Hajdú-Bihari Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

fiLSIlliS, a Debreceni Élelmiszerkisk­ereskedelmi Vállalat májusi mérlege: - u illeté­ ­ A kongresszusi verseny cél-0 kitűzéseinek mielőbbi telje- A sítése, a kiváló vállalat cím Xmegszerzése, a fogyasztók ér­­t­­ekeinek fokozottabb védel­­(­ me — hozzávetőleg ilyen cé- A lók vezették a Debreceni­­ Élelmiszerkiskereskedelmi­­Vállalatot az elmúlt hónap­iban. A forgalommal nem is­­volt hiba: pontosan 20 mil­­­lió 300 ezer forintot forgalmá­ul­zett a több mint száz bolt.­­ Szép ez a teljesítmény s még­­szebbé teszi az eredményt,­­ hogy különösen az új keres­­­­kedelmi formát alkalmazó­­ üzletek tűntek ki. Ezek kö­­­­zött is első a 25. számú fél­­/ önkiszolgáló bolt.­­ Májusi forgalma megha­­­­ladta a félmillió forintot­­ . Utána az 5. számú gyorski­­­­szolgáló bolt következik,­­ 183 ezres forgalommal.­­ Forgalom szempontjából­­nem volt baj a tej- és h­ús­záslokkal sem. Tervüket 16­­százalékkal túlteljesítették, a­­ húsboltok májusban 4 millió 1500 ezer, a tejboltok 1 mil­lió 610 ezer forintot árultak. Örvendetes, hogy elsősor­ban a külsőségi boltok­­ forgalma növekedett, fő­­­­ként a szabadság-telepie­ké. Sajnos, hét nagyobb üzlet nem teljesítette tervét. Ez a kivá­ló vállalat cím eléréséért folytatott küzdelmet nem se­gíti elő jóllehet az a cél, hogy ötödször is megkapják ezt a szép kitüntetést. Viszont két kiváló bolt akadt a húsboltok között. Az 1. számú és a 6. számú­. A fűszerboltoknál az egy főre eső forgalom általá­ban 40 ezer forint körül van, ami azt mutatja, hogy a kert­­ségek, telepek boltjai alig maradnak el a „nagyok” mel­lett. A vállalatvezetőség most külön megdicsérte a 42. számú, Mikepércsi úti fű­­szerboltot : példát vehet­nek rólíj, tiszta, takaros és igazán udvariasak, fi­gyelmesek a kiszolgálók. Az udvariassággal és figye­lemmel másutt sincs sok hi­ba. Az azonban nagyon kelle­metlen, hogy több helyen súlycsonkítással, árdrágítással találkoztak az ellenőrző szer­vek, összesen 125 boltot vizs­gáltak meg és bár komoly összegű csonkítás nem volt, az a kevés is elég ahhoz, hogy csökkentse az esélyeket a ki­váló címet illetően. Pedig erre pályáznának a beosztot­tak és a vezetők egyaránt. Ezért is rendeztek az elmúlt időszakban két vevőankétot, a Textilgyárban és a Dohány­gyárban. Majd kétszázan mentek el az ankétra, de a jegyzőkönyv tanúsága szerint is az a baj, hogy kevesen bí­rálták az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalatot... A boltok versenye május­,­ban tehát szép eredményt hozott. Jó másfél hét van­ még hátra júniusból s ha az­ elmaradó boltok komolyan­ vennék vállalásaik teljesítő- ■ sőt a negyedév végére egye­­tesbe jutna a vállalat. 70 milliós(oxgal&m, két i/ei//éaHh­ét, Icét Icivátá Mi. »A textilgyár dolgozója va­gyok — írja levelében Ke­gyes Jánosné, Debrecen, Zá­­dor utcai olvasónk. — Három műszakban dolgozom. Eddig a délutáni műszak után, a 10 óra 15 perces autóbusszal mentem haza a Szabadság-­ telepre. Június 10-én este nagy meglepetéssel tapasztal­tam többedmagammal, hogy­ ez a busz már nem jár, meg­­ kell várnunk a 11 órás indu­lást. Ez azt jelenti, hogy éjfél-­­ tájban érünk haza. Nem le-­­­hetne visszahelyezni 10 óra , 15 percre az indulás idejét ?’