Néplap, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

­ 37/ VII. évfolyam, 150. szám. „Legyetek készek, hogy meghiúsítsátok az amerikai imperializmus mindennemű provokációját“ Mao-Ce-Tung elvtárs nyilatkozata az amerikai beavatkozásról A Központi Népi Kormányta­nács ülésén június 28-án mondott beszédében Mao-Ca-Tung a követ­kező nyilatkozatot tette: „ A kínai nép már bebizonyí­totta, hogy a világ különböző né­peinek maguknak kell eldönteniük azokat a kérdéseket, amelyek or­szágaikat érintik és Ázsia ügyei­vel maguknak Ázsia népeinek kell foglalkozniuk, nem pedig az Egye­sült Államoknak. Az USA ázsiai agressziója csupán széleskörű és határozott ellenállást kelt Ázsia népeiben.­­ Ez év január 5-én Truman kijelentette, hogy az amerikaiak tartózkodnak a beavatkozástól Formoza ügyeibe. Most maga Tru­man bizonyítja be, hogy kijelenté­se hazug volt: Truman papír­ronggyá szaggatott minden nem­zetközi egyezményt, mely arról szól, hogy az Egyesült Államok nem avatkoznak be Kína belügyei­­be. Az, hogy az USA nyíltan le­leplezte valódi imperialista arcu­latát, hasznos a kínai nép és Ázsia népei számára. Semmi sem indo­kolja az amerikai beavatkozást Korea, a Fülöp-szigetek, Vietnam és más országok belügyeibe.­­ Egész Kína népének rokon­­szenve ugyanúgy, mint az egész világ széles néptömegeinek ro­­konszenve az agresszió áldozatai mellett van, nem pedig az ameri­kai imperializmus mellett. Az amerikai imperializmusnak nem sikerül sem megvásárolnia, sem félrevezetnie a világ néptömegeit. Az imperializmus kifelé erős, de belül gyenge, mert nem élvezi a nép támogatását. — Kína népe és a világ népei ! Fogjatok össze és legyetek készek, hogy meghiúsítsátok az amerikai imperializmus mindennemű provo­kációját ! Siroky csehszlovák külügyminiszter távirata Trygve Liehez Viliam Siroky helyettes minisz­terelnök és külügyminiszter csü­törtökön Trygve Lienek, az Egye­sült Nemzetek főtitkárának a kö­vetkező táviratot küldte: „Utalással június 25-i és 27-i távirataira, amelyekkel figyel­münkbe ajánlotta a Biztonsági Tanácsnak Koreáról június 25-én, illetőleg 27-én hozott határozatait, van szerencsém a Csehszlovák Köztársaság nevében ezeket kije­lenteni. A Biztonsági Tanács két állan­dó tagjának, a Szovjetuniónak és Kínának távollétében, ezzel szem­ben a Kínát képviselni nem jogo­sult Kuomintang-csoport küldöt­teinek jelenlétében elfogadott ha­tározatok, amelyeket ennélfogva a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagjának előírt egyhangú állásfoglalása nélkül fogadtak el a törvénytelenek.” ­ Újabb nyolc szigetet szabadított fel a kínai néphadsereg A Csusan-szigeteket elfoglaló kínai felszabadító néphadsereg egységei újabb nyolc szigetből álló csoportot foglaltak el a Csekiang partvidék mentén. A szigetekre menekült Kuomintang csapatokat bekerítették és felszámolták. Az elfoglalt szigetek közül ket­tő a Hangcsou öbölben, a Csusan­­szigetcsoporttól nyugatra fekszik, míg a többi Csekiang keleti part­vidéke előtt terül el. Hatalmas CGT győzelem a Citroen-gyár b­izalmi választásokon Hatalmas győzelmet aratott a CGT a Citroen-gyári személyzeti bizalmi választások során. A CGT a végeredmény szerint a válasz­tásokon összesen 7707 szavazatot, vagyis a szavazatok 70 százalé­kát kapta meg. Ez a legutóbbi vá­lasztási eredményekhez képest 1703 szavazat nyereséget jelent. A párisi Standard-gy­árban üze­mi bizottsági választások folytak le, amelynek során a CGT a sza­vazatok 71 százalékát szerezte meg. Dolgozó parasztok földfoglalása Törökországban A Szan Telegraf című török lap jelenti, hogy Karadzsabet környé­kén a dolgozó parasztok lefoglal­tak száz hektár földet. A földfog­­lalókat csendőrök támadták meg, de a parasztok­ ellenálltak és visz­­szavonulásra kényszerítették a csendőröket, majd felosztották a lefoglalt földet és sövénnyel kerí­tették el az egyes helyeket. - ARA 50 FILLÉR Szombat, 1950 július