Hajdú-Bihari Napló, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1957-09-01 / 204. szám
Kína — ez hatszázmiliós távoli ország, amely külön világrésznek is beillik, valóban „külön világ” volt — s bizonyos tekintetből az ma is — az európai emberek szemében, ítéletében. Azért lehet azt mondani, hogy bizonyos tekintetben mai is külön világ, mert a proletárhatalom győzelme után is sok olyan jelenséget hallottunk, tapasztaltunk Kínában, amelyek valami egészen elütőt, valami egészen mást hoztak a szocializmus építésének gyakorlatába is. A ,,kínai sajátosság” persze most már nem egzotikumot, távol-keleti érthetetlenséget, különös világot és rejtelmes lelki alkatot jelentett az utóbbi években. Ami Kínát illeti, ott épp az évezredes sajátosságok, az elzártság, a társadalom, a szokások különbözőségének a hatalmas terület adta külön sajátosságoknak a szocializmus építésében való figyelembevételét jelentette. Ma már a kérdés ismerői előtt közhely, hogy a kínai elvtársak valóban megtalálták azokat a módszereket, amelyekkel ott a szocializmust építeni lehet, nem estek a mechanikus másolás hibájába, hanem a Kínai Kommunista Párt valóban elmélyült, bölcs politikával építi a hajdan elmaradott, gyarmati függőségben élő országban a szocializmust, fejleszti a kultúrát, a nép életszínvonalát, az ipart, s ami talán a legfontosabb: a népi, nemzeti egységet. Sajnos, az elmúlt években — ami a módszereket illeti — kevés figyelmet fordítottunk a kínai építésre abból a szempontból, hogy megtanuljuk, hogyan kell a nemzeti sajátosságokat, aiépi különbségeket, a társadalmi, hagyománybeli különbségeket alkotó módon figyelembe venni. Csak október után figyeltünk fel erre a hatalmas és mély elméleti munkára igazán — különösképpen Mao Ce-tung elvtársnak az ellentmondások leküzdéséről szóló hatalmas elméleti munkája keltett nagy figyelmet hazánkban is. Mi most a kínai életben új jelenségekről hallunk. Legutóbb beszámolót olvashattunk arról, hogy egyes tartományokban a népi rendszer ellen felkelések törtek ki, jobboldali elemek helyi jellegű tüntetéseket, felkeléseket szerveztek, ezek során például a kelet-kínai Csöcsiang tartományban jobboldali elemek meggyilkolták a tartomány egyik járási tanácselnökét és családjának hét tagját. A kép ismerős: az ilyen terrorcselekményekre mi, magyarok októberről emlékszünk. Amint a híradásokból kiderül, ezek az elszigetelt, helyi terrorcselekmények azonban nem váltak szélesebb és általánosabb jelenséggé, a népi kormány, a dolgozó tömegek aktív támogatásával kemény — hangsúlyozzuk: az eddigi módszereknél sokkal keményebb módon torolta meg a terroristák cselekményeit és alkalmazta velük szemben a forradalom győzelme óta, a népi Kína megalakulása óta mellőzött halálbüntetést is. Új jelenségek ezek Kínában — nem csoda, ha széles körökben beszédtéma a kínai helyzet. Vannak, akik valamiféle „októberi“ ismétlődésről beszélnek — anélkül persze, hogy fogalmuk is volna a kínai nép helyzetéről, az ottani társadalmi és politikai viszonyokról. Az a tény, hogy lelepleztek pártellenes, bomlasztó írókat — még inkább a magyar októberrel vont párhuzam erősítését szolgálja az ilyen „kínai szakértők” szemében. Mi természetesen nem vagyunk kínai szakértők, csupán azokból a tényekből következtetünk, amelyeket a kínai változásokról ismerünk és figyelemmel kísértünk. Ismeretes, hogy Kínában ■* hirdették meg az „énekeljen minden madár, virágozzék minden virág” elvet, ami nagy szabadságot adott a marxizmussal nem egyező ideológiai, művészeti irányzatoknak is. A jelszó alkalmazása során természetesen felburjánozhatták gyomok is, és szóhoz jutottak „jómadarak” is. Mi a kínai álláspont a marxizmussal vagy a szocialista realizmussal nem egyező művészeti, elméleti nézetekkel szemben? A jóindulatú vita és a meggyőzés politikája. A vitáról azt tartják, hogy abból új, az eddiginél szilárdabb egységnek kell eredményként kikerülnie. Látható, hogy ez igen jóhiszemű és ademokráciának, a szocialista demokráciának igen