* ' A kérdéssel az 52. sz. Autó-­­ közlekedési Vállalat forgal-­­ mistáihoz fordultunk, ők azt , mondották, azért tették át 11­ órára az. indulást, mert így­­ nem ácsonog sokat a busz a­­ Széchenyi utca torkolatában­ , jobban is ki tudják használ­­v­ni. Egyébként a 13-as járat­­ mellett ott a tizenkettes is a­­ Sólyom utcában. Az fél tizen-­­ egykor indul a Vörös Hadse­­­­reg úti gyógyszertár­­ elől. ( Ami tehát a módosításit i­lle-­­ ti, van indok rá. Ha viszont­­ a módosítás csak kevés em-­­ bernek jó, arra is van mód,­­ hogy a járaton utazók kérés-­­ sel forduljanak az AKÖV-­­, hoz. Feltehetően az AKÖV­­ igyekszik segíteni. Ha újabb­­ módosításra kerül sor, ak­kor v viszont erről értesíteni is kel­­l­lene az utasokat.­­ Hogy őszinték legyünk , a­­ tájékoztatás ez esetben is­­ hiányzott... Június 21-én, vasárnap , a békehónap záróünnepélye A Hazafias Népfront me­gyei és városi békebizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa, a magyar nők taná­csa, megyei és városi elnök­sége, a KISZ megyei és vá­rosi bizottsága a szervezett békemozgalom 10 esztendős évfordulója alkalmából június 21-én, vasárnap délután 6 órakor megrendezi a békehó­­nap záróünnepélyét, Debre­cenben, a nagyerdei szabad­téri színpadon. Darvas József Kos­­suth-díjas író, a Béke-Világ­­tanács tagja mond ünnepi be­szédet, majd kultúrműsor kö­vetkezik, melynek során fel­lépnek a Csokonai Színház művészei, a Zeneművészeti Szakiskola Kodály-kórusa, a Debreceni Népi Együttes, to­vábbá üzemi, szakszervezeti művészeti csoporortok is. A 6. sz. Mélyépítő b­al jobbja: Morvai Márton kubikos brigádja Két nagyobb építkezése van Debrecenben a 6. sz. Mélyépí­tő Vállalatnak. Az egyik, az új TÜZÉP-telep, kint a nagy­­állomás háta mögött. A több mint hárommilliós építkezés sok munkaerőt leköt, de nincs is hiba. Program szernt ha­ladnak. A másik nagyobb munka a debreceni vízügyi igazgatóság bérházának épí­tése az István malomnál. Itt a Kéki­kőműves b­rigád tag­jai kongresszusi vállalásukban többek között felajánlották, hogy az építkezés befejezésé­nek határidejét tíz nappal előbbre hozzák. A brigád most kifogástalanul dolgozik és úgy számolják : előbb is teljesítik adott szavukat. Ép­pen­ ezért felkérték az alvál­lalkozóként szereplő ÉM Sze­relőipari Vállalat Debrecen­ben dolgozó részlegét, hoj®y készüljenek fel a szerelő­­munkák előbbre hozáséra. A két vállalat jó együttműködé­sének eredményeként július végére elkészül a bérház. Derekason dolgozott a vál­lalat Morvai kubikos brigádja a vágóhíd előtti útburkolás­nál. Határidő előtt másfél hó­nappal befejezték az ottani munkát és most a TÜZÉP-te­­lepre mentek át. Azt mond­ják az építésvezetőségnél, hogy ez a brigád lesz az első a kongresszusi versenyben! Mi is ezt szeretnénk s kíván­juk is. Sgif a­lök közli. A debreceni Mester utca 22. szám alatti iskola egyik tan­termében többnyire ezüstös fejekre veti fényét a lámpa­világ. A vakációra kiröppent iskolások birodalmát ezen a délutánon szülők, nagyszülők vették birtokukba, akik