Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

2 NÉPLAP Megérkezett Genf­be a szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter Genf (MTI) Molotov elvtárs, szovjet külügyminiszter Ber­linből jövet szerdán repülőgé­pen megérkezett Genfbe. Kí­séretében volt Gromiko kül­ügyminiszterhelyettes, Szoko­­lovsz­kij marsall, vezérkari fő­nök, és Puskin nagykövet. Molotov volt az első külügy­miniszter, aki a csütörtökön kezdődő négyhatalmi értekez­letre Genfbe érkezett. Genf (TASZSZ) Október 26-án Genfbe érkezett a négy­hatalmi külügyminiszteri ér­tekezleten részvevő szovjet küldöttség. A repülőtéren V. M. Molo­tov elvtárs, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök­­helyettese, külügyminiszter, a küldöttség vezetője a követke­ző nyilatkozatot tette: — Holnap kezdődik a négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete, örülök, hogy újból találkozom Genfben kollé­gáimmal, az angol, a francia és az amerikai külügyminisz­terrel. f­ontos kérdéseket kell meg­vitatnunk. A kormányfők meg­bízása értelmében megvitatjuk az európai biztonság kérdését és a német kérdést, a leszere­lés kérdését, valamint a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdését. . A kormányfők genfi értekez­lete óta gyakran beszélnek a genfi szellemről. Ez érthető is. A genfi szellem jegyében cse­lekedni annyi, mint elősegíteni a nemzetközi feszültség eny­hülését, a béke megszilárdu­lását. Az értekezlet részvevői­től erőfeszítéseket várnak an­nak érdekében, hogy meg­egyezésen alapuló megoldásra jussanak azokban a kérdések­ben, amelyek erősen foglal­koztatnak mindenkit, aki őszintén óhajtja a hideghábo­rú befejezését és elő kívánja segíteni a kölcsönös bizalom kialakulását az államok kö­zött. A szovjet küldöttség a maga részéről minden tőle telhetőt el fog követni, hogy elősegítse az értekezleten olyan pozitív eredmények elérését, amelyek összhangban állnak a népek vágyaival. Engedjék meg, hogy szívé­lyesen üdvözöljem Genf la­kosságát, hatóságait és Svájc kormányát. ★ Genf (MTI) John Foster Dul­les, amerikai külügyminiszter szerdán 18:10 órakor Genfbe érkezett. ★ Genf (MTI) Harold Mac­Millan angol külügyminiszter szerdán délután 17:20 órakor Genfbe érkezett. ★ Genf (TASZSZ) A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre október 25-én Genfbe érkeztek a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának megfigyelői. A meg­figyelők küldöttségét George Handke külügyminisztériumi államtitkár vezeti. Az Országos Béketanács elnökségének távirata a külügyminiszterek genfi értekezletéhez A Magyar Országos Béketa­nács elnöksége a külügymi­niszterek genfi értekezletének előestéjén Budapesten ülést tartott. A négy nagyhatalom külügy­miniszterei tanácskozásának kezdetén békeszerető népünk nevében azzal a kívánsággal köszöntjük a külügyminiszte­reket, hogy Genf szellemében folytassák munkájukat a vi­lágbéke megszilárdításának ér­dekében. Minden magyar dolgozó ne­vében kívánjuk, hogy tárgya­lásaik nyomán erősödjék a bi­zalom, enyhüljön tovább a nemzetközi helyzet és olyan konkrét eredmények szülesse­nek, amelyek előbbre viszik a béke ügyét. Magyar Országos Béketanács elnöksége Országos konferencia az ifjúság kulturális nevelésének időszerű kérdéseiről Non György elvtárs előadása A Népművelési Minisztérium és a Dolgozó Ifjúság Szövet­sége által az ifjúság kulturá­lis neveléséről hozott korábbi közös határozat gyakorlati végrehajtását országos konfe­rencián vitatják