Hajdú-Bihari Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

BAJD­Ú-BIHARI Vllás, egyesültetek! XVI ÉVFOLYAM: 179. SZÁM | Jjj|pg A ARA: 50 FILLÉR |«Hr ||||ll®^ AB __ || 1959. AUG. 1., SZOMBAT | k|||§|TM Fehér Lajos elvtárs beszéde a debreceni Mezőgazdasági Akadémián, az itt végzett szakemberek találkozóján A debreceni Mezőgazdasági Akadémia vég­zett hallgatóit az ország minden részén meg le­het találni kü­lönböző beosz­tásokban, s te­gyük hozzá mindenütt csak a legelisme­­rőbb hangon nyilatkoznak munkájukról. Az elmúlt esz­tendőben a Mezőgazdaság Akadémia ta­nácsa egyszer már megren­dezte az itt végzett hallga­tók találkozó­ját. Akkor na­gyon sok hasis­­nos tapaszta­latot mondtak el, amelyek segítséget nyúj­tottak ahhoz, hogy tovább javuljon az akadémia ok­tatása. Pénteken a debreceni Me­zőgazdasági Akadémia tanácsa ismét összehívta az ed­dig végzett mezőgazdasági szakembereket ankétra. A tanácskozásbra eljöttek még azok a hallgatók is, akik Du­nántúlon, az osztrák határ mentén dolgoznak, különböző beosztásokban. A végzett hallgatókon kívül számos érdeklődő szakember is meg­jelent. Részt vett az egészna­pos tanácskozáson Fehér La­jos elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja is. Rajta kívül megjelent Haran­gi Sándor elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsá­gának tagja, Ecsedi József elvtársi, az MSZMP, Debrecen városi bizottsága mezőgazda­­sági osztályának vezetője, va­lamint Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára. Bencsik István, a debrece­ni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója nyitotta meg az egésznapos tanácskozást. El­mondotta, hogy ennek a ta­lálkozásnak a megrendezését az indította el, hogy az aka­démiai igazgatóság szeretett volna már közvetlenebb, sze­mélyesebb beszélgetéseket folytatni a volt hallgatókkal életükről, boldogulásukról, azokról a problémáikról ne­hézségeikről, amelyek jelent­keznek. Ezután részletesen ismertette Bencsik elvtárs, hogy az akadémiát végzett hallgatók hogyan állták meg eddig helyüket, mit tudnak munkájukról, s ugyanakkor elmondotta azt is, hogy az 1958—59-es iskolai évben mi­lyen eredményeket ért el az akadémia, s az akadémiához tartozó több mint 3000 holdas tangazdaság. Bencsik István elvtárs meg­nyitója után a végzett hall­gatók egymás után emelked­tek szólásra, s mondották el azokat az eredményeiket, amelyeket két-háromm évvel azután, hogy kikerültek az akadémia padjaiból elértek, de őszintén tárták fel azokat a nehézségeket is, amelyekkel küzdenek, s amelyben to­vábbra is igénylik az akadé­mia tanári karának segítsé­gét. Többek között hangsú­lyozták a hozzászólók: nem ártana, ha az akadémia az elkövetkező években rendsze­resen megküldené számukra azokat a tudományos, sőt gyakorlatban is bevált mód­szereket, amelyeket ott az akadémián, illetve tangazda­ságban kísérleteztek ki. Ez — mint hangsúlyozták — nagyban hozzájárul munká­juk megkönnyítéséhez, s egy­ben biztosítja számukra a fejlődéshez szükséges további lehetőséget. Felszólalt a tanácskozáson Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja is, aki a többek között a következőket mon­dotta: nyesíti a szakember megbe­csülésére vonatkozó elveket. Kifejezésre jut ez az anyagi megbecsülésben és támogatás­ban is. Egyre jobban megnyil­vánul a szakemberek megbe­csülése a nagyüzemi gazdasá­gokban is. Erre példának hoz­ta fel a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetet, ahol a gazdaság autógarázsos vil­lát építtet az agro­­nómus részére. Az ilyen helyeken természetesen