L A szovjet békevédelmi bizottság felszólít minden szovjet embert, írja alá a stockholmi békefelhívást A szovjet békevédelmi bizottság június 29-i teljes ülése a stockhol­mi határozatokat támogató aláírások szovjetunióbeli gyűjtésével foglal­kozott. Tyihonov, a szovjet béke­bizottság elnöke nyitotta meg a tel­jes ülést, hangsúlyozta, hogy a bé­kéért vívott harc az egész világon lankadatlan erővel folyik. A teljes ülés elhatározta, hogy Hja Ehrenburgot, a világhírű írót az elnöki tanács tagjává és a béke­védelmi bizottság elnökhelyettesévé­­választja. A bizottság titkárává N. I. Kotovot választották meg. A békevédelmi bizottság tagjai ezután ünnepélyesen aláírták a stockholmi felhívást. Az első aláíró Tyihonov elnök volt, továbbá Vavi­lov, a Tudományos Akadémia elnö­ke, Nina Popova, a Szovjetunió Köz­ponti Szakszervezeti Tanácsának tit­kára, Liszenko akadémikus és má­sok. A szovjet békevédelmi bizottság csütörtökön Moszkvában tartott tel­­jes ülése elhatározta a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsá­gának felhívását támogató aláírások gyűjtését a Szovjetunióban. A szov­jet békevédelmi bizottság határozata ezt mondja: A szovjet békevédelmi bizottság teljes ülése igen nagy megelégedés­sel állapítja meg, hogy a szovjet nép teljes egyetértéssel és helyes­léssel fogadta a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának az Állandó Bizottság atomfegyver eltiltását és a tilalom szigorú nemzetközi ellenőrzését kö­vetelő, az atombombát elsőként al­kalmazó kormányt háborús bűnös­nek nyilvánító javaslataival kapcso­latos felhívását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa kifejezte meggyőződését, hogy a béke híveinek mozgalma és minde­nekelőtt a Béke Hívei Állandó Bi­zottságának stockholmi felhívása egyhangú támogatásra talál a szov­jet nép körében. A Szovjetunió va­lamennyi népe melegen támogatta és támogatja a béke hívei szerve­zett arcvonalának a béke ügye ja­vára, az új háborúra uszítók ellen irányuló erőfeszítéseit. A béke hí­vei nem kímélik erőiket a béke és a népek közti barátság igazságos és nemes ügye sikerének kivívásá­ra. A szovjet békevédelmi bizott­ság teljes ülése szükségesnek tart­ja, hogy a Szovjetunióban ez év június 30-án kezdjék meg a Béke Hívei Állandó Bizottságának az atomfegyver eltiltásáról Stockholm­ba,­ kiadótt felhívását támogató aláírások gyűjtését. A szovjet bé­kevédelmi bizottság felszólít min­den szovjet embert, írja alá ezt a felhívást. A szovjet békevédelmi bizottság — melynek vezetése alatt az aláírásgyűjtési kampány folyni fog — kifejezi szilárd meggyőző­dését, hogy valamennyi szovjet ember támogatni fogja a felhívást. A szovjet emberek a stockholmi felhívás aláírásával kifejezik oda­adásukat a béke ügye iránt, kife­jezik készségüket a béke megvé­désére az egész világon, megmu­tatják, hogy megbonthatatlan szi­lárdsággal tömörültek drága Bol­sevik Pártjuk körül, feltétlen oda­adással viseltetnek Sztálin elvtárs, valamennyi nép vezére, a béke nagy zászlóvivője iránt. A határozatot a szovjet békevé­' delmi bizottság nevében Nyikolaj Tyihonov, a bizottság elnöke,' Szergej Vavilov, a Szovjetunió Tu­­­dományos Akadémiájának elnöke,' Nyikolaj Mihajlov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára,' Trofim Liszenko akadémikus, Bere­di Kerbabajev türkmén író, Prasz­­kovja Angelina traktor brigádveze­tő, Alekszandr Csurkih, a kraszno­­holmszki textikombinát másodve­zetője,­­Nyikolaj, kolomeai metrópera­lita és a bizottság több tagja írta alá. „Is felelősség a délkoreai hatalmi szervekre és azokra hárul, akik hátuk mögött állnak“ Gromiko kü­lü­gy­miniszterhelyettes válássá az amerikai emlékiratra Moszkva, június 30. Június 27-én A. Kirk, az USA nagykövete emlékiratot intézett A. A. Gromikohoz, a Szovjetunió külügyminiszterhelyetteséhez. Az emlékirat az USA kormányának alábbi nyilatkozatát tartalmazta: „Kormányom utasított, hogy