Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 230. SZÁM­­­ÁRA: 80 FILLÉR • 1970. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Törvényjavaslat a IV. ötéves tervről Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka­ ­Szerdán délelőtt 11 órakor meg­nyílt az országgyűlés őszi üléssza­ka. Az ülésen részt vettek Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az ország­­gyűlés elnöke nyitotta meg. A na­pirend előtt kegyeletes szavakkal­­ emlékezett meg Nasszer elnök ha­láláról. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztár­saság őszinte jó barátját és szövet­ségesét veszítette el — mondotta. — A magyar országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együttérzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztársaság nem­zetgyűlésének, az egész arab nép­nek. Kérem az országgyűlést, egy­perces néma felállással adózzunk a kiváló államférfi emlékének. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki­­Ta­nácsa — az országgyűlés ez év jú­nius 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rende­leteiről szóló jelentését az alkot­mány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, a képviselők kézhez kapták. Az or­szággyűlés az Elnöki Tanács jelen­tését tudomásul vette. Az elnök bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az ország­­gyűlésnek beterjesztette a népgaz­daság negyedik ötéves tervéről szó­ló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vo­natkozó törvényjavaslatot. Előzetes tárgyalásra megkapták őket az or­szággyűlés illetékes állandó bizott­ságai, és szétosztották az ország­gyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a kö­vetkező : A népgazdaság negyedik öt­éves tervéről szóló törvény­­javaslat ;­­ Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásá­ról szóló, 1966. évi III. törvény mó­dosítására vonatkozó törvényjavas­lat. Az Országgyűlés ezután a napi­rend szerint megkezdte a népgaz­daság IV. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Párái Imre, az Országos Tervhi­vatal elnöke emelkedett szólásra.­­ r£­­­m Termelési ütem, hatékonyság, gazdasági egyensúly Párdi Imre a negyedik ötéves terv törvényjavaslatáról A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából az ország­­gyűlés elé terjesztem a IV. ötéves terv törvényjavaslatát — mondotta többek között. — A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kor­mány eddigi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat minde­nekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. Az 1966—1970. években hazánk­ban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő, és 1970- ben — összehasonlítható áron szá­molva — mintegy 75 milliárd fo­rinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap — a nemzeti jöve­delem háromnegyed része — 1970- ben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakos­ság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal nö­vekedett. 1965-ben 40 milliárd fo­rint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. A III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük vagy túlteljesítjük. A gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult — mondotta ezután, majd részle­tesen elemezte a harmadik ötéves tervidőszak munkáját. Ezután át­tért a negyedik ötéves terv ismer­tetésére. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél na­gyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatéko­nyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására — mon­dotta. Ehhez az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát,­ jobb összhangot teremtve a pénz­jövedelmek és a velük szemben ál­ló áru és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos ex­portképesség és a növekedéssel já­ró importigények között, s gazdasá­gunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk tá­mogatni: egyfelől biztosítani akar­juk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányo­san emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünk­nek, hogy a beruházási tevékeny­ségben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közmű­­fejlesztésre, a lakossági szolgálta­tások támogatására előirányzott ál­lami eszközök nagymértékű növe­kedését hangsúlyozom. A IV. ötéves tervben foglalt gaz­daságpolitikai célok elérésének el­engedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék, és következetesen érvényesüljön mind a termelőmunkában, mind az irá­nyítási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokban. A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társada­lom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervez­zük meg a gazdaság minden terü­letén. Feladatunk olyan körülmé­nyek kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyo­mán — mindenütt növekszik az alkal­mazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket vi­szonylagosan kis beruházási ráfor­dításokkal érik el; — a termelési és forgalmi szférá­ban lekötött forgóeszközök növeke­dése nem haladja meg a közgazda­ságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az érté­kesítési folyamatokat egyre tökéle­tesebben szervezik meg. Hogyan szolgálja ötéves tervünk a hatékonyság javulását? Minde­nekelőtt úgy, hogy a fejlesztési po­litikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztés­­politikánknak azok a főbb