Hajdú-Bihari Napló, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
Komszomol küldöttség érkezett Hajdú-Biharba A hazánkban tartózkodó Komszomol-delegáció szombaton megyénkbe látogatott. Szombaton délelőtt érkezett a nyolc tagú küldöttség a Borsosi Állami Gazdaságba, hogy megtekintse a Hortobágy nevezetességeit. A küldöttséget A. N. Akszjonov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára vezette, tagjai az egyes szövetséges köztársaságok Komszomol titkárai és a Komszomol Központi Bizottságának munkatársai voltak. A küldöttséget a megyei pártbizottság részéről Tarr Imre, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Egri Sándor, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei KISZ-bizottság titkára, Kerekes Antal, a járási pártbizottság titkára, a Borsosi Állami Gazdaság dolgozói és a kiszista fiatalok fogadták. A küldöttséggel érkezett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Gosztonyi János, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Megérkezésük után Tarr Imre elvtárs és Egri Sándor elvtárs rövid üdvözlő beszéddel köszöntötte a küldöttség tagjait. Egri elvtárs abból az alkalomból, hogy az ellenforradalom óta először jár megyénkben Komszomol-küldöttség, köszönetet mondott megyénk egész ifjúsága nevében azért a segítségért, amit az ellenforradalom idején nyújtott a Szovjetunió a magyar népnek. Ezután Dóka Sándor, a Borsosi Állami Gazdaság vezetője ismertette röviden a Hortobágy és az állami gazdaság történetét. Majd a vendégek megtekintették a gazdaság ménesét és a gulyáját. A szovjet vendégek kifejezték elismerésüket az állami gazdaság dolgozóinak, amiért ilyen mostoha időjárás mellett, ilyen körülmények között is virágzó gazdaságot tudtak teremteni a Hortobágyon, ahol néhány évtizeddel ezelőtt csak terméketlen puszta-ság volt. Az állami gazdaság csikósai bemutatták tudásukat lóháton is, ami nagyon meg-nyerte a vendégek tetszését. A látogatás után a gazdaság központjában a híres hortobá- í gyi csárdát tekintették meg a vendégek és ott kaptak igazi hortobágyi ebédet is. Az ebéd közben elmondott köszöntőben A. N. Akszjonov elvtárs elmondotta: Mindössze három órája vagyunk itt, de úgy tűnik, mintha évtizedekre nyúlna vissza barátságunk. Tizenkét napja vagyunk Magyarországon. Tizenkét nap alat meggyőződtünk arról is, hogy a magyarok gyűlölik a háborút és békét akarnak, és tudják, hogy a boldogságukat nem kereshetik máshol, csak a szocialista országok nagy táborában. A. N. Akszjonov elvtárs pohári köszöntőjére Komócsin elvtárs válaszolt, aki elmondotta, hogy mi tudjuk, mit jelent a szovjet-magyar barátság számunkra. Az életet jelenti. Hiszen, ha az ellenforradalom alatt a Szovjetunió nem jön segítségünkre, akkor ma a Borsosi Állami Gazdaság dolgozói nem élnének, hanem csak nyomorognának a földesúri kizsákmányolás alatt. A Borsosi Állami Gazdaságban tett látogatásután a Korsiszomol-küldöttség tagjai Debrecen nevezetességeit tekintették meg, majd Hajdúszoboszlóra mentek, ahol a fürdőt látogatták meg. Szovjet finn közleményt bocsátottak ki Moszkva (TASZSZ) Pénteken közleményt bocsátottak ki a szovjet—finn tárgyalásokról. A közlemény a többi között hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Finnország vezetői állást foglaltak a közép-európai atom- és rakétafegyvermentes övezet megteremtése mellett. Mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a leszerelés problémájának megoldása felé vezető úton igen fontos lépés lenne, ha sikerülne megegyezésre jutni az atom- és hidrogénfegyver kísérletek haladékta-lan és mindenütt való meg-szüntetéséről. A finn fél kedvezően fo gadta a szovjet félnek azt a nyilatkozatát, hogy a Szovjet- unió a baráti kapcsolatok és a kölcsönös megértés további erősítésére és elmélyítésére tö-rekszik a többi