Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Hezeken a pártbizottságok beszámoltak a megválasztásuk óta végzett munkáról, ugyanúgy ad most számot a megyei pártbizottság négy év alatt folytatott tevékenységéről. A megye társadalmi fejlődésében az elmúlt négy év folyamán tovább erősödött és hatékonyabbá vált a párt vezető szerepe. Ennek eredményét a politikai, gazdasági és ideológiai munkában, a pártirányítás módszerében elért előrehaladásunk tükrözi. Mindezért a kommunistáknak felelősségteljesen, keményen kellett dolgozniuk, munkájuk során meggyőzve és a feladatok végrehajtásába bekapcsolva a pártonkívüliek nagy többségét. Az elmúlt években bonyolult nemzetközi helyzetben folytattuk szocialista építőmunkánkat. A nemzetközi reakció, az imperializmus erői nemegyszer teremtettek nyugtalan, kiélezett helyzeteket, és fenyegették szocialista építőmunkánk alapvető nemzetközi feltételét, a békét. Pártunk — hűen elvi, internacionalista politikájához — mindent megtett a szocialista világrendszer erőinek növelése, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimperialista egységének erősítése, harcának fokozása érdekében. A beszámolási időszakban a pártbizottság nagy erőfeszítéseket tett munkamódszerének állandó fejlesztésére. A pártszervek és -szervezetek felnőttek a rájuk váró feladatokhoz, megfelelően betöltik szerepüket. Erősödött a politikai irányítás, és hatékonyabbá vált a pártalapszervezetek tevékenysége. Ez a munka végrehajtásában döntő jelentőségű. Fejlődött és tisztázódott a pártmunka tartalma az állami, gazdasági és tömegszervezeti tevékenységben. Alapvető feladatainkat e téren is eredményesen oldjuk meg. A két évtizede működő tanácsok hozzájárultak a néphatalom kiépítéséhez, gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedéséhez. Államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé váltak. A napokban emlékeztünk meg fennállásuk huszadik évfordulójáról. Akkor is és most is azt hangsúlyozzuk, hogy tanácsaink jól teljesítik a feladataikat. A beszámoló a harmadik ötéves terv végrehajtását méltatta ezután, majd a gazdasági irányítás reformjáról szólt. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a reform jól szolgálja szocialista céljainkat, a munkásosztály érdekeit. Ezzel a mi viszonyaink között a tervgazdálkodás érvényesülésének eredményesebb formáit találtuk meg. A taggyűlések, pártértekezletek kritikai észrevételeinek tekintélyes része arra vonatkozott, hogy egyes helyeken nem mindig számolnak azzal a ténnyel, hogy a gazdaság maga is politikai harc területe. A reform szocialista elvének gyakorlati érvényesítése különösen politikai harc dolga. A vállalati nyereségérdekeltség például hasznosan szolgálja a munkásosztály érdekeit, szocialista céljait. De csak akkor, ha a nyereség a munka termelékenységének növekedéséből, a nagyobb teljesítményből, a racionálisabb gazdálkodásból, egyszóval a társadalmilag hasznosabb munkából képződik. Joggal bírálták az olyan vállalati tevékenységet, amely megengedhetetlen módon is törekszik biztosítani a magas nyereséget, különféle spekulációval, árképzési manőverekkel, a monopolhelyzettel való visszaéléssel. Az ilyen gyakorlat ellentétes a szocializmus lényegével, a gazdasági reform szellemével. A kiküldött statisztikai adatok a múlt évvel bezárólag tudják értékelni a gazdasági eredményeket. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az iparban és az építőiparban 1970-ben is kedvező eredményekre számíthatunk. E Ez a tény rendkívül fontos most, amikor a IV. ötéves terv indítására készülünk. Mezőgazdasági téren az év hátralevő részében megfeszített és nagyon jól szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy a természeti csapások okozta kiesést a körülményekhez képest minimálisra lehessen csökkenteni. A megye IV. ötéves tervében még nagyobbak a tennivalóink. Fejlesztési terveink átgondoltak. Figyelembe veszik az igényeket és a lehetőségeket. Hogy ezekből valóság lehessen, annak egyik fontos feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának, a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése. Itt a pártszervezeteknek, gazdasági és szakszervezeti vezetőknek fontos feladata a problémák határozott megoldása. Alapvető a munkafegyelem erősítése,a■a belső üzem- és munkaszervezés, hogy a szükséges termelési feltételek biztosítva legyenek. Határozott fellépés szükséges az egészségtelen fluktuációval szemben. Kérjük, hogy a kormány a szabályozók további tökéletesítésével segítse az üzemek ilyen irányú munkáját. Az elmúlt négy évre visszatekintve megállapíthatjuk, eredményeket értünk el politikai és ideológiai felvilágosító, nevelő munkában is. Társadalmunkban erősödtek a szocialista vonások. Ennek egyik fokmérője a politikai, termelési feladatok teljesítése. Minden alkalommal azt tapasztalhatjuk, hogy megyénk lakossága bizalommal van pártunk, kormányunk iránt. Politikai, ideológiai életünkben meghatározó a munkásosztály tudati, szemléletbeli fejlődése. Társadalmunkban ma a legkülönbözőbb kérdésekben számos vita zajlik. Ez alapjában jó jelenség. A párttagok kötelessége, hogy legjobb tudásuk szerint, kollektív állásfoglalás alapján egységesen és határozottan képviseljék a párt álláspontját bármilyen témájú vitákban. Legyen szó a nemzetközi helyzet megítéléséről, vagy belső problémáinkról, a gazdasági munka, az életszínvonal, a kultúra vagy ideológiai életünk kérdéseiről. Mindannyiunk érdeke, hogy a párt iránti bizalom és egyetértés a jövőben is megmaradjon és erősödjön, hogy a politikai egység mind szilárdabb legyen. Ehhez az kell, hogy a társadalom politikai helyzetét mindig reálisan értékeljük. Nincs szükségünk arra, hogy a társadalmi, gazdasági és közéletünkben előforduló negatív jelenségeket elhallgassuk vagy takargassuk. A pártszervezetek taggyűlésein a kommunisták azt követelték minden szervtől, hogy a legerélyesebben lépjenek fel a negatív tendenciákkal szemben. Ezzel tartozunk nemcsak a kommunistáknak, hanem a pártonkívüliek nagy többségének is, akik becsülettel részt vesznek a szocializmust építő munkában. Ez összefügg azzal a célunkkal is, hogy tovább akarjuk erősíteni a szocialista közgondolkodást. A beszámoló ezután elemezte a kongresszusi irányelveknek és a szervezeti szabályzat tervezetének vitáját. A vitára jellemző volt az átgondolt, felelősséggel kialakított vélemény, ami a tagság nagyfokú politikai érettségét mutatja. Azt mutatta a vita, párttagságunk jelentős része azt várja, hogy a kongresszus majd állást foglal fontos jövedelempolitikai kérdésekben is. Határozott állásfoglalást várnak azok ellen, akik megsértik az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét, másodrangú munkaerőnek tekintik az asszonyokat, lányokat. Amikor az érintett kérdésekben állást foglalunk, hangsúlyozni szükséges, hogy nincs egyetlen társadalmi osztály vagy réteg a megyében, amelynek ne emelkedett volna az életszínvonala. Erősíteni szükséges a szocialista elosztás elvét úgy, hogy a munkaeredmények alapján a bérek jobban differenciálódjanak. Különösen fontos ennek érvényesítése ágazatonként és üzemeken belül. Azt is látjuk, hogy a kis keresetű és a nagycsaládos dolgozók jövedelme nem minden esetben érte el az átlagot. Ezzel a ténnyel politikai munkánkban továbbra is számolnunk kell. Rendkívül fontos tényező, hogy négy év alatt közel 20 000 fővel emelkedett az iparban és az építőiparban a dolgozók száma. Többen keresnek tehát, és ezek a többletjövedelmek elsősorban a nagyobb családokban jelentkeznek. Helyesnek tartjuk a Központi Bizottság állásfoglalását, hogy a munkás és alkalmazotti, valamint a paraszti jövedelmek növekedése a jövőben azonos ütemű legyen. Ezen belül a reálbérek növelése kapjon meghatározó szerepet, a bérek jobban függjenek a