Hajdú-Bihari Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
Pozsony, 1961. június 1. Létai Frigyes, az MTI tudósítója jelenti Pozsonyból: Pozsony (MTI) A bécsi találkozóra utazó szovjet miniszterelnököt rendkívül meleg fogadtatásban részesítette szerdán este a szlovák főváros lakossága. Bár Nyikita Hruscsov a késő esti órákban érkezett Pozsonyba, sok tízezer ember gyűlt össze üdvözlésére. A különvonat néhány perccel fél tizenegy óra előtt futott be a pozsonyi főpályaudvarra. A kocsiból kilépő Hruscsovot Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a köztársaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, valamint a csehszlovák párt és kormány más képviselői köszöntötték. Hruscsov kíséretében van A. A. Gromiko külügyminiszter, M. A. Menysikov, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, valamint a szovjet kormányfő felesége és leánya. Hruscsov válaszában megköszönte a meleg fogadtatást és a Szovjetunió népeinek testvéri üdvözletét tolmácsolta a csehszlovák dolgozóknak. Ezután a küszöbönálló bécsi tanácskozásról beszélt. — Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni ennek a tárgyalásnak az eredményéről — mondotta — de ami a Szovjetuniót illeti, szava most is a békét, a nemzetközi feszültség enyhülését fogja szolgálni. Meggyőződésünk, hogy ezek a nemes törekvések megfelelnek valamennyi világrész népei legközvetlenebb érdekeinek, beleértve az európai népeket is, melyeiknek földjét nem is olyan régen az agresszorok el-* len, a szabadságért és a füg-* getlenségért harcoló embereké millióinak vére öntötte. Ezek] a törekvések ugyanakkor meg-] felelnek az amerikai népek ér-] dekeinek is, mert ezek a né-] pek valamennyi többi néppel] együtt nem akarnak háborút,] hanem békére vágynak. Az ünnepélyes fogadtatás] után Nyikita Szergejevics] Hruscsov és kísérete végighajjtott a szlovák főváros fellobogózott utcáin, ahol a lakosság] meleg szeretettel köszöntötte. HRUSCSOV: A Szovjetunió szava ezúttal is a békét és a nemzetközi feszültség enyhülését fogja szolgálni A szovjet kormány elnöke Pozsonyba érkezett Elutazott hazánkból dr. Sukarno indonéz köztársasági elnök Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke kétnapos baráti látogatás után szerdán elutazott Magyarországról. Az elnök búcsúztatására az Indonéz és a magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és a politikai élet több más vezető személyisége. Dr. Sukamo elnök dr. Münnich Ferenc és Kiss Károly társaságában ellépett a díszőrség előtt és köszöntötte azt. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az indonéz köztársasági elnöknek, aki ezután búcsút vett a megjelent magyar vezető személyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, a Budapesten tanuló indonéz diákoktól. Dr. Sukamo elnök Budapestről a Román Népköztársaságba utazott. (MTI) Amerikai bejelentés szerint meggyilkolták Trujillót Párizs (MTI) Pierre Salinger, a Fehér Ház sajtótitkára Párizsban szerdán este bejelentette : a Fehér Ház értesülései szerint meggyilkolták Rafael Leonidas Trujillót, a Dominikai Köztársaság diktátorát. Saílinger ezzel kapcsolatban közölte, hogy Dean Rusk , kilügymiztiszter, "akinek " csütörtökön 12.30 órakor kellett volna Párizsba érkeznie, a dominikai események miatt Washingtonban maradt. Dean Rusk azonnal telefonösszeköttetésbe lépett Kernedyvel, amint megtudta, hogy Trujillót meggyilkolták —■ jelenti az UPI. Az AFP-jelentés szerint New York és Ciudad Trujillo között megszakadt a telefonösszeköttetés. Rafael Trujillo, a Dominikai Köztársaság 69 éves diktátora 30 évvel ezelőtt került hatalomra, miután az amerikai tengerészgyalogság őt bízta meg a dominikai segédrendőrség megszervezésével,. Trujillo az országban meghonosította saját maga ,és családja véres fasiszta diktatúráját, magánvagyonát 800—1000 millió dollárnyira duzzasztotta, a fővárost — San Domingót — önmagáról Ciudad Trujillónak, Trujillo városnak) keresztelte át. Többször hangoztatta, hogy amíg csak él, hatalmát fel nem adja. Az Egyesült Államok évtizedeken át közvetlen gazdasági és katonai támogatásban részesítette a dominikai diktatúrát. Elítélték a lázadó tábornokokat Párizs (AFP) Az algériai katonai puccs vezetőinek perét tárgyaló különleges katonai bíróság szerdán az ügyészi vádbeszéd után a védőbeszédeket hallgatta meg, majd 19 óra 45 perckor tanácskozásra vonult vissza. Az AFP gyorshíre szerint Challe és Zeller volt tábornokot 15—15 évi börtönre ítélték. Athén érseke is kegyelmet kér Manolisz Glezosznak Athén (TASZSZ) Húsz évvel ezelőtt, 1941 május 31-én tépte ,le Manolisz Glezosz és Aposztolosz Szantosz a náci Németország zászlaját az athéni Akropolisz ősi épületéről. Ez a hőstett- jeladás volt a görög nép felszabadító harcára. Theoklitosz, Athén és egész Görögország érseke bejelentette, hogy az akropoliszi hőstett évfordulóján kegyelmet kér a királytól a többévi börtönbüntetésre ítélt Manolisz Glezosznak. Az FEDA végrehajtó bizottsága követelte a kormánytól, hogy bocsássa szabadon Glezoszt és az ellenállás részvevőit, akik közül sokan immár tizenhat éve börtönben sínylődnek. Hasonló követeléssel fordult a kormányhoz sok más szervezet, községtanács is. Indonézia nem hosszabítja meg a külföldi olajkoncessziókat Djakarta (TASZSZ) Pakanbaruban, az indonéz kőolajipar központjában egy nagygyűlésen felszólalt Djuanda, Indonézia első minisztere, aki jelenleg a távollevő Sukarno elnököt is helyettesíti. Mint mondotta, a köztársaság kormánya elhatározta, hogy véget vet a külföldi olajtársaságok kizsákmányoló működésének és a koncessziók határidejének lejártával állami kezelésbe veszi az olaj kitermelését és feldolgozását. Djuanda a hallgatóság lelkes tapsa közepette hangoztatta: „Mi nem térünk vissza a tőkés rendszerhez, amely a kevesek gazdagodását jelenti a nép többségének munkája révén, nem térünk visza a magántársaságok rendszeréhez. Szilárd elhatározásunk, hogy az igazságos társadalmi rend, a szocializmus építése felé haladunk" Kennedy megbeszélései De Gaulle-lal Párizs (MTI) Kennedy amerikai elnök szerdán két bizalmas megbeszélést folytatott De Gaulle tábornokkal az Elysée-palotában. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Salinger, a Fehér Ház szóvivője szerdán délután Párizsban újságíróknak kijelentette, hogy Kennedy és De Gaulle „teljes megállapodásra jutott a berlini kérdsében”. Hasonló értelemben nyilatkozott egy francia szóvivő is. Salinger, aki nem volt hajlandó részletezni a berlini megállapodás mibenlétét, elmondotta az újságíróknak, hogy a két elnök a nap folyamán tárgyalt még Délkelet-Ázsiáról és a laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezletről is. A megbeszélések szívélyes légkörben folytak. A Fehér Ház szóvivője szerint szerdán nem került szóba sem a NATO, sem a Közép-Kelet helyzete. Arra a kérdésre, hogy Kennedy és De Gaulle,',érintette " a bécsi kétfős ' találkozót, Salinger kijelentette, „ezt nem 'tudnám megmondani”. Az amerikai szóvivő közölte végül, hogy Kennedy és De Gaulle csütörtökön folytatja bizalmas tanácskozásait. Mint mondotta, lehetséges azonban, hogy csütörtökön délután vagy pénteken délelőtt már tanácsadókat is bevonnak mindkét részről ai megbeszélésekbe. Szerdán este De Gaulle 4 tábornok az Elysée-palotában hivatalos fogadást adott Kennedy elnök és felesége 4 tiszteletére. Kennedy a fogadáson beeszédet mondott. Fontosnak tartotta kijelenteni, hogy „az ‘ amerikai csapatok mindaddig] Európában maradnak, amíg erre szükség van és készek ] bármilyen fenyegetésnek a megfelelő eszközzel ellent-l állni”. Ezzel akarván meg-nyugtatni egyes aggódó nyugat-európai köröket. Az elnök úgy gondolt ele ] get tenni a francia nemzeti büszkeségnek, hogy dicsérő ] szavakkal emlékezett meg Franciaországnak „az Atlanti ] Szövetségben betöltött sze- ] repéről” és hangoztatta, hogy „nem szabad eltúlozni az * időnként felmerülő nézetelté- * réseket, mert az Egyesült * Államokat és Franciaorszá * got szoros kapcsolatok fűzik * egymáshoz és Amerika sorsa * «lválas*thatatlant'»,Új-Franciaor-` szag sorsától”. * 'Kökmédy végül’"'nagy elis- meréssel nyilatkozott De Gaulle tábornokról, „ragyo- gó katonai vezetőnek és rend- n kívüli államférfiúnak” nevezhete őt, aki — Kennedy sze- *rint — „nemcsak krónikásad a történelemnek, hanem ma így is történelmet csinál”. Stevenson latin-amerikai körútra indul London (MTI) Adlai Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-főmegbízottja a jövő héten latin-amerikai körútra indul, amelynek során tíz köztársaságot látogat meg. Az út célja tanácskozás hivatalos személyekkel az amerikai államok gazdaságfejlesztési tervéről. Ezzel kapcsolatban jelenti a Times washingtoni tudósítója. Kennedy Washingtonban lek,vő számos latin-amerikai diplomata tanácsa ellenére hozta döntését, hogy Stevensont erre az útra küldi. A latinamerikai diplomaták ugyanis attól tartanak, hogy a látoga-tás a latin-amerikai főváro-| sokban alkalmat ad majd el| lenséges tüntetésekre az Egye-| sült Államok beavatkozásai ellen. i Casablancában megalakították az afrikai szakszervezeti szövetséget Casablanca (TASZSZ) kedden befejezte munkáját az afrikai országok szakszervezeteinek első kongresszusa. A kongresszuson határozatot hoztak az afrikai szakszervezeti szövetség megalakításáról. Az alapító okmány szerint a szövetség alapelvei: „Az imperializmus, a kolonializmus, a neo-kolonializmus, a feudalizmus, a rekació, s az ember ember által való kizsákmányolása bármely formája elleni harc.” A kongresszus felhívással fordult az afrikai szakszervezetekhez, küzdjenek az afrikai dolgozók egységéért és szolidaritásáért, a szakszervezetek függetlenségéért, azért, hogy a kormányok, a külföldi államok és a nemzetközi szakszervezetek ne avatkozzanak be az afrikai szakszervezetek belügyeibe. A kongresszus egyik határozata kimondja, hogy azok a szakszervezetek, amelyek tagjai a most megalakult szövet-’, ségnek, nem vehetnek részt más nemzetközi szakszervezeti szövetségben. * A szövetség támogatja a pozitív semlegesség eszméjét és a világ dolgozóival vállalt szolidaritást. A kongresszus algériai kér ] déssel foglalkozó határozata ] szolidaritását fejezi ki a hős ] algériai néppel. E határozat] kimondja, hogy Szahara a] köztársaság elválaszthatatlan ] része. Határozatot hoztak még a Dél-afrikai Unióban kialakult helyzetről és más kérdésekről.] A kongresszusnak munkája során sikerült legyőznie a komoly nehézségeket, amelyek 4 az afrikai kontinens dolgozóiinak egységét fenyegették, 4 ilyen nehézségeket okozott, hogy az imperialisták és új gyarmatosítók által létrehoz zott különböző nemzetközi szakszervezeti szövetségek megkísérelték az afrikai dolgozók egységének megbontását. " A tapasztalások útja Kennedy, az Egyesült Államok elnöke Párizsban van. Mint elnök, első hivatalos európai útjának kezdő állomása a francia főváros. Sokan vetik fel, hogy miért pont oda utazott, vajon miért éppen De Gaulle-t választotta első felkeresendő félnek. Az okok világosak, s a következőkben ezekre kívánunk választ adni. Először is tudnunk kell hogy az Egyesült Államok és Franciaország között igen KOMOLY ELLENTÉTEK VANAK Ezeknek gyökere kettős. A francia államfő mindenekelőtt azzal a határozott kívánsággal lépett elő, hogy a NATO-val kapcsolatosan hajtsanak végre olyan változásokat, melyek biztosítanák azt, hogy a franciák az angolokkal egyenlő státust kapjanak, s lényegileg az egész támadó tömböt egy hatalmas direktórium fennhatósága alá helyezzék, melynek tagjai az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország lennének. Ez a törekvés De Gaulle jól ismert nagyhatalmi ábrándjának szülötte, csakúgy, mint az ellentétek másik oka, az a francia követelés, hogy hozzanak létre önálló francia atomhaderőt lehetőleg amerikai segítséggel, de ha ez nem megy, hát anélkül. Ez a francia magatartás a szülője minden további ellenfélnek. Az amerikai elnök tudja, hogy míg ez az álláspont uralja De Gaulle politikáját, szó sem lehet nyugati egységről, zavartalan együttműködésről. A francia kormány márpedig makacsul ragaszkodik elképzeléseihez, amit pillanatnyilag úgy fejez ki, hogy teljes passzivitással szemléli az