Hajdú-Bihari Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

,A MAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK ! HAJDÚ-BIHARI­­ NAPLÓ XXIV. ÉVF., 82. SZÁM­­ra: 60 filmr 1981. ÁPRILIS 8. SZOMBAT A gazdasági élet irányításában nélkülözhetetlen a szakszervezetek munkája A megyei küldöttközgyűlés újjáválasztotta az SZMT-t Tegnap, pénteken a Megye Művelődési Ház Bartók-termé­­ben tartották meg a szakszer­vezetek megyei küldöttközgyű­lését A szépen feldíszített te­remben egyetlen jelszó volt: „A munkáshatalom erősítésé­ben, a szocialista építésben a szakszervezetek szerepe és fel­adata növekszik.” E gondolat jegyében tartották a küldöttek munkaértekezletüket Hajdú- Bihar több mint százezer szer­vezett dolgozójának képvisele­tében. A küldöttértekezlet el­nökségében foglalt helyet Ka­rakas László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Gál István, a megyei pártbizottság titkára, Kerekes Antal, a Debreceni Járási Pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagja, Tóth Jó­zsef, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának munkatársa, Vass Im­re, a SZOT elnökségének tag­ja, a Művészeti Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára, Tóth Imre, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Nagy Ti­­borné, a Debrecen Városi Pártbizottság titkára, Ónosi László, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Kolozsvári Lajos, a megyei tanács vb-tit­­kára, dr. Ács István, a Debre­cen Városi Tanács vb-elnöke, dr. Bocskor József, az SZMT elnöke, Basa Imre, az SZMT titkára, Bereczky Istvánné, a dohánygyár dolgozója, Gulyás György, a Zeneművészeti Fő­iskola debreceni tanárképző tagozatának igazgatója, Korpo­nái Lajos, a Járműjavító szo­cialista brigádjának vezetője, országgyűlési képviselő, Ta­kács Józsefné, a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat dolgozója, dr. Jurcsák Lászlóné, a Tanító­képző Intézet tanára. Újvári József, a Postaigazgatóság osz­tályvezetője. A küldöttértekezlet elnökei­vé Diószegi Ferencet és Stre­­belovszky Lajost választották. Erőteljesen fejlődik a megye ipara A munkabizottságok megvá­lasztása és a napirendi pontok elfogadása után a Szakszerve­zetek Hajdú-Bihar megyei Ta­nácsának beszámolóját Barta Árpádné, az SZMT vezető tit­kára terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló megállapí­totta, hogy a megye gazdaságá­nak fejlesztésére és a lakosság szociális, kulturális, egészség­­ügyi ellátásának javítására 1961—1966-ban csaknem 11 milliárd forintot fordítottak. Az ország beruházásának mintegy 4,4 százaléka Hajdú- Bihar megyében valósult meg. Hajdú-Bihar megye szocia­lista ipara a második ötéves terv időszakában jelentősen fejlődött. Növekedett a válla­latok műszaki, technikai fel­szereltsége, ellátottsága. A be­ruházások és a rekonstrukciók folytán a termelés korszerűb­bé, az üzemek modernebbé váltak. A fejlődésre jellemző, hogy míg országosan a terme­lés 47 százalékkal, a létszám 15 százalékkal emelkedett, addig a megyei iparában a termelés színvonala 80 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 35 százalékkal nőtt. 1965-ben a termelés növekedésének 65 százaléka, 1966-ban 62,4 száza­léka származott a termelé­kenység növekedéséből. A tel­jes ter­melés növekedési üte­me meghaladta az országos átlagot, elérte az évi 12 száza­lékot. A beszámolási időszakban több új iparcikk gyártását kezdték meg megyénkben. Ilyenek: növényvédő gépek, centrifuga, parkettkefélő és más háztartási gépek. Szélese­dett a cikkek választéka, ízlé­sesebb kivitelben készültek a termékek. A ruházati iparcik­kek minősége azonban elma­­radt a kívánalmaktól, egy ré­szük így a raktárban maradt. A munkások átlagos havi keresete jobban nőtt, mint az alkalmazottaké. A munkások 9.9 százalékkal, a műszaki al­kalmazottak 7.8 százalékkal, az adminisztratív alkalmazottak 4.6 százalékkal kerestek töb­bet, mint 1960-ban. A megyé­ben a munkások átlagkeresete az országosét 18 százalék­ meg­haladó mértékben nőtt. A kereskedelem dolgozói az elmúlt évben megfelelően tel­jesítették a tervet annak elle­nére, hogy a megyei kereske­delmi hálózat technikai felké­szültsége az országosnál ala­csonyabb színvonalon áll Bár javult az áruellátás, a válasz­ték most sok tekintetben nem kielégítő. A lakosság érzékeny­sége a minőségi hibákra az ár­intézkedések óta külön­ösen megnövekedett, s kifogásaik általában jogosak. Még mindig gyakori a panasz a burkolt ár­drágítások miatt (hús, textil és ruházati cikkek). A szocialista munkaverseny­ről és a szocialistabrigád-moz­­galomról szólva a beszámoló hangsúlyozta: megyénk dolgo­zóinak túlnyomó többsége megérti és magáénak vallja pártunk céljait, és ezek eléré­sét áldozatkész, fegyelmezett munkával, tudásának gyarapí­tásával segíti elő. A dolgozók mind nagyobb része kapcsolja össze gondolkodásában és cse­lekvésében az egyéni érdeket a társadalmi érdekkel. Kifejező­je ennek a számban növekvő, minőségben egyre javuló szo­cialista munkaverseny, ezen belül főleg a szocialista brigád­­mozgalom, amely az utóbbi években jelentősen fejlődött. A mozgalomban részt vevő brigádok tagjainak száma 1962-ben 15 061, 1963-ban 16 609, 1964-ben 16 236, 1965-ben 21 461, és 1966-ban 25 722 volt. Az elmúlt években javult a szakszervezeti bizottságoknak a szocialista munkaversenyt irányító munkája. Rendszere­sebbé vált az értékelés,­ a szo­cialista brigádok erkölcsi, anyagi megbecsülése. Van ja­vulás a verseny nyilvánossá­gában, az élenjárók népszerű­sítésében is, de még nem kielé­gítő, különösen a tanács irá­nyítása alá tartozó vállalatok­nál. Az anyagi és az erkölcsi megbecsülés vonatkozásában sok hiba van. Alig van olyan üzem, amely az 1966-ban be­vezetett új prémiumrendszert a gyakorlatban hessen alkal­mazná. Barta Árpádné a beszámolót mondja Egy év ú­jítási eredménye 34 millió forint A szocialista munkaverseny egyik területe az újítási mun­ka. 1965-ben az előző évekhez viszonyítva az újítók száma több mint 21 százalékkal, a benyújtott újítások száma 12 százalékkal, a bevezetett újí­tások száma 10 százalékkal nőtt. 1966-ban további fejlődés volt. Az elfogadott újítások kö­zül 1,3 százalékkal többet va­lósítottak meg, mint egy évvel korábban. Az 1966. évi újítá­sok gazdasági eredménye: (Folytatás a 2. oldalon) r Új szövetkezeti formák A megyei tanácskozást meg­előzően megyénk valamennyi földművesszövetkezeti szerve megtartotta tag-, köz-, illetve küldöttgyűlését. A gyűléseken valamennyi szövetkezeti szerv beszámolt a tagságnak a SZÖVOSZ V. kongresszusa óta eltelt időszakban végzett munkáról, az elért eredmé­nyekről. Tízezer felszólaló hasznos javaslatokkal és bí­rálatokkal járult hozzá a me­gyei küldöttgyűlés és a VI. kongresszus eredményes elő­készítéséhez, a munka továb­bi javításához — tartalmazza a beszámoló. A SZÖVOSZ V. kongresszu­sa a földművesszövetkezeti szervek számára alapvető fel­adatként határozta meg, hogy gazdasági és társadalmi tevé­kenységük fejlesztésével minél tevékenyebben működjenek közre az egységes szövetkezeti parasztság és az épülő szo­cialista falu kialakításában. Szélesítsék a város és falu közötti árukapcsolatokat, erő­sítsék a munkás-paraszt szö­vetséget, és továbbra is segít­sék elő a termelőszövetkeze­tek, valamint az egyszerű me­degyénk földművesszövet­kezetei az V. kongresszus ha­tározatainak megfelelően fej­lesztették áruforgalmi tevé­kenységüket. A bolti kiske­reskedelem forgalma a II. ötéves terv időszakában 25,6 százalékkal, a vendéglátás forgalma 35,6 százalékkal nö­vekedett. Bár a forgalom fejlődése a II. ötéves terv időszakára elő­irányzottat meghaladta, las­súbb ütemű volt, mint az or­szágos fmsz-­ átlag. A bolti kiskereskedelem mintegy 8 százalékos, a vendéglátás 3 százalékos elmaradása az or­szágos átlagtól több tényező együttes hatásának következ­ménye. A forgalom alakulására ked­vezőtlenül hatott, hogy a szö­vetkezetek működési terüle­t Folytatás az 5. oldalon)­zőgazdasági szövetkezetek fej­lődését. A SZÖVOSZ V. kongresszu­sa határozatainak megfelelően megyénkben is bővült az fmsz-ek gazdasági tevékeny­ségi köre és terjedelme, új szövetkezeti formák alakul­tak. Ebben az időszakban jött létre és szélesedett ki a taka­rékszövetkezeti mozgalom. To­vább fejlődött a szövetkezeti demokrácia, a helyi önigazga­tás, és hatékonyabbá vált a szövetkezeti tagság érdekkép­viselete. Megyénkben 1850 választott vezetőségi tag egyre Az országosnál lassúbb fejlődés A tanácskozás részvevői­nek egy csoportja LEGFONTOSABB FELADATUNK a lakosság igényeinek kielégítése Megkezdte munkáját a földművesszövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése A Hajdú-Bihar megyei földművesszövetkezetek, ta­karékszövetkezetek és lakás­­szövetkezetek kétnapos kül­döttgyűlése tegnap, április 7-én, reggel 9 órakor megkez­dődött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. A hetedik megyei küldöttgyűlésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizott­ságának titkára, Bartha Já­nos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Panák László, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese, valamint több állami és tömegszervezet képviselője. A száznegyven­­három küldött a megye vala­mennyi szövetkezetének több mint 140 ezer tagját képviseli. A tanácskozás elnökének Radics Pált, a MESZÖV fő­osztályvezetőjét, derecskei küldöttet választották meg, aki üdvözölte a VII. megyei küldöttgyűlés részvevőit, és megnyitotta a tanácskozást Ezután megválasztották a je­lölő, a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságot, majd Stozicski Ferenc, a MESZÖV igazgatóságának el­nöke az írásban megküldött beszámolót kiegészítve szóbeli tájékoztatót tartott, nagyobb aktivitással, hozzáér­téssel, felelősségérzettel vesz részt a szövetkezetek irányí­tásában. Az elmúlt évek során sok­oldalúbbá vált megyénk föld­­művesszövetkezeteinek gaz­dasági tevékenysége. Minden helységben foglalkoznak bolti kiskereskedelemmel és ven­déglátással, különböző mező­gazdasági termékek termel­tetésével, felvásárlásával és értékesítésével, kiegészítő ipari termeléssel és különféle szolgáltatások nyújtásával. A két kongresszus közötti időszakban végbement egye­sülések eredményeként a földművesszövetkezetek szá­m­a 74-ről 38-ra csökkent. A rendelkezésre álló eszközöket jobban hasznosító, szervezeti­leg erősebb és személyi állo­mányukban képzettebb szö­vetkezetek alakultak ki. A gazdasági erő növekedése és a vezetés színvonalának javulá­sa elősegítette az önálló szö­vetkezeti gazdálkodás kiala­kulását, a gazdálkodási ered­mény jelentős növekedését. Bebizonyosodott, hogy az egyesült szövetkezetekben a nagyobb anyagi erőre támasz­kodva magasabb színvonalon valósulhat meg a társadalmi önigazgatás. Szövetkezeteinknél nőtt a szociális létesítmények száma, javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Mun­kavédelmi beruházásokra és a szociális körülmények javí­tására 3,2 millió forintot for­dítottak. Az eredmények nö­vekedését jelentősen elősegí­tette az állandóan fejlődő és egyre szélesebben kibontakozó szocialista munkaverseny. A szocialista címért versenyző brigádok száma 1966-ban 222, a brigádtagok száma 1576. A szakma ifjú mestere címet a beszámolási időszakban 13 fő nyerte el. 1966-ban 73 brigád nyerte el a szocialista brigád címet, döntően a felszabadulási és a kongresszusi versenyben. A megyei választmány be­számolóját ismerteti Stozicski Ferenc

Next