észak-európai országgal, s hogy a Szovjet-unió evégből hasznosnak tar- taná, ha az érdekelt felek kö zösen kutatnák fel az együtt- működés kölcsönösen elfogad-t ható formáit. A két állam vezetői kölcsönös megelégedéssel állapítot- t ták meg, hogy a Szovjetunió * és Finnország között nagyon jó és őszinte jószomszédi kap- csolatok vannak. A felek Finnország kezde-' ményezésére megegyeztek ab- ban, hogy az 1961—1965. évről szóló áruszállításokról újabb egyezményt kötnek. A szovjet fél elvben hoz- ' zájárult, hogy Finnországnak olcsó kamat mellett 4—500 millió rubeles hoszszúlejáratú kölcsönt adjon. A tárgyalásokon a finn fél kezdeményezésére megvitatták azt a kérdést is, hogy Finnország hogyan használhatná fel a legjobban a Saimaacsatornát, amely a Saimaatórendszert a Finn-öböllel öszszeköti. A Szovjetunió kifejezte készségét, hogy Finnország számára kedvező feltételekkel egyezményt kössön a csatorna szovjet szakaszának az átmenő forgalomba való felhasználásáról. Gyufával látszottak a gyerekek — 30 ezer forint kár ! Szombaton délután riasztották a debreceni tűzoltókat ,a Hosszúpályiban veszélyes tűz támadt. A Vörösmarty utcán gyerekek gyufával játszadoz-tak és felgyújtották egy ház melléképületét. Hamarosan tosvábbterjedt a tűz, a nagy szél segítette elharapózását. A szalmatetős pajták, istállók, kukorica-górék egymás után gyulladtak ki. Debrecenből éss Berettyóújfaluból is kivonul- tak a tűzoltók , megfeszített erővel dolgoztak, több órán át. A kár így is nagy, öt ház; melléképületei égtek le, 25—30 ezer forint érték vált a tűz martalékává. s * Ebesen Buglyó Fülöp gazdag ki akarta füstölni sertésolja- ból a bolhákat, tüzet rakott, hát az ól sarkába. Elővigyázzatlanul járt el, leégett az istállója. Kára 2500 forint. í Lapzártakor jelentik : az SZKP küldöttsége elutazott Szófiába Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Moszkvából repülőgépen elindult Szófiába, hogy részt vegyen a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusán. A küldöttség vezetője N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Megválasztották Budapest küldötteit az V. magyar békekongresszusra Szombaton délután ült öszsze a budapesti békekonferencia, hogy megválassza a főváros népének küldötteit az V. magyar békekongresszusra. A Himnusz hangjai után Bulla Elma mondotta el Jiri Marek: Egy anya beszél című írását, majd Csohány Gabriella írónő megnyitotta az ünnepséget. Ezután dr. Pesta László, a budapesti békebizottság elnöke számolt be a budapesti békemozgalom helyzetéről és feladatairól. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után úttörőküldöttség köszöntötte a konferenciát, majd Marosán György, az MSZMP budapesti pártbizottságának első titkára emelkedett szólásra. A budapesti békeharcosokhoz azzal a kéréssel fordult, az elkövetkezőkben is fejezzék ki azt a gondolatot, hogy a sokat szenvedett magyar főváros lakosságának is joga van a nyugodt, békés életre. A felszólalások után a bék ikekonferencia elhatározta, hogy békefelhívással fordul a világ fővárosaihoz. A felhívást a konferencia részvevői egyhangú lelkesedéssel és nagy tapssal fogadták el. Utána 218 küldöttet választottak az V. magyar békekongresszusra. Moszkvában menlt az országos ipari kiállítás Moszkva (TASZSZ) Moszkvában szombaton megnyílt az 1958-as országos ipari kiállítás. 21 pavilonban 60 000 kiállítási tárgy látható, 10 000-rel több, mint tavaly. A kiállítás me°nvitása alkalmából nagygyűlést tartottak. A megnyitó ünneplésen beszédet mondott Nykita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minsztertanácsának elnöke. Beszédében kijelentette: Meggyőződésünk, hogy mi győzünk az Egyesült Államokkal vívott gazdasági versenyben, mert a szocialista rendszer a munka mérhetetlenül magasabb termelékenységét biztosítja, mint a tőkés rendszer. Hruscsov rámutatott a szovjet gazdaság legfontosabb eredményeire, és kijelentette, hogy a földkerekség minden becsületes emberét lelkesítik azok a sikerek, amelyeket a szovjet nép a békés építésben aratott. Bonn *'apc*pín*ov?»