Hajdú-Bihari Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

rÁltalános sztrájk és tüntetések Algírban Tiltakozás az esetleges újabb vérontás ellen Algír (MTI) Az algériai lakosság péntek délután nagyszabású tüntetésekbe tömörült a testvérháború megakadályozására. Algírban általános sztrájkot hirdettek, amely délután 16.00 órakor kezdődött. A kereskedők bezárták üzleteiket, a városi közlekedés leállt. Az algériai dolgozók általános szövetsége péntek estére tömeggyűlést hívott össze, a polgárháború fenyegető veszélye ellen. Az algíri rádió a szakszervezet felhívását arabnyelvű adásában többször is megismételte. Az ország katonai helyzetéről péntek délutánig újabb részletek nem váltak ismeretessé, de többször hír érkezett a városokból és falvakból az algériai lakosság tüntetéseiről, amelyeknek jelszava: „Hét év háború elég volt, egye zséget akarunk !” . Az AP egyik beszámolója szerint óráról-órára fokozódó feszültség láttán francia tankok vonultak fel az algíri tengerparton. A franciák így emlékeztettek figyelmeztetésükre, hogy „ha szükséges” közbelépnek „a francia telepesek életének és vagyonának védelmére”... Ben Khedda pénteken egy sajtóértekezleten ismét arra szólított fel, hogy hárítsák el a szerencsétlenséget, mielőbb még nem késő. Megismételte a Politikai Bizottságkibővítésére vonatkozó további javaslatait is. A városba vezető főútvonalak mentén a 4. számú vilaja katonái igyekeztek mozgósítani a lakosságot, hogy fegyvertelen csoportokba tömörülve akadályozzák meg Bumedien katonaságának átvonulását. A kabiliai hegyekben lévő 3. számú vilaja parancsnoksága csapatainak egy részét a fővárosba irányította a 4. számú vilaja megerősítésére A 4. számú vilaja területén semmi nyoma sem volt a reguláris hadsereg megjelenésének, a vilaja egy szóvivője ki-, jelentette: „sehol sem került sor összecsapásra, a reguláris katonaság nem hatolt be területünkre, az 5. számú vilaja térségében (Oran vidékén) vannak, amihez joguk van. Az FLN Politikai Bizottsága pénteken közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a délutáni tüntetés bebizonyította, a lakosság bízik a Politikai Bizottságban, „a központi hatóságban, amely nem szándékszik le- mondani fenyegetés vagy zsa- srolás nyomására”. Az algíriak- nak, hangzik a közlemény, „elegük volt a 4. számú vilaja tisztjeinek katonai diktatúráiéból és túlkapásaiból”. KÜLPOLITIKAI felütyzetdi Matematika, geometria és stratégia Valószínű, hogy egy mértani kedvelő generális agyában született meg Dél-Vietnamban az a hadműveleti terv, melyet a szabadságharcosok ellen indítottak. Hogy miért? Csupán azért, mert a terv szerint egy olyan négyzetet kellett a katonai alakulatokból szerkeszteni, hogy minden oldalra ezer fő jusson. Ezzel az alakzattal, ezzel a négyszöggel kellett volna körbekeríteni a felszabadító egységeket. De hát négyszögben bekeríteni, az nehéz dolog. Ahogy a kört nem lehet négyszögesíteni, úgy a négyszöget sem lehett közösíteni. Az akció dugába is dőlt. A jelentés szerint „megállt?’. Persze nem akarjuk azt mondani, hogy a hadműveletét a geometria törvényei „torpedózták” meg. De hogy a matematikához volt köze a kudarcnak, az biztos. A dél-vietnami és az amerikai stratégák egészen biztos, hogy nem vették be a számításokba a népi erők egységét, terepismeretét, célját, igazságát, az ügyet, amiért küzdenek. Márpedig ezzel nem számolni, biztos vereség. Vagy mondjuk úgy, „megállás”. Legyőzésük éppoly lehetetlenség, mint a kör négyszögesítése. Az idegenek forgalma nem idegenforgalom A Karib-tenger térségében levő Nyugat-Inidiák angol gyarmatrendszerből ismét független lett egy ország: Trinidad és Tobago. Ragyogóan szép és gazdag szigetek ezek, ahol bőven található alja, természetes aszfalt, cukornád és gyümölcs. 160 évig a szigetlakók csak vetettek, az aratás kincse az angoloké volt. Most ennek vége. Lelkes tömegek köszöntötték a percet, amikor bevonták az angol zászlót, s az árbocra felkúszott a független ország saját lobogója. A sziget politikai vezetői telve vannak tervekkel és elképzelésekkel. Saját életük berendezésén törik a fejüket. Már olyan terv is született, hogy fellendítik az idegenforgalmat. Alkalom lesz tehát arra, hogy idegenek keressék fel a mesés tájakat. Igaz, eddig is idegenek keresték fel. Sőt, idegenek keresték meg ebből a hasznot. Az angolok. Az ő forgalmunknak most vége. A haszonra vadászó idegenek forgalma helyett jön az idegenforgalom, melynek keretében látható lesz egy független ország életének felvirágzása. Láthatnak tájakat, derűs embereiket, fejlődő életet, karnevált. Láthatják a híres Calypso-királyt is felvonulni, így ért véget ismét a világ egy pontján az angol király hatalma, hogy átadja helyét a nép örömét kifejező Calypsokirálynak. Mert Trinidad és Tobago felszabadult, nemcsak politikailag, hanem lelkileg is. Burget Latjos KjgpÓMMASl m "... ■'* JT NAPLÓ -—■I.—■»u.'jiuiuinjuT'nínuabmiiMUmü.wuf 2. oldal — 1962. szeptember L A Times 11 Thant moszkvai sajtóértekezletéről London (MTI) A Thant moszkvai sajtóértekezletével foglalkozva a Times vezércikke azt emeli ki, az ENSZ-főtitkár Hruscsovval folytatott megbeszéléseiből azt a benyomást nyerte, hogy a szovjet kormány elnöke „fel akarja számolni az elmúlt háború minden maradványát , ami rendszerint egyet jelent a Kelet-Németországgal kötendő békeszerződés aláírásával. Ulbricht látogatása Jaltában, ami közvetlenül megelőzte U Thantét, azt jelentheti, hogy a gyakran elhalasztott szerződés aláírására hamarosan sor kerülhet”. A lap a továbbiakban arra mutat rá, hogy ebben a helyzetben „a legkevésbé sem kívánatos szükségtelen viszály a nyugati hatalmak közt, hiszen van úgyis éppen elég nézeteltérés, anélkül, hogy újab Irakkal szaporítanák azt. Adenauer otromba megjegyzései Angliáról, és az Európai Politikai Unióról váltották ki azt a szükségtelen viszályt. Meglehetősen kevés szóval kettős csapást mért Adenauer. Egyrészt utalt arra, hogy nem lelkesedik Angliának a politikai unióba való belépéséért, másrészt ráver Macmillanra, amiért váltogatja álláspontját e kérdésben”. A Times ezután megpróbál választ keresni arra, mi lehet az oka Adenauer magatartásának és óva int attól, hogy angol részről a CDU-n belüli belső harcnak szenteljenek túl nagy figyelmet. Hiszen Adenauer jó darabig hatalmon marad még és az ő szempontjai fontosak. A legfontosabb azonban Adenauernak az a céltudatossága, hogy a „hatok” szoros politikai unióját még azt megelőzően hozzák létre, mielőtt Anglia előállna az ő javaslataival, amelyekről a nyugatnémet kancellár feltételezi, hogy lazábbak és ködösebbek lesznek. Adenauer kijelentései annál inkább időszerűtlenebbnek tűnnek az angolok szemében, mivel maguk a közös piaci országok is megoszlanak és zavaros nézeteket vallanak arról, milyen formát öltsön politikai uniójuk. A lap mindezt U Thant idézett kijelentéseiből kiindulva fejti ki. A maga szempontjából is magyarázgatja ezt, megfelelő fontosságot tulajdonítva a szovjet