Hajdú-Bihari Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
BAJDÚ-BIHARI Vllás, egyesültetek! XVI ÉVFOLYAM: 179. SZÁM | Jjj|pg A ARA: 50 FILLÉR |«Hr ||||ll®^ AB __ || 1959. AUG. 1., SZOMBAT | k|||§|TM Fehér Lajos elvtárs beszéde a debreceni Mezőgazdasági Akadémián, az itt végzett szakemberek találkozóján A debreceni Mezőgazdasági Akadémia végzett hallgatóit az ország minden részén meg lehet találni különböző beosztásokban, s tegyük hozzá mindenütt csak a legelismerőbb hangon nyilatkoznak munkájukról. Az elmúlt esztendőben a Mezőgazdaság Akadémia tanácsa egyszer már megrendezte az itt végzett hallgatók találkozóját. Akkor nagyon sok hasisnos tapasztalatot mondtak el, amelyek segítséget nyújtottak ahhoz, hogy tovább javuljon az akadémia oktatása. Pénteken a debreceni Mezőgazdasági Akadémia tanácsa ismét összehívta az eddig végzett mezőgazdasági szakembereket ankétra. A tanácskozásbra eljöttek még azok a hallgatók is, akik Dunántúlon, az osztrák határ mentén dolgoznak, különböző beosztásokban. A végzett hallgatókon kívül számos érdeklődő szakember is megjelent. Részt vett az egésznapos tanácskozáson Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Rajta kívül megjelent Harangi Sándor elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának tagja, Ecsedi József elvtársi, az MSZMP, Debrecen városi bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront országos tanácsának titkára. Bencsik István, a debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója nyitotta meg az egésznapos tanácskozást. Elmondotta, hogy ennek a találkozásnak a megrendezését az indította el, hogy az akadémiai igazgatóság szeretett volna már közvetlenebb, személyesebb beszélgetéseket folytatni a volt hallgatókkal életükről, boldogulásukról, azokról a problémáikról nehézségeikről, amelyek jelentkeznek. Ezután részletesen ismertette Bencsik elvtárs, hogy az akadémiát végzett hallgatók hogyan állták meg eddig helyüket, mit tudnak munkájukról, s ugyanakkor elmondotta azt is, hogy az 1958—59-es iskolai évben milyen eredményeket ért el az akadémia, s az akadémiához tartozó több mint 3000 holdas tangazdaság. Bencsik István elvtárs megnyitója után a végzett hallgatók egymás után emelkedtek szólásra, s mondották el azokat az eredményeiket, amelyeket két-háromm évvel azután, hogy kikerültek az akadémia padjaiból elértek, de őszintén tárták fel azokat a nehézségeket is, amelyekkel küzdenek, s amelyben továbbra is igénylik az akadémia tanári karának segítségét. Többek között hangsúlyozták a hozzászólók: nem ártana, ha az akadémia az elkövetkező években rendszeresen megküldené számukra azokat a tudományos, sőt gyakorlatban is bevált módszereket, amelyeket ott az akadémián, illetve tangazdaságban kísérleteztek ki. Ez — mint hangsúlyozták — nagyban hozzájárul munkájuk megkönnyítéséhez, s egyben biztosítja számukra a fejlődéshez szükséges további lehetőséget. Felszólalt a tanácskozáson Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is, aki a többek között a következőket mondotta: nyesíti a szakember megbecsülésére vonatkozó elveket. Kifejezésre jut ez az anyagi megbecsülésben és támogatásban is. Egyre jobban megnyilvánul a szakemberek megbecsülése a nagyüzemi gazdaságokban is. Erre példának hozta fel a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetet, ahol a gazdaság autógarázsos villát építtet az agronómus részére. Az ilyen helyeken természetesen sokkal nagyobb odaadással és aktivitással