* Veres a kelet-európai országokkal Berlin (MTI) A bonni kormány egyes kelet-európai országokkal fel akarja venni a hivatalos kapcsolatot. A CDU—CSU parlamenti csoportja legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy helyeselné a Lengyel Népköztársasággal való kapcsolatok fokozatos felvételét. Bonni kormánykörökből származó értesülések szerint a külügyi bizottság ülésén szóba kerül majd Nyugat-Németország és Jugoszlávia viszonyának kérdése is. NEMZETKÖZI Az elmúlt hét szokatlanul mozgalmas eseményei közül , a varsói szerződés országainak moszkvai tanácskozása és a franciaországi események kerültek a nemzetközi érdeklődés középpontjába, bár éber figyelemmel kíséri a közvélemény az imperialista provokációk „eredményeit” is, amelyeket Indonéziában és Libanonban robbantottak ki. Újabb békedokumentum Moszkvában egymást követően két nagy jelentőségű tanácskozás zajlott le. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának háromnapos értekezlete új fejezetet nyitott, a szocialista országok közötti együttműködés történetében. A közzétett okmány bizonyítja: A szocialista világrendszer ipari, mezőgazdasági, valamint nyersanyagbázisa oly mértékben szélesedett ki, hogy ma már a KGST-hez tartozó országok semmilyen tekintetben nem függnek a tőkés országoktól. Ez természetesen nagymértékben bővíti az egyes népi demokratikus országok fejlődési lehetőségeit, sőt gazdasági kapcsolatokat építhetnek ki azokkal az országokkal is, amelyeknemrég nyerték vissza nemzeti önállóságukat, de gazdaságilag még nem tudnak talpraállni s szabadulni szeretnének a tőkések érdekszférájából. Még nagyobb érdeklődés kísérte a varsói szerződés politikai tanácskozó testületénekMoszkvába összehívott ülését, amely egynapos vitában, kormányfői szinten vitatta mega nemzetközi helyzet legége Párizs és Moszkva főbb kérdéseit. A tanácskozásról kiadott nyilatkozat a szocialista tábor nyílt, határozott állásfoglalása a béke mellett, a legkuszáltabb nemzetközi körülmények között. Ez a békenyilatkozat meglepte a Nyugatot is. Valamiféle háborús katonai szenzációt vártak, amit közvéleményük elé tehettek volna igazolásképpen esztelen háborús készülődésüket megindokolandó. Igen, mert a NATO vezérkolomposai sorra követik el a bűnöket a népek milliói ellen, Nyugat-Németországban parlamenti határozatot hajszoltak keresztül az atomfegyverkezés „törvényes alapjának” megteremtéséhez, az Egyesült Államok és Anglia pedig a népek százmillióinak tiltakozása ellenére még most sem szünteti meg a nukleáris fegyverkísérleteket, amikor a Szovjetunió már rég megszüntette azokat. A nyugati közvélemény ezúttal is kellemesen csalódott, a „bolsevista veszedelem” fellegvárából. Moszkvából a háború tüzének szítása helyett újabb békeüzenet szállt a világ felé. Nem fegyverkezésről, hanem leszerelésről adtak újabb hírt, arról, hogy az eddigi 2,5 millió katona leszerelése után újabb, majd félmillió szovjet harcos áll a munkapad mellé. Kivonják a szovjet csapatokat Romániából, s Magyarországról is viszszavonnak egy teljes hadosztályt. Joggal merül fel Nyugaton az emberekben, hogy jó lenne, ha végre Amerika és Anglia is megszólalna, s leülnének a tárgyalóasztal mellé a szovjet vezetőkkel, hiszen a NATO-államoknak ismételten felajánlott megnemtámadási egyezmény megkötése fordulatot hozhatna a világpolitikában. A fegyverek versenye helyett mindenütt a világon szebben hangzana a gazdasági és kulturális téren folyó békés versengés, amely az amerikai és a szovjet, az afrikai és az ázsiai embernek egyaránt a jobb élet örömét