Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
a vietnami parlamenti küldöttség csütörtöki programja, látogatása A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége — amely szerdán este érkezett hazánkba — csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, valamint Chau Tho Thong, a VDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ezt követően Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke az Országház delegációs termében fogadta a vietnami parlamenti küldöttséget, amelynek vezetője Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja központi bizottsága politikai bizottságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnökhelyettese, a küldöttség helyettes vezetője, Nguyen Xien, a szocialista párt főtitkára, a nemzetgyűlés állandó bizottságának alelnöke. A megbeszélés során a tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országot érintő időszerű kérdésekről, a parlamenti kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet megítélésében kialakult álláspontjukról. (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás a magyar hősök emlékművénél (KS-fotó — Wormser Antal felvétele) Az esők után dolgoznak a kombájnok Az idei rendkívüli időjárás egész esztendőben késleltette és nehezítette a mezőgazdasági munkákat. Az aratás, a betakarítás idejére cseppet sem javult a helyzet. Érdemes megemlíteni két számadatot, idézni a tavalyi és az idei aratási eredményeket. Ez évben július közepéig alig 20 000 holdról takarították be a kalászost, vagyis a bevetett területnek alig valamivel több mint egytizedéről. Tavaly ilyenkor már a termelőszövetkezet többsége végzett a munkákkal. A múlt heti nagy esők után most már ismét dolgozhatnak a gépek, de a munka üteme sokkal lassúbb, mint a korábbi években. Egyrészt nehezíti a gépek folyamatos munkáját a felázott talaj, másrészt az is, hogy gyomosak a kalászosok. A tavaszi esők miatt alig tudtak vegyszeres gyomirtást végezni, s így aztán sok a gáz, az eső hatására gyorsan fejlődő zöldnövény. Ez nemcsak az aratásnál ad több gondot és feladatot, hanem a szemestermény tisztításánál és tárolásánál is. Mindezeket a nehézségeket tudják, látják a szakemberek, a gépek vezetői, s erre készültek fel a késői betakarítás mellett. A több napos kiadós eső után csütörtök reggel valamennyi kombájn munkába tudott állni a Hortobágyi Állami Gazdaság kerületeiben. A 30 arató-cséplő gép közül néhány még a tavaszi árpa tábláiban dolgozott, a többi pedig a búzát vágta. Több mint 8000 hold termését kell betakarítani a gazdaságban, s ebből mintegy 7000 hold a búza. Lengyel varrógépkiállítás a LUXOR-szalonban A Hajdú-Bihar megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, a Hajdú- Szabolcs megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a VARIMEX lengyel külkereskedelmi vállalat közös rendezésében Debrecenben, a Luxor szalonban lengyel varrógép-kiállítás és -bemutató nyílt meg július 23-án délelőtt. A megnyitón részt vett számos kereskedelmi vállalat képviselője. Jelen volt Lech Wójcik, Lengyelország magyar kereskedelmi kirendeltségének attaséja, Alfred Jaroszewski, a VARIMEX varsói főosztályvezetője, valamint Edward Wolny, a VARIMEX budapesti képviselője. A kiállítást Lech Wójcik nyitotta meg, s rövid tájékoztatót tartott a bemutatott Lucznik gyártmányú varrógépekről, amelyeket két gyár készít és szállít Magyarországra is. Elmondotta, hogy 1971- ben már táskavarrógépet is exportálnak hazánkba, s az eddig Magyarországon is ismert négyféle varrógéptípuson kívül hat új gépet, köztük üzemi varrógépet is hoztak a kiállításra. Szólt arról is, hogy hazánkba - sok más ország mellett - négy éve exportálnak lengyel varrógépeket, évente mintegy harmincezer darabot. A kiállításon bemutatott varrógépek a helyszínen is megvásárolhatók, a kiállítás ideje alatt - július 31-ig - állandó tanácsadást és bemutatót tartanak a lengyel szakemberek. Egyébként a Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kilencven varrógépet vásárolt meg a lengyel kirendeltségtől, s a további vásárlásokról is tárgyalást folytatnak. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkája nyomán a debreceni Árpád tér korszerű forgalmi csomóponttá válik. A tér átépítése még ez évben befejeződik. Bolgár pártküldöttség látogatott Hajdú-Biharba Tegnap, július 23-án a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának hattagú delegációja magyarországi látogatása során Hajdú-Bihar megyébe érkezett. A delegációt, melynek vezetője Atanasz Dojcsev, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, délelőtt 11 órakor a megyei pártbizottságon Gál István, a megyei pártbizottság titkára és Basa Imre, a városi pártbizottság titkára fogadta. Gál István tájékoztatást adott a vendégeknek a megye gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről. Délután a bolgár küldöttség Gál István, Basa Imre és Fülöp Imre, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője kíséretében ellátogatott a Debreceni Konzervgyárba, ahol Nagy László, a gyár igazgatója tájékoztatta a vendégeket a gyár felépüléséről, céljáról, termeléséről és terveiről. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a gyárat. Ugyancsak ellátogatott a delegáció a tegnapi napon az Agrártudományi Főiskolára is. Ma a bolgár küldöttség a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogat el, valamint megtekinti a hajdúszoboszlói Béke Gyógyüdülőt. A küldöttség ma az esti órákban utazik el megyénkből. Ünnepi megemlékezés Hajdúszoboszlón, a lengyel nemzeti ünnep alkalmából Lengyelország felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából — mint az előző számunkban hírül adtuk — Hajdúszoboszlón nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront megyei, valamint a hajdúszoboszlói városi bizottsága. Az elnökségben helyet foglalt Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Kolozsvári Lajos, a megyei tanács vb-titkára, dr. Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, a megyei pártbizottság vb-tagja, Szekeres Antal, a TIT megyei titkára, dr. Kun László, a Hajdúszoboszlói Városi Pártbizottság titkára, Svetits László, a Hajdúszoboszlói Városi Tanács vb-elnökhelyettese, Hegedűs János, a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára. A nagygyűlésen jelen volt Eugeniusz Wislicz Iwanczyk ezredes, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. A résztvevőket Kállai Imre köszörtötte, — majd a következő szavakkal nyitotta meg a nagygyűlést: — Ünnepi gyűlésünkön tisztelettel emlékezünk a lengyel nép hős fiaira, akik oly sok áldozatot hoztak a német fasizmus elleni harcban. S most, amikor Lengyelország újjászületésének évfordulóját, a Lengyel Népköztársaságnak a szocializmus építésében elért eredményeit ünnepeljük, meggyőződéssel mondhatjuk: a magyar és a lengyel nép történelmi múltú barátsága — amely az azonos társadalmi keretek között kiteljesedett — szüntelenül erősödik népeink és a békét, szabadságot szerető népek javára. Ezt követően Szekeres Antal mondott ünnepi beszédet. Beszéde első részében a háború és a náci megszállás alatt saját hazájukban és a világháború valamennyi frontján fegyveres harcot vívó lengyel katonákról emlékezett meg, szólt a háború okozta súlyos veszteségekről, arról, hogy több mint hatmillió lengyel ember — az ország minden ötödik lakosa — a nácik kezétől pusztult el. Ezután a nagygyűlés szónoka a háború óta elért óriási fejlődésről beszélt. — 1950 óta Lengyelországban mintegy kétmillió különféle gazdasági és lakóépületet emeltek, építettek. Ha ezt összevetjük a lakosok számával, megállapítható, hogy minden 17. lakosra egy új épület jut. A háború óta a lakosságnak több mint nyolc és fél millió lakószobát adtak át, évente 550 ezer új lakószoba épül, amelyekbe minden esztendőben