amerikai politika erőfeszítéseit. Nézzük akár a laoszi kérdést vagy a kongói akció finanszírozását, azt láthatjuk, hogy a franciák nemcsak hallgatnak, hanem adott esetben szinte az amerikai politika bírálatához jutnak el. Ezt úgy nevezik, hogy POLITIKAI ZSAROLÁS, s ez nem tetszik Kennedynek. Ezeket az alapvető konfliktusokat fogja De Gaulle szétárni, akitől igen szeretné kicsikarni politikájának módosítását. Az amerikai elnök párizsi látogatása fordulópontot hozhat az Egyesült Államok európai szövetségi politikájában. Mert mi lehetséges? De Gaulle megmakacsolja magát, ragaszkodik a nagyhatalmi ábrándokhoz, vezető szerepet követel a NATO-n belül, s ezzel magára haragítja az USA-t. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy Kennedy megváltoztatja az elődök által megkezdett utat, s az atlanti politika erőteljes és elsődleges támogatásáról átvált a volt gyarmati területek és elmaradott országok újgyarmatosítására, ami tudvalevő, hogy anyagi erejének csak másodlagos bevetésével folytatott. Viszont ezzel a lépéssel a hidegháború frontjáról távozna meggyengülve, hiszen nyílttá válna az, hogy a látszólag öszszetákolt nyugati, s főleg atlanti egység nem más, mint blöff, s az amerikai pozíciók nagymértékben gyengülnének. A Kennedy—De Gaulle megbeszélések A szemrehányások tárgyalásai resznek tehát. Egymás felé- lene mutatni. Kennedynek sde olvassák mindazt, ami az azonban nem lehetnek illúutóbbi évek során elmélyíziói. Tudhatja, hogy a frantette az ellentéteket. Ok vancia elnök Bonnban tett láta bőven, s nem lesz könnyű gatása során bizonyára megfeladat megteremteni a lát- kapta Adenauer intencióit szazmegegyezést sem. Ez pe is, melyek kétséget kizáróan olig a jelen szakaszban a olyan célzatúak, hogy a meg- Nyugat számára feltétlenül bántott nyugatnémet korfontos lenne, hiszen a közelmánykörök minden bánatát gő bécsi találkozó előtt , és dühét tartalmazzák a szemnyugati közvélemény előtt haton kezdődő Kennedy— ha mást nem, de ezt fel kel Hruscsov találkozót illetően. AZ AMERIKAI ELNÖK NEM RÓZSÁKON JÁR mostani európai útján. Párizs és a gavallér franciák bizonyára hódolnak majd francia származású szép feleségének, azonban ez túlságosan kevés ahhoz, hogy politikai csatát is nyerjen. Tondon, ahová szintén ellátogat, bizonyára szintén tartogat számára meglepetéseket. Kevés tapasztalattal, sok terhes előzménnyel, kínosan izgága tanácsadókkal körülvéve, egy porba hanyatlottpresztízzsel az útipoggyász- ban nem kimondottan kéjfutazásnak hat Kennedy útjaa nyugati államokban. S mégis, mindennek ellenére úgy tűnik, hogy hasznos lesz. Ha másért nem, legalább azért, hogy képet kaphat a való helyzetről. Megláthatja, hogy a támadó céllal létrehozott egységpolitika állandóan válságtól terhes, nyugvópontra nem hozható, ingatag valami. Ezután tárgyalhat a tapasztalt és a világ ügyeit igen jól ismerő Ny. Sz. Hruscsovval, aki bizonyára meggyőzően mutatja majd be elképzeléseit, azokat a terveket, melyek milliók akaratának és véleményének összegzéséből születtek. Meg kell látnia azt, hogy A SZOVJETUNIÓ BÉKÉT AKAR. Leszűrheti utazásából, hogy Európa népei is mennyire fogékonyak minden iránt, ami a megegyezést és a békét ígéri. Ezeknek a tapasztalatoknak az összegezése sokat segíthet és lendíthet a kátyúba jutott és megfeneklett amerikai politikának. Persze ehhez szem kell, ész és szív is egy kicsit. A politikai doktrinerek korszaka lejárt, ma a világ ügyei nem merev formulákon fordulnak meg, első irányítójuk a néptömeg kell, hogy legyen, mint ahogy egyre inkább az is. Kennedy elnökségének még csak egy tizenötöde múlt el, így ha van benne értelem és kellő akarat, akkor ideje is van még arra, hogy szívós és kitartó munkával megszüntesse a hidegháború légkörét. Az amerikai elnök első útiállomása Párizs. Fontos dolgokról tárgyal majd ott, de a legdöntőbb állomás mégiscsak Bécs lesz. Lehet, hogy Párizsban az Egyesült Államok és Nyugat-Európa viszonylatában fontos döntések születnek, azonban a világ ügyeinek igazi változását csak Bécs indíthatja el. Bürger Lajos