meg az ifjú­ság nevelésének ügyeivel fog­lalkozó párt-, népművelési és tömegszervezeti funkcionáriu­sok. Ennek bevezetéséül szer­dán délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházában Non György, a népművelési mi­niszter első helyettese elő­adást tartott „Az ifjúság kul­turális nevelésének időszerű kérdései“ címmel. Bevezetőben a szocializmus építésének alapvető politikai és gazdasági feladataival és az ifjúság nevelésének célki­tűzéseivel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az ifjúság kulturális nevelésének egyik legfontosabb eszköze a könyv. Kétségtelen, hogy ifjúsági irodalmunk kérdései még nin­csenek kellőképpen tisztázva­­— mondotta többek között. — Az a tervünk, hogy a Magyar Írók Szövetsége, az írók, a pedagógusok és a DISZ bevo­násával ifjúsági és gyermek­irodalmi konferenciát tartunk e kérdések megvitatására. A könyvtármu­nka megjaví­tásában kiemelkedő szerep vár a József Attiláról elnevezett olvasómozgalomra. E mozga­lom célja: a­­könyv segítségé­vel növelni ifjúságunk mű­veltségét. Ezzel egyidejűleg megkívánjuk szervezni az ifjúsági könyvtáratok mozgal­mát, amelynek részvevői az olvasáson kívül a könyvek terjesztésével is foglalkoznak. E két mozgalomtól azt vár­juk, hogy a fiatal és a felnőtt olvasók tábora kiszélesedjék, s hogy a könyvvel való fog­lalkozás a DISZ kulturális te­vékenységének egyik legfőbb feladata legyen. Az ifjúság nevelésében, tö­meghatását tekintve, a legna­gyobb jelentőségű művészeti eszköz a film — mondotta a továbbiakban Non György. A játékfilmek mellett azon­ban szélesebb körben kell még megszervezni a do­cumentum- és a népszerű tudományos és oktatófilmek vetítését. Ezért ismeretterjesztési célokból do­kumentum-, oktató- és dia­filmekből megyékben és já­rásokban úgynevezett filmtá­rakat akarunk létrehozni, ahonnan a népművelési szer­vek és a tömegszervezetek — elsősorban a DISZ — bármi­kor kölcsönözhetne filmet is­­m­eretterjesztő munkájukhoz. A továbbiakban a színiházak munkájáról és az öntevékeny színjátszó mozgalomról szólt Non György. Az iskolán­ kívüli zenei neve­lés egyik fontos segítője az énekkari és a zenekari moz­galom. Non György ezután a tánc­ról, mint az ifjúság nevelésé­nek fontos eszközéről beszélt. A társasági táncban csaknem minden fiatal részt vesz. Nem igaz, hogy egész fiatalságunk csúnyán, ízléstelenül táncol, ahogy ezt egyesek állítják — mondotta. A DISZ-szel együtt tervet dolgoztunk ki abból a célból, hogy a tánciskolák és a tan­folyamok országos hálózatának megszervezése útján fiatal­jaink a modern táncokat meg­tanulhassák és ízlésesen, szé­pen táncolják. A képzőművészeti nevelést szolgálnunk kell azzal, hogy múzeumaink és a kiállítást szervező szerveink a DISZ- szel együtt megvalósítsák az iskolások és az iskolán kívüli fiatalok rendszeres múzeum­ és kiállítás látogatását. Az irodalom, a művészet és a tömegkultúra területén azonban m­ás fontos felada­taink is vannak — hangsú­lyozta az előadó. — El kell távolítanun­k kulturális éle­tünkből a deklasszált eleme­ket, a kispolgári ízlést, a kul­­túrszemét terjesztőit, akik rontják, félre nevelik a fiata­lokat, akadályozzák szocialista szellemű nevelőtzmnikáinkat. Minden eszközzel támogat­nunk kell az új, szocialista, realista alkotásokat, amelyek a munkásosztály világnézeté­nek szemszögéből, a mi világ­nézetünk szellemében ábrázol­ják mai életünket és a múl­tat. Következetesebb harcot kell folytatnunk a jobboldali kispolgári