azért gyűltek össze, hogy be­számoltassák a maguk válasz­totta tanácstagok­at eddig vég­zett munkájukról akár kerüle­tüket, akár pedig a város egészét illetőleg. Feszült figyelemmel hallgatják a be­számolót, akinek ajkáról csak úgy repkednek a milliós szá­j­mok, az épülő, szépülő életi dokumentumai. S Bíró Béla,­ a II. kerület 53. számú vá­­­lasztókörzetében megválasz-'­ tott városi tanácstag beszá-­­mólója közben egyik-másik­ hallgatóban bizonyára felmerül­t a gondolat: bezzeg fiatalságuk­ idején nemigen kérdezték meg­ a Horthy-korszak tanácsnoki urai véleményüket a város­ fejlesztéséről.­­ Hát bizony történt egy és­­ más változás a felszabadulásr­­­a. Többek között mindenütt­ a nép igazi képviselői foglal-­­koznak megbízóik ügyével.­ Többségük napi, fárasztó el-­ foglaltságuk után, minden el-­­­lenszolgáltatás nélkül, társa-­­dalmi munkában. Egyik ilyent önzetlen munkása a társada-­­lomnak Bíró Béla is. A Várpalotáról került Debre-­ cenbe s 1957 óta élvezi dolgo­­­zótársai bizalmát, azóta meg-­ szakítás nélkül tanácstag. A­ múlt évi tanácstag választá-í­sok óta most számolt be előz­­ ször végzett munkámról. Vd-á­lasztói szeretik és bíznak ben­t­ne. Ennek egyik jele az, hogy­ számtalan esetben még a la-­ kásán is felkeresik, hogy se-­­gítségét kérjék. Néha még es-­­­te 9 óra után is. _ ? A közért kifejtett tevékeny-­­sége nemcsak tanácstagi mun­­­kájában merül ki. Lakásvizs-t­gátasokat végez és elnöke a­ városi tanács v. b. építési és­ közlekedési osztálya mellett­­ működő állandó bizottságnak­ is. Ez a bizottság ugyan ne-­­gyedévenként tart csak ülést,­ de ezen — többek között — konkrét feladatokkal bízzák meg az elnököt. S mindezeken felül Bíró Béla, a városi párt­végrehajtó bizottságnak is tag­ja. Hogy a kép teljes legyen, meg kell még említeni azt is, hogy mindezek mellett igen fontos gazdasági beosztásának is eleget tesz, a debreceni jár­műjavító igazgatójaként. Ez a felelősségteljes munkakör megköveteli, hogy reggel 7-től délután 5-ig az üzemben tar­­ tózkodjék, hiszen százak sor­sának szálai futnak össze ke­zeibe. Ha mindezeket össze­vetjük, akkor egész a kép, annak a kommunistának a portréja, aki a köz érdekében semmi időt sem talál soknak. S amikor megkérdezik tőle, hogy szórakozásra szokott-e gondolni, lelkesen sorolja, hogy néha kétszer is eljut egy héten a moziba. Bíró Béla csak egy a sok közül, de az élenjárók közül... (ff) ! B­acsa Ferenc álmosdi egyé­ni gazda levelet írt szer­­­­kesztőségünk­nek. Levelében a­­ föld­művésszö­vetkezeti felvá­­­sárlás néhány problémáját te­­­­szi szóvá. Megszívlelendő­­ megjegyzéseit az alábbiakban­­ közöljük:­­ Az utóbbi években kormá­­­­nyunk árpolitikája a még­­egyénileg dolgozó parasztokat is ösztönözte a belterjesség­­ fokozottabb alkalmazására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére, többek között az úgynevezett primőrök terme­lésére is. Beszéljünk jelen esetben az újburgonyáról. Ennek megtermesztése időrab­ló és költséges. Februártól fű­tött helyiségben kell előcsí­­ráztatni, elrakását megkülön­böztetett óvatossággal végez­zük, nehogy a csíra letörjön, s kárba vesszen a mu­n­ka. Ez