Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

A békének együtt kell járnia a függetlenséggel és a szabadsággal (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás után a vietnami vendégek megtekintették a parla­ment épületét. Kállai Gyula a Parlament va­dásztermében csütörtökön díszebé­det adott a vietnami vendégek tisz­teletére. Az ebéden részt vett Kis­házi Ödön, dr. Beresztóczy Miklós, Gyenes András külügyminiszter­helyettes, Perjési László, az MSZMP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályának helyettes vezető­A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az or­szággyűlés, a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében meleg szeretettel üdvözlöm a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nem­zetgyűlésének hazánkban tartózko­dó küldöttségét, élén Hoang Van Hoan elvtárssal, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottsága tagjával, a Nemzetgyűlés Állandó Bizottságának elnökhelyettesével. Az Önök személyében annak a viet­nami népnek a képviselőit tisztel­hetjük most itt körünkben, amely dicső történelmével, elszánt anti­­imperialista harcával, szorgos or­szágépítő munkájával, politikai és morális erejével kivívta népünk nagy elismerését, és őszinte baráti érzelmeit. Örömmel szólhatok arról is, hogy népeink testvéri barátsága nap mint nap elmélyültebbé válik, hogy az országaink közötti gyümölcsöző kapcsolatok, a marxizmus-leni­­nizmus és a proletár internaciona­lizmus elvei alapján az élet min­den területén erősödnek, fejlődnek. Közös ideológiánk, azonos társa­dalmi céljaink, az imperializmus ellen viselt közös harcunk biztosít­ja, hogy népeink vállvetve halad­janak a jövőben is. Meggyőződé­sünk, hogy az Önök látogatása, megbeszéléseink jelentősen előmoz­dítják a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztár­saság közötti kapcsolatok elmélyí­tését. Hoang Van Hoan elvtárs többször járt már Magyarorszá­gon, jól ismeri viszonyainkat, s így hitelesen lemérheti a magyar nép alkotó munkájának újabb eredmé­nyeit. Küldöttségük meggyőződ­het arról, hogy a magyar nép — pártja vezetésével — megerősödött nemzeti egységben, internaciona­lista kötelességeit teljesítve lendü­letesen építi a szocializmust. Az ipar és a mezőgazdaság tervszerű fejlesztésével tovább halad a szo­cializmus felépítésében, anyagi és szellemi jólétének további növelé­sében. Kedves vietnami barátaink! Nap­jaink legfőbb feladata a világ bé­kéjének megvédése és megerősíté­se. A nemzetközi feszültségek alap­vető oka az imperializmus agresz­­szív politikája, amelynek legfőbb ösztönzője az Egyesült Államok. Az imperialista tábor gyarmati hábo­rúkkal, puccsokkal, politikai zsa­rolással, gazdasági nyomással, el­lenforradalmi bujtogatással igyek­szik visszaszerezni pozícióit, és így próbál gátat vetni a világfejlődés fő irányának: a nemzeti független­ség, a demokrácia, a szocializmus további térhódításának. Vietnam népe a nemzeti felsza­badítás­ és társadalmi harcok meg­próbáltatásokkal teli évtizedeit él­te át századunkban. A francia gyar­matosítók örökébe az amerikai im­á­je, Nagy Miklós, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökhelyet­tese, továbbá az országgyűlés tiszti­karának több tagja. Ugyancsak jelen volt az ebéden Chau Tho Thong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, valamint Luu Kiem, a Dél-vietnami Köztár­saság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Kállai Gyula pohárköszön­tőt mondott, perializmus lépett. Visszautasította a genfi egyezmények aláírását, meghiúsította a két országrész egyesülését, s hadüzenet nélküli háborút indított az indokínai né­pek nemzeti felszabadítási mozgal­mainak eltiprására, saját érdekeit szolgáló bábrezsimek összetákolá­­sára, hogy Vietnamot és e térség országait az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai erődítményévé alakít­sa át. A hős vietnami, valamint in­dokínai népek az amerikai agresz­­szióval szemben is fegyvert fogtak, és eredményesen küzdenek a beto­lakodók ellen. A vietnami nép történelmi érdeme, hogy az Egye­sült Államok katonai vállalkozása kudarcba fulladt. Ennek egyik be­ismerése volt, hogy a washingtoni kormány tárgyalóasztalhoz kény­szerült. De miután a diplomáciai tárgyalásokon sem tudta térdre kényszeríteni