Néplap, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

^ / t» (Világ: proletárjai eg­yesi­ijelek! s \ i S J^Ék MAI SZÁMUNKBÓL: _BE Br Ja JwB* ) Vili. évfolyam, 1. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1951. január 3. takarékosságét! A feszült nemzetközi helyzet, a béke védelme megköveteli a szocia­­lizmus építésének meggyorsítását és honvédségünk megerősítését. Ennek fontos feltétele az anyaggal, gé­pekkel, munkaerővel vető takaré­kosság fokozása, amely újabb hatal­mas tartalékok mozgósítását teszi lehetővé népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében. Így kezdődik a Magyar Népköz­­társaság minisztertenácsának hatá­rozata, melyet a takarékosság foko­zott bevezetése érdekében hozott kormányzatunk. Nagy örömmel fo­gadta mu­­kásosztályunk vezette dolgozó népünk e határozat megje­lenését, mert a becsületes dolgozók tíz- és százezrei megdöbbenve figyelték az egyes üzemek, vállala­tok, állami hivatalok különböző te­rületek, megnyilvánuló pazarlást, mely jelentős mértékben lassította az építést és komoly gátat emelt 1950-ben is az ötéves terv első évé­nek még gyorsabb befejezése elé. Az­­elmúlt esztendőben hatalmas sikereket ért el népgazdaságunk. De­ még sokkal hatalmasabbak azok a feladatok, amelyek, ebben az évben várnak dolgozó népünkre. Általá­ban minden üzemünk Debrecenben is és szerte az egész országban fe­szített tervvé"." dolgozik, de 1851-ben közel 80 százalékkal többet is fordí­tunk népgazdaságunk fejlesztésére, ipari, szociális és kulturális célok­ra, mint amennyit 1950-ban előirá­nyoz üu­k. Minden megtakarított százalék nagy nyereséget jelent országunk­ tehát dolgozó népünk számára. A Hajlított Bútorgyárban például a legutolsó negyedévben 2347 darab szék készült el a megtakarított anyagból, a Ruhagyárban pedig in­genként 1,1 centiméteres takaré­kosság évenként további 2000 darab darab inget jelent. Mindezek a szép eredmények egész dolgozó né­peik kötelességévé teszik a foko­zott takarékosságot. A­­ felsorolt eredmények mellett azonban igen súlyos hiányosságok tapasztalhatók egyes munkaterme­­teken a takarékosság körül. A Ma­­gasépí­tsű AV-nál például két épít­kezésnél is megtalálhatók azok a hibák­, amelyeket a minisztertanács határozata említ, a Hortobágyon és a gépállomások építkezéseinél. A Hortobágyon úgy a tervezésnél, mint a kivitelezésnél megmutatko­zott a pazarlás. A vasbeton épüle­tek terveit eltúlozták, de nem volt tekintettel a Tervező Iroda a hely­színen előállítható anyagokra sem. Az előregyártott vasbeto­ngeren­­dá­k egyfelől a túlzott vasalások m­att rendkívül költségesek voltak, másrészt az ottani speciáli helyi viszonyok műszakilag keresztezték az elgondolásokat. De nem voltak tereintettel a tervezők arra sem, hogy a rendkívül nagy szállítási tá­volságok miatt az építési anyagok ki­fuvarozása néha az épít­kezési köt­ség 10 százalékát is elérte, vi­szont ha a téglát, vályogot a hely­ sonon gyártották volna, lényege­sebben kevesebbe került volna az építkezés. A kivitelezés is hátrál­tatta az épületek tető alá húzását. Rossz volt az anyag- és a munka­­erőelosztás is. Ez aztán azt ,,ered­ményezte­, hogy a szeptember 30-ra tervezett munka december 31-re to­lódott el, sőt három építkezést csere ebben ez évben fejez be a Magas­építés, AV. Ez a helytelen munka­­szervezés megmutatkozott a gépállo­mások építkezéseinél is, ahol a Ma­gasépítési ÁV nak sikerült a Ter­vező I­nda állásfoglalásával szem­ben a költséges és nehezen előállít­ható előregyártott tetőszerkezet he­lyett, a rendelkezésre álló anyagok­ból célszerűen előállí­tató