Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
Viláty fixderáty&LefgyAduljetek! NÉPLAP XII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ÁRA : 50 FILLÉR A MAI SZÁMBÓL MDP HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. NOVEMBER 1., KEDD A genfi értekezlet 4. ülése (2. oldal) — A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésében (2. oldal) — Molotov elvtárs javaslata a két német állam küldöttségeinek meghívásáról (2. oldal) — Hajdú-Biharban ez évben 3490 család lépett be eddig a termelőszövetkezetekbe (3. oldal) — Jelentés a forradalmi műszak újabb eredményeiről (3. oldal) — Sport (4. oldal) ÖTÉVES A POSTAI HÍRLAPTERJESZTÉS Derék postásainkat ünnepeljük ezen a napon, akik fáradságot nem ismerve öt esztendeje becsülettel terjesztik a pár fsajtót, házról-házra járva eljuttatják a párt szavát az olvasókhoz. Bár kezdetben még kissé „döcögött“ ez a postásgépezet, az első időszakban akadtak kisebb-nagyobb panaszok, sőt néhány helyen közönnyel és szembenállással is találkoztunk, mégis most az ötéves évfordulón tényként megállapíthatjuk, hogy postásaink Hajdú-Bihar megyében lelkesen, becsületesen, jól végzik feladatukat és egyre több olvasót szereznek pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek, továbbá a Néplapnak, a Szabad Földnek, a Tartós békéért népi demokráciáért és az Új Idő című újságoknak és folyóiratoknak. Az elmúlt öt esztendő bebizonyította számtalan alkalommal, hogy a postás hírlapterjesztőkre mindig lehet számítani. Mi, újságolvasók azonban nem minden esetben becsültük meg eddig derék postásaink munkáját. Természetesnek vettük, és vesszük, hogy esőben, sárban, hidegben vagy kánikulában reggel 6—7 óra között ott van már lakásunkon a várva-várt újság, mit sem törődve azzal, hogy ez milyen sok fáradságba, lemondásba és fizikai erő kifejtésébe kerül a postásoknak. Nagyon kevés az olyan újságolvasó, aki csak egyszer is elgondokozott azon, hogy vajon hány órakor kelt fel reggel ez a postás, hogy már reggelinél olvashatja a Belvárosban vagy esetleg valamelyik külsőségen a Szabad Népet vagy a Néplapot. „Szürke emberek“ a postás hírlapterjesztők — így lehetne legjobban jellemezni őket, de munkájuk nélkül bizony nem lehetne ma már elképzelni életünket. Éppen ezért ezen az évfordulón hadd köszöntsük ezeket a derék postás hírlapterjesztőket, a Debreceni II. Postahivatal kézbesítőit, Alföldi Imrét, Pál Gyulát, Tóth Erzsébetet, Vincze I. Istvánt, Lokodi Boldizsárt, Kárai Dezsőt, a város külsőségét járó Szabó II. Józsefet, továbbá Tóth Jányost és Török Antal kézbesítőket Pródról, Pasch Zoltánt, Török Jánost és Török Józsefet Ebesről és a többi hírlaptejesztőt, akik Debrecenben, Komódiban, Püspökladányban, Berettyóújfaluban és Hajdú-Bihar minden községében és tanyaközpontjában becsülettel ellátják a párt által rájuk bízott feladatot. Nem feledkezhetünk meg azonban a postahivatalok vezetőiről sem, akik közül jó néhányan kezdetben kissé idegenkedtek attól a gondolattól, hogy a postások terjesszék az újságot, napjainkban azonban már lelkesebb harcosai a pártlapok postán történő terjesztésének. Köszöntjük ezért az ötéves évforduló napján Hajdúnánás, Mezősas, Derecske, Berettyóújfalu, Kaba, Tetétlen, Sárrétudvari, Nádudvar, Tiszacsege, Debrecen II. postahivatalok vezetőit, azokat, akik még a legjobbak között is kitűnnek. Magyarországon — és így Hajdú-Bihar megyében — soha még ilyen magas színvonalon nem állt a hírlapterjesztés munkája, soha még ilyen megbecsülést nem élveztek a hírlapterjesztők. Visszaemlékszünk még a