a fegyverekkel le­győzhetetlen vietnami népet, a há­ború eszkalációjához folyamodott, s az egész Indokínai-félszigetet hadszíntérré változtatta. Az esemé­nyek azt mutatják, hogy a kato­nai eszkaláció tovább erősítette az indokínai népek harci egységét: létrejött az indokínai népek egysé­ges harci frontja az amerikai ag­resszió ellen. Az Egyesült Államok — óriási veszteségei, katonai-politikai ku­darcsorozata, erkölcsi veresége nyomán — előbb-utóbb kénytelen lesz feladni neokolonialista céljait. Az események eddigi menete is ar­ról tanúskodik, hogy a délkelet­­ázsiai béke nem a háború kiterjesz­tésével, hanem a katonai akciók be­szüntetésével, az amerikai csapa­tok kivonásával, az indokínai népek jogainak tiszteletben tartásával ál­lítható helyre. Ehhez nyújtanak reális rendezési alapot és megoldást a Vietnami Demokratikus Köztár­saság, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának közismert javaslatai. Ezeken túlmenően Vietnam har­ca más vonatkozásban is fontos ta­nulsággal szolgál: meggyőzően bi­zonyítja, hogy az antiimperalista harc csak a Szovjetunió és a szocia­lista országok együttműködésével, összefogásával vezethet eredmény­re. A Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság kormánya Ho Si Minh szellemé­ben cselekedett és cselekszik, ami­kor nemzeti feladatait a szocialista országok s az összes antiimperalista erők harcára támaszkodva kívánja megoldani. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok — együtt a világ haladó, bé­keszerető erőivel — mindenütt nagy erőfeszítéseket tesznek az imperia­lista agressziók elhárításáért, a nemzetközi életet mérgező feszült­­ségi gócok megszüntetésért, az em­beriség társadalmi haladásának biz­tosításért. Az indokínai népek jo­gaiért és szabadságért Délkelet- Ázsiában, az arab népek jogaiért és szabadságáért a Közel-Keleten, az európai népek biztonságáért a mi kontinensünkön vívott harc egysé­get alkot. Közös fronton vagyunk önökkel. A világ békéje és fejlődé­se ugyanis egy és oszthatatlan: az indokínai népek sikerei az ameri­kai betolakodók elleni harcban vi­lágszerte erősítik a béke és a hala­dás híveit, s ugyanakkor az euró­pai biztonság megerősítésében el­ért eredmények kedvezően befolyá­solják azt a harcot is, amelyet az imperializmus fegyveres támadásai­val szemben a szabadságukat védel­mező népek folytatnak. Kedves elvtársak! Vietnam népe ma is hadiállapotban él és dolgozik. Jól tudja, hogy az amerikai impe­rializmus elleni harc még nem fe­jeződött be. Miután azonban kivív­ta az amerikai terrorbombázások megszüntetését, a harc és az or­szágépítés újabb szakaszába lépett. Folyik az újjáépítés, a háborúban lerombolt üzem­ek, gátrendszerek, a közlekedés helyreállítása, fejlesztik a népgazdaságot, az ipart, a me­zőgazdaságot. A sok harcot meg­ért nép — kimeríthetetlen energiájával — most a szocializmus építésében áll helyt. Vietnam ba­ráti népe nemcsak hősies, áldoza­tos harcával, hanem az országépítő munka kimagasló eredményeivel is megbecsült helyet vívott ki magá­nak. Kedves elvtársak! A magyar nép őszintén örül a vietnami nép sike­reinek és szívből gratulál nagy eredményeihez. Kormányunk — né­pünk óhaját kifejezve — arra tö­rekszik, hogy továbbra is széles kö­rű együttműködését, népeink meg­bonthatatlan barátságát. Közös ér­dekeink parancsolóan írják elő, hogy szorosra vonjuk sorainkat. Az imperializmus ellen vívott világmé­retű harcban a szocialista országok egységes ereje képezi azt a legyőz­hetetlen legfőbb erőt, amely le tud­ja fogni az imperialista agresszorok kezét és biztosíthatja, hogy népeink békésen végezzék alkotó munkáju­kat. Internacionalista politikánkból eredően a Magyar Népköztársaság a jövőben is minden tőle telhető se­gítséget, erkölcsi és politikai támo­gatást megad, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság népe meg­­védhesse nemzeti függetlenségét, biztosíthassa hazája szocialista fej­lődését. Meggyőződésünk, hogy a testvé­ri vietnami nép igazságos harca győzedelmeskedik. Kívánom, hogy a vietnami népnek az ország helyre­­állításéért, a szocializmus felépíté­séért végzett munkáját is újabb si­kerek koronázzák. Szívből kívánok Önöknek, ked­ves vietnami barátaink, eredményes munkát, erőt, egészséget és kelle­mes magyarországi tartózkodást. Emelem