Hajdú-Bihari Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

____________________­ HAJDÚ-BIHARI ÉS 1 m­­­­ii­ «XVII. ÉVFOLYAM 81. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1971 ÁPRILIS 8., SZERDA Péter János külügyminiszter Stockholmba utazott Péter János külügyminiszter ked­­den — Torsten Nilsson svéd kül­­ügyminiszter meghívására — hiva­­talos látogatásra Stockholmba uta­zott. Búcsúztatására a Ferihegyi repü­­őtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-he­­lyettes; jelen volt A. Sandström, a svéd királyság budapesti nagykö­zségének ideiglenes ügyvivője. Az MTI hírmagyarázója írja: Szinte napra pontosan három év­vel ezelőtt — 1967. április 6—12. kö­zött — zajlott le a második világ­háborút követően a két ország kül­ügyminisztereinek első találkozója. Ekkor járt hazánkban Torsten Milsson svéd külügyminiszter, aki magyar kollégájával a két ország kapcsolatairól tárgyalt, s egyben az időszerű európai kérdésekről is vé­leményt cseréltek. Az ő látogatását viszonozza most Péter János kül­ügyminiszter, akinek stockholmi út­ja lényegében folytatását jelenti a két ország között már hosszabb idő óta fennálló hagyományos kapcso­latoknak. A magyar—svéd diplomáciai érintkezés — a korábbinál mélyebb és sokoldalúbb formában — már közvetlenül a háború befejezése után megindult. Az első svéd diplo­máciai képviselő 1946 elején érke­zett Magyarországra, s ettől kezdve fokozatosan rendeződött a svéd— magyar diplomáciai viszony. A két ország kapcsolatainak fellendülése az 1960-as évek elejétől számítható, erre az időszakra esik — egyebek között — a Magyar Külügyminisz­térium jószolgálati delegációjának stockholmi látogatása, majd ezt kö­vetően több miniszteri szintű sze­mélyes találkozóra, megbeszélésre került sor. A két ország részéről megnyilvá­nuló együttműködési készséget szá­mos, ebben az időszakban született egyezmény, megállapodás jelzi. 1963-ból datálódott például az első hosszúlejáratú árucsere-forgalmi egyezmény, 1964-ben pedig a két or­szág kölcsönösen nagykövetségi rangra emelte diplomáciai képvise­letét. Ezt követően érkezett Magyar­­országra Gunnar Lange svéd ke­reskedelmi miniszter, akinek láto­gatását Bíró József magyar külke­reskedelmi miniszter viszonozta. Találkozásaik egyik fontos eredmé­nye az ötéves időtartamra megkö­tött hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás volt. A szer­ződés aláírását újabb egyezmények — a többi között a pénzügyi (va­gyonjogi) kérdésekről, a rádió— televízió közötti, valamint az épí­tésügyi kutató és tájékoztató inté­zetek együttműködéséről szóló meg­állapodások — követték. 1967-ben született az első — kétéves — kul­turális és tudományos együttműkö­dési munkaterv. 1968-ban megala­kult a svéd—magyar kereskedelem fejlesztésére hivatott bizottság, s tavaly aláírták az ipari, gazdasági és műszaki kooperációról szóló első államközi egyezményt. Az ilyen irányú együttműködés támogatására — ez év januárjában — vegyes­bizottságot alakítottak. A magyar—svéd kapcsolatok kö­rébe tartozik a két ország főváro­sának mindinkább elmélyülő együttműködése is. Ezt jelzik egye­bek között a Stockholmban, illetve Budapesten megrendezett kiállítá­sok, a két főváros vezetőinek sze­mély találkozói, valamint a kölcsö­nös delegációcserék. A magyar külügyminiszter mos­tani stockholmi látogatása után egyébként a hasonló szintű szemé­lyes kapcsolatok folytatódnak. A közeljövőben például a svéd ka­binet két tagja — Holmquist épí­tésügyi és Lange kereskedelmi mi­niszter — Budapestre érkezik, ma­gyar kollégáik svédországi látoga­tásának viszonzására. (Folytatás a 2. oldalon) Elnökségi Ülés a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben­ A Hajdúsági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének El­nöksége kedden a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetben tartotta meg ülését Németh István vezetésével. Szabó István, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, mint házigazda köszöntötte az elnökség tagjait. A termelőszövetkezeti ve­zetők megvitatták a szövetség­hez tartozó tagszövetkezetek 1969. évi gazdálkodásának eredményeit, s az ezzel kapcsolatos feladatokat, majd hosszan tanácskoztak arról, hogyan lehetne a megyében a ház­tájiban