felszabadulás előtti időkre, az újságokat terjesztő rikkancsokra, akik a tőkések kezében lévő kiadóhivatalok vezetőinek kényére, kedvére ki voltak szolgáltatva. Senki sem becsülte őket, legkevésbé a kiadóhivatalok vezetői, akik ha érdekük úgy kívánta, egyik napról a másikra elbocsátották állásukból a rikkancsokat. Ma merőben más a hírlapterjesztők élete, munkája, becsülete. Pénzes István saját példáján lemérheti, hogy míg a múltban saját ruhájában, cipőjében rótta az utcákat, bizonytalan kereset mellett, most egyenruhában, havi fizetésért, végzi feladatát. A többi postás hírlapterjesztő is jóval nagyobb fizetést visz haza napjainkban, mint azelőtt, amikor nem ők végezték a sajtóterjesztés felelősségteljes munkáját. Igaz, több a munkájuk, nagyobb a fáradságuk, mint azelőtt, de megéri — ez a postások között az általános vélemény — mert a fizetés napján sok száz forinttal több fizetés kerül haza a családhoz, mint azelőtt. Tervszerűbb is, szervezettebb is a hírlapterjesztés, mint azelőtt volt. Elsősorban azért, mert azok kezébe kerül az újság, akiknek írják és akikről szólnak a cikkek. De ugyanakkor a tervszerű hírlapterjesztés azt is jelenti, hogy megszűnt a „selejt“, ma már csak a legritkább esetben akad makulatúra, minden egyes példánynak megvan a gazdája. Régen, jól emlékszünk még azokra az időkre, sokszor előfordult, hogy egy-egy nap több száz újság ott maradt az újságárusok kezén, mert a rossz idő vagy egyéb okok miatt „nem kelt el az újság“. Ma viszont az a helyzet, hogy mind Debrecenben, mind a megyében megtörténik, hogy egy-egy újságból már a korai reggeli órákban minden példány elfogy és így a hírlapterjesztők nem tudják kellően kielégíteni az igényeket Ezekben a napokban Hajdú- Bihar megye postás hírlapterjesztői is versenybe indultak, hogy a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság lapjának, a Néplapnak egyre több előfizetőt szerezzenek. A nemrégen megkezdett munka már igen szép sikereket hozott: az elmúlt hónapban, októberben több száz előfizetővel gyarapodott ismét a megyei pártsajtó előfizetőinek száma. Ez igen szép eredmény, minden bizonnyal ezen a téren még sokkal szebbek születnek az elkövetkezendő időben, ezt ígérték egyöntetűen a postás hírlapterjesztők és a postahivatalok vezetői. A sikerek azonban nem homályosítják el a hibákat. Nem ünneprontás akar lenni, mégis szólni kell arról, hogy a Szabad Nép terjesztése nem megy kielégítőena megyében. Elmaradás mutatkozik a tervben — és ez nem, vet jó fényt az egyébként igen, jó munkát végző postás hírlapterjesztők munkájára. Ebből a hiányosságból adódik tehát a legsürgősebb tennivaló : újabb ezrekkel emeljük a Szabad Nép olvasók és előfizetők számát, miközben legyen ered-ményes a Néplap, Szabad Föld és a többi pártlap terjesztése is. A postai hírlapszolgálat úgy ünnepli legméltóbban ezt az év 1 fordulót, ha összefogva a különböző szervekkel — igénybe veszi a pártszervezetek segít- ségét és közös akarattal és elhatározással indulnak neki a soronlévő feladatok elvégzésé- hez. A postai hírlapterjesztés ötödik évfordulóján szeretettel köszöntjük Hajdú-Bihar és Debrecen minden hírlapterjesztőjét, postahivatal vezeetőjét, az összes sajtófelelősöket Balogh Endréné , a Néplap Kiadóhivatal igazgatója. Élüzem lett az Aülföldi Nyomda Az Alföldi Nyomda dolgozói és vállalatvezetősége örömmel jelentik, hogy a Könnyűipari Minisztérium Nyomdaipari Igazgatósága és a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének értékelése alapján a III. negyedévben elért eredményeikért élüzem címmel