Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

m­jB&smpm ViiAQ fifielitixjai: 1 | szám HMF al WJp V ÉFfk Erősítsük » “kotortok JWJB jHBL JmTM*' nemzeti egységünket! -----------—.......­ mm m mm MB mm wmm Forradalmunk harmadik nagy szakaszának célja a szocializálus teljes felépítése hazánkban A IX. KONGRESSZUS SZERDAI TANÁCSKOZÁSA és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: sen­ki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma el­len. Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házá­ban szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal el­nöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, egyedekről, kis csoportocs­­kákról van szó. Politikai mu­níciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktá­rából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felna­gyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfelál­dozó harcainak eredménye­ként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának , a munkáshata­lom megteremtésének és ki­építésének, továbbá a szo­cialista termelési viszonyok létrehozásának­­ történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresszu­sa; ezen munkálkodtunk az el­múlt négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja pár­tunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló céljait, és odaadóan­ munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján for­málódik a legszélesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatú­ráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkás­hatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkás­­osztály vezetésével. Fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szo­cialista nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulá­­kok ellen folyik, és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Haza­fias Népfront-mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hang­súlyozni kívánom: számunk­ra a népfront nem taktika, ha­nem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztály nélküli tár­sadalom megteremtéséért foly­tatott küzdelemben. A szocializmus építése több párt együttműködésével is le­hetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpárt­rendszer, s fejlődésünk útjá­nak ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpárt­rend­­szer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó né­irányítja pártunk a legszéle­sebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osz­tályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az admi­nisztratív és hatalmi eszkö­zöktől és módszerektől gazda­sági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. pünk nagy történelmi győzel­mét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bi­zalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pár­tok létezésére. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy mű­vét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével fogja megva­lósítani. A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szo­cializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozga­lom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölti A kormány összetételé­re, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Köz­ponti Bizottságával és Népköz­­társaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az or­szággyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választó­­kerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniük a jelö­lő gyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításá­ban. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mér­tékben járuljon hozzá szo­cialista államéletünk demokra­tizálódásához. KÁLLAI GYULA: Közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek : népfront politikánk szerves része Veres Péter, Z. Nagy Ferenc, Harrer Ferenc a kong­resszus padsorában (MTI Fotó : Papp Jenő felvétele) Az állam és az egyházak viszonya Kedves elvtársak! A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szo­cialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszá­molója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban a katolikusok és kommunisták között. Ez a pár­beszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműkö­dés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is be­csülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fű­zik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléré­séért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismerés­hez, hogy az állam és az egy­házak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egy­­között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vati­kán — történelme során elő­ször — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköz­­társaságunk nemzetközi sike­re volt. Senki sem támadhat büntetlenül a nép hatalma ellen Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szo­cializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valame­lyest élénkült is tevékenysé­gük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi hely­zet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán Fejlődik a szocialista demokrácia Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad, kié a hatalom. A hatalom nálunk a munkás­­osztályé, amely ezt a paraszt­sággal és az értelmiséggel szö­vetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is. Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetle­nebbül, jobban, aktívabban él­jen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üze­me, vállalata, termelőszövetke­zete ügyeinek, de egyben köz­sége, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézé­séből is, és ily módon a gya­korlatban az eddiginél is job­ban valósuljon meg az az igaz­ság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése — többek kö­zött — a szocialista demokrá­cia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszólja­nak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szervek­nek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozói­nak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szo­cialista demokráciával kapcso­latos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a de­mokráciával és a szocializmus­sal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Államhatalom és állam­ig­azg­a­tás Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyen­lően illetnek meg, de a kere­setekben van különbség — s kell is hogy legyen — a vég­zett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazda­sági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nő­hetnek is. Éppen ezért fellé­pünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következe­tesen megvalósítsa a szocialis­ta elosztás elvét, kapjon töb­bet, részesüljön nagyobb er­kölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, vi­szont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásá­nak következményeit! A következőkben az állam­­hatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a mun­kásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépí­tésében. Államhatalmunk és állam-(Folytatás a 7. oldalon) .

Next