elért tavalyi 1,2 milliár­dos termelési értéket már az idén és a következő esztendőkben to­vább növelni. Megállapították, hogy elsősorban azon a nézeten és szemléleten kell változtatni, amely a háztájit a közös versenytársá­nak tekinti, ahol szembeállítják a kettőt, nem pedig szoros egység­ként kezelik. Az elnökség tagjai nyomaték­kal húzták alá: sokkal több lehető­ség és mód van a hajdúsági tsz­­ekben is a háztájiban történő árutermelésre, mint ami eddig jelentkezett. Csak ezzel többet kell törődni. Ez érdeke a szövetkezet­nek, haszna a népgazdaságnak, de jelentős bevétele van belőle a ter­melőszövetkezeti tagnak is szor­galmas munkája után. Az sem kö­zömbös, hogy nagyobb beruházás nélkül, a ház körül meglevő épüle­tekben tudnak új termékeket elő­állítani. Az elmúlt években — csaknem valamennyi állatfajnál — jelentő­sen csökkent a háztáji állomány és kevesebb a termelése. A kor­mányzat már jelentős intézkedése­ket, rendelkezéseket hozott az el­múlt időszakban a csökkenés meg­állítására, illetve a fellendítésre. A rendelkezés szerint például a vágósertés értékesítésénél a nagy­üzemi felár részbeni alapárasítá­­sa révén kilónként 3 forinttal emelkedik az ár. A nagyüzemi fel­árnak mennyiségi felárrá történő változtatása elősegíti a társult for­mában történő értékesítést. A vá­góborjú védőára kilónként 8 fo­rintos áremelked­ést jelent. Az üszőhizlalásból tenyésztésben tör­ténő visszatartás esetén üszőnként 8000 forint illeti meg a termelőt. A vágóbaromfi és tojás nagyüzemi felárának alapárasítása az egyéni termelést segíti. A tejnél történt árváltoztatás a tsz-nél literenként 20, míg a háztájinál literenként 35 fillér emelkedést hozott. Nagy jelentőségű a szabad takarmány­forgalom bevezetése, mivel ez­által a háztáji gazdaságok korlá­tozás nélkül hozzájuthatnak a sze­mesterményekhez és tápkeveré­kekhez. A háztájiban végzett munka el­ismerést nyert a napokban meg­jelent rendelettel is. Ennek alap­ján „közösben végzett munkának számít a tsz-tag azon tevékenysé­ge, amelyet a tsz-szel kötött meg­állapodás alapján háztáji gazdasá­gában szarvasmarha vagy sertés tartására fordít.” Ez a tevékeny­ség beszámít a nyugdíj, a társada­lombiztosítás, a szociális juttatás, háztáji föld, baleset-biztosítás és gyermekgondozási segélybe. Ösztönzőleg hat a háztáji gaz­dálkodás bővítésére a jövedelem­­adóról szóló rendelet, amely leszű­kíti az adófizetésre kötelezettek körét és csökken az egyes állat­fajok értékesítése után megálla­pított adókulcs. Milyen konkrét eredmények vannak? A különböző akciók és kedvez­mények hatására az elmúlt év végén és ez év elején elsősorban a sertésnél és szarvasmarhánál ta­pasztalható kedvező jelenség. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közvetítésével a múlt év végén és ez év elején 2770 vemhes üsző ke­rült a háztájiba, amely biztosítja, hogy megfelelő szinten marad ez évben a tehénállomány. A MÉM- akció keretében a múlt év végén és ez év elején 1664 darab előhasi koca került a háztájiba, amely jobb eredmény, mint az országos átlag. Ez év első negyedében 448 darabot adtak ki és további 350-et szállí­tanak a háztájiba az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat szakem­berei. Ennek ellenére a kocalét­szám 20—25 százalékkal alacso­nyabb lesz az 1968. évinél. A Hajdúsági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének Elnök­sége részletesen vizsgálta azokat a módokat és lehetőségeket, amelyek a tsz-eken múlnak, amelyek to­vábbi kedvező lépést teremthet­nek a háztáji gazdálkodásban. Azt állapították meg az elnökség tag­jai: ott lendül fel a háztáji gaz­dálkodás, ahol ennek gazdája van. Legmegfelelőbb, ha ennek a mun­kának az irányítására olyan szak­embert állítanak be, aki a mező­­gazdasági szakismeretek mellett kereskedelmi információkkal is rendelkezik. Ez a szakember a lekö­töttséget figyelembe véve csak a háztájival foglalkozzon és olyan munkadíjazást alakítsanak ki, amely a nagyobb termékforgalom­ra ösztönöz. Ebben az esetben biz­tosítva van az alapanyag-beszer­zés, értékesítés és termelési szak­­tanácsadás. A ketreces baromfi­tartás, a korszerűsített önetetős­­önitatós kisfalkás sertéshizlaldák kialakítása szintén segítheti az árutermelést a háztájiban. A termelés egyik akadálya a hízó alapanyag időszakos hiánya a sertésnél, baromfinál. Ennek biztosítására — az igényeknek megfelelően — egy-egy tsz beren­dezkedhetne, s ez a gazdaság vál­lalná nagyobb területen valamely ágazat integrálását. Ennek feltéte­le olyan érdekeltség kialakítása, amely a tsz számára is gazdasági előnyökkel jár. Az abraktakarmány-ellátás álta­lában biztosított. A szálas- és lé­dús takarmánynál a helyzet már nem ilyen kedvező, és ez a szarvas­­marha tartásánál okoz problé­mát. Ezért javasolja az elnökség, hogy az éves tervben a háztáji ál­lattenyésztés igényét is vegyék fi­gyelembe és a szükségletnek meg­felelően szálas- és lédús takarmány vásárlására biztosítsanak lehetősé­get. Az együttműködés legegyszerűbb formája az állati termékek tsz-en keresztül történő értékesítése. Ez a tsz-ek egy részében megoldódott, de még sok helyen nincs kihasz­nálva ez a lehetőség sem. Kis rá­fordítással nagy előnyöket bizto­sítana mind a tsz-nek, mind pedig a tagnak. Ma előadás a politikai akadémián A politikai akadémia keretében, április 8-án, 14 órai kezdettel előadás hangzik el a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytermében. Ezúttal a nemzetközi politikai kérdések tagozatának hallgatói a gyarmati felszabadító mozgalmak helyzetéről, az új füg­getlen országok fejlődésének időszerű kérdéseiről hallanak előadást. Előadó dr. Babb­ák Ilona, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának docense. Kommunista vasárnapok a MÁV-nál A KISZ Központi Bizottsága fel­hívással fordult a KISZ-szerveze­­tekhez, hogy Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére és a vietnami néppel érzett szolidaritás jegyében április hónapban tartsa­nak kommunista vasárnapokat (illetve szombatokat). A vasutas fiatalok szívesen fogadták a felhí­vást Hajdú-Bihar megyében és a KISZ debreceni MÁV üzemi bi­zottsága is mozgósította a fiatalo­kat. Elhatározták, hogy az önkén­tes társadalmi munkát Záhonyban, az áruátrakási feladatoknál hasz­nálják fel. Április minden vasár­napján, így legközelebb 12-en dol­goznak itt a fiatalok, s az átrakási munkák meggyorsításával elősegí­tik fontos nyersanyagok, termékek mielőbbi eljutását a címzetthez. Az első kommunista vasárnapot 5-én tartották a megye vasutas KISZ-esei, százan utaztak el Zá­honyba egy különvonattal. Tizen­öt önkéntes KISZ-munkabrigád ezen a napon 7500 mázsa cementet rakott át és így az építkezésekhez nélkülözhetetlen alapanyag napok­kal előbb jut el az építkezések színhelyére — írja tudósítónk, Mil­­bik Kálmán. Ma este szolidaritási demonstráció VIETNAM AMERIKAI SZEMMEL A Stockholmi Nemzetközi Vietnami Konferencia felhívásához csatla­kozva a vietnami nép alapvető jogainak, függetlenségének, szuverenitásá­nak, egységének, területi integritásának, valamint a dél-vietnami nép ön­rendelkezési jogának tiszteletben tartása melletti demonstrációt szervez a­ Hazafias Népfront Debrecen Városi Bizottsága április 8-án 18 és 20 óra­kor a Víg filmszínházban. A demonstráción részt vesznek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykö­vetségének képviselői. Bemutatásra kerül a „Vietnam amerikai szemmel című riportfilm, melyet a vietnami hét keretén belül az Apolló és Víg filmszínházak délelőtti műsorban április 11-ig vetítenek. Ugyancsak ápri­lis 11-ig tekinthető meg az a kiállítás, melyet a Víg mozi előcsarnokában, Király Ferenc Vietnamban járt újságíró fotóiból rendeznek. Visszautazott Budapestre a koreai ifjúsági küldöttség Tegnap délután visszautazott Budapestre a Kim Dzong Suk által vezetett Koreai Szocialista Dolgozó Ifjúsági Szövetség háromtagú kül­döttsége, akik 2 napot töltöttek Debrecenben, ismerkedve a megye és a­ város fiatalságával, mozgalmi munkájával. A küldöttséget Illisz László, a KISZ Hajdú-Bihar me­gyei Bizottságának első titkára bú­csúztatta. líj autófelszerelési gyár Sopronban A vidéki ipar­telepítés kapcsán felépült Sopron­ban az AFIT (Autófelszerelési Vállalat) új gyáregysége. A 15 ezer négyzet­­méteren elhe­lyezkedő új ü­zem különféle gép­jármű felszerelé­si cikkeket, mű­szaki gumiárut és az autófenn­tartó iparban hiánycikket je­lentő garázsbe­rendezéseket gyárt. Képün­kön: A gyár gu­mitermékeket előállító részlege (MTI-fotó : Ha­­das János felv.)

Next