Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Országszerte megkezdődtek a szovjet hős városok hetének ünnepségei, rendezvényei. Ennek keretében szerdán délben A. G. Seveljovnak, a kijevi pártbizottság titkárának vezetésével szovjet delegáció érkezett Debrecenbe. A delegáció tagjai: Maria Zaharovna Scserbacsenko, a Szovjetunió hőse, Kijev felszabadításának résztvevője és O. G. Koroljov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára. A delegációval együtt érkezett Debrecenbe dr. Kohánka Andrásné, az MSZBT országos elnökségének munkatársa. A kedves vendégeket a megyei pártbizottságon C. Nagy Gábor, Gál István, Sikula György, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, Bartha János, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Kovács Imre, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese fogadták, illetve üdvözölték. A fogadtatás után C. Nagy Gábor tájékoztatta a szovjet küldöttség tagjait a megye gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életéről. A tájékoztatót nagy figyelemmel hallgatták a vendégek, majd számos kérdést tettek fel. Különösen érdekelte Seveljov elvtársat Debrecen, illetve a megye lakásgondjának megoldása, az országgyűlési és tanácsi képviselők legutóbbi választásának eredményei, tanulságai. A kérdésekre C. Nagy Gábor, dr. Szilágyi Gábor válaszoltak. Ezt követően A. G. Seveljov meleg szavakkal mondott köszönetet a kapott tájékoztatóért. Mint elmondotta, őt magát is nagyon érdekelték az elhangzottak, mert a kijevi egyetemen tizennégy év óta vezeti a történelmi tanszéket, és négy aspiráns is van, akik közvetlenül a Magyar Népköztársaság, illetve Magyarország történelmével foglalkoznak. Hangoztatta, hogy a delegáció Kijev városának valamennyi lakója nevében hozott forró üdvözletet, s a rájuk bízott jókívánságok frissen, melegen érkeztek ide Debrecenbe. Igaz, hogy a fizikusok talán vitatkoznának vele, de neki az a véleménye, hogy a világ egyre kisebb lesz. Hisz például 1982-ben — ebben az időben jegyezték fel a levéltárak tanúsága szerint az első adatokat erről — egy orosz kereskedőnek egész életére szóló vállalkozást jelentett, ha portékáit Magyarországon akarta értékesíteni, s most 1971-ben mindössze két órát vesz igénybe ugyanez az utazás. A mostani debreceni, hajdú-bihari útját abból a szempontból is nagyon hasznosnak tartja, hogy visszatérve Kijevbe, az egyetemre mint történész is tovább tudja adni az itt tapasztaltakat. Annál is inkább fontosnak tartja ezt — mondotta —, mert a barátságok nem a holt anyagok, például két város kövei között, hanem az azokat lakó élő emberek között fejlődnek ki, és nyernek napról napra gazdagabb tartalmat. Ezért van nagy jelentőségük a személyes találkozóknak, az emberek közötti hasznos eszme- és véleménycseréknek. Ezután rövid tájékoztatót adott Kijevről. Elmondotta, hogy az 1 millió 630 ezer lakosú város az utóbbi időben ugrásszerűen fejlődött. A háború óta megkétszereződött a lakosainak száma, s a nyolcszázezer új kijevi lakos bizony nem kis feladatokat ró a város társadalmi, politikai vezetőire. Kijev lakosságának nagy része, több mint 1 millió 200 ezer ember dolgozik. Ebből 300 ezer a fizikai dolgozók száma. Hat színháza van a városnak, 80 mozija, nem beszélve azokról a világhírű tudományos intézetekről, amelyek itt működnek. Ilyenformán joggal tekinthető Kijev a Szovjetunió egyik legnagyobb kulturális központjának. Utalt ezek után arra a jó és tartalmas kapcsolatra, amely a kijevi Sevcsenko egyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem között alakult ki. Rövid ismertetőjének érdekes része volt, amikor azt ecsetelte, hogy a kijevi gyári munkásbrigádok között új munkamozgalom alakult ki. Ennek célja, hogy az ötnapos munkahetet négy nap alatt teljesítsék. Ebben a mozgalomban szinte valamennyi szocialista munkásbrigád részt vesz, s a mozgalom máris nagy sikereket mondhat magáénak. Tájékoztatója végén A. G. Sevcsenko egy nagyon szép metszett üvegvázát és egy színes albumot adott át a látogatás emlékére C. Nagy Gábornak. A vázával kapcsolatban elmondotta, hogy amikor megrendelték Jermolajev mesternél, arra kérték, hogy minél több metszés, kiszögellés legyen rajta, hogy ezzel is kifejezzék azt a sokoldalúságot, ami Debrecen és Kijev, a szovjet és a magyar nép közötti kapcsolatokra jellemző. Mint mondotta, a váza egyedi példány, s kizárólag Debrecennek szóló ajándék. C. Nagy Gábor meghatottan vette át az ajándékot, és mondott köszönetet érte. A vendégek szerdán ebéd után dr. Szilágyi Gábor és dr. Kovács Imre kíséretében Debrecen nevezesességeivel ismerkedtek. Ma, csütörtökön a kijevi delegáció a Kossuth Egyetemre látogat, illetve M. Z. Scserbacsenko a Debreceni Ruhagyárat keresi fel. „A barátság emberek között szövődik” Kijevi delegáció érkezett Debrecenbe Tájékoztató a megyei pártbizottságon. A képen balról jobbra: dr. Kohánka Andrásné, M. Z. Scserbacsenko, A. G. Seveljov, C. Nagy Gábor és