Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

Országszerte megkezdődtek a szovjet hős városok hetének ünnep­ségei, rendezvényei. Ennek kereté­ben szerdán délben A. G. Seveljov­­nak, a kijevi pártbizottság titkárá­nak vezetésével szovjet delegáció érkezett Debrecenbe. A delegáció tagjai: Maria Zaharovna Scserba­­csenko, a Szovjetunió hőse, Kijev felszabadításának résztvevője és O. G. Koroljov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének első titkára. A delegációval együtt érkezett Debrecenbe dr. Kohánka Andrásné, az MSZBT országos elnökségének munkatársa. A kedves vendégeket a megyei pártbizottságon C. Nagy Gábor, Gál István, Sikula György, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen városi Pártbi­zottság első titkára, Bartha János, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Kovács Imre, a Debrecen váro­si Tanács elnökhelyettese fogadták, illetve üdvözölték. A fogadtatás után C. Nagy Gábor tájékoztatta a szovjet küldöttség tagjait a megye gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életéről. A tájékoztatót nagy figyelemmel hall­gatták a vendégek, majd számos kérdést tettek fel. Különösen érde­kelte Seveljov elvtársat Debrecen, illetve a megye lakásgondjának megoldása, az országgyűlési és ta­nácsi képviselők legutóbbi választá­sának eredményei, tanulságai. A kérdésekre C. Nagy Gábor, dr. Szilágyi Gábor válaszoltak. Ezt követően A. G. Seveljov me­leg szavakkal mondott köszönetet a kapott tájékoztatóért. Mint elmon­­dotta, őt magát is nagyon érdekel­ték az elhangzottak, mert a kijevi egyetemen tizennégy év óta vezeti a történelmi tanszéket, és négy as­piráns is van, akik közvetlenül a Magyar Népköztársaság, illetve Magyarország történelmével foglal­koznak. Hangoztatta, hogy a delegáció Ki­jev városának valamennyi lakója nevében hozott forró üdvözletet, s a rájuk bízott jókívánságok frissen, melegen érkeztek ide Debrecenbe. Igaz, hogy a fizikusok talán vitat­koznának vele, de neki az a véle­ménye, hogy a világ egyre kisebb lesz. Hisz például 1982-ben — ebben az időben jegyezték fel a levéltá­rak tanúsága szerint az első adato­kat erről — egy orosz kereskedő­nek egész életére szóló vállalkozást jelentett, ha portékáit Magyaror­szágon akarta értékesíteni, s most 1971-ben mindössze két órát vesz igénybe ugyanez az utazás. A mostani debreceni, hajdú-bi­hari útját abból a szempontból is nagyon hasznosnak tartja, hogy visszatérve Kijevbe, az egyetemre mint történész is tovább tudja ad­ni az itt tapasztaltakat. Annál is inkább fontosnak tart­ja ezt — mondotta —, mert a barát­ságok nem a holt anyagok, példá­ul két város kövei között, hanem az azokat lakó élő emberek között fejlődnek ki, és nyernek napról napra gazdagabb tartalmat. Ezért van nagy jelentőségük a személyes találkozóknak, az emberek közötti hasznos eszme- és véleménycserék­nek. Ezután rövid tájékoztatót adott Kijevről. Elmondotta, hogy az 1 millió 630 ezer lakosú város az utóbbi időben ugrásszerűen fejlő­dött. A háború óta megkétszerező­dött a lakosainak száma, s a nyolc­­százezer új kijevi lakos bizony nem kis feladatokat ró a város társadal­mi, politikai vezetőire. Kijev lakos­ságának nagy része, több mint 1 millió 200 ezer ember dolgozik. Ebből 300 ezer a fizikai dolgozók száma. Hat színháza van a város­nak, 80 mozija, nem beszélve azok­ról a világhírű