és zászlóval tüntették ki. Minden erőt összefogni a vetés gyors befejezéséhez A püspökladányi járásban több mint 500 holdat vetettek be vasárnap A megyében a legutóbbi jelentés szerint még csak 68 százalékát végeztük el a búza vetésének. Ez az eredmény igen gyenge, mert már mögöttünk van a búza vetésénekhatárideje, október 31. össze kell tehát szedni minden erőnket, hogy minél előbb befejeződjék megyénkben a búza vetése. Az esőik zavarják a vetés folyamatos munkáját, de éppen a késés behozása érdekében kell minden erőt összefogni, kihasználni pinden percet arra, hogy a vetés befejeződjék. A püspökladányi járásban vasárnap is vetettek. A határszemlék adatai szerint a termelőszövetkezetek földjein dübörögtek a traktorok és vasárnap több mint 500 hold földön vetették el a búzát. A kábai, nádudvari, budamnagybajomi, földes termelőszövetkezetek földjén volt a legnagyobb elevenség. Igyekeztek, hogy még a nagyobb esők beállta előtt földbe tegyék a búzát. A nádudvari Vörös Csillag a búza vetésének több mint 80 százalékánál tart. A Sztálin 1350 holdas búza vetéséből 900 holdon végezték el a vetést. A biharnagybajomi December 21 ezer holdas búzájából mintegy 100 hold még vetésre vár. A Nádudvari Gépállomás kapacitásának mintegy 60 százalékát használta ki vasárnap, úgy a szántásban, mint a vetésben. ... . . A megye több járásában nem volt olyan élénk a vasárnapi tevékenység, mint a püspökladányi járásban. Kényelmeskedtek, arra hivatkozva, hogy szombaton eső volt és a talaj nem megfelelő a munkára. Ez nem jó kifogás, mert az eső a püspökladányi járásban is esett szombaton, de a járás termelőszövetkezeteiben nem a kifogást keresték, a henyélés igazolását, amikor körmükre égett a munka, hanem azt nézték, hogyan gyorsulhat az őszi munka. A járás területén délelőtt szántottak és délután vetettek, amikor már szárazabb lett a talaj. A szántásban csupán az egyéniek földjein mintegy 1100—1300 fogat dolgozott és \ ■—v\ \\ \\— 700 hold körüli területet szántottak fel. Becslés szerint az egyéni földekből mintegy 750 hold került felszántásra vasárnap a püspökladányi járásban. A A nagylétai járásban bizony nem tudnak hasonló eredményről számot adni. Volt sürgés-forgás a létei járásban is, de főleg az újbort tartalmazó hordók körül. A jó bortermés úgy látszik ,hátra húzó erőnek bizonyul a járásban. A szomszédos derecskéd járás- járás tehát a vasárnapi eredményeivel megmutatta, hogy ha nem is teljes erejével, de mégis számottevő eredményt elérve végezte dolgát az őszi munka gyorsításában.ban már a vetés és a szántás munkáján szorgoskodtak. A jó példát ideje követni a nagylétai járásban is. Nincs ok az elbizarcodásra. Kár tehát pihentetni az őszi munkát, akár egy napra is a nagylétei járásban. A vasárnapi munka hozzásegítette Nyíradony községet, hogy a búzavetést hétfőn már befejezhette. Közeledik a búzavetés befejezéséhez a biharkeresztesi járás is. Hétfőn már túlhaladták a 80 százalékos teljesítést. A homoki községekben az esős időik ellenére is sokkal jobb ütemben haladhatna a búzavetés és a szántás, de a legtöbb helyen az a helyzet, hogy a le nem takarított földek miatt késlekednek a vetéssel. Ezeken a területeken sietni kell tehát a letakarhással és felhasználni minden percet. Pihentek a nagylétai járásban Az állami gazdaságok miniszterének utasítása a téli gépjavításokra Az állami gazdaságok minisztere utasítást adott ki az 1955—56. évi traktor- és munkagépjavítás végrehajtására. Az utasítás többek között előírja, hogy az állami gazdaságoknak a javítási anyagot és az