Néplap, 1945. március (2. évfolyam, 47-71. szám)

1945-03-17 / 60. szám

Ok­ Pd­t, IT. évfolyam 60. szám. Ára 60 fillér 1945 március 17. szombat HE PL­A­P Szerkesztéses­ és kiadóhivatal Debrecen, Ferenc József-mn­a 8. II. emelet Telefon­szám: 84. DEMOKRATIKUS NAPILAP Előfizetési árak: Egy hóra 12-50 P Negyedévre 37-50 P Új szabadságharcot, új jobbágyfelszabadítást­­ A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, az ifj­úság és az új magyar hadsereg közösen ünnepelték március 15-ei a Kossuth-szobornál Ünnepi külsőségek között ülte meg Debrecen népe március 15-én a szabadság ünnepét. A há­zakon nemzetiszínű zászlókat len­getett a márciusi szél és az utca képén is látszott, hogy nagy napja van a felszabadított Ma­gyarország ideiglenes fővárosá­nak : évtizedek elnyomása után Kossuth Lajos szobrának talap­zata előtt ismét szabadon szár­nyalhat a hang éppúgy, mint 97 évvel ezelőtt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Akkor Budapest népe, a budapesti dolgozók s a kör­nyékbeli parasztok gyűltek össze, hogy hallgassák Petőfi szavát,­­­.ost a debreceni dolgozók töme­gei vonultak fel, hogy hallgassák azokat, akik Petőfiről és a már­ciusi Újakról megemlékezve foga­dalmat tesznek a magyar nép új szabadságharca mellett. Az ünnepségek sorozata már reggel 9 órakor is megkezdődött. A felekezetek templomaiban igen sokan vettek részt az ünnepi is­tentiszteleteken. A hősök temető­Juhász Nagy Sándor, a Nem­zetgyűlés alelnöke és a debreceni Nemzeti Bizottság elnök­e lépett a szónokok közül elsőnek a szobor előtt felállított emelvényre és ál­talános figyelem közben megnyi­totta Debrecen szabadságünne­pét .­­ A 25 esztendős reakciós rendszer alatt, Horthy ellenten­gernagy sötét uralma alatt leigáz­ták a népet, elkobozták a szabad­ságot, sárba és szennybe tiporták az emberi jogokat és végül az országot kiszolgáltatták a néme­teknek, elárulták függetlenségét is. Mégis 25 esztendőn keresztü­l Ünnepelni­­­merték március 15-ét. Most képzeletünkben megjelen­nek Petőfi és Kossuth szellemei és azt kérdezik: akarjátok-e, hogy Magyarország szabad, füg­getlen állam legyen ; akarjátok-e jében és az orosz hősök sírjánál az új demokratikus honvédség küldöttsége és Debrecen város vezetői helyeztek koszorút a sí­rokra. A Kollégium előtt ekkor már gyülekeztek a küldöttségek, hoz­ták a hatalmas koszorúkat, hogy elhelyezzék Kossuth szobrának talapzatára. Még tartott a koszorúzás ün­nepi aktusa, amikor gyülekezni kezdett a nép a Kossuth-szobor előtti téren. Zászlók alatt vonul­tak a debreceni munkások, a tár­sadalmi egyesületek és politikai pártok tagjai csoportosan vonul­tak fel és természetesen a­­ tér tele volt egyetemi hallgatókkal, középiskolásokkal, akik először vettek részt igazi szabadságünne­pen. Amikor a Himnusz akkord­jai felcsendültek, körülbelül 30—40.003 ember — köztük az új demokratikus néphadseregnek közel 10.000 tagja­­ szorongott a téren. Kárpáti Lóránt a Nem­zeti Dalt adta elő, a demokratikus átalakulást és a szociális fejlődést és haladást ? A mi válaszunk egyszerű : akar­juk, hogy így legyen. Az énekkar előadta a Kossuth­­jeligét. Azután az ifjúság szónoka, Kiss József, a Magyar Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség országos titkára beszélt. — Ebben az ifjúságban ismét van annyi erő és elszántság — mondotta többek között — hogy egyesülni tud a nemzet újjáépíté­sére felsorakozó erőkkel. Ez az ifjúság a történelem parancssza­vára sorakozott fel, nincs az a hatalom, nincs az az erőszak, mely az egységes magyar ifjúság­nak a nemzeti, erőkkel való fel­­sorakozását, a demokratikus, új, boldogabb Magyarország érde­keiért való felsorakozását többé megakadályozhassa. Akkor a nép tört felszínre, a tö­megek alakították meg a népi demokrácia szervezeteit s vették át az ország és a nemzet sorsá­nak irányítását. Ma a nép legjobb fiai, az üzemi és szakszervezeti munkások, parasztok és diákok, az új demokratikus hadsereg tisztjei és közkatonái s a néppel érző intelligencia tömegei töltik be a teret és tesznek fogadalmat, hogy a magyar nép 1848-ban meg­kezdett szabadságharcát tüzön­­vizen keresztül folytatják és győ­zelmesen befejezik. — A­ Magyar Kommunista Párt — emelte fel hangját a szónok és a tömeg hatalmas tapsa dördült fel a mondat végén — a magyar nép szabad márciusi ünnepén ki­jelenti, hogy a negyvennyolcas hagyomá­nyok, Kossuth, Petőfi és Táncsics politikai örökösé­­v­nek tartja magát és Damja­nich, Klapka és Perczel Mór honvédségének forradalmi szellemét követni és ápolni fogja. A reakcióval, mely a Magyar Kommunista Pártot ki akarja zárni ebből az örökségből, el­szánt erővel felveszi a harcot.­­ A Magyar Kommunista Párt március 15-ének szabad ünnepén­ kijelenti, hogy a fasizmus elleni szabadság­­harc élén akar járni s a reakció elleni küzdelem kö­nyörtelenségének, a szabadságok biztosításáért folyó harc elszánt­ságának szellemét lángra lob­­bantja a magyar népben éppúgy, mint ahogy Kossuth, Petőfi és Táncsics tették 1848-ban.­­ A Magyar Kommunista Párt Kossuth, Petőfi és Táncsics itta is élő szellemalakja s a márciusi hagyományokat őrző demokrati­kus pártok előtt kijelenti, hogy az új magyar szabadságharc s az új magyar jobbágyfel­szabadítás érdekében a de­mokratikus pártok szoros együttműködésének feltétlen híve, a nemzeti egység elő­­harcosa, de kíméletlen harcot folytat a gyávák, a tehetetlenek, a közöm­bösek, az egyhelyben topogós­, a fontolva haladók, a visszafelé pislogók hadával. Kijelenti, hogy a reakciót, a reakció fizetett ügy­­nökeit, önkéntes és akaratlan tá­mogatóit a demokratikus pártok­kal együtt gyökeresen kiirtja.­­ A Magyar Kommunista Párt március 15-ének szabad ünnepén felszólítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front összes párt­jait, hogy még ebben a hónapban fo­gadják el azt a földreform­javaslatot, mely összezúzza a magyar reakció évszázados intézményét, a magyar pa­rasztság kiszipolyozóját, nagy nemzeti katasztrófáink felidé­­zőjét, a nagybirtokrendszert. Felszólítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front összes párt­jait, hogy még ebben az évben valósítsák meg 1848 legnagyobb követelését : az új jobbágyfelsza­badítást.­­ A Magyar Kommunista Párt felszólítja pártállásra való tekin­tet nélkül az ország népét : har­coljanak elszántan az ország sza­badságáért, küzdjenek az ország demokratikus átalakításáért, mert helyünk, szerepünk és becsüle­tünk csak annyi lesz a szabadság­­szerető népek­ sorában, amennyit a náci zsarnokság s a reakció el­leni harcunkkal a magunk szá­mára biztosítunk. A magyar népnek föl kell emelkednie — éppúgy, mint 1848-ban — a szabadságsze­rető népek színvonalára. Tegyünk a mai szabad március ünnepén fogadalmat, hogy a szolganépből szabad nép, a sza­badság ellen küzdő népből a sza­badságért küzdő nép leszünk. Váltsuk valóra Kossuth, Petőfi és Táncsics álmát, a 48-as már­tírok s a munkásság, parasztság, értelmiség és honvédség mostani mártírjainak vérrel megpecsételt hagyatékát , a független nemzet és a szabad nép Magyarországát. Akarjuk, hogy Magyarország szabad és független legyen A Magyar Kommunista Párt hitvallása a márciusi eszmék mellett Kállai Gyula, a Budapesti Nem­zeti Bizottság tagja, a Magyar Kommunista Párt nevében be­szélt. Rámutatott arra, hogy a huszonötéves ellenforradalmi kor­­­­szak után most ismét a magyar nép ünnepli március 15-ét, s a magyar nép pártjai között ott van a magyar nép legüldözöttebb pártja, az a párt, amely nélkül nincs nemzeti függetlenség, nincs szabadság és nincs népi fölemel­kedés — a Magyar Kommunista Párt. — Ma nem az országvesz­­tők és népgyilkosok hamis eskü­tevése ez a nap — mondotta. Ma a nép emeli esküre a ke­zét éppúgy, mint 1848-ban. Elpusztítjuk a feudális és fasiszta reakciót! Amikor a taps lecsillapodott, Juhász Géza tankerületi főigaz­gató a Kisgazda Párt nevében méltatta március 15-ét: — Fejezzük be haladéktalanul — mondotta —, amit Kossuth kezdett, juttass­uk földhöz a föld­telent, a nincstelent, a parasztság millióit, biztosítsuk a munkásság teljes emberi jogát, méltó élet­színvonalát és szabadítsuk fel a haladás szellemét, a gúzsbakötött gondolatot. Itt az idő, majd vagy sohat.

Next