Hajdú-Bihari Napló, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. fMfeStreet, epjeiul&t&!ff XIX. évf. 0. szám jlggL jjfjg gWj jflT|n ARA: 50 FILLÉR |flfe|| Ml §§§P®^ BlQll H 1963. JANUÁR 12. gPiB W CT A tömegekkel való foglalkozás a népfront legfőbb feladata Ülést tartott a Hazafias Népfront debreceni városi bizottsága A Hazafias Népfront debreceni városi bizottsága szerdán délután tartotta ez évi első kibővített ülését. A megnyitó után Bencsik István, a bizottság elnöke számolt be a múlt év munkájáról és a jövő legfontosabb feladatairól. A Hazafias Népfront városi bizottsága 1961-ben négy alkalommal ülésezett, a közben adódó kérdéseket az elnökség beszélte meg. Debrecenben egy év alatt százötven kisgyűlést, húsz nagygyűlést és negyvenöt népfrontestet rendeztek. Különösen nagy jelentősége volt a mezőgazdasági dolgozók nagy tömegeit megmozgató három tanyanapnak. Ez év legfontosabb feladatai Több tanfolyamot is szervezett a népfront-bizottság. A bizottsági tagok és aktívak tanfolyamon ismerkedtek meg a családi ünnepek szocialista szertartásaival, a lakóbizottsági tagok jogaikat és kötelességeiket tanulmányozták. Kisiparosokkal, kiskereskedőkkel folytattak beszélgetéseket. Az értelmiségi dolgozókat elsősorban előadóként foglalkoztatták a gyűléseken. Számos alkalommal nagyszabású társadalmi munkaakciókra mozgósították a lakosságot a népfront-bizottságok. Más társadalmi szervekkel a Hazafias Népfront kapcsolata Debrecenben jó és egészséges. Bencsik elvtárs ezután ismertette a Hazafias Népfront Országos Tanácsának decemberben megtartott ülésén elhangzottakat, majd rátért az év legfontosabb feladataira. Ebben az évben nagy feladat vár a népfront mozgalomra a kül- és belpolitikai felvilágosítás terén. Ismertetni kell a második ötéves terv adatait, eddigi eredményeit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése keretében az oktatás, szakpropaganda kifejtése és a közösségi élet fejlesztése terén van sok tennivaló. Többet foglalkozzanak a kisiparosokkal, nyugdíjasokkal. Az értelmiségieket — elsősorban a műszaki értelmiséget — nagyobb mértékben vonják be a munkába. Az év nagy feladata lesz a választások előkészítése. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése csak úgy lehetséges, ha minden alkalommal a legmegfelelőbb módszereket alkalmazzák, ami esetenként más és más lehet. Az egyes feladatok végrehajtására akcióbizottságokat kell létrehozni, ezeken keresztül is minél nagyobb tömegeket mozgósítani. * Felszólalások A Bencsik István beszédét követő vitában először Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács v. b. elnöke szólalt fel. Vázolta, hogy milyen feladatok megoldásához kéri a városi tanács a népfront-bizottságok és aktívák segítségét. Elkészült a város huszonötéves fejlesztési tervének javaslata. Ezt ismertessék széles körben a lakossággal, mert a helyes javaslatok figyelembevételével fogják elkészíteni a végleges tervet. A terv alapján céltudatos városrendezést akarunk végrehajtani. Ez felvet néhány jogos kérdést azok részéről, akik nem megfelelően tájékozottak. Ismertessék az emberekkel, miért törekszünk például az egyes — közművekkel legjobban ellátott — városrészek fejlesztésére. Sokak számára nagy problémát jelent a közlekedés átszervezése. Sárközi István, a népfront városi bizottságának titkára a Népek Barátsága liget létesítéséről beszélt. Eddig tizenegy nemzettel teremtettek kapcsolatot, az Országos Béketanácson keresztül most újabb országokhoz fordultak felhívással. Bardócz Endre a körzetében szerzett tapasztalatokról beszélt, Karacs Gábor tégláskerti körzeti elnök javasolta, hogy