nézetek ellen, mert az e téren tett engedmények elsősorban az ifjúság nevelé­sében okoznak súlyos károkat. A nép állama nem adhat pa­pírt, színpadot olyan művek­nek, amelyek csü­ggedést, hi­tetlenséget keltenek dolgozóink soraiban, ellenégeink nagy örömére. A párt segítségével el kell érnünk azt is, hogy a kommu­nista fiatalok maguk is ne csak élveződ, hanem cselekvő részesei is legyenek új kultú­ránk kialakításának. A továbbiakban Non György részletesen elemezte azokat a tennivalókat, amelyeket az ifjúság nevelése érdekében az üzemi és a falusi kulturális munkában végre kell hajta­nunk. Megemlítette a népmű­velési szervek fontos feladatát, a pacifista nézetek elleni har­cot, amelyet a kultúra eszkö­zeivel is folytatni kell. Hang­súlyozva továbbá a népműve­lési szervek és a DISZ együtt­működésének fontosságát, rá­mutatott arra, hogy jó össz­hangot kell teremteni az ösz­­szes tömegszervezetekkel. Ezután Hollós Ervin, a DISZ Központi Vezetőségének tit­kára szólalt felj ! Ünnepség Debrecenben Micsurin születésének 100 éves évf­ordulóján I. V. Micsurin születésének 100 éves évfordulóján emlék­­ünnepséget rendeztek Debre­cenben is. A Déri Múzeum szé­pen feldíszített előadótermé­ben megtartott ünnepségen megjelent Tóth Mihály, a deb­receni pártbizottság titkára, Kolozsvári Lajos, a Hajdú- Bihar megyei Tanács titkára, Keresztes Károly, Debrecen Város Tanácsának elnökhe­lyettese, Fülöp Imre, a Hajdú- Bihar megyei Tanács Mező­­gazdasági Igazgatóságának ve­zetője, Bencsik István, a Me­zőgazdasági Akadémia igaz­gatója, a Hazafias Népfront debreceni bizottságának elnö­ke, Szelényi Ferenc, a Mező­­gazdasági Akadémia tanszék­­vezetője, Bede Zoltán, a Haj­dú-Bihar megyei Tanács Me­zőgazdasági Igazgatóságának főagronómusa, továbbá a me­zőgazdasági, a tudományos és a társadalmi élet soka sok ki­váló képviselő­je. Az ünnepi megemlékezésen Flederer Jenő, a Mezőgazdasá­gi Technikum igazgatója, a Magyar Szovjet Társaság Ag­rá­rszakosztályának titkára mondott megnyitót, majd utá­na Bálint Andor, az Agrártu­dományi Egyetem Növényne­­mesítési Tanszék vezetője is­mertette Micsurin­­munkássá­gát. Elmondotta, majd példák­kal illusztrálta, hogy a magyar mezőgazdasági tudomány mily sokat köszönhet Micsurin nagyszerű munkásságának, amelynek nyomán egyre gaz­dagabb termés terem a magyar földeken. A nagy tapssal foga­dott méltatás után Karmacsi Bertalan, az Észak-Tiszántúli Kertészeti Kutató Intézet ve­zetője Micsurin módszereinek Hajdú-Bihar megyei eredmé­nyeit ismertette. A kitűnően sikerült ünnepi megemlékezés után a Micsurin Emlékbizottság fogadást adott a Csokonai Klubban, 1955. OKT. 27., CSÜTÖRTÖK Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Az Országos Béketanács el­nöksége október 26-án And­es Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, a Béke-Világtanács tagja elnöklésével ülést tar­tott az Országos Béketanács székházában. Az elnökség Mi­­hályfi Ernő referátuma, a Béke- Világtanács irodája ülésének bécsi­­felhívása alapján a nem­zetközi helyzet és a békemoz­galom időszerű kérdéseivel foglalkozott, majd megtárgyal­ta a magyar békemozgalom előtt álló feladatokat. Elhatá­rozták, hogy felhívják a béke­bizottságokat a nemzetközi helyzetet ismertető tájékoztató munkájuk fokozására. Az elnökség táviratot inté­zett a külügyminiszterek genfi értekezletéhez. Az elnökség határozatot ho­­zott a békemozgalomban évek óta lelkesen, fáradhatatlanul dolgozó békeharcosok arany-, illetve