irányvo­nalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdasá­gunk teljesítőképességének növeke­dését. Ezek: — a termelési szerkezet korsze­rűsítése ; — a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok tá­mogatása ; — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő az­­ener­giaszerkezet további korszerűsíté­sére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955- ben 16 százalék volt, 1965-re 27 szá­zalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztar­tások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. A villamos­­energia-termelés és a szénhidrogé­nek kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beru­házást irányzunk elő, ami egyhar­­maddal több, mint amennyit a III. ötéves terv időszakában erre a cél­ra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együtt­működés bővítése érdekében meg­épül a Barátság kőolajvezeték má­sodik vonala. Továbbfolytatjuk a műanyag­­ipari fejlesztést. Ez azzal az előny­nyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bonta­kozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a me­zőgazdaságban tovább tudjuk nö­velni az egységnyi földterületre számított termelő munka eredmé­nyességét. E fejlesztések nyomán a hazánk­ban előállított műanyagok mennyi­sége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, műtrágyaterme­lésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-ig 912 ezer tonnára, tehát 80 száza­lékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az egy hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxit­­vagyona lehetővé teszi olyan alu­míniumipar kiépítését, amely az or­szág belső szükségleteinek kielégí­tésében és az exportban is nagy szerepet játszik. Ezért arra törek­szünk, hogy maximálisan kihasz­náljuk lehetőségeinket. Nemzetközi — mindenekelőtt a Szovjetunióval való — együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelen­leginél mintegy 30 százalékkal több alumínium fém áll majd ren­delkezésünkre. Nagy feldolgozóipa­ri beruházásaink nyomán körülbe­­­­lül 70 százalékkal növekszik a fél­­gyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthe­tő és hasznosítható késztermékek gyártása is. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a tízezer darabot, és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legna­gyobb autóbuszexportőrjévé fejlő­dik. A korszerű gépipari termelés fej­lődését szolgálja az a nagy jelen­tőségű program, amelyet a KGST- országok összefogásával a számítás­­technikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részt vevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott össze­get is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirány­zata. Lehetővé válik, hogy a jelene­legi 80 számítógéppel szemben 1975- re mintegy 400 elektronikus számí­tógépet üzemeltessünk. A mi vi­szonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítás­­technika széles körben való alkal­mazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőipar­ban, az építőanyag-iparban, vala­mint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Ez kéthar­maddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv idő­szakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentősé­gű a könnyűiparban a ruházati ter­mékek termelő kapacitás bővítésé­nek és korszerűsítésének program­ja, valamint a papír-cellulózó ipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgaz­daságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly mó­don, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés to­vábbi fejlesztésének több milliár­dos programját indítjuk meg a tervidőszakban. . Gyors ütemben folytatjuk — táv­lati terveink irányvonalának meg­felelően — a közlekedés fejleszté­sét is. A IV. ötéves tervben útépí­tésre, -korszerűsítésre és -fenntar­tásra 36 milliárd forintot irányzunk elő. A javító-, szervizhálózat, az alkat­részellátás és az üzemanyagtöltő­állomások hálózatának bővítésére a terv a vállalati pénzeszközök ki­egészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. Megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgála­tára. Arra törekedtünk, hogy gaz­dasági erőforrásainkkal összhang­ban ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Az infrastruktúra fejlesztése te­rén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre, és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regio­nális vízművekre, víztisztító beren­dezésekre, csatorna- és közműépí­tésekre. A tervidőszakban az általános is­kolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztály­­termet építünk, és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fej­lesztésére mintegy 2,8 milliárd fo­rint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egész­ségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik, és 550 új orvo­si körzet létesül. A tudományos ku­tatás és a műszaki fejlesztés cél­jait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jöv­edelmből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emel­kedik. Azt tervezzük, hogy az 1971—75- ös időszakban külkereskedelmi áru­forgalmunk a szocialista országok­kal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST-országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országok­kal és a fejlett tőkés országokkal is. A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tar­(Folytatás a 2. oldalon)

Next