jelentené a rettegés helyett. A politikai erők küzdelme Franciaországban Még mindössze néhány napja, hogy a pártüzó katonatisztek és a hétpróbás gyarmatosítók a francia anyaország ellen katonai puccsot hajtottak végre Algériában, s ma már arról kapunk híreket, hogy a Francia Köztársaság törvényes alapjait aknázzák alá Párizsban. De Gaulle tábornok politikai játszmájának nyitánya az algériai puccs volt, majd legrajongóbb hívei, a hírhedt ejtőernyősök Korzika szigetét vették, hatalmukba. S e döbbenetes törvénysértések közepette De Gaulle tábornok rejtekéből előlépve, „felajánlotta szolgálatait a nemzetnek”. A tehetetlenség politikáját folytató Pilimlin-kormány csak lavírozott az erőszakoskodások láttán, de nem cselekedett, pedig a baloldali erő, a kommunista párt, a szocialisták és rajtuk kívül igen sokan a különböző pártokból a köztársaság megmentésére fújtak riadót. A kormány nem a fasiszta tisztek ellen hozott intézkedéseket, hanem a sajtó ellen, nehogy megírhassák az igazságot De Gaulle cinkosairól és a népet eláruló kormány manővereiről. Példa nélkül áll, ahogyan Pilimlin saját magát és kormányát megbuktatta, hogy a szélsőjobboldal politikusainak adja át a kulcspozíciót, a népfront-kormányt követelő nép becsapására. Az Algériában hatalmat bitorló Massu tábornok legényei az ejtőernyősök Párizs elleni bevetésével, alattomos katonai puccsal fenyegetőznek, ha kedvencüket, De Gaulle tábornokot nem teszik meg az anyaország korlátlan urává. Az egész világ feszült figyelemmel tekint Párizsra, várja a kibontakozást. Hivatalos kormánynyilatkozatok jó ideig nem befolyásolták a francia helyzetet, sőt Párizs véleménye is az volt, hogy barátai csak akkor tesznek jószolgálatot, ha hallgatnak. Persze a sajtóra ez nem vonatkozott, s az amerikai és angol lapok túlnyomó része a köztársaságra veszélyes embert látott De Gaulle személyében. Ezen túlmenőleg a NATO ellenségének mondták, s olyannak, aki komoly problémákat fog okozni szövetségeseinek. Diktátori hajlamairól, politikai módszereiről veszélyeiről a cikkek százai jelentek meg. Sok lap világos párhuzamot vont Hitler és De Gaulle, valamint Franco és De Gaulle között. Sok a hasonlóság hatalomratörési módszereik között, hiszen politikájuk a fasizmus talajából fakadt. Az Il Tempo is leszögezi: „Franciaország most elérkezett az olasz 1922 október 28-hoz, amikor a parlament minden hatalmát a fasisztákra és Mussolinire ruházta. Isten óvja Franciaországot!” A legizgalmasabb parlamenti harcok idején Washington tömör véleményt fogalmazott meg, Eisenhower elnök enynyit mondott: „I like Gaulle” (Kedvelem De Gaullet) és ez nem maradt nyomtalanul a nemzetgyűlési képviselőkszolgai lelkében. A legtöbb franciát képviselő kommunisták a köztársaság megmentéséért harci szövetségre hívták a szocialistákat, s együtt is tiltakoztak a fasizmus térhódítása ellen. Coty elnök rendkívüli üzenete után tájakozásul egy De Gaulle-kormány kierőszakolása ellen együtt énekelték a Marseillaise-t, és rá néhány órára a parlament folyosóin ezt a rövid angol mondatot ismételgette már több szocialista képviselő is „I like Gaulle”, pénteken pedig már alkudozásokba bocsátkoztak a szocialista párti vezetők De Gaulle-lal. A jobboldal persze mindent latba vet a szocialisták megnyeréséért, hogy De Gaulle-t beiktathassák. Nehéz órák előtt áll Párizs, veszély fenyegeti a Francia Köztársaságot. Mint az Unita írja, a francia demokráciát megtámadták és becsapták. A lázító tábornokok, akik képtelenek háborút nyerni és akiknek vérbe borul a szemük a béke minden kilátására, támadásba mentek át. Azok az emberek, akik mindig azt állították, hogy a fenyegetés balról jön, azok az emberek, akik az antikommunizmust tették politikájukká és írták zászlajukra — inkább a fasiszta puccsot egyengetik, semhogy a