ezüst­ jelvénnyel törté­nő kitüntetésére. Az Országos Béketanács el­nöksége ezután Ratkó Annát, az Országos Béketanács alel­­nökévé választotta. Az Országos Béketanács elnökségének felhívása Az a mélyreható változás, amelyet a nemzetközi légkör­ben a négyhatalom kormány­főinek értekezlete hozott, a Szovjetunió álhatatos békepoli­tikájával együtt a népek bé­keharcának eredménye. A vi­lágméretű békemozgalom kö­vetelése nyomán a nmzetközi politikában hivatalos elisme­rést nyert a tárgyalások eszmé­je. A világ békeharcosai azt kívánják, hogy a biztató kez­det után minden világrész minden országában diadalmas­kodjék Genf szelleme. Ezért küzdenek most világszerte a béke erői. A mi hazánk békebizottságai a békeharc mostani szakaszá­ban tartsák legfontosabb fel­adatuknak­ a tömegek tájé­koztatását! A békemozgalom aktíváira nagy feladat hárul­. Segíteniök kell, hogy népünk nyomon tudja követni a béké­ért folyó küzdelem minden mozzanatát, tisztán lásson a világpolitika kérdéseiben. Az Országos Béketanács el­nöksége éppen ezért felhívja hazánk valamennyi békebizott­­ságát, hogy fokozza tájékozta­tó,­­ felvilágosító munkáját. Erősödjék ez a tevékenység különösen most, a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek genfi tanácskozása idején. A békebizottságok elégítsék ki azt a nagy érdeklődést, amely­­lyel népünk a külügyminiszte­rek genfi értekezlete felé for­dul. A tények felhasználásával mutassanak rá az utóbbi hó­napok pozitív eredményeire, ugyanakkor leplezzék le azokat a kísérleteket, amelyek a gen­fi szellem megsemmisítésén fáradoznak és a hidegháború légkörét szeretnék fenntartani. Megyei békebizottságaink az elkövetkező hetekben a többi tömegszervezet és moz­galom bevonásával lépjenek fel kezdeményezőként és min­den megyeszékhelyen tartsa­nak tájékoztatókat, amelyek­nek résztvevői azután üzemek­ben, intézményekben, váro­sokban, falvakban békebeszél­getéseken, békeesteken, gyűlé­seken tájékoztassák a széles néptömegeket a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Békebizottságaink jó mun­kájukkal járuljanak hozzá, hogy dolgozó népünk eliga­zodjék a nemzetközi helyzet kérdéseiben és öntudatos, lel­kes munkával szolgálja sza­bad hazánk további felemelke­désének és a genfi szellem vég­leges győzelmének ügyét. P­árt és pártépítés­­t Megérkezett Hajdú-Bihar megyébe a falusi munkára induló funkcionáriusok első csoportja Budapesten tartották azt a tanfolyamot, amely a falusi munkára induló funkcionáriu­soknak adott eljövendő mun­kájukhoz elméleti s gyakor­lati útmutatást. Az első cso­port részére tartott tanfolyam pénteken fejeződött be s teg­nap már a megyei pártbizott­ságon találkozott az a kilenc elvtárs, akik megyénk ter­melőszövetkezeteiben, gép­állomásain és állami gazda­ságaiban hasznosítják tudásu­kat. Valamennyien a párt hívó szavára jelentkeztek falusi munkára. Vannak köztük olya­nok, akiknek Debrecen és környéke a szűkebb hazájuk, de vannak olyanok is, akik Budapestről jöttek s városi otthonukat felcserélik azért, hogy közvetlen munkájukkal segíthessék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. BÚZÁS LAJOS elvtárs Tégláson, a Hajdúsági Ipar­műveknél volt az üzemi bi­zottság elnöke. Itt kérte ma­gát falusi munkára. Azelőtt mint gyári munkás dolgozott Borsodnádasdon, majd Eger­ben a vasas szakszervezet te­rületi bizottságának elnöke volt. Téglásra megy vissza, az ottani Kossuth TSZ elnöke lesz. Minthogy az utóbbi évek­ben Tégláson