álláspontnak a német kérdésben. Hétfőn hirdet ítéletet az NDK legfelső bírósága Berlin. Az MTI berlini tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság legfelső bíróságának 1. büntető tanácsa pénteken folytatta a kémek és a nyugat-berlini terroristák ügyében kezdődött bűnper tárgyalását. Horst Sterzik 32 éves, Berlin keleti részében lakó mérnök vallomásában elmondta, hogy 1952-ben átszökött Nyugat-Berlinbe, ahol érintkezésbe került az amerikai titkosszolgálat megbízottaival. Megfelelő kiképzés után vállalkozott rá, hogy visszatér a demokratikus Berlinbe és „Fahrland” fedőnév alatt katonai jellegű kémkedést folytat. Ezért havonta 350—400 márkát kapott megbízóitól. Sikerült beférkőznie a Szabad Német Ifjúság (FJD) szervezetébe és mint funkcionárius tevékenykedett. Az öt vádlott vallomása és a tanúkihallgatások után a bíróság pénteken délelőtt meghallgatta a szakértői jelentéseket, majd sor kerül Josef Streit főállamügyész vádbeszédére, utána a védőbeszédekre. A bizonyító eljárás még a héten befejeződik. A legfelső bíróság hétfőn hirdet ítéletet a bűnperben. Amikor 23 esztendővel ezelőtt lángba borult a lengyel —német határ — egyedül voltunk. A Westerplatten és Varsó alatt Kubánál és Modlinnál csak saját erőnkre hagyatva küzdöttünk a náci hadsereg ellen. Lengyelországot teljesen felkészületlenül csaknem védtelenül, szövetségesek nélkül érte Hitler támadása. Az akkori lengyel kormány a Nyugaton — Nagy-Britanniában keresett szövetségeseket. De ugyan mit ért az angol garancia? „Merő őrültségnek bélyegeztem — írta a garanciák értékéről Lloyd George, volt brit miniszterelnök — az ilyen garanciák nyújtását Oroszország katonai támogatásának biztosítása nélkül. Egyedül és kizárólag csak a szovjet csapatok képesek idejében a harctérre jutni, hogy megmentsék a lengyel hadsereget attól, hogy teljesen szétzúzza a német erő...” A Szovjetunió szövetsége — ez menthette volna meg annak idején a békét és Lengyelországot. Ezt azonban nem akarta a Lengyelországot kormányzó burzsoázia. „Nincs a Szovjetunióval semmiféle katonai megállapodásunk és nem is akarunk ilyent” — jelentette ki Beck lengyel külügyminiszter 1939. augusztus 19-én, így aztán Lengyelország teljes elszigeteltségbe került, és éppen ezt akarta Hitler. Senki sem sietett segítségünkre — „Franciaország és Nagy- Britannia tétlen maradt, miközben a német hadigépezet teljes súlyával összezúzta és leigázta Lengyelországot” — így ítélte meg emlékirataiban a Lengyelország számára nyújtott angol és francia „segítséget” Wistor Churchill. A két háború között Lengyelországot kormányzó rétegek osztályönzéssel terhelt öngyilkos politikája véres és tragikus mérleggel zárult. A harctereken elesett és a náci terror által legyilkolt 6 millió ember életével, és a nemzeti vagyon csaknem felének elpusztulásával fizetett Lengyelország a szeptemberi katasztrófáért és a náci megszállás éveiért. A Szovjetunió kivételével aligha akad a náci Németország ellen harcolt országok közül másik olyan ország, amely ilyen iszonyatos veszteségeket szenvedhetett volna, s így a lengyel nép joggal kívánhatja, hogy a 23 év előtti események soha többé meg ne ismétlődjenek. A lengyelek számára ugyanis a „Soha többé szeptembert” jelszó egyértelmű azzal, hogy „Soha többé háborút... ” Volt erőnk ahhoz, hogy levonjuk a múlt tanulságait. Ma már szó sincs arról az elszigeteltségről, amely a végzetes szeptemberben Lengyelország pusztulását okozta. Nem vagyunk egyedül! A közös