poharam a vietnami nép szabadságharcának győzelmére, a boldog és virágzó vietnami haza megteremtésére! Emelem poligram a vietnami és a magyar nép barátságára! szántan védi országának független­ségét és szabadságát — mondotta, majd emlékeztetett a dicsőséges Dien Dien Phu-i győzelemre, amely az 1954-es genfi egyezményhez ve­zetett. Alig száradt meg a tinta a genfi egyezményen, az imperialisták ed­dig nem látott, nagyméretű háborút indítottak országunk ellen. A viet­nami nép hősies ellenállása nyomán azonban vereséget vereség után szenvedtek. Hogy kikerüljenek szá­nalmas helyzetükből, az elmúlt na­pokban az amerikai imperialisták fokozták bombatámadásaikat a lao­szi felszabadított területek ellen, in­tervenciót kezdtek Kambodzsa el­len, kiterjesztették háborújukat egész Indokínára. Arra számítottak, hogy ilyen formán elszigetelik a vi­etnami népet, térdre kényszeríthe­tik az indokínai népet. Hoang Van Hoan a továbbiakban arról szólt, hogy 1970 áprilisában összeült az indokínai nép csúcskon­ferenciája, amelynek részvevői ál­lásfoglalásukban rámutattak, hogy az amerikai agresszor gyengesége mind nyilvánvalóbb, nehézségeik fokozódtak, elszigeteltsége soha nem látott mértékben megnőtt. Az indo­kínai népek ügye igazságos; e népek helyes politikája, elszánt, és meg­bonthatatlan összeforrottsága nyo­mán megerősödtek soraik, s mind hatékonyabb a világ népeinek se­gítsége, támogatása. A konferencia részvevői kifejezésre juttatták meg­győződésüket, hogy a három indo­kínai ország népe minden terüle­ten fokozza harcát és teljes győzel­met arat. Az amerikai imperialisták egész Indokínára kiterjesztett agressziós háborújuk során szánalmas helyzet­be kerültek. Csak Kambodzsában március végétől május végéig a ha­zafias fegyveres erők megsemmisí­tettek és harcképtelenné tettek több mint 60 ezer amerikai és bábkato­nát,­­ beleértve a Lon Nol hadse­reget és a saigoni bábhadsereget.. Lelőttek csaknem száz repülőgépet, megrongáltak mintegy ezer katonai ■járművet, többszáz nehézágyút és aknavetőt. Felszabadítottak három megyét, 59 járási székhelyet, várost és többszáz falut, közel kétmillió la­kossal, és most további halálos csa­pásokat mérnek az amerikai impe­rialistákra és lakásaikra. Arról beszélt ezután Hoang Van Hoan, hogy az amerikai imperialis­ták azonban még mindig nem adták fel sötét terveiket. Nixon, a kam­bodzsai helyzetről június végén elmondott beszédében már nem tudta elhallgatni nehézségeiket In­dokínában, de továbbra is maka­csul kitartott harcias, sötét tervei mellett. A vietnami nép ugyanúgy, mint a laoszi és a kambodzsai nép, nagyon kívánja a békét, de azt tart­ja, hogy a békének együtt kell jár­nia a függetlenséggel és a szabad­sággal. Amíg az amerikaiak nem hagynak fel agresszív terveikkel, a vietnami, a kambodzsai ás a laoszi nép egyaránt elszánt harcot folytat, és a végső győzelemig fokozza hon­védő harcát. Kedves Elvtársak! Barátaim! Nagy örömmel látjuk, hogy or­szágaink népei között a harci szoli­daritás és a testvéri együttműködés mind szilárdabb, s gyümölcsözően fejlődik. A vietnami nép honvédő harcában, valamint északon, a szo­cialista építésben állandóan élvezi a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az országgyűlés és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rokonszenvét, értékes se­gítségét. Ebből az alkalomból őszin­te köszönetet mondunk ezért az ér­tékes segítségért és biztosítjuk önö­ket, hogy minden erőnkkel még szo­­rossabbá tesszük az országaink népei közötti harci szolidaritást és test­véri együttműködést, fokozzuk an­­tiimperialista harcunkat, hozzájá­rulunk a világ népeinek a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szo­cializmusért vívott harcához. Pohárköszöntője végén Hoang Van Hoan a magyar nép további si­kereire, a vietnami és magyar nép szilárd, megbonthatatlan szolidari­tására, testvéri együttműködésére, a magyar vezetők egészségére emelte poharát. (MTI) Kállai Gyula poh­árköszöntö­je Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke fogadta a VDK nemzetgyűlé­sének delegációját. Képünkön: Kézfogás a küldöttség vezetőjével Hoang Van Hoan-nal. (Napló-telefotó — KS) Hoang Van Hoan válasza Az országgyűlés elnökének sza­vaira válaszolva Hoang Van Hoan pohárköszöntőjében hangsúlyozta: " A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének kül­döttsége örömmel tesz látogatást a Magyar Népköztársaságban. A kül­döttség valamennyi tagja nevében köszönetemet fejezem ki a Magyar Népköztársaság országgyűlésének és Kállai Gyula elvtársnak azokért a baráti, meleg szavakért, amelyek bátorítják népünket az amerikaiak elleni hősies, honvédő harcában. Örömmel állapítjuk meg, hogy az elmúlt 25 esztendő alatt a magyar nép országa, új élete építésében — a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével — lendületes alkotó mun­kát végzett, bebizonyította munka­szeretetét és nagy eredményeket ért el minden területen. Ezeket az eredményeket nemcsak a magyar nép, hanem az egész szo­cialista tábor, a világ forradalmi né­pei eredményének is tekintjük. Kedves Elvtársak! Barátaink! A Vietnami Demokratikus Köztár­saság megalapítása óta a vietnami nép — a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével — minden nehézséget leküzdve, állandóan harcol és el­ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ —­IRTÓ. .N­ JIJUS 24 Kairó­tós „Ne­velő­ ” Washingtoni hivatalos körök szerint a Nixon-kormány „elége­dett” Kairó válaszával, amely „bi­zonyos fenntartásokkal” az EAK hajlandóságát fejezte ki Rogers külügyminiszter június 19-i levelé­ben foglalt amerikai javaslatok el­fogadására. Úgy tudják, hogy az egyiptomi válasz nyomatékosan leszögezi: a BT határozata előírja az izraeli csapatok kivonását „a” megszállt arab területekről, vagyis az­­ ösz­­szes megszállt területről. Izrael viszont, amely soha nem fogadta el hivatalosan a BT hatá­rozatát, amerikai jóváhagyással úgy értelmezi a határozat szövegét, hogy az csupán „megszállt terüle­tek” kiürítését írja elő. Vagyis a határozott névelő hiánya — állás­pontjuk szerint —, megenged olyan értelmezést, hogy nem kell minden megszállt arab területről távozni­­uk, hanem egyes területek hovatar­tozása illetve az általa követelt­­ „határkiigazítások” alkudozása tár­gyává tehetők a tárgyalásokon. A „névelő­ vita” tehát a konflik­tus lényegét érinti, és amerikai dip­lomáciai források szerint Izrael to­vábbra is vonakodik elfogadni Washington fegyvernyugvási javas­latát, amennyiben az arab országok változatlanul ragaszkodnak vala­mennyi megszállt arab terület visz­­szaadásához. Amerikai kormánykörökben nem titkolják, hogy Washington számá­ra roppant kínos lenne, ha Rogers külügyminiszter közvetítő kezde­ményezése izraeli negatív álláspon­ton bukna meg. (MTI) Eban véleménye Abba Eban izraeli külügyminisz­ter csütörtökön külföldi újságírók előtt ismertette a Közel-Kelet ren­dezésével kapcsolatos elképzeléseit. „Béketervének” főbb pontjai a kö­vetkezők: — Hatékony tűzszünet a szem­benálló felek között; — Annak elismerése, hogy min­den kérdés megvitatható; — Izrael a területi kérdéseket nem tartja lezártnak; — Nemzetközi konferencia ren­dezése az arab menekültek problé­májáról; a probléma megoldását célzó ötéves ütemterv kidolgozása; — Közös, nyílt határ Jordániá­val. Eban megismételte az előkészítő tárgyalásokra vonatkozó javaslatát, majd közölte, hogy az amerikai ja­vaslatban foglalt, korlátozott időre szóló tűzszünet elfogadhatatlan; az ilyen tűzszünet nem lenne rrtós, mint „a háború egy bizonyos fázi­sa”. (API) ASZU-kongresszus Csütörtökön este a kairói egye­tem épületében megkezdte munká­ját az Arab Szocialista Unió orszá­gos kongresszusának 4. ülésszaka. Nasszer elnök megnyitó beszédé­ben bevezetésül megállapította, hogy az egyiptomi hadsereg újjá­építése rekordidő alatt eredménye­sen befejeződött, az ország ismét erős, ütőképes hadsereggel­ rendel­kezik. Ebben nagy szerepet játszott a Szovjetunió önzetlen segítsége — mondotta az elnök — rámutatva, hogy a közelmúltban az izraeli lé­gierő naponta 100 tonna bombát szórt az EAK területére. Ma azon­ban egyre gyakrabban teszi ártal­matlanná e gépeket az egyiptomi légvédelem. (REUTER) Andreotti nem vállalja Giulio Andreotti megbízott miniszter­­elnök csütörtökön délelőtt felkereste Saragat köztársasági elnököt és közölte vele, hogy visszaadja kormányalakítási megbízását, mivel eddigi tárgyalásain nem sikerült biztosítani egy négy párt­ból álló középbal kormány megalaku­lását. Saragat szombaton kezd újabb tárgya­lásokat az olasz politikai vezetőkkel. (REUTER)

Next