Hajdú-Bihari Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
,A MAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK ! HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ XXIV. ÉVF., 82. SZÁMra: 60 filmr 1981. ÁPRILIS 8. SZOMBAT A gazdasági élet irányításában nélkülözhetetlen a szakszervezetek munkája A megyei küldöttközgyűlés újjáválasztotta az SZMT-t Tegnap, pénteken a Megye Művelődési Ház Bartók-termében tartották meg a szakszervezetek megyei küldöttközgyűlését A szépen feldíszített teremben egyetlen jelszó volt: „A munkáshatalom erősítésében, a szocialista építésben a szakszervezetek szerepe és feladata növekszik.” E gondolat jegyében tartották a küldöttek munkaértekezletüket Hajdú- Bihar több mint százezer szervezett dolgozójának képviseletében. A küldöttértekezlet elnökségében foglalt helyet Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gál István, a megyei pártbizottság titkára, Kerekes Antal, a Debreceni Járási Pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagja, Tóth József, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, Vass Imre, a SZOT elnökségének tagja, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tóth Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Nagy Tiborné, a Debrecen Városi Pártbizottság titkára, Ónosi László, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Kolozsvári Lajos, a megyei tanács vb-titkára, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, dr. Bocskor József, az SZMT elnöke, Basa Imre, az SZMT titkára, Bereczky Istvánné, a dohánygyár dolgozója, Gulyás György, a Zeneművészeti Főiskola debreceni tanárképző tagozatának igazgatója, Korponái Lajos, a Járműjavító szocialista brigádjának vezetője, országgyűlési képviselő, Takács Józsefné, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat dolgozója, dr. Jurcsák Lászlóné, a Tanítóképző Intézet tanára. Újvári József, a Postaigazgatóság osztályvezetője. A küldöttértekezlet elnökeivé Diószegi Ferencet és Strebelovszky Lajost választották. Erőteljesen fejlődik a megye ipara A munkabizottságok megválasztása és a napirendi pontok elfogadása után a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának beszámolóját Barta Árpádné, az SZMT vezető titkára terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló megállapította, hogy a megye gazdaságának fejlesztésére és a lakosság szociális, kulturális, egészségügyi ellátásának javítására 1961—1966-ban csaknem 11 milliárd forintot fordítottak. Az ország beruházásának mintegy 4,4 százaléka Hajdú- Bihar megyében valósult meg. Hajdú-Bihar megye szocialista ipara a második ötéves terv időszakában jelentősen fejlődött. Növekedett a vállalatok műszaki, technikai felszereltsége, ellátottsága. A beruházások és a rekonstrukciók folytán a termelés korszerűbbé, az üzemek modernebbé váltak. A fejlődésre jellemző, hogy míg országosan a termelés 47 százalékkal, a létszám 15 százalékkal emelkedett, addig a megyei iparában a termelés színvonala 80 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 35 százalékkal nőtt. 1965-ben a termelés növekedésének 65 százaléka, 1966-ban 62,4 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A teljes termelés növekedési üteme meghaladta az országos átlagot, elérte az évi 12 százalékot. A beszámolási időszakban több új iparcikk gyártását kezdték meg megyénkben. Ilyenek: növényvédő gépek, centrifuga, parkettkefélő és más háztartási gépek. Szélesedett a cikkek választéka, ízlésesebb kivitelben készültek a termékek. A ruházati iparcikkek minősége azonban elmaradt a kívánalmaktól, egy részük így a raktárban maradt. A munkások átlagos havi keresete jobban nőtt, mint az alkalmazottaké. A munkások 9.9 százalékkal, a