alkatrészeket folyamatosan úgy kell beszerezniük, hogy a gépeket fennakadás nélkül, határidőre fel tudják javítani. A gazdaságok birtokában lévő szántó, univerzál- és vontató traktorok, valamint a tavaszi talajmunkákhoz, növényápoláshoz, szálastakarmányok betakarításához szükséges munkagépek javítását 1955. november elsején kell elkezdeni és 1956. február 25-ig be kell fejezni. Az őszi szántást végző gépek, javítását úgy kell ütemezni, hogy a téli gépjavítás a mélyszántást ne akadályozza. Az öntözés és az árasztás céljára szolgáló szivattyúkat és azok hajtó erőgépeinek javítását 1956. április 1-re, a nyári betakarító gépek (arató-cséplő gép, szalmagyűjtő kocsi, aratógép, cséplőgép, kazalozó stb.) és ezek tartozékainak javítását 1956. május 31-ig kell befejezni. A javítási munkák jobb megszervezése és a szakmunkások, traktorosok munkaerejének helyes elosztása végett a gazdaságok javítóműhelyeiben meg kell szervezni a traktorok és főbb munkagépek szakosított javítását. A gépek kifogástalan műszaki átvételéért a gazdaság főmérnöke, illetve főgépésze felelős. Komoly elmaradás mutatkozik az őszi munkák végzésében a Debreceni Gépállomáson Az utóbbi időben igen vontatottan halad az őszi munka a Debreceni Gépállomáson. Október 20-ig, az őszi tervidőszak legutóbbi értékeléséig a traktorosok mindössze 40 százalékra teljesítették az őszi kampánytervet, holott akkor már 55 százaléknál kellett volna tartaniuk. A 15 százalékos elmaradásnak csaknem teljes mértékben a géphibák, a gépeknek a munkából való kiesése az okozói. Az október 10-től 20-ig tartó dekád alatt például a gépek 40 százaléka, összesen 25 traktor állt műszaki hiba miatt. A traktorosok egyéni teljesítményeinekvx - — \\—\\ ■ —w—\ xv felülvizsgálatakor kiderült, hogy október második árkádjában 16 traktoros géphiba miatt egyáltalán nem dolgozott, ezenkívül jó néhánynak pedig csak 2—3 hold szántás volt a teljesítménye. Miért sok a műszaki hiba és emiatt a gépállás a Debreceni Gépállomáson? E kérdésre feleletképpen elsősorban azt kell válaszolni, hogy a tavalyi téli gépjavítás szakmai hiányosságai, felületességei most bosszulják meg magukat. A tessék-lássák javítási munka arra még megfelelt, hogy a gépek a tavaszt baj nélkül átvészeljék, a nyarat kisebb zökkenőikkel úgy, ahogy megússzák, arra azonban már nem futotta erőnlétükből, hogy gazdáik az őszi feladatokat is megoldják velük. A gépek technikai állapotának romlását még fokozta az a tény, hogy kezelőik jó része csupán minimális szakmaiképzettséggel rendelkezik. A gépállomás vezetősége látva azt, hogy az őszi terv maradéktalan teljesítése veszélyben forog, először is azt az intézkedést tette, hogy kölcsönkért a Vámospércsi és Hosszúpályi Gépállomástól 12 olyan erőgépet, melyek traktorosai eleget tettek tervteljesítési kötelezettségüknek. A traktorosok Debrecen határának homoki részein segítik a tsz-ek szántás-vetési munkáit, mivel ott mutatkozik legnagyobb elmaradás, s mivel saját területükön a homokot szokták meg legjobban, tehát ennek műveléséhez értenek elsősorban. A Debreceni Gépállomás vezetői azt tették továbbá a vetés meggyorsítása érdekében, hogy leállíttatták a mélyszántást a gépállomás egész körzetében, s minden géppel vetőszántást végeztetnek. Ez az intézkedés 10 újabb traktort jelent a vetés szolgálatában. Igyekezzenek tehát a debreceni termelőszövetkezetek a betakarítással, s biztosítsanak elegendő területet az egyre ütemesebbé váló gépállomási munka számára. Sajnos a fent említett hibák, ha nem is ilyen mértékben, de többé-kevésbé megyénk igen sok gépállomásán fennállnak. S hogy jövőre ne ismétlődjék meg az idei rossz példa, s a traktorok novemberben is állják majd a sarat, annak érdekében feltétlenül meg kell javítani a téli gépjavítási munkák minőségét. A traktorosok számára pedig a legrövidebb időn belül be kell vezetni a rendszeres és módszeres szakmai oktatást. Hogy erre miért van szükség, jól tudják ezt a célállomások vezetői épp úgy, mint maguk a traktorosok. Vasárnap szövetkezeti napot tartottak Egyeken ügyeken vasárnap tíz látogatással egybekötött termelőszövetkezeti napot tartottak. A zsúfolásig megtelt mozihelyiségben a polgári járás termelőszövetkezeti tagsága és egyénileg dolgozó parasztok — összesen több mint ötszázan — közösen ünnepeltek ezen a napon. Bevezetőként Tóth Sándor elvtárs, a polgárijárási pártbizottság másodtitkára tartott beszámolót, melyben ismertette a járás termelőszövetkezeteinek eredményeit. Az általa elmondott adatok, számok ékesen bizonyítják a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét. A járás termelőszövetkezetei búzából két és fél mázsával magasabb terméseredményt értek el, mint az egyéniek. Rozsból öt és fél, tavaszi árpából pedig több mint két mázsával több termést takarítottak be. Az egyeni termelőszövetkezetek különösen szép példát mutattak a termelésben: a Petőfi TSZ tagsága búzából hat és fél, zabból pedig több mint nyolc mázsával termelt többet holdanként, mint az egyeki egyénileg dolgozó parasztok. Ehhez mérten alakul a tsz jövedelme is, összehasonlítva Vincze János egyeki 10 holdas gazdának és Illés Jánosnak, a Petőfi TSZ növénytermelőjének jövedelmét, lényeges a különbség. Vincze János tiszta jövedelme nem éri el a 30 000 forintot, míg Illés János a háztáji jövedelmet nem számítva csaknem 40 000 forintot keresett ebben a gazdasági évben. Tóth elvtárs, a járás több termelőszövetkezetéből is mondott el néhány jó példát, így a görbeházi Ságvári TSZ életéből is, ahol a szövetkezeti tagok szép jövedelmét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már négy tagnak van motorkerékpárja, és a zárszámadás után még többen vásárolnak. A szövetkezeti nap részvevői a beszámoló után megtekintették az egyeki Petőfi Termelőszövetkezet gazdaságát. Kosina Pál, a termelőszövetkezet elnöke fogadta a tapasztalatcsere részvevőit, és ismertette azokat az eredményeket, amelyeket, a megalakulásuk óta eltelt hat év alatt elérték. Idén különösen sokat fejlődött gazdaságuk, jelenleg több mint 300 holdon gazdálkodnak 48 taggal. Ebben a gazdasági évben a tavalyi másfél millióról több mint kétmillióra emelkedett, növekedett a közös vagyon. Jól haladnak az őszi munkák is a tsz-ben. A gazdag kukoricatermés nagy részét már betakarították és befejezés előtt áll az őszi vetés is. A szép állatállományt, a kukoricával gazdagon megrakott górét megtekintve elismeréssel nyilatkoztak a látottakról a dolgozó parasztok. Bodorovics István újszentmargitai nyolcholdas középparaszt a következőket mondotta: „úgy látom, ez évben a Petőfi tagjai alaposan „lefőztek“ bennünket. Nálunk két termelőszövetkezet van, de reméljük, hogy hamarosan alakul újabb is.“ Takács Kálmán hétholdas középparaszt, az egyeki népfront-bizottság elnöke is arról beszélt, hogy Egyeken is alakul újabb termelőszövetkezet. A tapasztalatcsere részvevőit a Sztahanov TSZ tagsága látta vendégül. A tsz DISZ fiataljai vidám kultúrműsorral szórakoztatták a vendégeket, azután finom borjúpörköltet tálaltak az asztalokra, majd reggelig tartó táncmulatság zárta be az egyeki termelőszövetkezeti napot.