munkásosztállyal és pártjával együtt megvédelmezzék a köztársaságot. De a népet lelkiismerete, a kommunista párt riadókészültségre hívta fel. Gyűlések százain nyilvánít haragos véleményt a francia nép a fasizmus előretörése ellen, s akcióra készen várja a fejleményeket. Á tsz-mozgalom megsegítéséről tanácskoztak a Mezőgazdasági Akadémián 1958. március 16-án látott napvilágot a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának határozata a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól." Azoknak a mezőgazdasági szakembereknek, akik jelenleg nem a termelésben dolgoznak, a határozat azt tűzte ki célul, hogy vállaljanak a termelőszövetkezetekben munkát és segítsék szaktudásukkal azok fejlődését. A határozat minden pontja, így ez is, élénk visszhangra talált megveszerte, eztükröződött a Mezőgazdasági Akadémia kibővített tanácsülésén elhangzottakból is, ahol az akadémia oktató kara, tudományos munkatársai együtt ■tanáeskoztek a városi pártbizottság, a megyei és városi tanács v. b. mezőgazdasági osztályának küldötteivel. Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeteinek szakmai és politikai megsegítéséről dr . Szelényi Ferenc tanszékvezető tanár munkatervet terjesztett elő. A munkaterv megjelölte azokat a tsz-eket, amelyeknél az akadémia se°ítséset nyújt a növénytermesztés, az állattenyésztés, az üzemszervezés és a kertészet gyakorlatában. A munkatervben szereplő tennivalók közül sok már folyamatban is van, amennyiben az akadémia 18 tanára a párthatározat megszületését követően nem sokkal rendszeres kapcsolatban áll az egyes tsz-ekkel. Többek között szó volt arról, hogy az intézmény nagy szakmai apparátusát jobban tájékoztassák a megyét járó tanácsi és pártszerevezetek az időközben történtekről, hogy a segítségadás az eddigi 18 tsz-en kívül más tsz-ekbe is időben jusson el. A vendégek viszont több szakcikk közlését kérik a Napló hasábjain, olyan szakmai kérdésekről, népszerű nyelven, amelyekből útmutatást kapnak megyénk, szövetkezeti parasztjai nemcsak az időszerű tennivalókkal, de a tájkérdésekkel kapcsolatban is. Bencsik István akadémiai igazgató felhívta a vendégek figyelmét, hogy az akadémia egyben tájkutató intézet, és olyan nagy jelentőségű kérdések megoldásával foglalkozik, mint a tiszalöki öntözőrendszer Hajdú-Bihar megyei szakaszának kihasználása a különböző növénykultúráknál. A másik megoldásra váró probléma a Hajdúság homokjának hasznosítása a bogyós-gyümölcsfélékkel, és nem utolsó sorban a sziki gazdálkodás agrotechnikájának tisztázása. A kibővített tanácsülés filt határozta, hogy az illetékes párt- és tanácsi szervek jeenlétével félévenként rendszeres beszámoló, értékelő üléseket tart. Megkezdődtek a debreceni múzeumi napok Szombaton délután a Déri Múzeum előadótermében ünnepélyes keretek között került sor a debreceni múzeumi napok megnyitására. A nagyszámú érdeklődő közönség előtt Koczka László elvtárs, a MSZMP megyei kulturális osztályának munkatársa mondott bevezetőt, majd dr. Mihalik Sándor, a történettudományok kandidátusa, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeumának helyettes főigazgatója megnyitó beszédben méltatta a múzeumi napok kulturális jelentőségét és hasznosságát. Dr. Vénvári Lajos, a művészettörténet kandidátusa, az Országos Képzőművészeti Főiskola tanára vetített képes előadás keretében Munkácsy : Ecce homo című, a nagy magyar mester egyik legimpozánsabb alkotását elemezte, utánna pedig a megjelentek esti világításnál gyönyörködtek a magyar festészet remekében. A debreceni múzeumi napok keretében,ma, vasárnap délelőtt a Déri téren térzene lesz. 11 órakor dr. Lászlóy Gyula egyetemi tanár Lehel kürtjéről tart vetítéssel egybekötött előadást, 12 órakor pedig megnyílik a múzeumban aTápéverény kincsét, Lehel kürtjét is bemutató kiállítás.