műszaki alkalmazottak 7.8 százalékkal, az adminisztratív alkalmazottak 4.6 százalékkal kerestek többet, mint 1960-ban. A megyében a munkások átlagkeresete az országosét 18 százalék meghaladó mértékben nőtt. A kereskedelem dolgozói az elmúlt évben megfelelően teljesítették a tervet annak ellenére, hogy a megyei kereskedelmi hálózat technikai felkészültsége az országosnál alacsonyabb színvonalon áll Bár javult az áruellátás, a választék most sok tekintetben nem kielégítő. A lakosság érzékenysége a minőségi hibákra az árintézkedések óta különösen megnövekedett, s kifogásaik általában jogosak. Még mindig gyakori a panasz a burkolt árdrágítások miatt (hús, textil és ruházati cikkek). A szocialista munkaversenyről és a szocialistabrigád-mozgalomról szólva a beszámoló hangsúlyozta: megyénk dolgozóinak túlnyomó többsége megérti és magáénak vallja pártunk céljait, és ezek elérését áldozatkész, fegyelmezett munkával, tudásának gyarapításával segíti elő. A dolgozók mind nagyobb része kapcsolja össze gondolkodásában és cselekvésében az egyéni érdeket a társadalmi érdekkel. Kifejezője ennek a számban növekvő, minőségben egyre javuló szocialista munkaverseny, ezen belül főleg a szocialista brigádmozgalom, amely az utóbbi években jelentősen fejlődött. A mozgalomban részt vevő brigádok tagjainak száma 1962-ben 15 061, 1963-ban 16 609, 1964-ben 16 236, 1965-ben 21 461, és 1966-ban 25 722 volt. Az elmúlt években javult a szakszervezeti bizottságoknak a szocialista munkaversenyt irányító munkája. Rendszeresebbé vált az értékelés, a szocialista brigádok erkölcsi, anyagi megbecsülése. Van javulás a verseny nyilvánosságában, az élenjárók népszerűsítésében is, de még nem kielégítő, különösen a tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál. Az anyagi és az erkölcsi megbecsülés vonatkozásában sok hiba van. Alig van olyan üzem, amely az 1966-ban bevezetett új prémiumrendszert a gyakorlatban hessen alkalmazná. Barta Árpádné a beszámolót mondja Egy év újítási eredménye 34 millió forint A szocialista munkaverseny egyik területe az újítási munka. 1965-ben az előző évekhez viszonyítva az újítók száma több mint 21 százalékkal, a benyújtott újítások száma 12 százalékkal, a bevezetett újítások száma 10 százalékkal nőtt. 1966-ban további fejlődés volt. Az elfogadott újítások közül 1,3 százalékkal többet valósítottak meg, mint egy évvel korábban. Az 1966. évi újítások gazdasági eredménye: (Folytatás a 2. oldalon) r Új szövetkezeti formák A megyei tanácskozást megelőzően megyénk valamennyi földművesszövetkezeti szerve megtartotta tag-, köz-, illetve küldöttgyűlését. A gyűléseken valamennyi szövetkezeti szerv beszámolt a tagságnak a SZÖVOSZ V. kongresszusa óta eltelt időszakban végzett munkáról, az elért eredményekről. Tízezer felszólaló hasznos javaslatokkal és bírálatokkal járult hozzá a megyei küldöttgyűlés és a VI. kongresszus eredményes előkészítéséhez, a munka további javításához — tartalmazza a beszámoló. A SZÖVOSZ V. kongresszusa a földművesszövetkezeti szervek számára alapvető feladatként határozta meg, hogy gazdasági és társadalmi tevékenységük fejlesztésével minél tevékenyebben működjenek közre az egységes szövetkezeti parasztság és az épülő szocialista falu kialakításában. Szélesítsék a város és falu közötti árukapcsolatokat, erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, és továbbra is segítsék elő a termelőszövetkezetek, valamint az egyszerű medegyénk földművesszövetkezetei az V. kongresszus határozatainak megfelelően fejlesztették áruforgalmi tevékenységüket. A bolti kiskereskedelem forgalma a II. ötéves terv időszakában 25,6 százalékkal, a vendéglátás forgalma 35,6 százalékkal növekedett. Bár a forgalom