dolgozott, nem ismeretlenek előtte az ottani körülmények. Ismeri már a tsz-t is s vannak elképzelései arra nézve,­­hogy hogyan fej­lessze tovább a szövetkezetét. KECSKÉS JÁNOS elvtár­sat sokan ismerik a környé­ken, hiszen legutóbbi munka­helye a Hazafias Népfront Hajdú Bihar megyei Bizottsá­ga volt. Szülei gazdasági cse­lédek voltak. Kecskés János szüleivel dolgozott, illetve cse­­lédkedett maga is, csak a fel­­szabadulás után­ változott meg számára is az élet. Szülei ma a macsi Kossuth TSZ tagjai s egy időben ő is ott dolgo­zott. Volt kondás, kocsis, bri­gádvezető s onnan került az­tán a népfront megyei bizott­ságára. Ismeri és érti is a paraszti munkát s az ondódi Dózsa TSZ, — ahova elnök­nek megy — biztosan felvi­­rágzik irányítása alatt. LŐRINCZI JÓZSEF elv­társinak a nagyikereki Bocskai TSZ tagsága éppen a tanfo­lyam befejezése napjára kül­dött dísztáviratot, s közölték vele, hogy örömmel várják új elnöküket. Lőrinczi elvtárs a Járműjavítóban dolgozott, mint vasesztergályos. Ennek ellenére ő is jártas a mező­­gazdasági munkában, hiszen szülei szegényparasztok vol­tak s falun nőtt fel. Lőrinci­ elvtárs is tervezget s hisszük, hogyha olyan lelkesen igyek­szik tervei végrehajtásában, mint ahogyan beszél róluk, munkáját siker koronázza. CZIFFRA SÁNDOR elvtárs is ott van a falusi munkára induló funkcionáriusok között, akit igen sokan ismernek a megyében. Új munkaterülete Hajdúszoboszló lesz, a tangaz­daság párttitkári teendőit lát­ja majd el. Füzék Árpád Bu­dapestről jött, a Darvasi Álla­mi Gazdasághoz kerül főköny­velőnek. SZABÓ LAJOS nemrég még a Gördülőcsapágygyár norma­­technikusa volt és Szocialista Munkáért Érdemrenddel tün­tették ki, s holnap már úgy emlegetik, mint a Biharke­­resztesd Gépállomás párttitká­rát. Szabó elvtárs a Gördü­lő­­csapágygyárban a DISZ szer­vező titkári teendőket látta el. Annak ellenére, hogy ő is gyárból kerül falusi munká­ra, előtte sem ismeretlen a mezőgazdaság, mert az ő szü­lei is szegényparasztok voltak, de ma már tsz tagok. Szabó elvtárs gyakran meglátogatta szüleit s ilyen látogatások al­kalmával észrevette a hibá­kat is és gondolkozott azon, hogyha ott lenne, hogyan csi­nálná? Most, hogy új munka­körében több termelőszövet­kezettel lesz kapcsolata, alkal­ma nyílik a segítségadásra. Új munkahelyén biztosan úgy megállja a helyét, mint az üzemben. GYÖRFI LÁSZLÓ, LESZKÓ JÓZSEF és BORSITS PÁL elvtársak is a Hajdú-Bi­har megyébe érkezett ki­lenc elvtárs között van­nak. Leszkó elvtárs éle­te igen változatos volt. Mint a legtöbb szegényparaszt szüleik gyermekének, neki sem volt a múltban alkalma a ta­nulásra. A felszabadulás után végezte el a gimnáziumot — miközben dolgozott — majd a számviteli főiskolát. Ma már főkönyvelő s ilyen minőség­ben dolgozik majd a Nyíráb­rányi Állami Gazdaságban. Borsits Pál elvtárs a Vörös Csillag Traktorgyár üzemgaz­dásza volt, s a párt hívó sza­vára ő is jelentkezett falusi munkára. A Nyírábrányi Ál­lami Gazdaság élére, igazga­tónak állította a párt. Györfi László elvtárs debreceni szü­letésű, de már 1936-ban elke­rült erről a vidékről. Akkor, amikor elindult innen, három elemije volt s ma már főmér­nök. A ’kovács szakmát ta­nulta. Előbb a MÁVAG-ban, majd a MÁV-nál kazánko­vács. Közben azonban tanult, végezte iskoláit, így ívelt pá­lyája is felfelé. A kazánkovács végülis műszaki főtiszt lett a MÁV-nál és legutóbbi mun­kahelyén mint főmérnök dol­gozott. Főmérnöke lesz a Bor­sosi Állam Gazdaságnak.

Next