tág keretet adó politika, és ez hivatalos politika Kínában. A színbeli, hangbeli gazdagodás csak hasznára vált a kínai kultúrának, de a népi, nemzeti egységnek is. Az sem lehet véletlen, hogy éppen ilyen hivatalos politika idején a volt elnyomó rendszer hívei, volt tartományi kiskirályok, katonatisztek is mozgolódni kezdtek , s most helyi felkelésről, terrorcselekményekről olvashatunk. Mi erre a Kínai Kommunista Párt és a népi kormány válasza? Ezek ellen a legkeményebb, legsúlyosabb elnyomás, azaz a diktatúrának a legkíméletlenebb alkalmazása. Mint említettük, a forradalom győzelme óta olyan gyakorlat alakult ki Kínában, hogy nem alkalmazták a halálbüntetést. Ezekkel szemben, tehát a fegyveres ellenforradalmárokkal szemben ezt a büntetést kímélet nélkül újra alkalmazzák. Egy Kínából kelt tudósítás írja: „A kínai kommunisták, a munkások és parasztok hajlandók vitatkozni mindazokkal, akik többkevesebb kérdésben más véleményen vannak ... viszont nem vitatkoznak azokkal, akik nem így értelmezik a szabad véleménynyilvánítás politikáját, hanem fegyverrel akarják megdönteni a munkások és parasztok államát.“Tehát vita a jószándékú emberekkel, meghallgatni érveiket, bírálatukat és mindezt figyelembe venni a népi rendszer fejlesztésében építésében. Vita, hogy ebből a vitából a népi-nemzeti egység újabb, szilárdabb foka jöjjön létre. De nincs vita azokkal akik ezt a szólás- és véleményszabadságot úgy értelmezik, hogy most már a fegyvereknek is lehet szavuk és véleményük a népi hatalommal szemben. Ez a figyelemre méltó új vonás a nagy kínai nép életében, a Kínai Kommunista Párt politikájában. így értelmezik a népen belüli ellentmondások megoldásának problémáját: meghallgatni, vitázni és építeni, s így értelmezik a nép és az ellenség közti ellentmondás leküzdését is: akik fegyvert fognak és gyilkolnak, rabolnak, azok ellen a kíméletlen elnyomás politikáját alkalmazzák, beleértve a halálos ítéleteket is. Végül: talán nem lesz felesleges, szeretnénk megóvni a hazai „kínai szakértőket” azoktól a vérmes reményektől, melyeket most a kínai eseményekkel kapcsolatban táplálnak. Az a rendszer, mely egykor páriaszámba sem vett és most emberi életkörülmények között élő százmilliókra támaszkodik, szilárd, és elbánik azokkal, akik kezet merészeltek emelni rá. NIHAY MEGJEGYZÉS a kínai helyzeti! Háromnapos KISZ titkárképző tanfolyam volt Debrecenben A Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottság rendezésében a községek, városok, az üzemek KISZ-titkárai részére háromnapos titkárképző tanfolyamot rendeztek Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A tanfolyamon közel kétszáz KISZ-titkár, vezetőségi tag vett részt. A fiatalok három fontos kérdésről tárgyaltak. Megvitatták a KISZ szervezeti szabályzata tervezetét, az MSZMP országos pártértekezletének határozatát az ifjúsági munkára vonatkozóan, valamint arról tanácskoztak, hogyan készüljenek az alapszervezetek a KISZ I. országos értekezletére. Ez utóbbiról szombaton, augusztus 31-én hangzott el előadás, melynek részletesebb ismertetésére még visszatérünk. Párizs- -Vititattá -Tüsszé Beszélgetés Bognár Rezső akadémikussal, a vegyészek nemzetközi értekezletéről . A Nemzetközi Kémiai Szervezet (Union Internationale de Chimie Pure et Appliquée) július 18—24. között Párizsban tartotta XVI. kongresszusát. A kongresszuson 48 ország képviseletében több mint 2500 külföldi vendég vett részt. A nyugati országok képviselői mellett a szocialista tábor országai is elküldték tudósaikat, hogy részt vegyenek e világszervezet munkájában. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Bulgária, Jugoszlávia küldötteivel együtt a MagyarNépköztársaság képviselői ismegjelentek a tanácskozásokon, és aktívan részt vettek a nagyszabású kongresszus előadó ülésein. A magyar delegációban három debreceni tudós is helyet kapott. SzarvasPál dékán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Intézetének vezetője, Bognár Rezső akadémikus, a Szerves Kémiai Intézet vezetője és Nánási Pál adjunktus képviselték Debrecen tudományos életét. Felkerestük Bognár Rezső forofesezort és elbeszélgettünk a kongresszus munkájáról, a magyar delegáció ténykedéséről, külföldi élményeiről. Zsúfolt program a kongresszuson A Nemzetközi Kémiai Szervezet XVI. kongresszusa előtt ünnepelték a Francia Kémiai Társaság fennállásának 100 éves évfordulóját. Tulajdonképpen ezzel az ünnepséggel vette kezdetét a nemzetközi találkozó. A kétnapos ünnepség jelentőségét bizonyítja, hogy azon Franciaország köz-, társasági elnöke, Coty is megjelent. A francia kémikusokat minden ország, köztük Magyarország küldöttei is üdvözölték. A nemzetközi kémiai kongresszusra igen zsúfolt előadási programot állítottak össze. A legnevesebb akadémikusok és professzorok mellett fiatal tudósok is beszámoltak újabb eredményeikről. Hat nap alatt összesen 900 előadást tartottak, ebből 15-öt a magyar tudósok. A debreceniek képviselői is mind a hárman tartottak előadást. Érdekes megjegyezni, hogy a kongresszus megnyitó előadását Sir Cyril Hinshelwood Nobel-díjas angol professzor, a záróelőadást pedig A. Terenin szovjet akadémikus tartotta. C. Hinshelwood a szovjet N. N. Szemjonoval együtt, kiváló , kutató munkájuk elismeréséül kapták meg a múlt évben a kémiai Nobel-díjat. . A kongresszus hangulata igen baráti és kollegiális volt. A magyar küldöttség tagjai iránt mind a kongresszust rendező franciák, mind a többi országból való kollegák őszinte, közvetlen érdeklődést és készséges baráti magatartást tanúsítottak. Nagyon sok új barátot szereztünk hazánknak. A magyar küldöttség előadásaival és közvetlen kapcsolatok kiépítésével is öregbítette a magyar tudósok, a magyar tudomány hírnevét. Jó híre van a magyar vegyészeknek Mint jellemzőt, egy apró epizódot mondott el Bognár professzor. Az egyik nyugatnémetországi, stuttgarti professzor közvetlen beszélgetők alkalmával elmondta, hogy már régen figyeli a magyar kémikusok munkásságát és megállapítása szerint egészen kiváló eredményeket értek el tudósaink. Félig tréfásan meg is jegyezte, hogy nem megy el olyan nemzetközi kongresszusra, amelyen nem vesznek részt magyarok. A kongresszusra a nyugati országokból érkezett tudósok sokkal reálisabban szemlélték a magyarországi ellenforradalmi eseményeket, mint kormányuk. A tudósok főképpen aziránt érdeklődtek, hogy a kutató munka és oktató munka feltételei milyenek, hogy a kormány elősegíti-e a magyar egyetemek, kutató intézetek munkáját? Mikor elmondtuk, hogy minden támogatást megkapunk tudományos munkánkhoz, megnyugodtak, elismerésüket fejezték ki, és újabb sikereket kívántak a munkánkhoz. 11 tudomány parterei békét akarnak A kongresszuson egyébként fel sem vetődött, hogy az úgynevezett „magyar kérdés" tisztázására valamilyen nemzetközi beavatkozásra volna szükség. A nyugati országok tudósai erről még csak megjegyzést sem tettek. Véleményem szerint jogilag is abszurdum az ENSZ eljárása, amellyel most egyik tagállamának, Magyarországnak belügyeibe akar beleszólni. Ugyanakkor a tudomány emberei többségükben mind Nyugaton, mind Keleten a békére törekszenek. A kongresszuson részt vett pl. L. Pauling Nobel-díjas kaliforniai profeszszor, aki a nyugatnémet atomfizikusok után — pár héttel ezelőtt felemelte tiltakozó szavát az atom- és hidrogénbomba kísérletek ellen, és e tiltakozó iratot 4 nap alatt 2000 amerikai tudós írta alá. Minden előadásában — fogadalma szerint szakmai előadásokon is — megemlékezik a békéről, és a békéért való harcról. Jelenleg szovjet tudósok meghívására a Szovjetunióba látogatott el, ahol — amint ezt hazai újságjainkban is olvashattuk — sikeres előadásokat tartott. El párizsiak A magyar küldöttségnek módjában volt több tudományos laboratóriumot és vegyigyárat is megtekinteni. A laboratóriumok felszerelése igen korszerű. Sok olyan műszerük van, amely nálunk még ritkaságszámba megy. A vegyigyárak, üzemek között azonban sok elhanyagolt és korszerűtlen is van. Az utóbbi években a francia kormány ugyan