sokkal nagyobb odaadással és aktivi­tással dolgoznak magasabb terméseredmények érdekében az akadémiát és főiskolát vég­zett szakemberek is. — Nagy fontosságára való tekintettel — mondotta befe­jezésül — társadalmi üggyé kell vállnia annak, hogy a mezőgazdasági szakember utánpótlás meggyorsuljon és megbecsüljék őket, erkölcsi megbecsülésük mellett tovább javítsák az anyagi feltételeket is. Fehér Lajos elvtárs beszéde után hozzászólásokkal folyta­tódott, a szakemberek tanács­kozása majd Bencsik István elvtárs adta meg a választ a feltett kérdésekre. A mező­­gazdasági akadémia volt hall­gatóinak nagy része délután végigjárta az akadémia tan­termeit kilátogattak jó páran a gazdaságba. Fehér Lajos az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja felszólal az akadémián végzett fiatal szakemberek találkozóján. (Fotó: Győri) Egyre nagyobbak a követelmények a felsőfokú szakoktatás iránt • A szocializmus gyorsabb ütemű építése a szocialista alapok lerakása megköveteli, hogy magasabb fokra emel­jük a tömegek közti szakmai és kulturális nevelőmunkát, tudományos életünk, okta­tásunk színvonalát, tovább vigyük, befejezzük a szocia­lista kulturális forradalmat •­ Kulturális forradalmunk az agrár­szakoktatás terén is jelentős eredményeket hozott a felszabadulás óta. A Hor­­thy-rendszer 25 éve alatt ösz­­szesen 8500 fiatal végzett mezőgazdasági főiskolát Ma­gyarországon. A felszabadulás óta 8188 szakembert képez­tünk ki felsőfokú tanintéz­ményeinkben. Míg évi átlag­ban a felszabadulás előtti években 317, a felszabadulás óta 548 fő hagyta el az egye­temet A mezőgazdasági kö­zépiskolát végzettek arányá­ban még tovább javult a helyzet a felszabadulás óta. Jelentős fejlődést értünk el a számszerű szakképzés növe­kedése terén, de ennél még fontosabbnak lehet tekinteni a fejlődés osztály tartalmának a megváltozását Köztudomá­sú hogy a múltban nálunk is a közép- és főiskolai tanu­lás az uralkodó osztály fiai­nak volt a kiváltsága. Mun­kás és paraszt származású hallgatók aránya az agrár­főiskolákon a múltban 3,5 százalék volt, s ez a szám a felszabadulás óta 53,8 száza­lékra emelkedett.­­ Szocialista államunk nagyfokú anyagi támogatás­ban részesíti a mezőgazdasá­gi felsőfokú szakoktatást is. Többek között támogatja az­zal, hogy a felsőoktatási in­tézményeink az utóbbi tíz év alatt 92 millió forint támoga­tásban részesültek. Ezen kí­vül igen jelentős az a segít­ség, amit a hallgatók kapnak a munkásosztály államától ösztöndíj formájában. Az ag­rár­akadémiákon egy diploma megszerzése pontosan 80 000 forintba kerül a dolgozó nép államának. Fehér Lajos elvtárs a to­vábbiakban arról szólt, hogy nem mindig becsülik meg a fiatalok ezt a nagy segítsé­get, nem értékelik a részükre nyújtott lehetőségeket és adottságokat, majd a szak­emberképzés fontosságára tért át. — Szocialista rendszerünk egyre nagyobb követelménye­ket támaszt a felsőfokú szak­oktatásunkkal szemben — mondotta. Jelenleg a magyar mezőgazdaságban 21 000 olyan irányított munkakör van, ahol felsőfokú képzettséggel rendel­kező szakembernek kellene dolgozni. A valóságban azon­ban ennek csak 41,3 százalé­kán dolgoznak ilyen képzett­ségű szakemberek. Különösen megnőttek az igények a tsz­­mozgalom erőteljes növekedé­­dése óta. Arra törekszünk, — mondotta a továbbiakban, hogy lehetőleg minden 1000— 1500 hold szántóra jusson — nem is olyan sok­ idő múlva — egy főiskolát végzett szak­ember. Ezután azokról az okokról és hibákról szólt, ami miatt az elmúlt esztendőben akado­zott, s nem volt kielégítő mér­tékű a