Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
k. A párt a munkásosztály politikáját valósítja meg MEGKEZDTE MUNKÁJÁT ------------- --------------------------- Hajdú-Bihar megye kommunistáinak 343 képviselője kezdte meg tanácskozását szombaton reggel Debrecenben, a Bartók teremben. A megyei pártértekezleten a pártszervezetek, pártértekezletek megválasztott küldöttein kívül meghívott vendégek is részt vettek, köztük néhányan Hajdú-Bihar gazdasági, tudományos és kulturális életének pártonkívüli személyiségei. A Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezeteiben hónapokon keresztül pezsgő, aktív pártélet, közös politizálás, az eredmények és a problémák felelősségteljes megvitatása készítette elő a megyei küldöttértekezletet. A városi, járási pártértekezletek egy-egy szűkebb terület munkáját tették mérlegre. A szombaton kezdődött tanácskozáson Pontosan 9 órakor Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára lépett a szónoki emelvényre és javaslatot tett a pártértekezlet munkabizottságaira, valamint az elnökség tagjaira. A javaslatot a pártértek., kézdet elfogadta. A megyei pártértekezlet elnökségében foglalt helyet: dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, dr. Balogh János, a megyei bíróság elnöke, Barta Árpádné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Bartha István, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bodó Pálné, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója, Cifra László, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Gál István, a megyei pártbizottság titkára, Hajdú János veterán, Harangi Sándor, a Püspökladányi Járási Pártbizottság titkára, Karakas László, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kerekes Antal, a Debreceni Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Lajos, a Magyar Gördülőcsapágy Művek csoportvezetője, Kovács Sándor, a Debreceni MÁV Járműjavító Üzem pártbizottságának titkára, Kozári József, az MSZMP KB osztályvezetője, Kozma Ilona, a MEDICOR Művek csoportvezetője, dr. Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, Kulcsár László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Mocsári Lajos, a földesi Lenin Tsz elnöke, C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Pallós Imre, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője, Sándor Istvánné, a Debreceni Ruhagyár gépésze, Sebő Simon, a Hajdúnánási Városi Pártbizottság titkára, Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Szabó István, az MSZMP KB tagja, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Szabó Jánosné, a kábai Vörös Csillag Tsz brigádvezetője, Szegedi Nándor, a Debreceni MÁV-igazgatóság vezetője, dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Városi Pártbizottság első titkára, Tárcsás Mihály veterán, dr. Tóth József, az MSZMP KB munkatársa, Varjas Béla, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője. A küldöttek a pártértekezlet jegyzőjévé dr. Kovács Gábort, a jelölő bizottság elnökévé Lévai Sándort, tagjaivá: Gazsó Sándort, Telegdi Zoltánt, dr. Ványi Józsefet és Zsilák Jánosnét, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé: Nagy Tibornét, tagjaivá: Kmetty Gyulát, Kompár Lajost, Pataki Gyulát és Szathmári Károlyt, a szavazatszedő bizottság elnökévé: Szűcs Gábort, tagjaivá: Balogh Mihálynét, Gonda Sándort, Kovács Lajost és dr. Kun Lászlót választották. A pártértekezlet elnöki tisztét dr. Szilágyi Gábor látta el, aki a napirend elfogadása után felkérte Karakas Lászlót, hogy terjessze elő a megyei pártbizottság beszámolóját. A küldöttek az elmúlt négy év munkájáról, megyénk eredményeiről és gondjairól készített beszámolót már előzőleg írásban megkapták (az írásos beszámolót a Napló 9—15. oldalán közöljük), s ugyancsak írásban kapták meg a X. kongresszus irányelveivel és a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatos viták összegzését. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET is- ------------------------------------------------------ azok a gondolatok, vélemények kaptak hangot, amelyek a pártalapszervezetekben, és a pártértekezleteken csiszolódtak, fogalmazódtak meg. „Pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása legyen.” A X. kongresszus irányelveiből vett idézet jelentette a megyei pártértekezlet jelmondatát. Hogyan hajtottuk végre a IX. kongresszus határozatait, és mi a teendő a következő évekbeli, erről tanácskoztak és erről tanácskoznak ma is Hajdú-Bihar megye közel 29 ezer kommunistájának képviselői Debrecenben. A megyei pártbizottság írásos beszámolójában tények és adatok bizonyítják, hogy az elmúlt négy év alatt tovább léptünk előre, munkánk hatékonynak bizonyult. Van miről beszámolni a pártértekezlet, a párttagság és a megye dolgozói előtt — mondotta bevezetésként az előadó. A pártbizottságot az a cél vezette, hogy reálisan értékelje a fejlődést, elemezze a munkát, s a legalapvetőbb kérdéseket kiemelve adjon számot tevékenységéről. Akár a gazdasági sikereinket, akár a társadalmi, politikai életet tekintjük, dinamikus fejlődésnek lehetünk tanúi. Százalékban, termelési mutatókban mérve láthatjuk eredményét annak, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben a gazdálkodás hatékonyabb módszereit alkalmazták az utóbbi években. Ezek hatása a társadalmi viszonyokban, az osztályok és egyes rétegek életkörülményeinek alakulásában is tükröződik. Nincs rá pontos mértékegység, de azért látjuk, hogy jelentős fejlődés van a szocialista közgondolkodás alakulásában, az ideológiai és kulturális munkában. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a sikerek forrása az a politika, amelyet a IX. kongresszus határozott meg, s amelynek szellemében irányította a Központi Bizottság négy éven keresztül pártunk egész tevékenységét. Állíthatjuk, hogy párttagságunk meggyőződéssel vallja: a párt a munkásosztály politikáját valósítja meg, a dolgozó népért, a dolgozó nép érdekében munkálkodik mindennapos tevékenysége során. Hónapok óta különösen aktív a pártélet a városokban, a községekben, minden munkahelyen. Az augusztusi és szeptemberi taggyűléseken, majd a küldöttértekezleteken kommunisták ezrei vitatták meg életünk legfontosabb kérdéseit, mondtak véleményt saját munkáskollektívájuk tevékenységéről és országos ügyekről. Mindaz, amit most megállapításként rögzíthetünk, az a közügyek iránti aktív érdeklődés eredménye. A beszámolók, a viták jellemző vonása volt a magabiztosság, a reális, tárgyilagos értékelés. De a nyugodtság, a magabiztosság egyáltalán nem jelentett kritikátlanságot: az alapszervezetek demokratikus szelleme, a tagság érettsége, hozzáértése, bátor, határozott állásfoglalásokban, őszinte, nyílt vitákban öltött testet. A hibákról is őszinte véleményt mondtak. Ezek a vélemények abból a szándékból fakadtak, hogy minél gyorsabban kijavítsuk őket. Örvendetes, hogy nincs ma a pártszervezetekben kényesnek tartott kérdés, és a demokratizmus érvényesülése termékeny, hasznos vitákat szül. Ilyen vitatéma például a kommunisták megbecsülése. Nem kiváltságokat kérünk — mondták több taggyűlésen. Azonban hangsúlyozták, legyen rá gondunk, hogy a párttagok hátrányos helyzetbe se kerüljenek. Szóltak elvtársaink a társadalmi tulajdon megkárosítóiról, a harácsolókról, a könnyű, pénzszerzésre berendezkedett emberekről. Bírálták azokat az elnéző gazdasági vezetőket, akik nem lépnek fel a munkafegyelem megsértőivel szemben. Fontos tanulság, hogy feltétlenül szívleljük meg a párttagság javaslatait, észrevételeit, tanuljunk belőlük, és vegyük figyelembe őket a következő időszak munkájában. Az alapszervezeti taggyűlések tapasztalatait is összegezve végezte munkáját a 41 üzemi, intézményi, községi, járási és városi pártértekezlet. Ezeknek fontos feladata volt az alapszervezeti vezetőségek, titkárok és pártbizottságok újjáválasztása. Megyénkben 932 alapszervezet vezetőséget és 63 csúcsvezetőséget választottak újjá. A vezetőségeken belül növekedett a nők és a fiatalok aránya. Több tízezer kommunista aktív részvételének eredményeként mondható el, hogy a választás után szervezetileg és politikailag megerősödve kezdhetnek munkához az alapszervezetek. Ahogy az alapszervezeti taggyűléseken a vezetőségek, az üzemi, községi, járási, városi pártértekek (Folytatás a 2. oldalon) A pártbizottság szóbeli beszámolója Az értekezlet elnöksége ÚTTÖRŐK KÖSZÖNTIK A PÁRTÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐIT