Hajdú-Bihari Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÁRA: 80 FILLÉR Is! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Személyes és együttes felelősség a szocializmus felépítéséért FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A Központi Bizottság állásfogla­lása óta közvéleményünkben erősö­dött a felismerés, hogy a dolgozó nép felemelkedését az szolgálja iga­zán, ha társadalmunk alkotó erejét népgazdaságunk fejlesztésére kon­centráljuk. A Központi Bizottság határozatát követően a legtöbb vita a termelés, a gazdálkodás és az­ élet­­színvonal kérdéseiről bontakozott ki. Ezek belpolitikai életünk fontos kérdései. Amit népgazdaságunk fejleszté­séért és társadalmi viszonyaink ma­gasabb színvonaláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy to­vább javítsuk népünk élet- és mun­kakörülményeit. Munkásosztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede tapasztalja: pártunk­­ és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rend­szeres emelkedése. S hogy ez nem­csak elv, hanem megvalósult gya­korlat, azt a statisztikai adatok mel­lett dolgozó népünk tapasztalatai igazolják. Mindig megtettük az életszínvonalat növelő intézkedése­ket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt nemzeti jövedelemből. Ezt társadalmi méretben teljesítet­tük és a továbbiakban is ezt tesz­­szük. A párt és a kormány — közvéle­ményünkkel együtt — számon tart­ja a jogos igényeket. Ezek kielégí­tése azonban lehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen mindig na­gyobbak, mint a lehetőségeink, Így van ez a Központi Bizottságban, a kormányban és közvéleményünk­ben is. Ebben is egységesek va­gyunk. Dönteni azonban csak reá­lisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. Pártunk és kormányunk társadal­mi érdekből cselekszik, amikor az­zal is védi az életszínvonalat, hogy szigorúan ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a forint sta­bilitására. Közvéleményünket sokat foglalkoztatja az árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynak is. Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizott­ság állásfoglalásában megfogalma­zott árstabilitás érdekében, az ál­lamháztartás egyensúlyának meg­teremtésére. Népünk megértését és bizalmát igazolja, hogy a szük­ségessé vált áremelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást — nem okozott zavart a kereskedelmi forgalomban. Jog­gal mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az áremeléseknek — magatartásával bizonyította: oszto­zik a kormányzás felelősségében. Ez a bizalom azonban növeli a kor­mány, az ellenőrző szervek és vala­mennyiünk felelősségét, azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezett mértéket. Nagy jelentőségű belpolitikai ese­mény az áprilisban sorra kerülő ál­talános tanácstagi választás. Ennek fontos aktusát jelentik a befejezés­hez közeledő jelölő gyűlések. A ta­pasztalatok szerint a tanácstagok többségét újra jelölik. Ebben meg­nyilvánul a tanácstagok közéleti munkásságának erkölcsi megbecsü­lése. A tanácsok újjáválasztása alka­lom arra is, hogy jobban a figyelem középpontjába kerüljön a község- és várospolitika. A jól funkcionáló új tanácstörvény, a választások elé­(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön a parlamentben foly­tatta munkáját az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka. Legfelsőbb állam­­hatalmi testületünk tanácskozásán részt vesz Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a Miniszter­­tanács beszámolója feletti vitát, el­sőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. NÉMETH KÁROLY FELSZÓLALÁSA Mérhetően erősödött a népi hatalom­ ­ Csaknem két esztendeje, hogy az országgyűlés Fock elvtárs elő­terjesztésében megtárgyalta és egy­hangúlag jóváhagyta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa határozatainak végrehaj­tását szolgáló kormányprogramot. Megállapíthatjuk, hogy a kormány eredményesen munkálkodott or­szágépítő céljaink megvalósításáért. Országgyűlésünk kedvező hely­zetben tárgyalhatja a kormány be­számolóját. A Központi Bizottság novemberi ülésén megvizsgálta, hogy a kong­resszus irányvonala — amely meg­határozó társadalmunk életében, tevékenységében és fejlődésében — hogyan valósult meg. Az állás­­foglalást megismerték, és megvitat­ták az egész országban. Népünk nagy többsége egyetért a határozat­tal, kész azok végrehajtására. A Központi Bizottság állásfogla­lásának kedvező fogadtatása első­sorban annak tulajdonítható, hogy megerősítette pártunk X. kongresz­­szusának határozatait. Az állás­­foglalás a közvélemény várakozá­sával egyezően megerősítette, hogy az eddigi úton akarunk és fogunk tovább haladni. A Központi Bizottság novemberi határozata nem utolsósorban azért váltott ki egyetértést, mert reá­lisan összegezte eredményeinket, elemzően és cselekvésre ösztönzően tárta fel gyengéinket, közvéle­ményünket is foglalkoztató követ­kezetlenségeinket, gondjainkat. Népünk többsége egyetért azzal, hogy bevált politikánkon, a X. kongresszus céljain ne változtas­sunk, legyünk következetesebbek végrehajtásában. Az egyetértés nö­veli a párt, az állami és társadalmi szervek, a minisztériumok, a vál­lalati, intézményi vezetők felada­tát és felelősségét, hogy követke­zetesen hajtsák végre a X. kong­resszus határozatait, az ország­­gyűlés, a kormány döntéseit. Nagyra kell értékelnünk a kor­mány beszámolójában felsorolt, társadalmunk fejlődését jellemző tényeket. Az eredmények és a gon­dok egybevetése arról tanúskodik, hogy a szocializmus építése az el­múlt két évben is töretlenül előre­haladt. Tervszerűen gyarapodott, fejlettebb lett az ország, javultak az életkörülmények, gazdagodott szocialista kultúránk és szellemi életünk., Mérhetően erősödött a népi hata­lom. Erősödött annak politikai alapja, a munkásosztály és a pa­rasztság szövetsége, a dolgozók összefogása. Teljesebb a szocialista nemzeti egység, erősödik a szocia­lista gondolkodásmód, a közösségi felelősségérzet. Stabilitás és nyu­galom van az országban. Szilárd a szocialista törvényesség. Olyan a légkör a politikában, a gazdaság­ban, a tudományban és a kultúrá­ban, amely kedvez a tehetségnek és ösztönöz az alkotó munkára. Hazánk és népünk a haladásnak és a jólétnek ismét magasabb fo­kára jutott. Ez szocialista rend­szerünk nagy vívmánya, dolgozó népünk munkájának eredménye, s erről emelt fővel adhatunk számot az ország legmagasabb fórumán is. Együttes munkánk­ eredményeit összegezni: közös kötelességünk. Úgy gondolom, jogos az örömünk és büszkeségünk, hogy fejlődik az ország, gyarapszik minden megye, falu és város. Ezt azért is hangsú­lyozom, mert időnként azt tapasz­talja az ember, hogy valamiféle di­vat, a bátorság mércéje csak a gondokról, hibákról szólni. A va­lóságos gondok őszinte feltárása a mi viszonyaink között nem a bá­torság körébe tartozik. Eredmé­nyeink és hibáink egyoldalú le­vagy túlbecsülése ellentétes politi­kánk realizmusával, örülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk és őszintén felhá­borodni azért, amit nem teljesítet­tünk, amit megtehettünk volna, de elmulasztottunk. Attól lesz több az eredményünk és kevesebb a gon­dunk, ha az indokolt felháborodá­sunkat alkotó cselekvés követi, ha mindenki a maga közvetlen kör­nyezetében, a maga helyén állan­dóan érzi, hogy a szocializmus építésének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a de­magógia és a termékeny, előrevivő bírálat között. Változatlan törekvésünk, hogy fogjon össze mindenki — kom­munista és