munka eredményétől, a hatékonyságtól és a termelékenységtől. A kongresszusi irányelvekéhez hasonló beható vita alakult ki az alapszervezetekben a szervezeti szabályzat tervezetéről. Ezek összegzése alapján, mondjuk, a megye párttagságának véleménye szerint, a jelenlegi szervezeti szabályzaton alapvető módosításokra nincs szükség. A Központi Bizottság által javasolt módosításokkal a párttagság alapjában véve egyetért. A taggyűléseken leginkább azt vitatták, hogy helyes-e leszállítani a tagfelvételi korhatárt 18 évre. A párttagság többsége megértette, hogy a korhatár leszállítása lehetőséget nyújt mindazok számára, akik alkalmasak arra, hogy párttagok lehessenek. A többség elfogadta a javaslatot, ugyanakkor hangsúlyozták: megnő az ajánlók felelőssége, és a pártba felvett fiatalokat is elsősorban politikai, erkölcsi magatartásuk, meggyőződésük és végzett munkájuk alapján bírálják el. A dokumentumok vitájára jellemző volt, hogy a párttagok az országos jelentőségű kérdések vitatása közben mindenütt keresték annak a módját is, hogy saját területükön mit tehetnek, hogyan valósíthatják meg legeredményesebben az irányelvekben foglaltakat. A tapasztalatokat összegezve a megye párttagsága várja a kongresszustól a szocialista fejlődés hatékonyabbá tételét; a társadalmi viszonyokra, az életszínvonal-politikára vonatkozó állásfoglalásokat; a jövedelem és az elosztás gyakorlatának felülvizsgálatát. Visszatekintve az eltelt négy évre, megállapíthatjuk, hogy jó, eredményes munkát végeztünk, amely lelkesít. A Debrecen városi pártértekezleten egyik elvtársunk azt mondta: „nem tudunk eleget beszélni az eredményekről, hogy kellőképpen értékeljük őket”. Mi látjuk, ismerjük és becsüljük az eredményeket. Mérlegre téve őket köszönetet mondunk mindazoknak, akik az elmúlt években fáradságot nem ismerve küzdöttek, dolgoztak értük: a közel 29 000 kommunistának, a tömegszervezett aktivisták tízezreinek, azoknak a párton kívüli dolgozóknak, akik helytállnak a szocializmus építésében, a párt régi harcosainak, megyénk veteránjainak, akiknek példája most is lelkesít bennünket. Az elismeréssel és a köszönettel egy időben kérjük, hogy vállalják ezt a munkát a jövőben is, hiszen feladataink nem csökkentek, terveink még szebbek, még nagyobbak lettek, mint a mögöttünk levő esztendőkben voltak. A beszámoló ezután azt a segítséget méltatta, amelyet a megye kapott a Központi Bizottságtól, a Politikai Bizottságtól, a Minisztertanácstól és a szakminisztériumoktól. Ezután a további munka segítését igényelte. A megyei pártértekezlet szóbeli beszámolója a következő gondolatokkal fejeződött be: — Pártértekezletünk nagy felelősséggel végzi munkáját. A megye kommunistáinak képviseletében tanácskozunk. Az ő nevükben javaslom, hogy rögzítsük szavakban is: egyetértünk mindazzal, és magunkénak valljuk mindazt, ami a IX. kongresszus óta pártunk politikáját jelentette. Kérjük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa erősítse meg az eddig Tisztelt Pártértekezlet, Kedves Elvtársak! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy eleget tegyek megtisztelő kötelességemnek, és átadjam Önöknek, a megyei pártértekezlet küldötteinek és meghívottainak, s személyükön keresztül Hajdú-Bihar megye kommunistáinak pártunk Központi Bizottsága szívélyes, elvtársi üdvözletét. A Központi Bizottság üdvözli a megyei pártértekezletet, s eredményes tanácskozást, jó munkát kíván. A kongresszusi készülődés nagy érdeklődést váltott ki a párttagságban és a pártonkívüliek sokmilliós táborában is. Ma már általános gyakorlattá vált, hogy minden, a nép életét érintő fontos kérdés megoldását demokratikusan, a tömegek bevonásával készítsük elő. Így télkövetett politikai irányvonalat. Jártunk folytassa tovább azt a külpolitikát, amely békénket, előrehaladásunkat, a proletár internacionalizmust szolgálja. Szervezze és irányítsa a gazdasági