fel­hívjam figyelmét arra a tényre, hogy az északkoreai csapatok át­lépték a 38. szélességi kört és nagy erőkkel több helyen betörtek Korea Köztársaság területére. Minthogy a szovjet megbízott a békét fenyegető nyilvánvaló ve­szély és annak a kötelezettségnek ellenére, melyet az alapokmány a Biztonsági Tanács tagjaira rótt, megtagadta a részvételt a Bizton­sági Tanács június 25-iki ülésén, az Egyesült Államok kormánya arra kényszerül, hogy a Szocialis­ta Szovjet Köztársaságok Szövet­sége kormányának figyelmét köz­vetlen­ül felhívja erre a kérdésre. Tekintettel a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és az északkoreai rezsim között fennálló szoros kapcsolatok közismert té­nyére, az Egyesült Államok kor­mánya kéri, biztosítsa arról, hogy a Szocialista Szovjet Köztársasá­gok Szövetsége nem vállal fele­lősséget ezért a ki nem provokált és semmivel nem igazolt táma­dásért és latba veti befolyását az északkoreai hatalmi szervekkel szemben, hogy azok haladéktala­nul visszavonják benyomult erői­ket.” A. A. Gromiko június 29-én a szovjet kormány utasítására a kö­vetkezőket jelentette ki A. Kirk előtt: „Az Amerikai Egyesült Államok kormányának Ön által június 27-én átnyújtott nyilatkozatával kapcsolatosan a szovjet kormány megbízott, hogy a következőket jelentsem ki: 1. A szovjet kormány megbíz­ható adatai szerint a Koreában folyó eseményeket a délkoreai ha­talmi szerveknek Észak-Korea ha­tárvidéki körzetei ellen intézett támadása provokálta. Éppen ezért ezekért az eseményekért a fele­lősség a délkoreai hatalmi szer­vekre és azokra hárul, akik hátuk mögött állna­k. 2. Mint ismeretes, a szovjet kor­mány előbb vonta ki csapatait Koreából, mint az Egyesült Ál­lamok kormánya és ezzel megerő­sítette azt a hagyományos elvét, hogy nem avatkozik be más álla­mok belügyeibe. A szovjet kor­­mány most is tartja magát ah­ho­z az elvhez, hogy idegen hatalmak beavatkozása Korea belső ügyeibe megengedhetet­len. 3. Nem áll, hogy a szovjet kor­­mány megtagadta részvételét a Biztonsági Tanács ülésein. A szov­­jet kormány számára minden ki­­­vánsága ellenére is lehetetlen volt, hogy részt vegyen a Biztonsági Ta­nács ülésein, minthogy az USA kormányának álláspontja miatt Kína — a Biztonsági Tanács ál­landó tagja — nem juthatott be a Tanácsba. Ez lehetetlenné tette a Biztonsági Tanács számára, hogy jogérvényes döntéseket hozzon”. A lengyel kormány tiltakozik az amerikai támadás ellen A lengyel kormány kiadott nyi­latkozatában tiltakozott az ENSZ főtitkárának közleményében fog­laltak ellen és többek között eze­ket mondja: A Biztonsági Tanács jelenleg nem működik. Az alapokmány ér­telmében ugyanis a Tanács tizen­egy tagból, köztük öt állandó tag­ból áll. Minden fontos döntéshez a nagyhatalmak egyhangúsága szükséges. A határozat, amelyről a főtitkár a lengyel kormányt ér­tesítette a Biztonsági Tanács két állandó tagjának, a Szovjetunió­nak és Kínának távollétében jött létre és ezért nem lehet a Biztonsági Tanács határozatának tekin­teni, hanem csak az ENSZ hat tagjának véleménye, amely nem kötelez senkit semmire. A lengyel kormány tiltakozik a támadás ellen, melyet az­­USA kormánya Korea és Kína területe ellen indított, tiltakozik a beje­lentett Fülöp-szigeti és vietnami beavatkozás ellen is. A lengyel kormány véleménye szerint az USA önkényes elhatározása, hogy megszállja Formozát, meg­sérti a Kínai Népköztársaság te­rületi épségét , indokolatlan támadást jelent és fenyegeti a békét. A fentiek figyelembevételével a lengyel kormány kijelenti, nem vehet tudomást arról a „határozatról”, amelyet az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára vele közölt. A Lengyel Köztársaság küldött­ségét az ENSZ-ben utasították, hogy a fenti nyilatkozatot adja át az ENSZ főtitkárának, azzal a kéréssel, hogy mint hivatalos ok­mányt továbbítsa az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tár­­jához

Next