tudományos intéze­tekről, amelyek itt működnek. Ilyenformán joggal tekinthető Ki­jev a Szovjetunió egyik legnagyobb kulturális központjának. Utalt ezek után arra a jó és tar­talmas kapcsolatra, amely a kijevi Sevcsenko egyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem között alakult ki. Rövid ismertetőjének érdekes ré­sze volt, amikor azt ecsetelte, hogy a kijevi gyári munkásbrigádok kö­zött új munkamozgalom alakult ki. Ennek célja, hogy az ötnapos mun­kahetet négy nap alatt teljesítsék. Ebben a mozgalomban szinte vala­mennyi szocialista munkásbrigád részt vesz, s a mozgalom máris nagy sikereket mondhat magáénak. Tájékoztatója végén A. G. Sev­csenko egy nagyon szép metszett üvegvázát és egy színes albumot adott át a látogatás emlékére C. Nagy Gábornak. A vázával kapcsolatban elmon­dotta, hogy amikor megrendelték Jermolajev mesternél, arra kérték, hogy minél több metszés, kiszögel­­lés legyen rajta, hogy ezzel is kife­jezzék azt a sokoldalúságot, ami Debrecen és Kijev, a szovjet és a magyar nép közötti kapcsolatokra­­ jellemző. Mint mondotta, a váza egyedi példány, s­ kizárólag Debre­cennek szóló ajándék. C. Nagy Gábor meghatottan vet­te át az ajándékot, és mondott köszönetet érte. A vendégek szerdán ebéd után dr. Szilágyi Gábor és dr. Kovács Imre kíséretében Debrecen neveze­­s­­ességeivel ismerkedtek. Ma, csütörtökön a kijevi delegá­ció a Kossuth Egyetemre látogat, il­letve M. Z. Scserbacsenko a Debre­ceni Ruhagyárat keresi fel. „A barátság emberek között szövődik” Kijevi delegáció érkezett Debrecenbe Tájékoztató a megyei pártbizottságon. A képen balról jobbra: dr. Kohánka Andrásné, M. Z. Scserba­­csenko, A. G. Seveljov, C. Nagy Gábor és O. G. Koroljov. XT Világ proletárjai, egyesüljetek HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Debreceni irodalmi napok Tanácskozás a szocialista országok irodalmának magyarországi fogadtatásáról A debreceni irodalmi napok ke­retében november 24-én délelőtt, a Hazafias Népfront városi klubjában megtartották a szomszédos szocia­lista országok irodalmának magyar­­országi fogadtatásáról szóló tanács­kozást. A közel négyórás eszmecsere kezdetén dr. Tar Károly, a Debre­cen városi Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Darvas József írót, a Magyar Írók Szövetségének elnökét, majd szólt az irodalmi napok jelentőségéről, szerepéről. A tanácskozás elnöki tisztjére fel­kért dr. Kovács Kálmán, az Alföld főszerkesztője E. Fehér Pálnak, a Népszabadság kulturális rovata ve­zetőjének adta át a szót, aki referá­tumában többek között kiemelte a tanácskozás jelentőségét. Azt, hogy a szomszéd népek irodalmának ha­tása mindig is sokat jelentett nem­zeti tudatunk alakulása szempont­jából. Szólt a hazai kritikákról, be­­töltik-e hivatásukat, elérik-e a kö­zönséget, végül a munka koordiná­lását sürgette, hogy ne kelljen min­den esetben az alapoknál kezdeni a szomszéd népek irodalmának is­mertetését. A korreferálók sorát Czine Mihály irodalomtörténész nyitotta meg, aki a romániai kisebbségi magyar iroda­lom magyarországi fogadtatásáról beszélt, jelezvén a legnagyobb gon­dot: nagyon kevesen és nem elég rendszeresen foglalkoznak ezzel az irodalommal, amely így — és sok oknál fogva — nem lehet benne a hazai olvasók tudatában. Juhász Péter műfordító, kritikus a bolgár irodalom magyarországi je­lenlétéről