politikai, társadalmi és ideológiai célok által vezérelt szocialista országok nagy és hatalmas családjához tartozunk. A kollektív biztonsági rendszer garantálja függetlenségünket és határaink sérthetetlenségét, velünk van a Varsói Szerződés valamennyi tagállama. Mindez a foradalmi munkáspárt politikájának köszönhető, amely a felszabadulás pillanatában a szocializmus építésének útjára vezette az országot. Jelenleg a határaink mentén mindenütt barátok vesznek bennünket körül. Még a nyugati határon is, ahonnan 23 esztendővel ezelőtt reánk zúdult a fegyveres áradat, mint annyiszor ezeréves történelmünk során. Ezt a jószomszédi viszonyt a Lengyelországban, valamint a Német Demokratikus Köztársaságban végbement politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás hozta meg. Szövetségünk, barátságunk és szolidáris együttműködésünk Oderán túli szomszédainkkal ma már olyan tény, amely új korszak kezdetét jelentette a lengyel—német kapcsolatok történetében. Az NDK véglegesnek és sérthetetlennek ismerte el a Potsdami Szerződésben megállapított Odera—Neisse határvonalat. Nincs többé határkérdés, amely ezer éven át mérgezte a lengyel—német kapcsolatokat. A mai Németország azonban nemcsak az NDK-t jelenti. Létezik a Német Szövetségi Köztársaság is, ahol egyre nagyobb hangjuk van a militaristáknak és revansistáknak. A nyugati hatalmak támogatásával, megfeledkezve a Sztálingrádnál kapott leckéről, újra szeretnék megvalósítani a 23 évvel ezelőtti kalandorpolitikát. Gyors ütemben fejlődik a nyugatnémet hadsereg. Vezetői — zömében a hitlerista Wehrmacht volt tábornokai és tisztjei — már atomfegyver után nyújtogatják kezüket. „A rájuk bízott katonákért érzett felelősség készteti a katonai parancsnokokat arra, hogy a jelenlegi helyzetben atomfegyvert követeljenek...” — írják hírhedt memorandumukban. Hasonlóan nyilatkozott több ízben Adenauer is. A tragikus szeptemberi események évfordulóján idézzük emlékezetünkbe, hogy nem került volna sor a második világháborúra, ha a nyugati országok a müncheni politika keretében nem lettek volna engedékenyek a Harmadik Birodalom német militaristái és revansistái iránt. Ezt a körülményt a náci Németország kalandor politikájának megvalósításában a maga előnyére fordította. Ezzel az engedékenységgel él vissza ma Nyugat- Németország is, amikor az atomfegyver után nyújtogatja kezét és a határok revízióját sürgeti. Van azonban mód arm, hogy megakadályozzák az események veszedelmes alakulását. Békeszerződést kell kötni Németországgal, úgy ahogyan azt a Szovjetunió javasolja. Olyan szerződést, amely eltiltja a nukleáris fegyvereket a németektől, amely jogilag is szentesíti a jelenlegi német határokat. Biztosítja a két német állam szuverenitását és megszünteti az abnormális helyzetet Nyugat-Berlinben. Az a körülmény, hogy 16 évvel a háború befejezése után, még nincs békeszerződés, csak ösztönzésül szolgál az Elbán túli militaristák és revansisták számára. Mi pedig nem akarjuk, hogy a 23 év előtti események megismétlődjenek. A szocialista tábor valamennyi országával együtt követeljük tehát a német békeszerződés megkötését, hogy ne keletkezhessenek újabb konfliktusok Európa szívében. Nem azért követeljük ezt, mintha aggódnánk határaink sérthetetlenségét illetően. Ezek a határok sérthetetlenek. Nincs határkérdés — mondotta Gomulka elvtárs — csak békekérdés van. Azzal is a béke fenntartásáért és megszilárdításáért harcolunk, ha visszaemlékezünk a 23 évvel ezelőtt Lengyelországot ért katasztrófára, a második világháborúban elesett és legyilkolt lengyelek millióira. Mert a lengyelek számára a „Soha többé szeptembert” egyértelmű azzal, hogy „Soha többé háborút.” (Fordítás) (Dylawersky) A lengyel történelmi lecke „SOHA TÖBBÉ SZEPTEMBERT!” A Thant sajtóértekezlete Varsó (MTI) A Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár pénteken délután sajtóértekezletet tartott Varsóban. Hosszasan foglalkozott az atomfegyverkezési hajsza veszélyeivel és sürgette a nukleáris hatalmakat, hogy mielőbb jussanak megállapodásra. Ennek — mint mondotta — egyik elengedhetetlen feltétele a bizalom és a megértés légkörének megteremtése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Kijelentette, hogy az el nem kötelezett országok által Genfben a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről előterjesztett kompromisszumos javaslat pozitív hozzájárulás a probléma megoldásához. Helyeselte Rapacki lengyel külügyminiszter közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására tett javaslatát is. A főtitkár pénteken este egy katonai repülőgépen Prágába utazott. A varsói repülőtéren adott nyilatkozatában rendkívül hasznosnak mondotta a lengyel vezetőkkel folytatott megbeszéléseit. TRINIDAD, TOBAGO... 1962. augusztus 31-én Trinidad és Tobago, amely eddig Brit-Nyugat-India szövetségi része volt, a szövetség felbomlásával a független államok sorába lép a Brit Nemzetközösség keretén belül. Trinidad és Tobago a Kis- Antillák szigetcsoportjához tartozik, területe 5130 négyzetkilométer — közel azonos nagyságú Veszprém megyével, — lakóinak száma 826 000 fő. Gazdasági életére jellemző a monokulturális mezőgazdaság, a kedvező éghajlati adottságok és a termékeny talaj következtében magas terméshozammal. A termékek közül első helyen a cukornád áll. Iparában egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a kőolajtermelés és kőolajfinomítás. 1959- ben 5,9 millió t. olajat hoztak felszínre. Az olajtelepek az amerikai Texas Oil vállalat tulajdonát képezik. A szigeten működő olajfinomítók évi kapacitása 5 millió t, melyek a hazai termelés mellett Venezuelából és Kolumbiából importált olajat is feldolgoznak. Az olaj mellett világviszonylatban szintén értékes ásványi kincse az aszfalt, termelése 1958-ban 133 000 t, amelynek közel 60 százalékát exportálják. (Terra) Áldozatot követett a kiszáradt kút Tegnap, pénteken délután magát fosztotta meg a sürgős riasztást kapott a debreceni tűzoltóság. Hajdúböszörményből kértek segítséget, műszaki mentést vártak életmentéshez. Amint azt az első vizsgálatok megállapították, Horváth István Avar utca 4. sz. alatti lakos, 32 éves négygyermekes családapát, aki alkalmi munkát végzett, egy kút tisztításához hívták el. A fiatalember öccsét vitte segítségnek. Kötelet nem is kötött a derekára, jóllehet számíthatott rá, hogy a mély, használaton kívül maradt kút metángázos. Csak a kötél végét fogta, így önmagát fosztotta meg a mentés lehetőségétől. Hat-hét méternél tört rá az alattomos gáz, hamar elkábította, elengedte a kötelet. Horváth öccse segítségért futott, de a környék lakói megrettenttek, nem találták fel magukat, féltek leszállni a gázos kútba. A tűzoltóságért csak félórás késéssel telefonáltak. A segítség sajnos, már későn érkezett. Horváth Istvánt eszméletlen állapotban húzták fel a kútból, a mentőorvos 15 perc múltán megállapította a halál beálltát. A tragikus haláleset ügyében a rendőrség megindította a nyomozást.