Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

k. A párt a munkásosztály politikáját valósítja meg MEGKEZDTE MUNKÁJÁT ------------- ---------------------------­ Hajdú-Bihar megye kommunistáinak 343 képviselője kezdte meg tanácskozását szombaton reggel Debrecenben, a Bartók teremben. A megyei pártértekezleten a pártszerve­zetek, pártértekezletek megválasztott küldöttein kívül meghívott vendégek is részt vettek, köztük néhányan Haj­dú-Bihar gazdasági, tudományos és kulturális életének pár­­tonkívüli személyiségei. A Magyar Szocialista Munkáspárt alapsze­rvezeteiben hónapokon keresztül pezsgő, aktív pártélet, közös politizá­lás, az eredmények és a problémák felelősségteljes megvi­tatása készítette elő a megyei küldöttértekezletet. A városi, járási pártértekezletek egy-egy szűkebb terület munkáját tették mérlegre. A szombaton kezdődött tanácskozáson Pontosan 9 órakor Karakas László, a megyei pártbizottság első tit­kára lépett a szónoki emelvényre és javaslatot tett a pártértekezlet mun­kabizottságaira, valamint az elnökség tagjaira. A javaslatot a pártértek., kézdet elfogadta. A megyei pártértekezlet elnökségében foglalt helyet: dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, dr. Balogh János, a megyei bíróság elnöke, Barta Árpádné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Bartha István, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bodó Pálné, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója, Cifra László, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője, dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Gál István, a megyei pártbizottság titkára, Hajdú János veterán, Harangi Sándor, a Püspökla­dányi Járási Pártbizottság titkára, Karakas László, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ká­llai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kerekes Antal, a Debreceni Já­rási Pártbizottság első titkára, Kovács Lajos, a Magyar Gördülőcsapágy Művek csoportvezetője, Kovács Sándor, a Debreceni MÁV Járműjavító Üzem pártbizottságának titkára, Kozári József, az MSZMP KB osztályve­zetője, Kozma Ilona, a MEDICOR Művek csoportvezetője, dr. Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, Kulcsár László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Mocsári Lajos, a földesi Le­nin Tsz elnöke, C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Pallós Imre, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője, Sándor Istvánné, a Debreceni Ruhagyár gépésze, Sebő Simon, a Hajdúnánási Városi Pártbizottság tit­kára, Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Szabó István, az MSZMP KB tagja, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Szabó Jánosné, a kábai Vörös Csillag Tsz brigádvezetője, Szegedi Nándor, a Debreceni MÁV-igazgatóság vezetője, dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Városi Párt­­bizottság első titkára, Tárcsás Mihály veterán, dr. Tóth József, az MSZMP KB munkatársa, Varjas Béla, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője. A küldöttek a pártértekezlet jegyzőjévé dr. Kovács Gábort, a jelölő bizottság elnökévé Lévai Sándort, tagjaivá: Gazsó Sándort, Telegdi Zol­tánt, dr. Ványi Józsefet és Zsilák Jánosnét, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé: Nagy Tibornét, tagjaivá: Kmetty Gyulát, Kompár Lajost, Pata­ki Gyulát és Szathmári Károlyt, a szavazatszedő bizottság elnökévé: Szűcs Gábort, tagjaivá: Balogh Mihálynét, Gonda Sándort, Kovács Lajost és dr. Kun Lászlót választották. A pártértekezlet elnöki tisztét dr. Szilágyi Gábor látta el, aki a napi­rend elfogadása után felkérte Karakas Lászlót, hogy terjessze elő a megyei pártbizottság beszámolóját. A küldöttek az elmúlt négy év munkájáról, megyénk eredményeiről és gondjairól készített beszámolót már előzőleg írásban megkapták (az írásos beszámolót a Napló 9—15. oldalán közöl­jük), s ugyancsak írásban kapták meg a X. kongresszus irányelveivel és a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatos viták összegzését. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET is- ------------------------------------------------------­ azok a gondolatok, vélemények kaptak hangot, amelyek a pártalapszervezetekben, és a pártértekezleteken csiszolódtak, fogalmazódtak meg. „Pártunk és népünk nagy társadalmi programja a leg­közelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésé­nek magasabb szinten való folytatása legyen.” A X. kong­resszus irányelveiből vett idézet jelentette a megyei párt­értekezlet jelm­ondatát. Hogyan hajtottuk végre a IX. kong­resszus határozatait, és mi a teendő a következő évekbeli, erről tanácskoztak és erről tanácskoznak ma is Hajdú-Bihar megye közel 29 ezer kommunistájának képviselői Debre­cenben.­­ A megyei pártbizottság írásos be­számolójában tények és adatok bi­zonyítják, hogy az elmúlt négy év alatt tovább léptünk előre, mun­kánk hatékonynak bizonyult. Van miről beszámolni a pártértekezlet, a párttagság és a megye dolgozói előtt — mondotta bevezetésként az előadó. A pártbizottságot az a cél ve­zette, hogy reálisan értékelje a fej­lődést, elemezze a munkát, s a leg­alapvetőbb kérdéseket kiemelve ad­­jon számot tevékenységéről. Akár a gazdasági sikereinket, akár a társadalmi, politikai életet tekintjük, dinamikus fejlődésnek lehetünk tanúi. Százalékban, terme­lési mutatókban mérve láthatjuk eredményét annak, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben a gaz­dálkodás hatékonyabb módszereit alkalmazták az utóbbi években. Ezek hatása a társadalmi viszo­nyokban, az osztályok és egyes ré­tegek életkörülményeinek alakulá­sában is tükröződik. Nincs rá pontos mértékegység, de azért látjuk, hogy jelentős fejlődés van a szocialista közgondolkodás alakulásában, az ideológiai és kul­turális munkában. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a sikerek forrása az a politi­ka, amelyet a IX. kongresszus ha­tározott meg, s amelynek szellemé­ben irányította a Központi Bizott­ság négy éven keresztül pártunk egész tevékenységét. Állíthatjuk, hogy párttagságunk meggyőződéssel vallja: a párt a munkásosztály politikáját valósít­ja meg, a dolgozó népért, a dolgozó nép érdekében munkálkodik min­dennapos tevékenysége során. Hónapok óta különösen aktív a pártélet a városokban, a községek­ben, minden munkahelyen. Az augusztusi és szeptemberi taggyű­léseken, majd a küldöttértekezlete­ken kommunisták ezrei vitatták meg életünk legfontosabb kérdé­seit, mondtak véleményt saját mun­káskollektívájuk tevékenységéről és országos ügyekről. Mindaz, amit most megállapításként rögzíthe­tünk, az a közügyek iránti aktív érdeklődés eredménye. A beszámolók, a viták jellemző vonása volt a magabiztosság, a reá­lis, tárgyilagos értékelés. De a nyu­godtság, a magabiztosság egyáltalán nem jelentett kritikátlanságot: az alapszervezetek demokratikus szel­leme, a tagság érettsége, hozzáérté­se, bátor, határozott állásfoglalá­sokban, őszinte, nyílt vitákban öl­tött testet. A hibákról is őszinte véleményt mondtak. Ezek a véle­mények abból a szándékból fakad­tak, hogy minél gyorsabban kija­vítsuk őket. Örvendetes, hogy nincs ma a pártszervezetekben kényesnek tar­tott kérdés, és a demokratizmus ér­vényesülése termékeny, hasznos vitákat szül. Ilyen vitatéma például a kommunisták megbecsülése. Nem kiváltságokat kérünk — mondták több taggyűlésen. Azonban hangsú­lyozták, legyen rá gondunk, hogy a párttagok hátrányos helyzetbe se kerüljenek. Szóltak elvtársaink a társadalmi tulajdon megkárosítóiról, a hará­­csolókról, a könnyű­, pénzszerzésre berendezkedett emberekről. Bírál­ták azokat az elnéző gazdasági ve­zetőket, akik nem lépnek fel a munkafegyelem megsértőivel szem­ben. Fontos tanulság, hogy feltétlenül szívleljük meg a párttagság javas­latait, észrevételeit, tanuljunk be­lőlük, és vegyük figyelembe őket a következő időszak munkájában. Az alapszervezeti taggyűlések ta­pasztalatait is összegezve végezte munkáját a 41 üzemi, intézményi, községi, járási és városi pártérte­kezlet. Ezeknek fontos feladata volt az alapszervezeti vezetőségek, titkárok és pártbizottságok újjá­­választása. Megyénkben 932 alapszervezet vezetőséget és 63 csúcsvezetőséget választottak újjá. A vezetőségeken belül növekedett a nők és a fiata­lok aránya. Több tízezer kommu­nista aktív részvételének eredmé­nyeként mondható el, hogy a vá­lasztás után szervezetileg és poli­tikailag megerősödve kezdhetnek munkához az alapszervezetek. Ahogy az alapszervezeti taggyű­léseken a vezetőségek, az üzemi, községi, járási, városi pártértekek­ (Folytatás a 2. oldalon) A pártbizottság szóbeli beszámolója Az értekezlet elnöksége ÚTTÖRŐK KÖSZÖNTIK A PÁRTÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐIT

Next