Néplap, 1947. december (4. évfolyam, 273-296. szám)
1947-12-01 / 273. szám
^9^9 30. Vegye magára a közigazgatás a nép gondjait — mondotta Veres Péter Balogh főispán beiktatásán Szombaton délestán ülte meg Dunbrecen város új főispánjának, dr. Balogh Istvá úrnak beiktatáséit. A városháza közigyűléstermét zsúfolásig megtölték a törvényhatósági bizottság tagjai, a honvédség, rendőrség, egyházak, hivatások és intézmények képviselői. Négy órakor megérkezett Veres Péter honvédelmi miniszter, aki a magyar kormányt éortreelte a beiktatáson. A közigyűlés is a Városi Drogyijet nyitotta meg a Himnusz eléneklésével. Utána Szabó Kálmán polgármester üdvözölte Vcre® Péter Smnnispfert, majd dr. Szűcs Lajos tib- tanásnok felolvasta a belügyDr. Balogh István eskütétele után Szabó Kálmán polgármester mondta el üdvözlő beszédét. — Főispán urat a magyar kormány bizalma nevezte ki Debrecen város főisipáni Székébe — mondok« — Az a kor, amelyben ma élünk, napy események kora. A föld felett megmozdult a politikai, gazdasági és kulturális épület. A második világháború előtt a föld nagy része a nagybirtokosok, nemesek, bankok, főhercegek kezén volt, de ma már azoké, akik megművelik. A megmozdult föld a® haddá tette az élni akaró föld nélküli parasztságot s az ezeréves per befejeződött- De a falvak népe csak úgy tudja megtartani miniszterie iratait, mely közli, hogy a köztársaság elnöke dr. Balogh Istvánt kinevezte Debrecen város főispánjává. A polgármester javasolta, hogy Buray József vezetésével Végh Dezső, Molnár Kálmán és Dózsa György törvényhatósági bizottsági tagok küldöttségileg hívják meg Balogh István főispánt. A törvénybhatóségi bizottság tagjai tapssal köszöntötték a város élő főispánját. Szabó, Kálimámi polgármester tudomására hozta, hogy a közgyűlés a belügyminiszter leiratát önömmel tudomásul vette és kérte, hogy tegye le « hivatali esküt, ezt a földet, ha tovább is küzd és a városok munkásaival és értelmiségével együtt viszi tovább Ivardát. A továtybiatoban elmondta a pótgámmester, hogy Balogh István debreceni parasztosa.]«*) sarjas ismertette ételének eddigi lefolyását— Hiszem és remélem — fejezte be beszédét, hogy Ha a falvak népe kezet fog a várossá, akkor e földön egy új élet kezdődik és Debrecen város is új élet, tehetőségek felé fog haladni. Debrecen város törvényhatósági bizottsága és tanácsa nevében köszöntöm Debrecen város újonnan kinevezett főispánjait-igényesebb. A legnagyoibb feladat helyi viszonylatban az, hogy anynyit termeljünk, amely lehetővé teszi, hogy Debrecen lakosságának egyharmada ne éljen koldussorsban. Ma olyan közigazgatásira van szükség, mely nemcsak a Paragrafusok alapján intézi az ügyeket, hanem teljes felelősséggel magára vesszi a nép gondjait. Ahhoz, hogy a demokráciia a népé legyen, nem elég a politikai hatalom, hanem a gazdasági életben is mélyreható várturtások szükségesek. . — A népi sírervek munkája akkor ér véget — mondotta végül—, ha ugyanolyan népi, demoskratikus közigazgatást tudunk a helyükre ültetni. A főispán zárószavai után e Városii Dalegylet a Szózatot énekelte s ezzel az installációs közgyűlés véget ért. A polgármester üdvözlő beszéde Balogh főispán: „A lángokból ismét feltámad“ Kautár, dr. Balogh István főispán emelkedett szólásra. Köszönetet mondott az üdvözlésért, majd kijelentette, hogy nem ad programmot, csak annyit, négy minden igyekezetével azon lesz, hogy a város érdekeit jól képviselje. Hangsúlyozta, hogy debreceni Születésű ember s személyében olyan osztályt tisztelt a meg a demokratikus kormány bizalma, mely a múltban az ország és a város vezetéséből ki volt zárva. Ismerteti, azokataz okokat, melyek a falu és város közötti feszültség magvát képezik. A vitték, mindig kizsákmányoltnak érezte magát, mert a tőle elvitt anyagi javakért sem anyagi, sem szellemi kárpótlási terem kapott. Ez a tétel áll nagyiban Budapest és a vidék