felismerte, hogy vegyiipara elmarad Nyugat-Németország, illetve Anglia mögött, ezért igyekszik ösztönözni a vállalkozókat a gyárak korszerűsítésére. A kémiai tudomány és ipar jelentőségének hangsúlyozását is szolgálta Coty köztársasági elnök megjelenése a Francia Kémiai Társaság jubileumi ünnepségén. Tizenhárom nap a párizsi tartózkodásom alatt volt időm az egyszerű párizsiakkal is érintkezni. Első benyomásom az volt, hogy a franciák közvetlenek, udvariasak és figyelmesek, természetes módon emberiek. Szemtanúja voltam, amikor egy 16 év körüli fiú nagy sietségében az utcakereszteződésnél véletlenül oldalba lökött egy idősebb férfit. Nem szaladt tovább, bár látszott, hogy dolga sietős, hanem visszament és bocsánatot kérve megkérdezte, nem történt-e valami baj. A másik, ami szinte általánosan jellemző a franciákra: a politikai kérdések iránti nagy érdeklődés. A leggyakoribb és legfontosabb beszédtéma most természetesen az algériai kérdés. Erről vitatkoznak ma legtöbbet Franciaországban. Több franciával beszélgettem, akik elmondották, hogy az algériaiak szabadságharca jogos, de ugyanakkor hozzátették, hogy Algéria elvesztése nagy csapás lenne Franciaországra. Nyíltan megmondták, attól félnek, hogy újabb áremelkedések lennének, és tovább csökkenne a már amúgy is alaposan megtépázott életszínvonal. Termé,szetesen ilyen indokkal nem lehet egy népet szabadságától megfosztani. Az algériaiak nemcsak hazájukban, hanem Párizsban is harcolnak. Elmondották, hogy egyes városnegyedekben éjjel szinte szabályos tűzharcra kerül sor a hazafiak és a Párizsban letelepedett renegát, népüket eláruló, többnyire kis- és kő. A KISZ levele a bányászokhoz A Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Szervező Bizottsága a bányásznap alkalmából levélben köszöntötte a bányászokat, a széncsaták bátor harcosait, akik nap-nap után hősies erőfeszítéssel álltak helyt a bányák mélyén és munkájuk nagyszerű eredményeivel fejezik ki hűségüket szocializmust építő hazánk iránt. Különösen büszkék vagyunk arra — hangzik a levélben —, hogy a több szénért vívott hősies harcban bányászifjúságunk újból nagyszerűen megállta a helyét. Az országban elsőnek szerveztétek újjá az ifjúsági brigádokat, elsők között indítottátok meg újra a több termelést biztosító szocialista munkaversenyt, elsőnek alakítottátok meg a KISZ alapszervezeteket hazánkban. Bála és köszönet nektek mindezért, magyar bánya Emelil 8990 holdon termelnek a Hajdúságban nemesített vetőmagot Több, mint 450 vagon nemesített vetőmagot osztottak ki az idei őszi vetésekre a megye községeiben. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának irányításával a vetési munkák megkezdése előtt gondoskodtak arról, hogy a megyében folyamatos legyen a minőségi vetőmag termelése. Azt akarják elérni, hogy a medvében termelt nemesített maggal, minden negyedik évben ki tudják cserélni a vetőmagot nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az egyéni gazdáknál is. Ennek érdekében az idén több mint 8000 holdon termelnek nemesített vetőmagot, s ebből mintegy 7000 holdon búzát. A megyei termelőszövetkezetek közül hatvannak a tagsága vállalkozott a jobb, nagyobb termést biztosító minőségi vetőmag termelésére. Szeptember 8-án különvonat indul Gyöngyös—Mátrafüredre. Részvételi díj: 34,30. Jegyek az IBUSZ-nál válthatók. AH EMLÉKEZTETŐ * Ma 18 éve 1939-ben a fa- Isiszta Németország hadserege | hadüzenet nélkül, mintegy | hatévi készülődés után megtámadta Lengyelországot. Ezzel megkezdődött a második | világháború, amely — mint is- I meretes — azzal végződött, hogy a szabadságszerető népek csapatai élükön a szovjet hadfi sereggel a barlangjában zúzták szét a fasiszta fenevad hordáit, minden szövetségesükkel együtt. Közben azonban mérhetetlen áldozatokat hozottak a békés népek. Most, tizennyolc évvel a második világháború kezdete után, és több mint 12 évvel a befejezése után a népek éppen úgy, de ezerszerte szervesítettebben békét akarnak, mint a második világháború