Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 230. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR • 1970. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Törvényjavaslat a IV. ötéves tervről Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vettek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jó barátját és szövetségesét veszítette el — mondotta. — A magyar országgyűlés ezúton is kifejezi népünk együttérzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. Kérem az országgyűlést, egyperces néma felállással adózzunk a kiváló államférfi emlékének. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság ElnökiTanácsa — az országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az elnök bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek beterjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Előzetes tárgyalásra megkapták őket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő : A népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat ; Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat. Az Országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. r£m Termelési ütem, hatékonyság, gazdasági egyensúly Párdi Imre a negyedik ötéves terv törvényjavaslatáról A forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a IV. ötéves terv törvényjavaslatát — mondotta többek között. — A törvényjavaslat figyelembe veszi népgazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határozatát, reálisan számol szocialista társadalmunk építésének legközelebbi feladataival. A terv szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelyeket a III. ötéves terv megvalósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. Az 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jövedelem várhatóan mintegy 40 százalékkal nő, és 1970- ben — összehasonlítható áron számolva — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap — a nemzeti jövedelem háromnegyed része — 1970- ben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965-ben 40 milliárd forint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. A III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesítjük vagy túlteljesítjük. A gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bizonyult — mondotta ezután, majd részletesen elemezte a harmadik ötéves tervidőszak munkáját. Ezután áttért a negyedik ötéves terv ismertetésére. A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására — mondotta. Ehhez az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. A IV. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai célok elérésének elengedhetetlen követelménye, hogy a műszaki fejlesztés a mindennapos cselekvés gyakorlatává váljék, és következetesen érvényesüljön mind a termelőmunkában, mind az irányítási módszerek fejlesztésében, mind pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el; — a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Hogyan szolgálja ötéves tervünk a hatékonyság javulását? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése ; — a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása ; — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő azenergiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955- ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. A villamosenergia-termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság kőolajvezeték második vonala. Továbbfolytatjuk a műanyagipari fejlesztést. Ez azzal az előnynyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelő munka eredményességét. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-ig 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az egy hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszik. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. Nemzetközi — mindenekelőtt a Szovjetunióval való — együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumínium fém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbelül 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a tízezer darabot, és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbuszexportőrjévé fejlődik. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST- országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részt vevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenelegi 80 számítógéppel szemben 1975- re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben való alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag-iparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelő kapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózó ipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. . Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A IV. ötéves tervben útépítésre, -korszerűsítésre és -fenntartásra 36 milliárd forintot irányzunk elő. A javító-, szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyagtöltőállomások hálózatának bővítésére a terv a vállalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. Megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre, és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésekre. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk, és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik, és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelmből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. Azt tervezzük, hogy az 1971—75- ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST-országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tar(Folytatás a 2. oldalon)