évben még a késői fagy is közbevágott — leperzselte a kikelt indákat. Én is, amikor meghallottam a rádió fagyot jósló jelentését, rögtön neki­fogtam és minden tövet t­ere­­kes szalmával letakartam, így megmentettem a fagytól A felvásárlási árak körüli visszásságokat szeretném szóvá tenni. A tavalyi nyolc forin­tos kezdő ár az idén hatra csökkent, s bár megyeszerte nem volt még újburgonya, az árak skálája idegesen táncolt, többször leszállították, ma ki újra felemelték az árakat. Jú­nius 3-án elhatároztam, hogy átadom az újburgonyát, mert próbaasás útján meggyőződ­tem, hogy már piacképes. El­mentem a földművesszövetke­zet irodájába, megtudni az árat. Azt mondták, hogy az elsőosztályú 5.50, a másodosz­tályú pedig 4 forint. Azzal el­mentem a felvásárlóhoz és zsákot kértem. A felvásárló kérdésemre megmondta, hogy délután fél 6 körül jön a ko­csi, így öt órára hozzam be az árut. Ezután felvette a telefonkagylót, hogy közölje a debreceni központtal. ..a mai szállítmánnyal új"krumpli te­mperü­­kön"­­bel­ül 3 mázsa”. Világosan hallottam a kagyló­ból a választ: „Semmi akadá­lya”. De pár másodperem a­ gondolkozás után Debrecenből is közölték, hogy a krumpli ára esett és a nagyja 4 fo­rint, a másodosztályú pedig 2­50 lett. Én elkértem a kagy­lót és kifogásoltam az eljá­rást. Mert idejövetelemig 5,50, illetve 4 forint volt az ár, és ha nem hívjuk fel te­lefonon a központot, nyugod­tan és jogosan vehtette vol­­na át a felvásárló ez°n az áron az én krumplimat. E­zek után a postára mentem és telefonon felhívtam a debreceni járáshoz tartozó bagaméri felvásárlót, s meg­kérdeztem tőle a burgonya árát. Válasz: „ma délelőtt te­lefonon (tehát az én beszél­getésem után) adtak új árat 4,50, illetve 2,50-re esett a krumpli ára. ..Ezután a de­recskei járásból a nagylétai felvásárló irodát hívtam fel, onnan azt a választ kaptam, hogy a krumpli ára 5,50, illet­ve 4 forint Ezek után hogyne bosszankodna az ember? De van más kifogásolniva­ló is. Telefonálgatás után visszamentem a felvásárlóhoz — ekkor már 4,50-re korrigál­ták az elsőosztályú krumpli árát. Azt is tudomásul kellett vennem, hogy azért nem ve­hették át telefonjelentés nél­kül az újburgonyát, mert az a rend, hogy előző napon kellett volna bejelenteni a szállítmányokat. Mégpedig pontos „jelentést” kell adni, mert ha kevesebbet szállítok akkor a felvásárlót megköt­­bérezn­k. De van ez még to­vább is. A felvásárlónak de­kádonként írásban előre kell jelentenie, hogy mely napokon milyen árukból mekkora mennyiséget fog szállítani. A felvásárló ezt nem tudja, te­hát a hasára üt és jelent. A központ előre elhelyezi az árut a debreceni, óz­di, miskolci piacokra lekötve, és ha az áru nem fut be az­ előzetes jelentés szerint, köt-­ bérezik a központot, az meg­ áthárítja a felvásárlóra. De­ előfordul az is, hogy a felvá­s­­árló többet vásárol bizonyos? árukból. Ha stabil a piac és­ az ár, akkor nincs hiba, át-? veszik tőle. De ha csökkenés­e van, akkor a többletet nem­ veszik át, csak a már csök­v­­entett áron. $ C visszásságokat azért te­?