a tanácsnál dolgozó jogügyi előadók tartsanak előadásokat a termelőszövetkezetekben, mert sok probléma adódik abból, hogy nem ismerik a rendeleteket. Biri András felszólalása Biri András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Debrecen városi bizottságának titkára felszólalása első részében arról beszélt, hogy Debrecen lakosságát is nagyon, érdekli a XXII. kongresszuson felvetődött kérdések. A komgreszszus választ is adott a legtöbbeket foglalkoztató kérdésekre: megnyugodtak a háborútól rettegők, és reménnyel tölti el az embereket a kommunizmus programjának ilyen konkrétan még eddig nem ismertetett perspektívája. A Hazafias Népfront feladata tovább erősíteni a párt és a tömegek kapcsolatát. Nagy feladatok várnak ránk, ezeknek elvégzésére a tömegeket kell mozgósítani. A tömegek megnyerésének alapja a párt helyes politikája, de minden egyes feladatra újból és újból meg kell nyerni a dolgozók tömegeit. Ennek a módja a meggyőzés. A párt VII. kongresszusának szövetségi politikája alapján, pártfunkciókat kivéve, minden munkakört betölthetnek pártonkívüliek is. Egyesek mégis idegenkednek pártonkívüliek beállításától. Olyan eset is előfordul, hogy ha pártonkívülit felkérnek valami magasabb funkció betöltéséire, meglepődik vagy nem is vállalja. Pedig a gyakorlat azt bizonyítja, hogy sok pártonkívüli éppen olyan lelkiismeretesen dolgozik, küzd, mint a párttagok. A pártbizottság megbírálta a városi népfront-bizottságot azért, mert nem ismeri elég alaposan az egyes rétegek politikai hangulatát. A jó munkához szükség van az emberek véleményének ismeretére, mert csak annak az alapján lehet helyes tapasztalatokat leszűrni. A népfront, mint mozgalom a legalkalmasabb arra, hogy a tömegek hangulatát megismerjük. Nem szabad ezt a munkát lebecsülni Ha valakinek helytelen véleménye van, vagy rosszat javasol, mondjuk meg neki, de érezzék az emberek, hogy a véleményükre szükségünk van. A továbbiakban Biri elvtárs azokról a területekről beszélt, ahol a népfront-bizottságokra nagy munka vár, majd a városi pártbizottság nevében sok sikert kívánt a bizottság tagjainak és aktíváinak a jövő évre. Wágner Istvánné tizenötéves mozgalmi munkájának tapasztalatairól beszélt. Majd Bencsik István zárszavával véget ért a Hazafias Népfront Debrecen városi bizottságának ülése. Szabadság Lapnyomda, Debrecen, Felelős vezető : Bazsó László HAJDÚ-KIHARI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Pallas Imre Szerkesztőség : Debrecen, Tóthfalusi tér 10. Telefon : 21-40. sportrovat: 34-07. Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja 16. Felelős kiadó : Balogh Endréné Telefon : 30-01 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj esrg hára : 11 Forint Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél A neimenfogas ... A belépésekor majdcsak szepegő, ijedt kisfiú boldogan ugrott talpra a fogorvosi székből és szinte még köszönni is elfelejtett, úgy igyekezett kifelé az ajtón. Pedig a rémületen kívül más baja nemigen lehetett, mert dr. Sinkovits Viktornak, a debreceni iskolafogászat vezető szakorvosának tapintatos, gyors és főleg fájdalommentes munkája megkímélte a szenvedéstől. Előre, persze erre semmiféle biztosíték nincsen, s éppen ezért természetes, hogy a fogorvosnál teendő látogatások bizony nem tartoznak kimondottan a gyermekkor örömei közé. Bár tegye kezét a szívére az a felnőtt, aki nem érzi jól magát, ha évente legalább egyszer nem ülhet bele a „fájdalom széké”-be. Komolyabbra fordítva azonban a szót: nagyszerűlétesítmény a debreceni iskolafogászat. Hatesztendős kortól 18-ig minden iskolásgyermek fogazata szerepel a nyilvántartásban, ha legalább egyszer megfordult valamelyik rendelésén. Jelenleg körülbelül 12 ezer általános és középiskolás látlelete pihen a szekrényben, ami tekintélyes szám, bár egyáltalán nem örvendetes, mert azt példázza, hogy sok a rosszfogazatú gyermek. A munka persze nem úgy megy, hogy az iskolások egyszerre betódulnak a fogászat rendelésére, hanem az orvosok felkeresik a gyermekeket „munkahelyükön” és szűrővizsgálatot tartanak. Akinél valamilyen bajt találnak azt berendelik és a ludas fogat rendbehozzák, vagy eltávolítják. Ettől függetlenül azonban mindennap délután 2-től 4-ig hívás nélkül is jöhetnek azok, akiknél — fájdalmnak miatt — sürgős beavatkozásra van szükség. Az intézmény tevékenységében egyébként a konzerválás (tömés stb.) az ambulanciás munka és a fogszabályozás egyaránt megtalálható, s arról is nevezetes, hogy az ország egyetlen olyan vidéki létesítménye, ahol a középiskolásokat ellátják és ahol fogszabályozást is végeznek. A baj — mert az is van a sok pozitívum mellett — ott van, hogy az elmondottak ellenére sem tudja a debreceni iskolafogászat feladatait maradék nélkül elvégezni. Évente legalább egyszer ugyanis minden gyermeket újra meg újra meg kellene vizsgálni, ez azonban a jelenlegi létszám mellett nem megoldható. Legalább 2—3 orvosra lenne még ehhez szükség, csak hát — nincsen, így azután a kitűnő felszerelés mellett sem képesek az intézmény dolgozói — a kevés orvosi óraszám miatt — 2—3 évnél hamarabb ugyanabba az iskolába vagy osztályba visszajutni. Pedig nagyon hasznos és nagyon szükséges lenne a rendszeresebb ellenőrző munka, ami sok fájdalomtól óvná meg a későbbiekben a gyermekeket. S most még néhány szót a fogszabályozásról. Napjainkban körülbelül minden 3-ik apróság fogszabályozásra szorul. Egyrészt a rágóképesség helyreállítása, másrészt kozmetikai szükségszerűség miatt. A szülők többsége — igen helytelenül — csak az utóbbi szempontnak igyekszik eleget tenni, ami később azután megbosszulja magát s ilyenkor már sokkal nehezebb, talán fájdalmasabb is a baj kikorrigálása, úgyhogy gyermekük ellen vétenek azok, akik nem fordulnak idejében fogszabályozás ügyében az iskolafogászathoz. Ma már nemcsak a városokban, hanem a községekben is vannak ilyen intézmények. Azért vannak, hogy a felnövekvő generáció egészsége felett őrködjenek. Éppen ezért helyes, ha a szülők is minden tekintetben támogatják a működésüket. Még akkor is, ha a gyermekek nem nagyon lelkesednek érte... (Felkai F.) SZAKÉ M IB E R E I Látogatás a debreceni iskolafogászaton / Ez fáj — mutatja nem túl nagy lelkesedéssel Riskó Misi, a Fazekas általános iskola III/C. osztályú tanulója. Dr. Sinkovits Viktor vezető fogszakorvos és asszisztense, Takács Lajosné beavatkozásra készen várja az útbaigazítást Körösi Éva technikus a fogszabályozó készüléket állítja elő. Képünkön az utolsó simításokat végzi egyik elkészült munka darabján Száz év legszárazabb esztendeje 1961 volt Lezáródott a szárazságáról nevezetes 1961. év. Sokat írtak róla. Berényi Dénes egyetemi professzor november 25-i cikkében már kilátásba helyezte, hogy hacsak decemberben nem lesz sok csapadék, akkor rekord szárazság emlékével búcsúzunk az 1961-es évtől. Ez — amint az adatokból látni fogjuk — be is következett.. Az 1960-as év csapadékos volt: 646 mm volt az évi csapadék, a harmincéves átlagnál 64 mm-rel több. Különösen az őszi hónapok csapadéka erősen hátráltatta a mezei munkákat is. Ezzel szemben az elmúlt év már januárban 12 mm hiánnyal kezdte. Még február elején jó esők voltak, de február 12-től május 29-ig nagy szárazság köszöntött Debrecenre. Egész márciusban