pártonkívüli —, aki szívén viseli a nép sorsát. Ennek tartalma: a személyes és együttes felelősségünk a szocializmus fel­építéséért. Ezt kell szolgálni a szo­cialista demokráciának az eddigi­eknél is jobban, nagyobb haté­konysággal. Ebben olyan erő van, amelyet pó­tolni semmi mással nem lehet. Ezért jogos az igény, hogy akinek a dol­gozók bizalma hatalmat adott, az felelősséggel viselje, ennek szelle­mében cselekedjen, ne tekintse te­hernek a szocialista demokráciát, mert a döntés és a végrehajtás is ettől lesz jobb. A mi demokráciánk azért szocialista, mert valóságos jogokat ad, és alapja a becsülettel, tisztességgel végzett munka. Társadalmunkban vannak még olyan emberek, akik nem törődnek a közösség érdekeivel, elhanyagol­ják személyes kötelességeiket, csak jogaikat tartják számon. Aki társadalmi valóságunk egé­szére figyel, annak észre kell ven­nie, hogy a mi társadalmunkra nem az önző, az anyagias, a jogaikat kö­vetelő, kötelességeiket elhanyagoló emberek a jellemzők. Még akkor sem, ha ezek időnként a közvéle­mény figyelmének középpontjába kerülnek, és aránytalanul többet hallunk róluk, mint a szocializmust tisztességgel építő dolgozókról. Németh Károly ezután részlete­sen elemezte a kormánybeszámoló alapjait, a gazdaságpolitikai felada­tokat, a tervgazdálkodás megszilár­dításának fontosságát, a fegyelem fontosságát. Majd így folytatta: Losonczi Pál képviselőkkel beszélget az országgyűlés szünetében (MTI-fotó — Szebellédy Géza felv.—KS) Pártvezető­k utaztak az NDK-ba BERLIN Az NSZEP Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön bará­ti látogatásra Berlinbe érkezett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. A repülőtéren a vendégeket Wer­ner Lambert, az NSZEP PB tagja, a KB titkára, Kurt Tiedke, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB agitá­­ciós osztályának vezetője, valamint az NSZEP KB más felelős munka­társai és Kovács Imre, hazánk ber­lini nagykövete fogadta. Óvári Miklós és Katona István még a nap folyamán megkezdte tárgyalásait az NSZEP KB Werner Lambert vezette képviselőivel. (MTI) Szíriai küldöttség érkezett Budapestre Az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön Ab­­dullah al-Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével hazánkba érkezett az Arab Szocialista Újjászületés Párt­jának küldöttsége a Szíriai Arab Köztársaságból. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára fogadta. A kü­l­döttség üdvözlésére megjelent Ja­kab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztály­­vezetője, dr. Berecz János és dr. Csendes Lajos, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettesei. Jelen volt Abdul-Halim Kaddour Szíria budapesti nagykövete is. (MTI) Svoboda ismét köztársasági elnök Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: A Csehszlovák Szövetségi Gyű­lés két házának, a Népi és Nemze­ti Kamarának a prágai várban csü­törtökön délelőtt megtartott együt­tes ülésén a képviselők titkos sza­vazással, egyhangúlag Ludvík Svo­boda hadseregtábornokot, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagját választották meg újabb ötéves idő­szakra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke terjesztette elő Ludvík Svoboda jelölésének in­doklását. A szavazás eredményének kihir­detése után Gustáv Husák, vala­mint Lubomír Strougal miniszter­­elnök és Alois Indra, a parlament elnöke felkereste az újonnan meg­választott elnököt, s bejelentette a parlament akaratát. Ludvík Svo­boda ezután a képviselők lelkes ünneplése közepette lépett a te­rembe, majd letette a csehszlovák alkotmányra és a föderációs al­kotmánytörvényre a hivatali es­küt. (MTI) A képen a CSKP KB ülésén a várban Gustáv Husák főtitkár fel­olvassa a KB javaslatát (Telefotó — CTK—MTI—KS)

Next