desz­ka­­­íves tetőszerkezetet kierőszakolni. .! Amíg ez a vitatkozás folyt, eltelt 2—3 hónap és ez az egyik oka an­nak, hogy nyolc gépállomás építke­­zésének befejezése erre az­­ évre maradt. Mire mutat mindez? Arra, hogy a­­ beruházások területén is tapasztal­hatjuk a takarékosság hiányét. De az ellenőrzés hiányát is, mert az anyagnormák szerint felhasználható és a tényleg beépítésre kerülő anyag mennyisége ■tekénötétében ép­pen az elmúlt napokban történt az egyik bihari gépállomás építésénél komoly bércsalás, melyet a Magas­­építési ÁV vezetői csak az utolsó pillanatban lepleztek le. Üzemeink, vállalataink igen sok esetben ehhanyagolják a gazdasá­gossági szempontokat is. Előfordult az is, hogy egyes vállalatvezetők önkényes beruházásokat eszközöl­­­­tek, vagy az engedélyezett beruhá­zásokat fényűző módon valósítot- t ták meg. Sok nagykereskedelmi vál- t lelátunk szinte sportot űz abból,­­ hogy üzletét minél fényűzőbben,­­ minél elegánsabban rendezze be — a dolgozó nép bőrére. Hogy csak egy példát emlí­sünk — a Debre­ceni Textilnagykereskedelmi Válla-­­ lat például délszaki növényekkel ékesítette a Csapó utca 1. szám­­ alatt lévő bemutató helyiségét. És amilyen pazarlás mutatkozik­­ ezen a területen, ugyanaz felfedez-­­ hető a munkaerőgazdálkodásnál is.­­ Sok helyen, üzemben, vállalatoknál­­ fiatal, életerős férfiak olyan munk­­­kát végeznek, amely idősebbek rén ■ szere sem megerőltető. A ■ Vagon-­­ gyár tegnap már jó példával járt­­ elől: a kormány határozatának­­ megfelelően 20—24 adminisztráció-­­­ ban dolgozó elvtársit a kocsiosztá-­­ lyon a termelőmunkába állított be. De a Járműjavító rövidesen kap két új szalagos összeadó vilanygé­­pet, mely további munkaerőket sza­badít fel a termelőmunkára. A tanácsok létrehozása megszün­tette az államapparátus egyes he­lyein megtalálható túlméretezést, azonban nem szüntették meg még a debreceni város­ taná­rháza dol­gozói, hogy ne égessék feleslegesen a hivatali szoba mennyezetén lévő villanykörtét, amikor az íróasztalu­kon ma ég a nappali fényt adó lám­pa. Ez a pazarlás is hátráltatja fej­lődésünket. Érezzék az üzemek­ a vállalatok, az államapparátus dol­gozói mindennapi feladatuknak, hogy fokozott takarékossággal nö­­­­veljék a dolgozók államának erejét.­­ Fordítsanak különös gondot az­­ anyaggal, szénnel, tüzelőanyaggal­­szerszámmal, villamosenergiával való takarékosságra. Ne feledjék­­hogy minden tonna szín, minden tonna vas, minden tonna gabona és takarmáy, min­den méter szövet, minden tégla és minden forint meg­takarítása népgazdaságunk fejlődé­sét, ötéves tervünk végrehajtása hazánk erejének növelését szolgálja. Sok megtakarítás, lehetőség van a termelőszövetkezetekben is. Dol­gozó parasztságunknak is ki kell­­tennie részét a takarékosságból; szűnjék meg a 4—5 százalékos szem­­veszteség és az a betakarítási mun­kák időbeni elvégzése révén másfél százalékra csökkenjen. De az egész magyar népre komoly feladatok várnak e téren. Az or­szágunk erősítését, békénk védelmét jelentő tervelőirányzat valósággá formálásához a rendelkezésre álló ■ munkaerő, nyersanyag- és anyagi források teljes kihasználására van ■ s szükség. Éppen ezért minden becsü­letes dolgozó biztosítja a marin­a , munkaterd­etén az anyaggal és oner­■ giával való takarékoskodást. Otthon ,­­ a lakásában, vagy házon kívül,­­ üzemben, vállalatnál, hivatalban A Szovjetunió Rlínista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága üdvözölte az Amerikai Kommunista Párt kongresszusát Az Amerikai Kommunista Párt 15. Kongresszusának december 10-i ülésén Elisabeth Flynn elv­­tár­snő, a