000 tagja szorongott a téren. Kárpáti Lóránt a Nemzeti Dalt adta elő, a demokratikus átalakulást és a szociális fejlődést és haladást ? A mi válaszunk egyszerű : akarjuk, hogy így legyen. Az énekkar előadta a Kossuthjeligét. Azután az ifjúság szónoka, Kiss József, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség országos titkára beszélt. — Ebben az ifjúságban ismét van annyi erő és elszántság — mondotta többek között — hogy egyesülni tud a nemzet újjáépítésére felsorakozó erőkkel. Ez az ifjúság a történelem parancsszavára sorakozott fel, nincs az a hatalom, nincs az az erőszak, mely az egységes magyar ifjúságnak a nemzeti, erőkkel való felsorakozását, a demokratikus, új, boldogabb Magyarország érdekeiért való felsorakozását többé megakadályozhassa. Akkor a nép tört felszínre, a tömegek alakították meg a népi demokrácia szervezeteit s vették át az ország és a nemzet sorsának irányítását. Ma a nép legjobb fiai, az üzemi és szakszervezeti munkások, parasztok és diákok, az új demokratikus hadsereg tisztjei és közkatonái s a néppel érző intelligencia tömegei töltik be a teret és tesznek fogadalmat, hogy a magyar nép 1848-ban megkezdett szabadságharcát tüzönvizen keresztül folytatják és győzelmesen befejezik. — A Magyar Kommunista Párt — emelte fel hangját a szónok és a tömeg hatalmas tapsa dördült fel a mondat végén — a magyar nép szabad márciusi ünnepén kijelenti, hogy a negyvennyolcas hagyományok, Kossuth, Petőfi és Táncsics politikai örökösévnek tartja magát és Damjanich, Klapka és Perczel Mór honvédségének forradalmi szellemét követni és ápolni fogja. A reakcióval, mely a Magyar Kommunista Pártot ki akarja zárni ebből az örökségből, elszánt erővel felveszi a harcot. A Magyar Kommunista Párt március 15-ének szabad ünnepén kijelenti, hogy a fasizmus elleni szabadságharc élén akar járni s a reakció elleni küzdelem könyörtelenségének, a szabadságok biztosításáért folyó harc elszántságának szellemét lángra lobbantja a magyar népben éppúgy, mint ahogy Kossuth, Petőfi és Táncsics tették 1848-ban. A Magyar Kommunista Párt Kossuth, Petőfi és Táncsics itta is élő szellemalakja s a márciusi hagyományokat őrző demokratikus pártok előtt kijelenti, hogy az új magyar szabadságharc s az új magyar jobbágyfelszabadítás érdekében a demokratikus pártok szoros együttműködésének feltétlen híve, a nemzeti egység előharcosa, de kíméletlen harcot folytat a gyávák, a tehetetlenek, a közömbösek, az egyhelyben topogós, a fontolva haladók, a visszafelé pislogók hadával. Kijelenti, hogy a reakciót, a reakció fizetett ügynökeit, önkéntes és akaratlan támogatóit a demokratikus pártokkal együtt gyökeresen kiirtja. A Magyar Kommunista Párt március 15-ének szabad ünnepén felszólítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front összes pártjait, hogy még ebben a hónapban fogadják el azt a földreformjavaslatot, mely összezúzza a magyar reakció évszázados intézményét, a magyar parasztság kiszipolyozóját, nagy nemzeti katasztrófáink felidézőjét, a nagybirtokrendszert. Felszólítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front összes pártjait, hogy még ebben az évben valósítsák meg 1848 legnagyobb követelését : az új jobbágyfelszabadítást. A Magyar Kommunista Párt felszólítja pártállásra való tekintet nélkül az ország népét : harcoljanak elszántan az ország szabadságáért, küzdjenek az ország demokratikus átalakításáért, mert helyünk, szerepünk és becsületünk csak annyi lesz a szabadságszerető népek sorában, amennyit a náci zsarnokság s a reakció elleni harcunkkal a magunk számára biztosítunk. A magyar népnek föl kell emelkednie — éppúgy, mint 1848-ban — a szabadságszerető népek színvonalára. Tegyünk a mai szabad március ünnepén fogadalmat, hogy a szolganépből szabad nép, a szabadság ellen küzdő népből a szabadságért küzdő nép leszünk. Váltsuk valóra Kossuth, Petőfi és Táncsics álmát, a 48-as mártírok s a munkásság, parasztság, értelmiség és honvédség mostani mártírjainak vérrel megpecsételt hagyatékát , a független nemzet és a szabad nép Magyarországát. Akarjuk, hogy Magyarország szabad és független legyen A Magyar Kommunista Párt hitvallása a márciusi eszmék mellett Kállai Gyula, a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja, a Magyar Kommunista Párt nevében beszélt. Rámutatott arra, hogy a huszonötéves ellenforradalmi korszak után most ismét a magyar nép ünnepli március 15-ét, s a magyar nép pártjai között ott van a magyar nép legüldözöttebb pártja, az a párt, amely nélkül nincs nemzeti függetlenség, nincs szabadság és nincs népi fölemelkedés — a Magyar Kommunista Párt. — Ma nem az országvesztők és népgyilkosok hamis eskütevése ez a nap — mondotta. Ma a nép emeli esküre a kezét éppúgy, mint 1848-ban. Elpusztítjuk a feudális és fasiszta reakciót! Amikor a taps lecsillapodott, Juhász Géza tankerületi főigazgató a Kisgazda Párt nevében méltatta március 15-ét: — Fejezzük be haladéktalanul — mondotta —, amit Kossuth kezdett, juttassuk földhöz a földtelent, a nincstelent, a parasztság millióit, biztosítsuk a munkásság teljes emberi jogát, méltó életszínvonalát és szabadítsuk fel a haladás szellemét, a gúzsbakötött gondolatot. Itt az idő, majd vagy sohat.