O. G. Koroljov. XT Világ proletárjai, egyesüljetek HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Debreceni irodalmi napok Tanácskozás a szocialista országok irodalmának magyarországi fogadtatásáról A debreceni irodalmi napok keretében november 24-én délelőtt, a Hazafias Népfront városi klubjában megtartották a szomszédos szocialista országok irodalmának magyarországi fogadtatásáról szóló tanácskozást. A közel négyórás eszmecsere kezdetén dr. Tar Károly, a Debrecen városi Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a megjelenteket, közöttük Darvas József írót, a Magyar Írók Szövetségének elnökét, majd szólt az irodalmi napok jelentőségéről, szerepéről. A tanácskozás elnöki tisztjére felkért dr. Kovács Kálmán, az Alföld főszerkesztője E. Fehér Pálnak, a Népszabadság kulturális rovata vezetőjének adta át a szót, aki referátumában többek között kiemelte a tanácskozás jelentőségét. Azt, hogy a szomszéd népek irodalmának hatása mindig is sokat jelentett nemzeti tudatunk alakulása szempontjából. Szólt a hazai kritikákról, betöltik-e hivatásukat, elérik-e a közönséget, végül a munka koordinálását sürgette, hogy ne kelljen minden esetben az alapoknál kezdeni a szomszéd népek irodalmának ismertetését. A korreferálók sorát Czine Mihály irodalomtörténész nyitotta meg, aki a romániai kisebbségi magyar irodalom magyarországi fogadtatásáról beszélt, jelezvén a legnagyobb gondot: nagyon kevesen és nem elég rendszeresen foglalkoznak ezzel az irodalommal, amely így — és sok oknál fogva — nem lehet benne a hazai olvasók tudatában. Juhász Péter műfordító, kritikus a bolgár irodalom magyarországi jelenlétéről szólt. Elmondta, hogy míg 1945 előtt mindössze négy bolgár művet fordítottak magyar nyelvre, addig a felszabadulás óta több mint hetvenet. Ennek ellenére nagyon kevés bolgár mű él napjaink irodalmi köztudatában. Szűcs József irodalomtörténész korreferátuma szempontbővülést jelentett: a Szovjetunió két városában szerzett tapasztalatai alapján a magyar művek kinti fogadtatását elemezte. Petrovácz István, a Móra Könyvkiadó irodalmi vezetője is a számokat hívta segítségül, hogy bizonyítsa: az ifjúsági irodalom újdonságai között évről évre szép számmal szerepelnek a szocialista országok irodalmi termékei. Darvas József, az írószövetség elnöke reagált az addig elhangzott panaszokra, javaslatokra. Elmondta, hogy szorgalmazni kell, és szorgalmazni fogja az írószövetségben egy olyan munkabizottságnak a létrehozását, amely a környező országok irodalmával foglalkozna, módszeresen és tervszerűen. Görömbei András irodalomtörténész, kritikus referátumában a csehszlovákiai magyar irodalom hazai visszhangjáról beszélt; az ún. „harmadik nemzedék” szerepéről fejtette ki bővebben a véleményét. Székelyhídi Ágoston esztéta, kritikus néhány fogalom — a „híd”, a környező országok, az irodalom és a történetírás — tartalmának módosulásairól beszélt. Lökös István irodalomtörténész a jugoszláviai irodalom, a horvát, a szlovén kapcsán szólt a két szomszéd állam közös gondjairól, irodalmának nagy alakjairól. Kovács Kálmán a jugoszláviai magyar irodalom hazai fogadtatását elemezte. Beszélt az Alföld közeli terveiről is: egy évig az ukrán irodalom lesz a központi témája a folyóiratnak. E. Fehér Pál zárszavában fontosnak és hasznosnak minősítette a tanácskozást, s kifejezte reményét, hogy gyakorlati eredménye is lesz. Tisztelt Il kettő! Közömbösek-e a fiatalok? 3. oldal Exportmunka nehézségekkel Bizony magam maradtam (4. oldal) Hétköznap a klubban (5. oldal) A HÉT FILMJEI (5. oldal) Finn művészek kiállítása (5. oldal) . KISZ-klubot avattak a konzervgyárban A Debreceni Konzervgyár gazdasági vezetői az elmúlt napokban szépen berendezett klubhelyiséget adtak át a konzervgyár fiataljainak, és ezzel megteremtették a lehetőséget ahhoz, hogy aktívabb, színesebb KISZ-élet alakuljon ki az üzemben, és a fiatalok szívesebben maradjanak a gyár dolgozói. Amint tudósítónk, Kiss Lilla írja, az ünnepélyesen felavatott klub gazdag és változatos programmal készül feladatának végrehajtásához; az üzemi KISZ-bizottság igyekszik a tagok többfajta érdeklődési igényét kielégíteni megfelelő kulturális, művelődési és szórakozási lehetőségekkel. November 22-én megtartották az első szellemi vetélkedőt is az új klubban; a versenyben Kovács Ibolya, Bordás József, Csige Sándor és Silye Margit tűnt ki. Jutalom a gyors kirakodásért A Központi Szállítási Tanács a MÁV-val és a Volán Tröszttel együtt értékelte a fuvaroztató és a közlekedési vállalatok érdekelt dolgozói körében meghirdetett hét végi rakodási versenyt, amely az országban nagyjából elérte a célját. Külön értékelték a versenyt meghirdető szervek a kocsik vasárnapi kirakását. A MÁV Debreceni Igazgatóságának területén november 14- én a Volán 6. Vállalat és a Debreceni Konzervgyár dolgozói végezték a legjobb munkát a vagyunk vasárnapi kirakásában. A verseny élenjárói között 50—50 ezer forint jutalmat osztottak szét.