Párt Országos Bizott­­ságának­ tagja beszédében han­goztatta, fokozni kell a kampányt, hogy Dennis elvtársat, az USA Kommunista Pártjának főtitká­rát felmentsék. Kijelentette, hogy a Mae Carran-törvény hatályon kí­vül­ helyezéséért folyó harc az 1951-es év egyik fő feladata. A Portoricoi Kommunista Párt elnöke ismertette a portoricoi nép nehéz helyzetét, és a nacionalisták nemrég lefolyt sikertelen felke­lése után keletkezett viszonyok í­rcát. A kongresszus határozatot fogadott el a portoricoi nép tá­mogatására, a gazdasági kizsák­mányolás és a gyarmati rabszol­­g­aság ellen folyó harcában. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottsága a kongresszushoz inté­zett üdvözlőtáviratában többek között ezeket mondja: „A­ Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bi­zottsága testvéri üdvözletét küldi az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja 15. Kongresz­szusának. Sikereket kívánunk ász USA Kommunista Pártjának a reakció ellen, az USA munkás­­osztálya és valamennyi dolgozója létérdekeiért és jogaiért, a­ Párt sorainak eszmei megszilárdításá­ért, a népek közötti tartós bé­kéért vívott harcában. Éljen az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió népei-­ nek barátsága! Éljen az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja­. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága.” ar Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége üdvözlete Wilhelm Pieck elvtárs 75. születésnapja alkalmából ..Wilhelm Pieck elvtársnak, a Né­mi ■ Szocialista Egységpáirt elnöké­nek. Kedves Pieck elvtárst 75 szü­le­­­tésnapja alkalmából forte szeretet­tel köszöntjük a Magyar Dolgozók Pártja, az egész magyar nép nevé­ben. A magyar kommunisták ■ Mikar­csu­k a sokmillió kommunista, öntu­datos dolgozó szerte a világon,­ a német forradalmi munkavesz­ély vezérét, a nemzetközi k­ommunista mozgalom nehéz küzdelmekben megedzett veterán harcosát, a b­é­kéért vívott küzdelem katonáját becsülik és, tisztelik önben, szere­tett Picék -elvtárs. A Magyar Dol­gozó­­ Pártja s az egész magyar dolgozó nép a legmelegebb rokon­­szenv és a nemzetközi szordat­itás érzésével eltelve ügye-'i a­z ön ál­­tal vezetett harcot, a nemes impe­rializmus és militarizmus újjáélesz­tése, az angol-amerikai imperial­s­­ták ,ellen, akik a német népek ágyú­­töltelékül, a német tödet pedig harcszíntérré akarják felhasználni. Az a harc, amelyet testvérpár­­tünk, a Német Szocial.IVa E­gység­­párt és a baráti Német Demokrati­kus Köztársaság, élén Ön vezet az­­egységes, demokratikus békeszere­­tő Németország megvalósításáért, történelmi­­ jelentőségű. Sok-sok évig tartó jó egészséget kívánunk Önnek drága Heck elv­­társ, hogy további sikereket érhes­sen el a Német Szocalista Egység­­párt és a Német Demokr­atikus Köztársaság vezetésében, a német nép és a világ békéért küzdő né­pei javára. Forró kommunista üdvözlettel:­ a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében:, RÁKOSI MÁTYÁS.” Tiltakozó nagygyűlés London­ban a nyugatnémet hadsereg felállítása ellen Londonban a béke hívei nagy­gyűlést tartottak. A gyűlést, ame­lyen több ezren vettek részt, az An­gol Kommunista Párt szervezte, tiltakozásul az ellen, hogy az ame­rikai háborús gyújtogatók német hadsereget állítanak fel fasiszta tisztek parancsnoksága alatt. A gyűlésen John Mahon elvtárs, a Kommunista Párt londoni bizottsá­gának titkára kijelentette, hogy a fasiszta német hadsereg újra létesí­téséről hozott brüsszeli határozat újabb fenyegetés a béke ellen. Campball elvtárs, a ,,Daily Wor­ker“ szerkesztője felolvasta Harry