hét-nyolcszázezren költöznek be, így két év alatt adnak át annyi lakószobát, amennyit a két világháború közötti két évtizedben összesen. Az ipari termelés összértéke két évvel ezelőtt már tizenháromszorosan meghaladta a világháborút megelőző termelési értéket — mondotta beszédében Szekeres Antal, majd szólt a mezőgazdaság eredményeiről, a lakosság életszínvonalának emelkedéséről, a művelődés, a tudomány és a kultúra terén , bekövetkezett nagyarányú változásokról, s végezetül az 1971— 75-re meghatározott tervekről beszélt az előadó. Az ünnepi beszéd után Eugeniusz Wislicz Iwanczyk emelkedett szólásra. Tolmácsolta a lengyel hadsereg és a lengyel nép baráti üdvözletét. Az ünnepi gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget, majd utána műsor következett, amelynek keretében fellépett Varga Magda operaénekes, a debreceni Csokonai Színház tagja, valamint az Építők Hajdú Táncegyüttese. Véget ért a lengyel filmhét Lengyel filmhetet rendezett a a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat Debrecenben és a megyében július 16-tól 22-ig a lengyelek nemzeti ünnepe tiszteletére. Lengyelország felszabadítása ugyanis 1944 júliusában kezdődött meg, és július 22-én a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság bejelentette a demokratikus és független lengyel állam megalakulását. A lengyel filmhét megrendezése a nemzeti ünnepre való emlékezésen kívül Debrecen és Lublin testvérvárosi kapcsolatainak elmélyítését is szolgálta. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ez év áprilisában Lublinban rendeztek magyar filmhetet, melynek rendezvényein Debrecen küldöttséggel képviseltette magát. A lengyel filmhét megrendezése ennek a rendezvénysorozatnak viszonzása volt, és ez alkalommal lublini delegáció járt Debrecenben. A küldöttség tagjai — Lucja Jakubowska, a lublini vajdasági tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Roscislaw Krzyzanowski, a vajdasági moziüzemi vállalat igazgatója és Zbigniew Stepniak, a vajdasági filmforgalmazási vállalat igazgatója — azzal a céllal jöttek Debrecenbe, hogy a két város közötti kulturális kapcsolatokat az intézmények, a vállalatok szintjén is szélesítsék. Részt vettek a lengyel filmhét rendezvényein, látogatást tettek a Debreceni Városi Tanácsnál, a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalatnál, a Napló szerkesztőségében, megtekintették a II. országos nyári tárlatot a Déri Múzeumban, ismerkedtek Debrecen és a környék nevezetességeivel, ellátogattak Nyíregyházára, Miskolcra és Budapestre. Ankéton vettek részt, melyen a lengyel és a magyar filmforgalmazás, valamint a film népművelési szerepének kérdéseiről esett szó. A filmhét programját a debreceni rendező szervek úgy állították öszsze, hogy az utóbbi két évtized legjobb lengyel filmjeit láthassa a közönség, ugyanakkor a filmvetítések egy része a lengyel népfelszabadítási harcokban való részvételét is tükrözze. így került sor többek között a Csatorna és a Hamu és gyémánt című filmek vetítésére, melyek ismertek már a magyar mozilátogatók előtt, ennek ellenére most is nagy sikert arattak, egyegy előadást a Művész moziban a nagy érdeklődés miatt meg is kellett ismételni. De Az éjszakai vonat, a Kés a vízben, a Minden eladó, a Légyfogó, a Keresztesek, a Közjáték című filmek iránt is igen nagy érdeklődést lehetett tapasztalni a forró nyár ellenére. A lengyel filmhét megrendezése tehát jó szolgálatot tett a lengyel és magyar kulturális kapcsolatok elmélyítésének, ismét közelebb hozta egymáshoz Lublin és Debrecen kulturális intézményeinek dolgozóit, vezetőit. Bízhatunk abban, hogy a lengyel küldöttség tagjai — akik holnap, szombaton reggel indulnak vissza Lublinba —, hasznos tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodva térnek haza. Dr. Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese adott tájékoztatást Debrecenről a lublini delegáció tagjainak