szólt. Elmondta, hogy míg 1945 előtt mindössze négy bolgár művet fordítottak magyar nyelvre, addig a felszabadulás óta több mint hetvenet. Ennek ellenére nagyon ke­vés bolgár mű él napjaink irodal­mi köztudatában. Szűcs József irodalomtörténész korreferátuma szempontbővülést jelentett: a Szovjetunió két városá­ban szerzett tapasztalatai alapján a magyar művek kinti fogadtatását elemezte. Petrovácz István, a Móra Könyv­kiadó irodalmi vezetője is a számo­kat hívta segítségül, hogy bizonyít­sa: az ifjúsági irodalom újdonságai között évről évre szép számmal sze­repelnek a szocialista országok iro­dalmi termékei. Darvas József, az írószövetség el­nöke reagált az addig elhangzott pa­naszokra, javaslatokra. Elmondta, hogy szorgalmazni kell, és szorgal­mazni fogja az írószövetségben egy olyan munkabizottságnak a létreho­zását, amely a környező országok irodalmával foglalkozna, módszere­sen és tervszerűen. Görömbei András irodalomtörté­nész, kritikus referátumában a cseh­szlovákiai magyar irodalom hazai visszhangjáról beszélt; az ún. „har­madik nemzedék” szerepéről fejtet­te ki bővebben a véleményét. Székelyhídi Ágoston esztéta, kriti­kus néhány fogalom — a „híd”, a környező országok, az irodalom és a történetírás — tartalmának módo­sulásairól beszélt. Lökös István irodalomtörténész a jugoszláviai irodalom, a horvá­t, a szlovén kapcsán szólt a két szom­széd állam közös gondjairól, irodal­mának nagy alakjairól. Kovács Kálmán a jugoszláviai magyar irodalom hazai fogadtatását elemezte. Beszélt az Alföld közeli terveiről is: egy évig az ukrán iro­dalom lesz a központi témája a fo­lyóiratnak. E. Fehér Pál zárszavában fontos­nak és hasznosnak minősítette a ta­nácskozást, s kifejezte reményét, hogy gyakorlati eredménye is lesz. Tisztelt Il­ kettő! Közömbösek-e a fiatalok? 3. oldal Exportmunka nehézségekkel Bizony­ magam maradtam (4. oldal) Hétköznap a klubban (5. oldal) A HÉT FILMJEI (5. oldal) Finn művészek kiállítása (5. oldal) . KISZ-klubot avattak a konzervgyárban A Debreceni Konzervgyár gazda­sági vezetői az elmúlt napokban szépen berendezett klubhelyiséget adtak át a konzervgyár fiataljainak, és ezzel megteremtették a lehetősé­get ahhoz, hogy aktívabb, színesebb KISZ-élet alakuljon ki az üzemben, és a fiatalok szívesebben maradja­nak a gyár dolgozói. Amint tudósí­tónk, Kiss Lilla írja, az ünnepélye­sen felavatott klub gazdag és válto­zatos programmal készül feladatá­nak végrehajtásához; az üzemi KISZ-bizottság igyekszik a tagok többfajta érdeklődési igényét kielé­gíteni megfelelő kulturális, művelő­dési és szórakozási lehetőségekkel. November 22-én megtartották az el­ső szellemi vetélkedőt is az új klub­ban; a versenyben Kovács Ibolya, Bordás József, Csige Sándor és Silye Margit tűnt ki. Jutalom a gyors kirakodásért A Központi Szállítási Tanács a MÁV-val és a Volán Tröszttel együtt értékelte a fuvaroztató és a közlekedési vállalatok érdekelt dol­gozói körében meghirdetett hét vé­gi rakodási versenyt, amely az or­szágban nagyjából elérte a célját. Külön értékelték a versenyt meg­hirdető szervek a kocsik vasárnapi kirakását. A MÁV Debreceni Igaz­gatóságának területén november 14- én a Volán 6. Vállalat és a Debre­ceni Konzervgyár dolgozói végezték a legjobb munkát a vagyunk vasár­napi kirakásában. A verseny élenjá­rói között 50—50 ezer forint jutal­mat osztottak szét.

Next