­e­szem szóvá, mert bár é én vagyok annyira érett gom-S dolgozású, hogy a magasabbé szempontokat is megértem. $ még az egyéni áldozathozatalt c is, de napjainkban a még tö-S megesen egyéni termelők á’-C tálában nem így gondolkoz- 9 nak. Amíg lepereg a nagy ár-9 állás a nagyüzemi termelésre , az egyéni gazdáik termelvé-9 nyeire is szükség van, de a­ harmónikus, bizalomte­les­ együttműködés politikai érdek­e is. Szerintem jobb módszerív kellene a felvásárlás megszer-­­vezésében alkalmazni, például? azt, hogy — kiküszöbölve a­ hasraütésből származó jelen­ v­­ések révén keletkező kötbér-­ ügyeket — e­lőző napon dél-v után jelent,sek a felvásárlóké a másnap' várható mennyisé­v­get és mé® mind'a volna módo­n másnapi piacokra pordosó mennyiségű árut lekötni és­ küldeni. 9 Bacsa Férem. 9 Álmosd­ó EGYÉM GAZDA MEGJEGYZÉSEI a zöldségfelvásárlásról --------------­ Öt százalékkal növekedett a munkások átlagkeresete Xllt. sz. Autójavító Vállalatnál A XIII. számú Autójavító Vállalat dolgozói a kongresz­­szusi verseny keretében azt vállalták, hogy az első ne­gyedévben 268 ezer forintos bruttó tervtúlteljesítést ér­nek el. Ehelyett már 665 ezer forintnál tartanak. A kong­resszusi versenylendület eredményeként áprilisban 125 százalékos tervteljesítése volt a vállalatnak, májusban 119 százalék. A termelékenység e két hónapban 5 százalék­kal emelkedett az első ne­gyedévhez viszonyítva. Ami­nek a munkások is hasznát látják, hiszen átlagkeresetük ebben az időszakban öt szá­zalékkal nőtt. a­ fiz eperfák védelmében . Igen hasznos foglalkozás a­­ selyemhernyó tenyésztés. Az­­ iparnak szüksége van sok se­­­lyemgubóra, s csak örülni le­­­­het annak, hogy számosan­­ foglalkoznak Debrecen lakói­­ közül mellékfoglal­kozás­­­ként a selyemhernyó te­­­nyésztésével.­­ Annak azonban nem lehet­­örülni, hogy egyesek figyel­emen kívül hagyják a legele­­­m­ibb követelményeket is, az­­ eperfák megóvásával kapcso­­­­latban. Vannak, akik úgy gon­­­­dol­ják, hogy ez évben még­­ szükség van az eperfára és nem fontos az, hogy az eper­­e­fa a jövő évben is adjon dús lombot. I Igen helytelen, hogy fű­­, résszel és baltával esnek neki az eperfasoroknak, csonkol­ják a fákat és kényelmesen a földön ülve gyűjtik zsákokba a levágott ágakról a leveleket. Sok kárt okoznak ezzel. Pusz­títják a fasorokat, melyeknek felneveléséhez bizony hosszú évekre van szükség. Helyes lenne, ha ezeket a fa­pusztítókat megrendszabályoz­nák, megbüntetnék, mint ahogy megbüntetik már a par­­kok rongálóit, ha a város ut­­cáit díszítő fasorokban kárt okoznak. A rendelkezések, a selyemhernyó tenyésztők ren­szére kiadott utasítások vilá­gosan előírják, hogyan kell szedni a faleveleket és a met­szőollóval milyen hajtásokat szabad levágni, hogy a fák csonkítását elkerüljék. Arról van tehát szó, hogy az előre nem látó, a pillanatnyi gyors munkáért fákat is pusz­tító embereket főleg fiata­lokat megtanítsák az eper­levél helyes szedésére és megtorolják, ha vandál mó­don kárt okoznak a fasorok­ban. Szükséges tehát az eperfák védelme érdekében gyors, erélyes intézkedéseket tenni, de nemcsak az árnyat adó, porfogó fák érdekében, hanem a selyemhernyó tenyésztés további sikere érdekében is. b. g­y. Nagysikerű divatbemutatót