dolgoznak magasabb terméseredmények érdekében az akadémiát és főiskolát végzett szakemberek is. — Nagy fontosságára való tekintettel — mondotta befejezésül — társadalmi üggyé kell vállnia annak, hogy a mezőgazdasági szakember utánpótlás meggyorsuljon és megbecsüljék őket, erkölcsi megbecsülésük mellett tovább javítsák az anyagi feltételeket is. Fehér Lajos elvtárs beszéde után hozzászólásokkal folytatódott, a szakemberek tanácskozása majd Bencsik István elvtárs adta meg a választ a feltett kérdésekre. A mezőgazdasági akadémia volt hallgatóinak nagy része délután végigjárta az akadémia tantermeit kilátogattak jó páran a gazdaságba. Fehér Lajos az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felszólal az akadémián végzett fiatal szakemberek találkozóján. (Fotó: Győri) Egyre nagyobbak a követelmények a felsőfokú szakoktatás iránt • A szocializmus gyorsabb ütemű építése a szocialista alapok lerakása megköveteli, hogy magasabb fokra emeljük a tömegek közti szakmai és kulturális nevelőmunkát, tudományos életünk, oktatásunk színvonalát, tovább vigyük, befejezzük a szocialista kulturális forradalmat • Kulturális forradalmunk az agrárszakoktatás terén is jelentős eredményeket hozott a felszabadulás óta. A Horthy-rendszer 25 éve alatt öszszesen 8500 fiatal végzett mezőgazdasági főiskolát Magyarországon. A felszabadulás óta 8188 szakembert képeztünk ki felsőfokú tanintézményeinkben. Míg évi átlagban a felszabadulás előtti években 317, a felszabadulás óta 548 fő hagyta el az egyetemet A mezőgazdasági középiskolát végzettek arányában még tovább javult a helyzet a felszabadulás óta. Jelentős fejlődést értünk el a számszerű szakképzés növekedése terén, de ennél még fontosabbnak lehet tekinteni a fejlődés osztály tartalmának a megváltozását Köztudomású hogy a múltban nálunk is a közép- és főiskolai tanulás az uralkodó osztály fiainak volt a kiváltsága. Munkás és paraszt származású hallgatók aránya az agrárfőiskolákon a múltban 3,5 százalék volt, s ez a szám a felszabadulás óta 53,8 százalékra emelkedett. Szocialista államunk nagyfokú anyagi támogatásban részesíti a mezőgazdasági felsőfokú szakoktatást is. Többek között támogatja azzal, hogy a felsőoktatási intézményeink az utóbbi tíz év alatt 92 millió forint támogatásban részesültek. Ezen kívül igen jelentős az a segítség, amit a hallgatók kapnak a munkásosztály államától ösztöndíj formájában. Az agrárakadémiákon egy diploma megszerzése pontosan 80 000 forintba kerül a dolgozó nép államának. Fehér Lajos elvtárs a továbbiakban arról szólt, hogy nem mindig becsülik meg a fiatalok ezt a nagy segítséget, nem értékelik a részükre nyújtott lehetőségeket és adottságokat, majd a szakemberképzés fontosságára tért át. — Szocialista rendszerünk egyre nagyobb követelményeket támaszt a felsőfokú szakoktatásunkkal szemben — mondotta. Jelenleg a magyar mezőgazdaságban 21 000 olyan irányított munkakör van, ahol felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembernek kellene dolgozni. A valóságban azonban ennek csak 41,3 százalékán dolgoznak ilyen képzettségű szakemberek. Különösen megnőttek az igények a tszmozgalom erőteljes növekedédése óta. Arra törekszünk, — mondotta a továbbiakban, hogy lehetőleg minden 1000— 1500 hold szántóra jusson — nem is olyan sok idő múlva — egy főiskolát végzett szakember. Ezután azokról az okokról és hibákról szólt, ami miatt az elmúlt esztendőben akadozott, s nem volt kielégítő mértékű a szakember utánpótlás. A