előtt. ► Most, ezekben a napokban „ is folyik a tárgyalás :az ENSZ ” leszerelési albizottságában a leszerelés módjairól. Már évek óta ülésezik ez az albizottság. I de a nyugati nagyhatalmak ír küldöttségei mindeddig úgy szólván semmi tanújelét nem adták annak, hogy a leszerelt lést valóban komolyan és őszintén akarják. Arra azonban volt példa nem is egy, hogy a nyugati államok megbízottai még saját javaslatukat is visszavonták ha azt a Szovjetunió küldöttsége elfogadta. Ezzel csupán azt bizonyították be, hogy nem barátai a népek békés egymás mellett élésének és nem óhajtják elősegíteni a leszerelést. Ezen az évfordulón különösen élesen kellkimondani, hogy immár több mint tíz éve a világ számos tőkés országában lázas fegyverkezés folyik és egyre pusztítóbb és embergyilkolóbb fegyvereket gyártanak, mint amilyenek az atom és a különféle termonukleáris bombák. Ez a tény — hozzátévemég a mesterségesen felszított háborús pszichózist egy jópár országban, — az Egyesült Államokban és más nyugati országokban — egy minden eddiginél pusztítóbb háború veszélyét idézi fel a világ összes békét óhajtó és ma már követelő népei fölött. Úgy látszik, hogy a mostani fegyverkezők, az atom- és hidrogénbombával fenyegetőzők, a világuralomról álmodozók elfelejtkeznek a náci fenevadak sorsáról. Nem vonták le a történtekből a tanulságokat. Úgy látszik, semmit sem tanultak a történelemből, mindent elfelejtettek. A világuralom megszállottjainak, az amerikai és más imperialistáknak azonban tanácsos lenne levonni a tanulságot: a népek nem akartak adni a második világháború 53 millió halottja mellé újabb tízmilliókat, és készek a háborús uszítókkal szemben megfelelően eljárni. Ha eddig nem is, most már úgy véljük, az imperialistáknak is be kell látniuk, hogy a szocialista világrendszerrel nem tudják felvenni a versenyt sem békében, sem háborúban. A Szovjetunióban — a napokban derült ki — megalkották a kontinensek közötti irányítható rakétát, amely azt jelenti, hogy a világnak egyetlenegy pontjáról sem lehet azt állítani ma már, hogy sebezhetetlen. De ez nem fenyegetés! A Szovjetunió minden lakosa békét akar, azt akar a szocialista világrendszer és az egész világ minden békeszerető embere. Béke! Ezért küzd most a világtörténelem legnagyobb mozgalma, a békemozgalom. A mai nap a világ minden országában a megemlékezés napja, de a tanulságoké is. Az emberek egyaránt gondolnak ma a második világháború kezdetére és a nürnbergi törvényszék ítéletére. Mi csupán azt mondjuk, hogy ezen a világon két rendszer van, tehát a kettőnek egymás mellett kell léteznie. Legyen ez a létezés békés, ez felel meg a világ minden népe legbensőbb óhajának és érdekének. KEREK Illlllllllllllllllilllliiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiinii'i'a" — Várható időjárás. Kisebb felhőátvonulások, néhány helyen futó esővel. Mérsékelt szél, az éjszakai lehűlés nyugaton kissé mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 20—23 fok között. —. A debreceni városi rendőrkapitányság értesíti a város és a járás háksosságát, hogy 1997. szeptember 2-től a személyi igazolványok érvényesítése Debrecenben a Kossuth utca 20. szám aatt (IX. kapu, földszint 16. számlú szoba) történik, naponta 9-től 17 óráig. © A Zenepedagógus Munkaközösség zeneiskolájában beiratkozás, zeneóvoda előképző, hangszer tanszakokra hétfő, kedd 1195-ig, Arany János u. 2. sz. © Dr. Balogh József szemorvos, fogorvos szabadságáról visszaérkezve rendelését , tovább folytatja Darabos u- 4. szám alatt. .. © A Vasutas Szakszervezet Szárnyaskerék kultúrotthonának balettiskolájában beiratkozások szeptember 3., 4., 5-én délelőtt 10—1-ig és délután 4—6-ig Hunyadi u. 9. alatt. © Bihari Gizella zenetanárnőnél beiratkozás zongora, cimbalom tanszakra Csapó 84. © Az egyek! Vegyes KSZ megkezdte felszámolását, kérjük az összes ügyfeleket, hogy függőben lévő ügyeiket 8 napon belül rendezzék. Felszámoló bizottság. © Dr. Szathmári Ferenc szabadságáról visszajött, 2-tól újra rendel. Délután 5—7-ig.