Pollitt elvtárs beszédét. (Pollitt elv­társ nagy békevédelmi gyűlésen vett részt Nyugat -Németországban.) Pollitt elvtárs beszédére­ hangsú­lyozta, hogy a háborít elhárítható és hogy a háborús gyújtogatók ter­veit meg lehet hiúsítani. „ Az angol népnek hinnie kell sa­ját erejében és a béka hívei világ­­mozgalmának erejében“­­— mon­dotta. Nyugat-Németország újrafelfegy­­verzésének kérdésével kapcsolatban Harry Pollist elvtárs hangoztatta: „Az angol néppel erről mindeddig nem tanácskoztak. Mi kijelentjük, hogy az angol kormánynak ezek a tagjai, akik­ belegyezésüket adták Nyugat Németország felfegyverzésé­hez, noha erre nem volt meghat­al­mazásuk az angol néptől, a nép árulói." A gyűlés végén határozatot fo­gadtak el, mely többek között ezé,­ka, mondja: Követeljük a brüsszeli hat­ározatok hatálytalanításét. Köve­teljük Nyugat Németország felfegy­verzésének meghiúsítását, követel­­jük, küzdjenek Németország egye­sí­téséért és lefegyverzéséért és olyan békeszerződés megkötéséért, amelyet a megszálló csapatok kivo­násának ke­ll követnie. Követeljük a k­ancol szovjet egyezményben vál­lalt kötelezettségek teljesítését, az észak-atlanti egyezmény és az az am­­e­rikai háborús politika megtagadá­­­­sát. mindenütt váljék mindenkinek kö­­teless­égévé a takarékosság és az ellene vétőkkel szemben — mint a határozat kimondja — érvényesítsék a fegyelmit és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan sújtsanak le a pazarlókra. A Magyar Népköztársaság kor­mánya országunk, népgazdaságunk fejlesztésének, dolgozó népünk élet­színvonala emelésének érdekében hozta a határozatot. Ha a Ruha­­gyárban a megtakarított anyagból több ing készül, a Bútorgyárban több asztalt, széket gyártanak, a Hortobágy-malomban­­ nem megy annyi liszt veszendőbe, az Alföld­ Nyomdában jobban gazdálkodnak a v­ám­ál, a Táncsics Cipőgyárban volt csökken a selejt és mindenki saját munkaterületén kiveszi részét a takarékosságból, úgy valóban je­­len­ősen emelkedik népgazdaságunk bevétele, úgy valóban gyorsabban fejlődünk. A takarékosság legyen munkaversenyünk egyik központi kérdése. Az végez igazin becsületes, jó munkát, aki normáját túlhalad­va, munkamódszejét, tapasztalatát átadva, észszerűsítésekkel, újítások­kal, takarékoskodik az anyaggal­­színnel, energiával, folyékony nyarsanyaggal. Pártunk is a munka területén elért eredményekből ítéli meg a szocializmus kovácsainak tel­jesítményét. Pártunk irányította rá minisztertanácsunk figyelmét az el­­burjánzó­­ pazarlásokra. Aki kiveszi részét ebből a mozgalomból- ez be­csületesen készül Pártunk februári Országos Kongresszusára- az téglát rak le épülő és egyre szépülő éle­tünk, továbbá fejlődésünk alapjába. A takarékosság — nehéz csata. De rám vívjuk egyedül ezt a harcot. Velünk van a Szovjetun­ó minden tapasztalatával. Velünk vannak a szovjet elvtársak, a Szt­ah­ánovok, Kovaljovok, Csutkihok, Blkovok, Panyinok- Makszimenkok és a töb­biek. Velünk­ van Sztálin elvtársi­ak. 1933 január 7-én, tizenhét évvel ezelőtt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizott­ságának és Központi Ellenőrző Bi­zottságának együttes ülésén u at muta­ott nekünk, magyar dolgozók­­nak­­is: „A legszigorúbb takarékos­­ság rezsimjét bevezetni és akku­mulálni“ — így határozta meg Sztá­lin e­ltárs — az ország iparosítá­­­sának finanszírozásához szükséges anyagi eszközöket — ez volt az az út, amelyre rá kellett lépnünk-hogy, a nehézipar helyreállítását és az öt­éves terv megv­alósí­ását elérjük. Nehéz út? De Pártunkat épp azért nevezik lenini Pártnak, hogy ne féljen a nehézségektől. (V. Gy.l

Next