fejlődése a II. ötéves terv időszakára előirányzottat meghaladta, lassúbb ütemű volt, mint az országos fmsz- átlag. A bolti kiskereskedelem mintegy 8 százalékos, a vendéglátás 3 százalékos elmaradása az országos átlagtól több tényező együttes hatásának következménye. A forgalom alakulására kedvezőtlenül hatott, hogy a szövetkezetek működési terület Folytatás az 5. oldalon)zőgazdasági szövetkezetek fejlődését. A SZÖVOSZ V. kongresszusa határozatainak megfelelően megyénkben is bővült az fmsz-ek gazdasági tevékenységi köre és terjedelme, új szövetkezeti formák alakultak. Ebben az időszakban jött létre és szélesedett ki a takarékszövetkezeti mozgalom. Tovább fejlődött a szövetkezeti demokrácia, a helyi önigazgatás, és hatékonyabbá vált a szövetkezeti tagság érdekképviselete. Megyénkben 1850 választott vezetőségi tag egyre Az országosnál lassúbb fejlődés A tanácskozás részvevőinek egy csoportja LEGFONTOSABB FELADATUNK a lakosság igényeinek kielégítése Megkezdte munkáját a földművesszövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése A Hajdú-Bihar megyei földművesszövetkezetek, takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek kétnapos küldöttgyűlése tegnap, április 7-én, reggel 9 órakor megkezdődött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. A hetedik megyei küldöttgyűlésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Bartha János, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, valamint több állami és tömegszervezet képviselője. A száznegyvenhárom küldött a megye valamennyi szövetkezetének több mint 140 ezer tagját képviseli. A tanácskozás elnökének Radics Pált, a MESZÖV főosztályvezetőjét, derecskei küldöttet választották meg, aki üdvözölte a VII. megyei küldöttgyűlés részvevőit, és megnyitotta a tanácskozást Ezután megválasztották a jelölő, a mandátumvizsgáló és a szavazatszedő bizottságot, majd Stozicski Ferenc, a MESZÖV igazgatóságának elnöke az írásban megküldött beszámolót kiegészítve szóbeli tájékoztatót tartott, nagyobb aktivitással, hozzáértéssel, felelősségérzettel vesz részt a szövetkezetek irányításában. Az elmúlt évek során sokoldalúbbá vált megyénk földművesszövetkezeteinek gazdasági tevékenysége. Minden helységben foglalkoznak bolti kiskereskedelemmel és vendéglátással, különböző mezőgazdasági termékek termeltetésével, felvásárlásával és értékesítésével, kiegészítő ipari termeléssel és különféle szolgáltatások nyújtásával. A két kongresszus közötti időszakban végbement egyesülések eredményeként a földművesszövetkezetek száma 74-ről 38-ra csökkent. A rendelkezésre álló eszközöket jobban hasznosító, szervezetileg erősebb és személyi állományukban képzettebb szövetkezetek alakultak ki. A gazdasági erő növekedése és a vezetés színvonalának javulása elősegítette az önálló szövetkezeti gazdálkodás kialakulását, a gazdálkodási eredmény jelentős növekedését. Bebizonyosodott, hogy az egyesült szövetkezetekben a nagyobb anyagi erőre támaszkodva magasabb színvonalon valósulhat meg a társadalmi önigazgatás. Szövetkezeteinknél nőtt a szociális létesítmények száma, javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Munkavédelmi beruházásokra és a szociális körülmények javítására 3,2 millió forintot fordítottak. Az eredmények növekedését jelentősen elősegítette az állandóan fejlődő és egyre szélesebben kibontakozó szocialista munkaverseny. A szocialista címért versenyző brigádok száma 1966-ban 222, a brigádtagok száma 1576. A szakma ifjú mestere címet a beszámolási időszakban 13 fő nyerte el. 1966-ban 73 brigád nyerte el a szocialista brigád címet, döntően a felszabadulási és a kongresszusi versenyben. A megyei választmány beszámolóját ismerteti Stozicski Ferenc