viszonyára, de állt kicsiben a vidéki város és a környező falvak s tanyák viszonyára is. — Ahonnan jöttem — mondotta — ott még mindig érzik az évszázadok alatt kimélyült Szakadékot. Erőinket arra kell összpontosítanunk, hogy ezt a szakadékot áthidaljuk. Ha ez sikerül, ha elltakarodak a romok az utcákról és betemetődnk a szakadék a lelkekben, akkor Debrecen címerének jelmondata — „A lángokból ismét feltámad“ — valósággá válik. Balogh István beszéde után Szalai Kálmán polgármester átadta az immár beiktatott főispánnak az elnöki széket. Balogh főispán üdvözölte Veres Péter minisztert és fölkérte, hogy tartsa ünnepi beszédét. Veres Péter a magyar köztársaság kormánya neveiben üdvözölte a főispánt, valamint Debrecen és Hajdú megye népet Veres Péter miniszter a jégözigazgatásról .— Debrecen és Hajdú megye közigazgatását vezetni talán a legnehezebb feladat az egész országban — mondotta — Nemcsak azért, mert itt hároméves aszály sújtotta a föld népét hamm azért is, melnyinek a megyének a népe érezte és gyakorolta először, hogy az ország most már a népé. Ezért ennek a városnak és a megyének a közönsége a teg- Mesekönyv Szépirodalom Töltőtoll óriási választékban CSILmG IKtiTci*« Molnár és Rigó úri és egyerruha,szabóságelsőrendű munka, BpUpOlint 10 pontos kiszolgálás DwiGörlEI ! NÉPLAP Elítélték a Hajdúszoboszlói lisztfeketézőket Hegedűs , Albert, a hajdúszoboszlói Mát ta-malom vezetője Budapestre utazott és kilónkniit 2 forintos áron lisztet kínál eladásra a Boráros-téri hídépítő üzemi bizottságnak.Az üzemi bizottság színtéig el is fogadta, az ajánlatot, de a tárgyalási meghívták a gazdasági rendőrség egyik nyomozóját. Miután megállapodás jött létre fő mázsa lisztre, a nyomozó tiszt felfedte kilétét, s megindult a bűnvádi eljárás a lisztbebefézésben részesült ellen. A tábla most fo©Mkazott az ügygyel, Hegedűst felmentették, a többi bűnrészest: Horváth Mihálynét 2 évi fegyházra, Dobrai László magántisztviselőt egyévi börtönre, Sercsi Sándor cégvezetőt öthónapi fogházra, Frankl Mihályné 2 és félévi fegyházra, ezenkívül 20.000 forint pénzbüntetésre ítélték. __ a köztemetőig jár A VILLAMOS Értesítjük az utazóközönséget, hogy december 1 -től a Csapó-ucai vonalon a Köztemetőig közlekedő kocsijainkat a Köztemető főkapujáig közlekedtetjük. ____________ 3 VI. UNIÓÉPÍTÉSI ILLEMI SORSJÁTÉK Főnyeremény 50.000 forint Nyeremények: 25 000, 2x10.000, 2x5.000, 6x2.500, 11x2.000, 14x1.000 stb., összesen 23 850 nyeremény 500.000 Ft. értékben. Sorsjegy ára: Egész: 5.— Ft Fél: 2.50.— Ft Húzás Budapesten, 1947 december 5-én déli 12 órakor a Székesfővárosi Pénzügy igazgatóságnál, Budapest, v . Szalay utca 10—14., alagsor 7- Stem. A húzást a rádió is közvetíti- Sorssjegyek kaphatók. A Székesfővárosi Pénzügy igazgatóságnál (Budapest, V. Szalayutca 10-14, félemelet 1), minden dohányáruénál ,és osztálysorsjegy fodrusi fánál, azonkívül egyes pénzintézeteknél. A pénzvezetés beküldése esetén a pénzügyigazgatóság a Sorsjegyeket parlamentben küldi meg. A békefrontban együtt halad a magyar és jugoszláv nép Debrecen megünnepelte a jugoszláv alkotmány megteremtésének évfordulóját Tegnap délután ünepelte meg Debrecen Jugoszlávia nagy évfordulóját, a jugoszláv népi alkotmány megteremtésének napját A Magyar—Jugoszláv Társaság debreceni csoportja szép számú érdeklődő közönség előtt a Déri-múzeumban díszközgyűlést tartott. Dr. Gacsályi Sándor tankerületi főigazgató megnyitó szavai után Erdei Mária Csedomir Minderovics „A délszlávok himnusza“ c versét szavalta el. Radó István főszerkesztő ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy Jugoszlávia nemcsak az idegen hódítók elleni küzdelemben járt a népek élvonalában, hanem Jugoszlávia nagy hőse. Tito szerint a megszállók és hazaárulók elleni harc sikere attól függött, hogy a jugoszláv népek szilárdan hittek a jobb jövőben és a győzelemben. Erre a szempontra nekünk magyaroknak különösen szükséges rámutatni. A magyar nép ma összehasonlíthatatlanul kisebb erőfeszítések, veszélyek és megpróbáltatások nélkül építi új rendszerét. Mégis sokszor üti fel fejét a csüggedés, • azért mert népünkben nem tudósítottuk eléggé a bekövetkező jobb jövőt. A magyar dolgozóknak távlatot kell nyitni, meg kell mutatnunk számára a fejlődést! A jugoszláv alkotmány megrögzíti és jogi formába önti a dicső felszabadító harcok éveiben bekövetkezett nagy változásokat. Az alkotmány és az új Jugoszlávia három legfőbb jellemzője: a változás a hatalomban, a gazdasági életben és a népek egymáshoz való viszonyában. Jugoszláviában igazi népi uralom született a harcok nyomán, ahol minden hatalom a népből az új típusú népi állam megszerv©zésében. Ennek az új társadalmi és gazdasági rendszernek Jugoszlávia a legfejlettebb képviselője. Ez annak a harcnak a természetes következménye, amit nemcsak a német betolakodók, hanem a hazaáruló jugoszláv uralkodó osztály ellen is vívott. A jugoszláv nép széjjelzúzta árulóit, uralkodó osztályát, pártjaival és az egész államháztartásával. Hazafias alapon kisajátította az eddigi kisajátítók gazdasági bázisát. Szétzúzta a régi népnyúzó államaparátust és egy új, szabad népi rendszert valósított meg, ered és a népet illeti meg. A fejletlen kapitalista gazdálkodás helyébe a gazdasági élet, állami, szövetkezeti és magánszektora került. A magántulajdon és a magánkezdeményezés elvét elismeri a népi uralom azzal, hogy a magántulajdon jogát senki sem használhatja fel a népközösség kárára. A gazdasági rendszer főereje a társadalmi szektor és ezért Jugoszláviában tervszerűen lehet fejleszteni a dolgozók életszínvonalát. Az ötéves terv megvalósítása a fejletlen ország helyébe fejlett, haladó országot teremt. Az eddig eltelt közel egy esztendő alatt az előírt teljesítményeket a jugoszláv dolgozók túlhaladták. A nagyszerb elnyomás és a népek gyűlölködése helyett a Kommunista Párt és az általa vezetett Népfront a népnek egyenlőségét és testvériségét teremtette meg. Az új Jugoszlávia a népek önkéntes egyesüléséből az önrendelkezés és az egyenjogúságalapján született meg. A magyar nép teljes szabadságát az alkotmány biztosítja, gyermekeik saját anyanyelvükön iskoláznak, képviselők saját anyanyelvükön beszélnek az országgyűlésen. Jugoszláviában valóságos népi uralom van, amely azonban számunkra nem jelenthet sablont, amit pontosan le akarunk másolni. A jugoszláv és magyar nép helyzete között lényeges különbségek vannak. A leglényegesebb az, hogy déli szomszédunk saját erejével vívta ki a népuralmat és a harcban szétzúzta saját árulóit is. A magyar demokráciának most ■kell lelepleznie hazaárulóikat, akik nem frontálisan támadják is a demokráciát, hanem megbújnak; s benne és belülről akarjál alánknézni. • Távlatot kell nyitni Szoros kapcsolat a népi államokkal Magyarországon is mindjobban a nép kezébe kerül a hatalom. A politikai életből kiszorulnak a demokrácia árulói és a gazdasági élet csúcsai a, dolgozók birtokába kerülnek. A magyar ipar öt százaléka ma már az állam kezében van. A fejlődő magyar demokrácia legszorosabb kapcsolatokat teremt a többi népi álammal. Mi is igazi nemzeti összefogást akarunk teremteni, ki akarjuk fejleszteni népi rendszerünket, meg akarjuk óvni függetlenségünket és békét akarunk a népünknek. . A békefrontban együtt halad a magyar, ■és jugoszláv népi demokrácia — fejezte be Radó István szavait. A nagy tapssal fogadott beszéd után a zeneiskola énekkara Galánffy Lajos vezényletével jugoszláv katona és népdalokat adott elő. Gönczi Irén Alexa Santics: ,,Rianás“ c. szép versét szavalta el, majd dr. Asztalos Sándor városi tanácsnok zárószavaival az ünnepély végetért. Katta Katta Katja ““‘4, ■ ■ r ■ I * i ■ ® ' Iéceuuim.^áuéi ■ a külföldi artisták laijonlpiva! delate® 4L fel fi % (és 8 árakfir «1 Amu J^8v»lövé%i m Araiyt h*Miáfcml