csak 7,7 mm esett. Júniusban végre a nyári monszun (Medárd napi esők) tizenöt napon át mindenféle hő csapadékot hozott, sok helyen az egy napi eső 40—50—60 mm-re rúgott, sőt Mátraházán egyszer 77, Nógrádban Nagylécen pedig 87 mm esett egy nap alatt. Debrecenben a június is csak 50 mm-t hozott, a hiány 21 mm volt. Június második felében csak két napon volt valamirevaló eső, ez kissé felfrissítette a veteményt és a lesült füvet. Az aszály tetőpontjait szeptemberben és októberben érte e. Szeptemberben 0,5 mm esett, októberben 5,2 mm (az átlag 50 mm!). Ilyen emberemlékezet óta nem volt. November elsején 114 mm hiányzott ahhoz, hogy az eddig legszárazabb 1934-es esztendő 326-os értékét elérje. És mégis majdnem elérte! A két utolsó hónap csapadékos lett, mindkettőben — átlagon felüli — 48 mm-es eső esett. Az egész évben minden hónap hiánnyal végződött, csak a december múlta felül az átlagot néhány milliméterrel. Debrecen büszke lehet rá, hogy itt százhét év óta vannak meteorológiai feljegyzések, pedig a budapesti Országos Meteorológiai Állomás is csak 1960-ban ünnepelte fennállásának kilencvenedik évfordulóját. Debrecenben Tamássy Károly 1853-tól 1870-ig lelkiismeretes pontossággal végzett meteorológiai feljegyzéseket. Adatait a meteorológiai tudományos irodalom is felhasználta. Később a pallagi gazdasági akadémia tartotta fenn a meteorológiai állomást, majd 1929-től a debreceni egyetem vette át. Tamássy adatai alapján dr. Réthly Antal, az Országos Meteorológiai Intézet volt igazgatója könyvalakban is feldolgozta Debrecen csapadékviszonyait 1864-től 1943-ig. Végezetül megemlítem, hogy bizony Debrecenben (és természetesen az Alföld más részein is) sokszor vannak száraz évek, sőt még a legcsapadékosabb években is előfordul egy hónapig vagy több hétig tartó szárazság. Harminc év alatt öt ízben megtörtént, hogy a tizenkét hónapból tízben csapadékhiány volt. Csak egy, a mostanihoz hasonló évet említek fel: 1931 augusztusában, amikor a legtöbb csapadéknak kellett volna lenni, katasztrofális szárazság volt. Debrecenben is csak 22 mm esett, de a következő szeptember 145 mm-es rekord csapadékával akkor kiegyenlítette. (Akkor ez a szeptember az év legcsapadékosabb hónapja volt.) Érdekes az is, hogy a harminc év legcsapadékosabb évében, 1952-ben, amikor 726 mm volt az évi csapadék, ugyanakkor a július ötven év legszárazabb júliusa volt, sőt augusztus is nagyon száraz volt. Ekkor volt különben Debrecen legmelegebb napja harminc év alatt, augusztus 16-án 40,2 fokkal. Ilyen években áldást hozó a már megépített és megépítendő tiszai főcsatorna, mert öntözéssel elháríthatjuk azaszályok okozta károkat. Jakucs István Sokat fejlődött a nánási könyvtár A hajdúnánási városi könyvtár igen érdekes statisztikát állított össze. A statisztika hiven tükrözi a városi könyvtár fejlődését. Amíg 1960. évben a könyvállomány 6005 darab volt, addig 1961. év végén 7104-re szaporodott. Úgy, hogy újabb hatalmas könyvpolc beállítása vált szükségessé, különös tekintettel arra, hogy 1962-ben könyvek beszerzésére 30 000 forint van biztosítva. Míg 1960. évben az olvasók száma 986 volt, addig a múlt év végén már 1348 olvasója volt a könyvtárnak. Az elmúlt esztendőben több mint 42 ezer darab könyvforgalmat bonyolított le, és 10 ezernél több látogatója volt. Növekedett a tanyai kölcsönkönyvtárak olvasóinak a száma is. 332 tanyai olvasó 2512 könyvet kölcsönzött elsősorban a téli hónapokban. A könyvtár olvasótermében 17 folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Hét ízben rendeztek előadást, olvasóankétot, nyolcszor rendeztek kiállítást a különböző könyvek.