rendeztek a hajdúszoboszlói kultúrotthonban Vasárnap zsúfolt ház előtt rendezték meg az utóbbi évek egyik legsikerültebb divatbe­mutatóját Hajdúszoboszlón, a kultúrotthon nagytermében. Ezt a divatbemutatót a haj­dú-bihari Népbolt Vállalat szervezte, annak a sorozatnak a folytatásaként, amelynek során, a hajdúsági városokban a kulturált öltözködés bemu­tatásával gyakorolnak kedve­ző hatást a kereskedelemre, az ízlés további fejlesztése ér­dekében. A Debreceni Ruhagyár már több helyen nagy sikert ara­tott modelljeit mutatták be a hajdúszoboszlói közönség előtt. A padsorokban szén számmal helyet foglaló üdülő vendégek tetszését is felette megnyerte a divatbemutató, amely egyszínvonalú volt — a szemtanúk kijelentése szerint — a fővárosi divatbe­mutatókkal. A kreációk valóban a leg­­kényesebb igényeket is kielégí­tették. A ruhák a legdivato­sabb vonalúa­k, de amellett praktikusak is voltak, tehát a jóízlés és a hasznosság sze­rencsés találkozásáról tettek bizonyságot. A divatbemutató keretében — igen időszerűen — fürdő­ruhákat is mutattak be a leg­újabb szabásformákban. A divatbemutatót nívós műsor keretezte, amelyben nagy sikerrel szerepelt Gen­esz Sári és Szabó Miklós, kiknek énekszámait fergete­ges taps honorálta. A Hajdú-Bihar megyei Népbolt Vállalat ezekkel a divatbemutatókkal hasznosat cselekszik a kulturált keres­kedelem érdekében. A vásár­lók érdekeit is szolgálja a modellek bemutatásával, de ugyanakkor saját célját is. Ez dicséretes, mert a közön­ség ízlése és a kereskedelem szolgáltatása megfelelő mó­don találkozik és a haladás érdekeit szolgálja a ruházko­dás széles területén. Két karóra­ goskodás eredménye nem marad el , mint ahogyan az idei traktoros nap eseményeit is sejthették sokan előre. Nem ördöngösség a fáradozás szá­zalékából ítélni­­a remélhető jutalom mértékét amely min­­­den becsülettel dolgozónak­­„hivatalból" kijár.­­ Ezt a jutalmat megkapták , vasárnap a traktorosok, de­­ezenfelül a Derecskei Gépállo­­­­máson egy kedves, különju­­­talmazásra is sor került, ami­kre senki nem számított az­­ ünnepi összejövetelen, maguk­­a hivatalos intézők sem. Részt vett a derecskei trak­torosok napján több terme­lőszövetkezeti elnök is azok közül, akik kapcsolatban van­­nak a gépállomásai. Részt­­vett az ünnepségen többek között a hajdúszováti Május 1 Termelőszövetkezet elnöke Mozsári Sándor is. S mikor már egymás után sorakoztak a köszöntők, ő is szólásra emelkedett s az volt magva a szavaknak, hogy a gépállomás tőlük is kiérde­melte a köszönetét, a becsü­lést, az elismerést, kiváltkép­pen az a két traktoros, aki a Május­­ földjein ezen a ta­vaszon olyan szép ágyat ve­tett növényeiknek. A gépállomások és terme­lőszövetkezetek egyre erősö­dő barátságát fejezte ki az a kedves gesztus, amikor a szo­­váti Május 1 elnöke Lőrincz Gyulának és Csengeri Mi­hálynak egy-egy értékes kar­órát adott át ajándékul. Az ember néha nem is sej­ti, honnan kapja munkájának váratlan jutalmát. Mert jó, jó, szép dolog az, ha érzi az ember, hogy a szót - 'iiüliiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiinmiiinuiiiiiiiJiiit 1939. JtTN. 17. (—na)

Next