munkát, amelynek eredményeképpen eljuthatunk a szocializmus teljes felépítéséhez, s mind magasabb szintre emelhetjük dolgozó népünk életszínvonalát. Pártunk legyen terjesztője a leghaladóbb világnézetnek. Tegyen meg mindent , annak érdekében, hogy népünk minden rétege részese legyen a kultúrának. Párttagságunk szilárd politikai egysége legyen záloga és biztosítéka szocialista demokráciánk mind szélesebb körű kiteljesedésének. Nagy feladat áll előttünk, hiszen mindezek megvalósításában mi, hajdú-bihari kommunisták is részt veszünk. Amikor a kongresszusnak javasoljuk, hogy ezeket a célokat tűzze egész dolgozó népünk elé, egyben ígéretet is teszünk, hogy a ránk jutó részt a jövőben is becsülettel, felelősséggel teljesíteni fogjuk — fejeződik be a szóbeli beszámoló. Pént ez az ötéves terv törvényerőre emelésénél, s így történik most, a kongresszus előkészítésénél is. A széles körű népi vita eredményeként elmondhatjuk, hogy a IX. kongresszus határozatait teljesítettük, az elmúlt négy esztendőben jó munkát végeztünk, és jelentős lépéseket tettünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Ez önmagában is nagy erőt, nyugalmat ad a kongresszusnak, s megteremti az objektív lehetőségeit annak, hogy nyugodt, elvtársi légkörben, szenzációk nélkül vitassuk és határozzuk meg az előttünk álló évek teendőit. Az eddig végzett munkára utalva az irányelvekben a Központi Bizottság azt kéri a párttagságtól és a X. kongresszustól, hogy erősítse meg az MSZMP eddig követett politikai vonalát. Minthogy ezt már a korábbi kongresszusoktól is kértük, engedjék meg, hogy erről a kérdésről kissé részletesebben szóljak. Hogyan kell ezt a kérdést és javaslatot értelmezni? Pártunk mai politikai vonalát, fő célkitűzéseit 1956. november 4-én, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásával, s az akkori Ideiglenes Központi Bizottság 1956 decemberi határozataival szabtuk meg. A VII., a VIII. és a IX. kongresszus lényegében ezt a politikai vonalat erősítette meg és fejlesztette tovább. E politika legáltalánosabb jellemzője a marxizmus- leninizmus elveinek következetes alkalmazása, kétfrontos harcban történő védelmezése és fejlesztése, továbbá a párt egysége és összeforrottsága a tagsággal, a munkásosztállyal, helyes szövetségi politikája és egysége a dolgozó tömegekkel. Ez a politikai vonal eredményezte az ellenforradalom szétzúzását, az ország politikai, társadalmi és gazdasági rendjének konszolidálását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szocializmus alapjainak lerakását és megszilárdítását, továbbá az első sikeres lépéseket a szocializmus teljes felépítésének útján. Eredményességéből nyilvánvaló, hogy ez a politika alapelveiben és fő irányában most sem változik. De ez a politikai vonal sem merevedhet meg, hanem a gyakorlati élet, a szocialista építőmunka újabb követelményeinek (Folytatás a 3. oldalon) Kállai Gyula felszólalása TANÁCSKOZIK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1970. NOVEMBER 1. A pártértekezlet vitája A szóbeli beszámoló elhangzása után elsőként a" legfiatalabbak kaptak szót. Megyénk úttörőinek, KISZ-eseinek képviselői köszöntötték a pártértekezletet, verssel, és eredményes munkát kívánó szavakkel. A beszámoló fölötti vitában felszólalt Szűcs Gábor, a Derecskei Járási Pártbizottság első titkára, Sándor Istvánné, a Debreceni Ruhagyár munkása, Erdélyi Sándor, a hajdúböszörményi Bocskai Tsz elnöke, Lévai Imre, a Hajdúsági Iparművek igazgatója, Gáli András, a Járműjavító Vállalat esztergályosa, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, P. Nemes Lajos, a biharnagybajomi Dózsa Tsz tagja, Seres György, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, dr. Kónya István, a Kossuth Egyetem rektorhelyettese. Ebédszünet után az elnöki tisztet átvevő dr. Ambrus István Kállai Gyula elvtársnak adta meg a szót, aki a következőket mondotta: