Hajdú-Bihari Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

BAJDU-BIHAR1 Uilá# fixdetáliai, eqy£iüUetelc1 ff ._______ pgkip jm mmm mm affo ÁRA: 50 FILLÉR JÉÉpi­B| m­WE pjjl 1962. SZEPT. 1., SZOMBAT ^ mPIP ..JIT jllllL -1S|1| Ilii ISI XIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ÍÍííl|lflP ||||| ||||| Egymillió látogatót vár a mezőgazdasági kiállítás Ma nyitja meg kapuit az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár Három esztendővel ezelőtt volt hazánkban utoljára mező­gazdasági kiállítás. Akkor még a magyar mezőgazdaságban a kisárutermelő gazdaságok voltak túlsúlyban. Azóta meg­változott az ország, a falvak arculata. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése, a szo­cializmus erői győzedelmes­kedtek hazánk mezőgazdasá­gában is, ezzel a szocialista termelési viszonyok a népgaz­daság minden ágában uralko­dóvá váltak. Az idei kiállítás legfőbb gya­korlati célja az: előmozdítsa a közös gazdaságok további szi­­lárdulását, fejlődését, jövedel­mük növelését, szemléltető módon nyújtson a termelésben jól hasznosítható ismereteket a látogatóknak, főképpen a szövetkezeti gazdáknak, a szalonunkásoknak, és a mező­gazdasági termelésben dol­gozó szakembereknek. Az 1962. évi mezőgazdasági kiállítás történelmileg új kö­rülmények között nyitja meg kapuit — mondotta Naményi Géza, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának vezetője pénteken a mezőgazdasági ki­állítás területén tartott sajtó­­tájékoztatójában. A több száz hazai és külföldi valamiint az­ agropropagandisták jelenlété­ben hangsúlyozta, hogy ha­zánkban ez az első szocialista jellegű kiállítás a mezőgazda­ságban­ is egyben. Bizonyára nagy ér­deklődés veszi majd körül a legújabb szovjet gabonakom­bájnt, a lengyel takarmány­feldolgozó gépet, az NDK-beli univerzális vetőgépet, kom­lóművelő eszközöket, és a ma­gyar D—4 K jelű univerzál traktort, amely 64 lóerős gép, csaknem kétszer akkora, mint más hasonló motorú masináé. Nyilvánvalóan sok nézője lesz a szovjet és magyar kukorica­betakarító gépnek, az RS— 09-es univerzális gépnek, amelynek mindeni mukagépét bemutatják, a talajművelő esz­közöktől egészen az aratásig. A legtöbb gépet nemcsak, hogy bemutatják a kiállításon, de mun­ka közben is láthatják a látogatók. A kiállítás idején ugyanis a Herceghalmi Állami G­azdaságba az é­rdeklődők­­kü­lönjáratú autóbuszokon is el­juthatnak a gépek megtekinté­se céljából. Új színfolt is jelentkezik ezen a kiállításon. Mégpedig az üzemszervezési bemutató. Eb­ben a pavilonban az állami gazdaságokban és a termelő­­szövetkezetekben a múlt évek­ben sikerrel alkalmazott és általános felhasználásra java­solt üzemi és munkaszervezé­si eljárásokat, módszereket is­mertetik. Természetesen a kiállítás vásárral van egybekötve, ép­pen úgy, mint az előző kiállítá­sok. Ha elfárad a nézelődés­ben, a vásárlásban a látoga­tó, akkor üdítőnek is fogyaszt­hatja a legkitűnőbb magyar borokat, étvágyát csillapíthat­ja a legizletesebb ételekkel. A 64. országos mezőgazdasá­gi kiállítás és vásár ma meg­nyitja kapuit. Huszonhárom napon keresztül mindennap reggel nyolc órától este kilen­cig várja az érdeklődők száz­ezreit. Nem túlzunk ha azt mondjuk amit a kiállítási iro­da vezetőitől hallottunk: a hu­szonhárom nap alatt legalább 1 millió látogató részvételére számítanak. Rácz—Bieliczky A Mongol Népköztársaság és pavilonja Új, korszerű pavilonok Ma — szombaton — délután egy órakor már megnyitja ka­puit az országos mezőgazdasá­gi kiállítás a nagyközönség számára is. Amikor viszont még a sajtótájékoztató tartott, több száz magyar és külföldi szakember szorgoskodott azon, hogy a megnyitás napjára fel­vonultatott új gépekkel, mezőgazdasági termelvények­­kel, a takarmánykiegészítő sze­­rek gyártásának legújabb eredményeivel, a műanyagból készült különféle berendezé­sekkel, a víz hasznosításának jelentőségével, tehát a korsze­rű nagyüzemi gazdálkodás távlataival és jelenlegi helyze­tével ismertették meg a láto­gatókat. A kiállítás — minit mondot­ta Naményi Géza — területi­leg is számottevően bővült a régebbiekhez képest. Három­­százezer négyzetméterről, há­­romszázhúszezer négyzetmé­terre bővült. De nemcsak ez a szám mutatja ennek a kiállí­tásnak nagy jelentőségét. Fel­újították, modernizálták a ki­állítás valamennyi korábban épült pavilonját, azonkívül mintegy 5000 négyzetméter alapterülettel új pavilonokat építettek. A kiállítás nyitva­tartási ideje ezelőtt két hét volt, az idén pedig 23 napon át tekinthető meg. A nagyará­nyú fejlődést tükrözi, hogy az idei kiállításra 134 állami gaz­daság és 559 termelőszövetke­zet — azaz a szövetkezetek 13 százaléka — jelentkezett ter­melési és tenyésztési eredmény­nyel. A gazdaságok összesen 1182 növénytemesztési ered­ményüket mutatják be, ez a szám a legutóbbi kiállításon csak fele akkora volt. A sajtótájékoztató után Szőke Mátyás, a kiállítási iro­da igazgatója végigkalauzolta az újságírókat a kiállítás terü­letén s válaszolt a feltett kér­­e­ésekre. Itt mondotta el töb­bek között, hogy a mostani ki­állításon sokkal több külföldi ország képviselteti magát, mint előzőleg bármikor. Olyan országok is részt vesznek me­zőgazdasági gépeikkel, termel­­vényeikkel a kiállításon, mint például a Szovjetunió, az NDK, a Lengyel Népköztár­saság, Mongólia, Románia, Csehszlovákia, de számos nyugati ország kapitalista cé­ge is elküldte gyártmányait. A gépek nemzetközi bemutatója A sok látnivaló közül szinte nem is tudja az ember, hogy mit tartson a legérdekesebb­nek. Itt van például egy olyan ritkán látott sertés, melynek a súlya meghaladja az 5 má­zsát. Olyan terhén is található, amely 300 nap alatt több mint 8500 kiló tejet adott, és a zsír­­tartalom 4,1 százalék volt. Ál­lattenyésztésünk nagyszerű fejlődéséről és mind fokozato­sabban emelkedő eredményei­ről hű képet ad a 64. országos mezőgazdasági kiállítás és vá­sár. A kiállítás mezőgazdasági gépek nemzetközi bemutatója Hat kormánydelegáció érkezett a kiállítás megnyitására A 64. országos mezőgazdasá­gi kiállítás megnyitására hat kormánydelegáció érkezett a baráti országokból. A szovjet delegációt V. N. Jersov mező­gazdasági miniszterhelyettes, a kínait Csen Cao-süen minisz­terhelyettes, a csehszlovákot Vratislav Krutina földműve­lésügyi miniszter, a lengyelt Kazimierz Pawlowski földmű­velésügyi miniszterhelyettes, a románt Petra Moldovan, a mezőgazdasági főtanács elnök­helyettese, a bolgárt Cérna Kolev, a mezőgazdasági tudo­mányok akadémiájának elnö­ke vezeti. A küldöttség tagjai megtekintik a 64. országos me­zőgazdasági kiállítást és tanul­mányozzák a magyar mezőgaz­daság eredményeit. (MTI) A népfront-bizottságok a kongresszusi irányelvekről A városok és a falvak nép­front-bizottságai is jelentős részt vállalnak a kongresz­­szusi irányelvek ismertetésé­ből, népszerűsítéséből. Jelen­leg a különböző szintű irá­nyító testületek, a megyei, a járási, a városi bizottságok elnökségek és a titkári ér­tekezletek fórumán tanács­koznak a nagy jelentőségű dokumentumról. Az első ilyen összejövete­leken, így például Hajdú-Bi­­har, Somogy és Komárom megyében arról számoltak be a részvevők, hogy a pár­­tonkívüliek körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a kongresszusi irányelvek iránt. Az őszi hónapokban sokfé­le összejövetelt, találkozót stb. rendeznek majd a nép­front-bizottságok. Csoportos beszélgetések ezrein hallgat­ják meg a lakosság, a pár­­tonkívüliek véleményét és észrevételeit, s több ezer ak­tivista válaszol a felmerülő kérdésekre. Ezzel egyidejű­leg összegyűjtik a munká­sok, dolgozó parasztok, ér­telmiségiek javaslatait, kez­deményezéseit, kérdéseit, s ezeket a párt illetékes szer­veihez továbbítják. (MTI) A Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetekben az idén is több száz létesítményt építettek fel. Szarvasmarha istálló­kat, sertésólakat, magtárakat, górékat. A legtöbb szövetke­zetben még most is javában tart az építkezés, hogy a tél beálltáig elkészüljenek, legyen elegendő hely a jószágok el­helyezésére. A monostorpályi Alkotmány Termelőszövetke­zetben is most épít a nagylétai kisz egy 500 férőhelyes ser­téshizlaldát. Az építők vállalása: szeptember közepére átad­ják az épületet. A következő esztendőben tehát már ebből a hizlaldából is kövér sertéseket adnak át a tsz tagjai a fel­­vásárlási szerveknek. (Rácz Béla felv.) Ülést tartott a megyei pártbizottság Pénteken délután ülést tartott az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottsága. A pártbizottsági ülésen az MSZMP Központi Bizottsá­ga kongresszusi irányelvei­nek a megvitatására került sor, illetve előadás hangzott el, amelyet Vértes Imre, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának tagja tartott. Az előad­ó az irányelvek főbb elvi kérdéseit elemezte, majd Baranyai György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának titkára tájékoztatta a pártbizottságot a Központi Bizottság irányelveinek és határozatának megyei vissz­hangjáról. Mutassanak példát, segítsék a gyengébbeket Szocialistabrigád-vezetők tanácskozása a TITÁSZ-nál Záhonytól Ceglédig három megyén át húzódik a Tiszán­túli Áramszolgáltató Válla­lat „munkahelye” s messze lenyúlik Békésbe is. Nagy­vállalat, többezres létszámú. Legjobbjai, a szocialista munkabrigádok vezetői pén­teken tanácskoztak és talál­koztak először. A brigádve­­zetők év­ekezletén megjelent Marosvári István, a Vasas Szakszervezet Országos El­nökségének tagja, Fazekas Jenő, a Vasas Szakszervezet megyei bizottságának titká­ra is. Bevezetőben Kiss Sán­dor vállalati sz. b.-titkár is­mertette a szocialista mozga­lom fejlődését, alakulását, majd Molnár János, a TI­­TÁSZ igazgatója számolt be A címért küzdő brigádok munkája jó hatással volt a kívülállókra. Főként nekik köszönhető, hogy a vállalat az első féléves tervet 108 szá­zalékra teljesítette, jelentős eredményt ért el az önkölt­ség csökkentésében, túltelje­sítette a hálózatszerelési ter­vet. A jó eredmények per­sze nem fedhetik el a moz­galom néhány fogyatékossá­gát, így például hiba, hogy a brigádoknál kevés az ön­kezdeményezés és sok az irá­nyított vállalás. Márpedig a legfőbb cél az volna, hogy a brigádok maguk határozzák meg, hogy mit vállalnak ma­gukra. Gondot okoz az érté­kelésnél, hogy a legtöbb fel­ajánlás a termelés növelése érdekében születik és háttér­be szorul a szocialista mó­don élni és tanulni célkitű­zések megvalósítására tett vállalás. Kevés az olyan bri­gád, ahol a tagok mindegyi­ke vagy a politikai vagy a műszaki továbbképzést tűzi célul. Hiányzik a kollektív élet megvalósítását szolgáló vállalás is. A beszámoló után élénk vita alakult ki. Szalma Fe­renc elmondotta, hogy náluk elsőként komplex­ brigádok alakultak, ezek tűzték célul a szocialista cím elnyerését s éppen ennek alapján több a lehetőségük most, hogy si­keresen dolgozhatnak a szo­cialista üzemrész címért is, a tanácskozás részvevőinek­ az eddig végzett munkáról, a további feladatokról. Mint mondotta, a vállalatnál elő­ször a debreceni üzletigaz­gatóság dolgozói vállalkoz­tak a szocialista cím elnye­résére. Két brigád alakult, amelyeknek tagjai elhatároz­ták: szocialista módon élnek és dolgoznak. Azóta a brigá­dok száma 62-re növekedett és jelenleg 693 dolgozó vé­gez munkát ilyen brigádban. Ez év augusztusáig a debre­ceni üzletigazgatóságnál ösz­­szesen négy brigád: IV. Nagy János, Sebestyén Lajos, Bene Antal és Harsányi Antal kollektívái nyerték el a megtisztelő címet. A mozgalom olyan embere­ket nevelt, mint Varga Sán­dor körzetszerelő, aki a tech­nikum elvégzése után most a műegyetemre is beiratko­zott. Szabó Sándor arra hozott példát, hogy mennyivel könnyebb a termelés túltel­jesítése, mint az emberek formálása. Náluk azt hatá­rozták el, hogy mindannyian tovább tanulnak. Marosvári István a Vasas Szakszervezet elnöksége ne­vében köszöntötte a tanács­kozás részvevőit. Mint mon­dotta, a TITÁSZ-nál ered­ményesnek ígérkezett a mozgalom, ám az utóbbi időben elhanyagolták a bri­gádokkal való törődést. Nem foglalkozott a mozgalomban részvevőkkel a vasas központ sem. Arra hívta fel a figyel­met, hogy rendszeres érté­keléssel köszörüljék ki a csorbát, ne hagyják magukra a brigádokat. Érdemes fog­lalkozni a jó módszerekkel, erre a tapasztalatcserék fe­lelnek meg a legjobban. Munka szerinti jutalmazás Debreceni Is­tván, a hajdú­nánási üzemvezetőség ered­ményeiről számolt be. Ott két brigád alakult. Jóllehet, a rekonstrukciós terv módo­sításai gátolták a két brigád munkáját, mégis szép telje­sítményt értek el. A két bri­gádvezető technikumba irat­kozott, a tagok pedig egy ki­vételével elvégezték a nyolc általánost. Varga Sándor, a vállalati központi párttit­kár néhány negatív jelenségre hívta fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy egy-két helyen tapasz­talható olyan igény, — ilyes­mi a felszólalásokban jelent­kezett — valamilyen külön díjazásra pályázik néhány brigádtag. Ennek megadása a jogtalan előny megadását je­lentené. Hiszen a brigádok el­sősorban saját fejlődésük ér­dekében teszik meg a válla­lást. Egyébként is a vállalá­sok megtételénél senki nem pályázott ilyen díjazásra. Ez káros is volna. — Mi a munka szerinti ju­talmazás elvét valljuk — mondotta. — Dolgozzanak úgy a brigádok, hogy mindig az elsők között legyenek. li­szen erre vállalást is tettek. Akkor a jutalom nyilván nem marad el. Nem marad el a kiváló dolgozó jelvény sem. Ez az igazi elismerés! Többen, így például Sala­mon Pál is javasolta, a brigá­dok rendszeresen szervezze­nek tapasztalatcseréket. Nagy IV. János szóvátette, hogy a vállalat vezetőitől elég kevés segítséget kapnak a brigádok. Határozottab, célravezetőbb irányítást, jobb munkaellá­tást, több elismerést várnak. Az utóbbi időben az értékelé­sek is elmaradtak. A tanácskozás 31 felszóla­lója értékes segítséget adott a vállalat vezetőinek a további eredményes előrehaladásihoz. Válaszában Molnár János igazgató határozott ígéretet tett: a mozgalom továbbfejlő­dése érdekében a gazdasági és a szakszervezeti vezetés megvalósítja az elhangzott ja­vaslatokat. Érdekes, rendkívül eleven tanácskozás volt ez. Tanulsá­gai nem csupán a TITÁSZ ve­zetőihez szólnak. Érdemes másutt is hasonló felmérést végezni. Az őszinte, nyitt lég­körben elhangzott bírálatok, javaslatok felhasználásával a vasas üzemek között újra első lehet a TITÁSZ a mozgalom továbbfejlődésében.& Gy. Szocialista módon élni és tanulni

Next