szakember utánpótlás. A felszabadulás óta közel 10 000 fiatal végezte el tanul­mányait a mezőgazdasági fő­iskolákon, s ezeknek jelentős része ma nem a mezőgazdasá­gi főiskolákon, dolgozik. Egy részük a termelőmunka he­lyett inkább behúzódott a ké­nyelmesebb kutatóintézetek­be és termeltető vállalatokhoz. A felszabadulás óta végzettek­ből mindössze 1017 dolgozik állami gazdaságokban jelen­leg. Az agráregyetemeken 1955—1958 között végzett 1620 fiatal közül 30 százalék ment állami gazdaságokba és csupán 3,1 százaléka termelő­­szövetkezetekbe. Nagyon rossz ez az arányszám. Az idén már javulás mutakozik ezen a té­ren, az akadémiákon végzet­tek 90 százaléka, az agrár­egyetemeken végzettek 73 százaléka, a kertészeti főisko­lákon végzett hallgatóknak pe­dig 68 százaléka jelentkezett termelő üzemekbe. — Fiataljaink egy részénél baj van a hivatástudattal is, elég sok volt a lemorzsoló­dás. A kertészeti főiskolán az 1953—54-ben beiratkozott s fel­vett hallgatók közül tavaly csak 66 százalék tanult to­vább. A debreceni Mezőgaz­dasági Akadémián most vég­zett évfolyam hallgatóinak 20 százaléka morzsolódott le. Ezután Fehér Lajos elvtárs beszéde befejező részében a szakemberképzés fontossága mellett a szakemberek megbe­csüléséről szólt. Pártunk és kormányunk számtalanszor ki­fejezésre juttatta, intézkedései­ben, rendelkezéseiben élve. Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja jelképesen megkezdi a 300 ágyas, új gyógyüdü­lő építését Hajdúszoboszlón Értekezletet tartottak a parlamentben a megyei tanácselnökök Pénteken az Országházban értekezletet tartottak a me­gyei tanácsok v. b. elnökei. A tanácsi vezetőket dr. Antos István pénzügyminiszter idő­szerű pénzügyi kérdésekről tájékoztatta. A napirend má­sodik pontjaként Varga András, a Minisztertanács titkársága tanácsszervek osz­tályának vezetője tartott be­számolót a tanácsok és a népi ellenőrzési bizottságok kapcso­latáról. Hívják meg Hruscsovot az Egyesült Államokba Washington (Reuter, AFP) Az Egyesült Államok kilenc kormányzója, akik a közel­múltban a Szovjetunióban jártak, pénteken felkeresték a Fehér Házban Eisenhower el­nököt, hogy beszámoljanak út­­jukról. Azt ajánlották neki, mielőbb hívja meg Hruscso­­vot az Egyesült Államokba. Collins, Florida kormányzó­ja társai nevében kijelentet­te, úgy vélik, hogy egy ilyen látogatás és Eisenhower eset­leges viszontlátogatása a Szovjetunióban, értékes hoz­zájárulás lenne a világ tartós békéjéhez. Collins megjegyezte, hogy a moszkvai beszélgetés alkalmá­val felvetődött Hruscsov ame­rikai látogatásának kérdése. A szovjet kormányfő kijelen­tette, kész Washingtonba utaz­ni, ha látogatása hasznos eredményekkel járhat. A kilenc kormányzó egyön­tetű elhatározással ajánlotta az elnöknek, hogy a Fehér Házból mielőbb küldjön hi­vatalos meghívást. (MTI) Ünnepélyesen megkezdték Hajdúszoboszlón az új, 300 személyes gyógyüdülő építését A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége a múlt év végén határozatot hozott, amely szerint a SZOT Haj­dúszoboszlón 300 személyes ■gyógyüdülőit épít fel. A hatá­rozat után nyomban megkez­dődtek a tervezési munkák, a városi tanács kijelölte az új létesítményhez a telket , pén­teken délben pedig elérkezett az építkezés megkezdésének napja. A hajdúszoboszlói 300 személyes gyógyszálló alapkő­­letételénél pénteken délben rendezett ünnepségen részt vett Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT elnöke, Stozicszki Ferenc és Farkas István, a párt Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottságá­nak tagjai, Kolozsvári Lajos, a megyei tanács v. b. titkára, Kun László, a hajdúszobosz­lói városi tanács elnöke, Új­helyi Károly, a városi pártbi­zottság titkára. A nevezetes eseménynek tanúi voltak jó néhányan azok közül is, akik a környékbeli üdülőikben töl­tik szabadságukat. A nagy jelentőségű építke­zés első kapavágása ünnepé­lyesen történt meg. Somogyi Miklós elvtárs után a párt és a tanács jelenlevő vezetői ás­tak jelképesen néhány ásó­­nyomot, s az üdülők közül is, jó néhányan ragadták meg a szerszám nyelét annak a kí­vánságuknak a hangoztatásá­val és örömük kifejezésre juttatásával, hogy az itt épü­lő új gyógyszálló az ő maguk és további dolgozótársaik gyógyulását és kényelmét szolgálja majd. Az építkezés megkezdésénél megtartott rö­vid ünnepség során Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Somogyi Miklós elvtárs beszéde Első alkalom — hr^^-'ilvoz­­ta —, hogy a magyar szak­­szervezetek saját anyagi esz­közeiből új üdülőt építenek. Az építkezés kezdete egybe esik azzal, hogy ebben az év­ben ünnepli a szakszervezeti üdültetés 10. fordulóját. Ez idő alatt a magyar szakszerveze­tek 2 millió felnőttet és gyer­meket üdültettek kedvezmé­nyesen, részben saját anyagi eszközeikből, részben több mint egymiliárd forintnyi állam, támogatásból Ma az ország legszebb vidékein, a Balato­non, a hegyvidéken, foyók partján festői környezetben 250 üdülőházban tölthetik a dolgozók megérdemelt pihené­süket, szabadságukat. A munkáshatalom évei alatt az üdülőket és gyógyin­tézeteket a dolgozók szolgá­latába állították. A szerve­zett dolgozók üdültetése 10 év alatt jelentősen fejlődött. 1949-ben még 85 000 felnőttet és gyermeket részesítettek a szakszervezetek kedvezmé­nyes üdültetésben , az idei jubileumi évben pedig ez a szám meghaladja a 200 ezret. A vállalatok, hivatalok saját kezelésében levő üdülőjében csaknem ugyanennyi dolgo­zó és gyermek tes­ti szabadsá­gát. Ebben az évben több mint 30 millió forintot fordítottak az épületek karbantartására, korszerűsítésére, kényelmes berendezésére, könyvtárakkal, rádiókkal, televízióval való felszerelésére. Új fejezet Hajdúszoboszló történetében Ismeretes, hogy a hajdú­szoboszlói forrás vize több mint 15 féle különböző só és ásványi anya -* következtében a .c-.. . -nvözőbb betegségek­re kedvező gyógyhatással bír. Azért építjük tehát éppen ide ezt a 300 személyes gyógy­üdülőt, hogy segítsünk a legne­hezebb munkát végző dolgo­zóknak, bányászoknak, kohá­szoknak, építőiknek a felépü­léséhez, az itt nyaralóknak és üdülőknek a kényelmét és jó szórakozását. A szakértők Hajdúszoboszlót kiválóan al­kalmasnak tartják gyógyüdü­lő létesítésére, mert éghajla­ta nem száraz, vize gazdag ásványi anyagokat tartalmaz, majd az állandóan forró víz párolgása alkalmassá vará­zsolta Hajdúszoboszlót a kín­zó betegségek gyógyítására. Ennek az üdülőinek az épí­tésével új fejezet kezdődik Hajdúszoboszlón a város tör­ténetében is. Az építkezéssel párhuzamosan továbbfejlesz­tik fürdőváros jellegét, lerak­ják kommunális ellátásának alapjait. Munkánktól — nem túlzás azt állítani —, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben való helytállásunktól is függ, mikor ünnepelhetjük egy másik üdülő alapjainak a lerakását is. Ez az épület, amelynek alapozását meg­kezdtük, hirdesse pártunk, népi államunk szerető gondos­kodását a dolgozók irántt. Kun László, a hajdúszobosz­lói városi tanács v. b. elnöke mondott köszönetet a gyógy-* szálló megépítésével kapcso­­latosan a városnak nyújtott támogatásáért és segítségért* (Folytatás a 2. oldalon)

Next