felszabadulás óta közel 10 000 fiatal végezte el tanulmányait a mezőgazdasági főiskolákon, s ezeknek jelentős része ma nem a mezőgazdasági főiskolákon, dolgozik. Egy részük a termelőmunka helyett inkább behúzódott a kényelmesebb kutatóintézetekbe és termeltető vállalatokhoz. A felszabadulás óta végzettekből mindössze 1017 dolgozik állami gazdaságokban jelenleg. Az agráregyetemeken 1955—1958 között végzett 1620 fiatal közül 30 százalék ment állami gazdaságokba és csupán 3,1 százaléka termelőszövetkezetekbe. Nagyon rossz ez az arányszám. Az idén már javulás mutakozik ezen a téren, az akadémiákon végzettek 90 százaléka, az agráregyetemeken végzettek 73 százaléka, a kertészeti főiskolákon végzett hallgatóknak pedig 68 százaléka jelentkezett termelő üzemekbe. — Fiataljaink egy részénél baj van a hivatástudattal is, elég sok volt a lemorzsolódás. A kertészeti főiskolán az 1953—54-ben beiratkozott s felvett hallgatók közül tavaly csak 66 százalék tanult tovább. A debreceni Mezőgazdasági Akadémián most végzett évfolyam hallgatóinak 20 százaléka morzsolódott le. Ezután Fehér Lajos elvtárs beszéde befejező részében a szakemberképzés fontossága mellett a szakemberek megbecsüléséről szólt. Pártunk és kormányunk számtalanszor kifejezésre juttatta, intézkedéseiben, rendelkezéseiben élve. Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja jelképesen megkezdi a 300 ágyas, új gyógyüdülő építését Hajdúszoboszlón Értekezletet tartottak a parlamentben a megyei tanácselnökök Pénteken az Országházban értekezletet tartottak a megyei tanácsok v. b. elnökei. A tanácsi vezetőket dr. Antos István pénzügyminiszter időszerű pénzügyi kérdésekről tájékoztatta. A napirend második pontjaként Varga András, a Minisztertanács titkársága tanácsszervek osztályának vezetője tartott beszámolót a tanácsok és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatáról. Hívják meg Hruscsovot az Egyesült Államokba Washington (Reuter, AFP) Az Egyesült Államok kilenc kormányzója, akik a közelmúltban a Szovjetunióban jártak, pénteken felkeresték a Fehér Házban Eisenhower elnököt, hogy beszámoljanak útjukról. Azt ajánlották neki, mielőbb hívja meg Hruscsovot az Egyesült Államokba. Collins, Florida kormányzója társai nevében kijelentette, úgy vélik, hogy egy ilyen látogatás és Eisenhower esetleges viszontlátogatása a Szovjetunióban, értékes hozzájárulás lenne a világ tartós békéjéhez. Collins megjegyezte, hogy a moszkvai beszélgetés alkalmával felvetődött Hruscsov amerikai látogatásának kérdése. A szovjet kormányfő kijelentette, kész Washingtonba utazni, ha látogatása hasznos eredményekkel járhat. A kilenc kormányzó egyöntetű elhatározással ajánlotta az elnöknek, hogy a Fehér Házból mielőbb küldjön hivatalos meghívást. (MTI) Ünnepélyesen megkezdték Hajdúszoboszlón az új, 300 személyes gyógyüdülő építését A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége a múlt év végén határozatot hozott, amely szerint a SZOT Hajdúszoboszlón 300 személyes ■gyógyüdülőit épít fel. A határozat után nyomban megkezdődtek a tervezési munkák, a városi tanács kijelölte az új létesítményhez a telket , pénteken délben pedig elérkezett az építkezés megkezdésének napja. A hajdúszoboszlói 300 személyes gyógyszálló alapkőletételénél pénteken délben rendezett ünnepségen részt vett Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Stozicszki Ferenc és Farkas István, a párt Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottságának tagjai, Kolozsvári Lajos, a megyei tanács v. b. titkára, Kun László, a hajdúszoboszlói városi tanács elnöke, Újhelyi Károly, a városi pártbizottság titkára. A nevezetes eseménynek tanúi voltak jó néhányan azok közül is, akik a környékbeli üdülőikben töltik szabadságukat. A nagy jelentőségű építkezés első kapavágása ünnepélyesen történt meg. Somogyi Miklós elvtárs után a párt és a tanács jelenlevő vezetői ástak jelképesen néhány ásónyomot, s az üdülők közül is, jó néhányan ragadták meg a szerszám nyelét annak a kívánságuknak a hangoztatásával és örömük kifejezésre juttatásával, hogy az itt épülő új gyógyszálló az ő maguk és további dolgozótársaik gyógyulását és kényelmét szolgálja majd. Az építkezés megkezdésénél megtartott rövid ünnepség során Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Somogyi Miklós elvtárs beszéde Első alkalom — hr^^-'ilvozta —, hogy a magyar szakszervezetek saját anyagi eszközeiből új üdülőt építenek. Az építkezés kezdete egybe esik azzal, hogy ebben az évben ünnepli a szakszervezeti üdültetés 10. fordulóját. Ez idő alatt a magyar szakszervezetek 2 millió felnőttet és gyermeket üdültettek kedvezményesen, részben saját anyagi eszközeikből, részben több mint egymiliárd forintnyi állam, támogatásból Ma az ország legszebb vidékein, a Balatonon, a hegyvidéken, foyók partján festői környezetben 250 üdülőházban tölthetik a dolgozók megérdemelt pihenésüket, szabadságukat. A munkáshatalom évei alatt az üdülőket és gyógyintézeteket a dolgozók szolgálatába állították. A szervezett dolgozók üdültetése 10 év alatt jelentősen fejlődött. 1949-ben még 85 000 felnőttet és gyermeket részesítettek a szakszervezetek kedvezményes üdültetésben , az idei jubileumi évben pedig ez a szám meghaladja a 200 ezret. A vállalatok, hivatalok saját kezelésében levő üdülőjében csaknem ugyanennyi dolgozó és gyermek testi szabadságát. Ebben az évben több mint 30 millió forintot fordítottak az épületek karbantartására, korszerűsítésére, kényelmes berendezésére, könyvtárakkal, rádiókkal, televízióval való felszerelésére. Új fejezet Hajdúszoboszló történetében Ismeretes, hogy a hajdúszoboszlói forrás vize több mint 15 féle különböző só és ásványi anya -* következtében a .c-.. . -nvözőbb betegségekre kedvező gyógyhatással bír. Azért építjük tehát éppen ide ezt a 300 személyes gyógyüdülőt, hogy segítsünk a legnehezebb munkát végző dolgozóknak, bányászoknak, kohászoknak, építőiknek a felépüléséhez, az itt nyaralóknak és üdülőknek a kényelmét és jó szórakozását. A szakértők Hajdúszoboszlót kiválóan alkalmasnak tartják gyógyüdülő létesítésére, mert éghajlata nem száraz, vize gazdag ásványi anyagokat tartalmaz, majd az állandóan forró víz párolgása alkalmassá varázsolta Hajdúszoboszlót a kínzó betegségek gyógyítására. Ennek az üdülőinek az építésével új fejezet kezdődik Hajdúszoboszlón a város történetében is. Az építkezéssel párhuzamosan továbbfejlesztik fürdőváros jellegét, lerakják kommunális ellátásának alapjait. Munkánktól — nem túlzás azt állítani —, hogy a kongresszusi munkaversenyben való helytállásunktól is függ, mikor ünnepelhetjük egy másik üdülő alapjainak a lerakását is. Ez az épület, amelynek alapozását megkezdtük, hirdesse pártunk, népi államunk szerető gondoskodását a dolgozók irántt. Kun László, a hajdúszoboszlói városi tanács v. b. elnöke mondott köszönetet a gyógy-* szálló megépítésével kapcsolatosan a városnak nyújtott támogatásáért és segítségért* (Folytatás a 2. oldalon)