Hajdú-Bihari Napló, 1973. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
MSZMP—LEMP ideológiai együttműködési szerződés VARSÓ Varsóban csütörtökön aláírták az MSZMP és a LEMP Központi Bizottsága ideológiai együttműködési szerződését. A megállapodást az MSZMP részéről Aczél György, a PB tagja, a KB titkára, a LEMP részéről pedig Jan Szydlak, a PB tagja, a KB titkára írta alá. Kállai Gyula az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront elnöke csütörtökön fogadta a béke és barátság hónap során az európai biztonságról rendezett tudományos konferencia külföldi vendégeit. A baráti hangulatú találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, az európai biztonsági rendszer létrehozásáért folyó nemzetközi küzdelemről, a békeerők moszkvai kongresszusának előkészítéséről. A fogadáson részt vett dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. (MTI) Budapestre érkezett az osztrák pénzügyminiszter Csütörtökön Budapestre érkezett Hannes Androsch osztrák pénzügyminiszter, aki Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel tárgyal időszerű kérdésekről. Mint ismeretes, Fock Jenő miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár ez év márciusi magyarországi találkozóján elégedettséggel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az elmúlt években a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet, valamint a társadalmi élet számos területén szoros jószomszédi kapcsolatok épültek ki. A kormányfők megállapodtak abban, hogy a szakminisztériumok, szakminiszterek közötti munkakapcsolatokat még intenzívebbé teszik, ennek nyomán került most sor az osztrák pénzügyminiszter magyarországi látogatására is. Az osztrák vendégek fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Az amerikaiak bombázzák a DIFK ellenőrzése alatt álló területeket Phuong Nam százados, a kétoldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának szóvivője csütörtökön Saigonban azt mondotta: amerikai repülőgépek — a párizsi tűzszüneti megállapodást megszegve — kedden negyedik alkalommal bombázták a DIFK ellenőrzése alatt álló, a kambodzsai határ közelében levő térséget. Közölte, hogy 11 F—4 típusú amerikai vadászbombázó és egy C—130 típusú szállító repülőgép kedden ismét géppuskázta és bombázta a térségben levő Xa Mat városát. A DIFK a térség ellen áprilisban és május elején végrehajtott amerikai légitámadások miatt már tiltakozott a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságnál. A NEFB, a DIFK kérelmére, május 23-án vizsgálatot indított az amerikai bombatámadások ügyében. Ezt a vizsgálatot azonban a saigoni fél legkülönbözőbb mesterkedései miatt mindeddig nem sikerült lezárni. Az Egyesült Államok saigoni nagykövetsége tagadja e bombatámadások tényét, s azt állítja, hogy „amerikai repülőgépek Dél- Vietnamban nem folytatnak légi hadműveleteket”. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN DUBLIN. Az Ír Köztársaságban megtartott elnökválasztás győztese Erskine Hamilton Childers, a Fianna Fail elnevezésű párt jelöltje lett. Az angol származású, protestáns elnökjelölt 636162 szavazatot kapott. Ellenfelére, Tom O’Higginsre, a kormánykoalíció jelöltjére 587 577-en szavaztak. Childers személyében első ízben lesz protestáns elnöke a túlnyomóan katolikus lakosságú Ír Köztársaságnak. PÁRIZS: Chaban Delmas, volt francia miniszterelnök csütörtökön kéthetes kínai látogatásra indult. Kínai tartózkodása során találkozik majd Csou En-laj miniszterelnökkel. Elindulása előtt Chaban Delmas kijelentette, hogy szeretne Mao Ce-tung elnökkel is találkozni, de erre vonatkozólag még nem kapott határozott ígéretet. SZÓFIA: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és kormánya meghívására ez év júniusközepén Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos baráti látogatást tesz a Bolgár Népköztársaságban. HOUSTON. Az amerikai űrhajósok nyugodtan töltötték a csütörtökre virradó „űréjszakát” a Skylab hálóhelyiségeiben felakasztott hálózsákokban. A földön meglehetősen nehéz feladat függőleges helyzetben szundikálni, ez azonban a súlytalanság állapotában semmiféle problémát nem okoz. Az energiahiány miatt a csütörtökre tervezett program egy részéről le kellett mondani. Helyette az űrhajósok orvosi kísérleteket végeznek, és folytatják a nap megfigyelését. ÚJ DELHI: Az Indian Airlines Légitársaság egy Boeing—727 típusú utasszállító repülőgépe Új- Delhi közelében leszállás közben kigyulladt és lezuhant. A belföldi járaton a katasztrófa pillanatában 118 utas tartózkodott. Az első jelentések szerint a katasztrófát senki nem élte túl. PRÁGA. A jelenleg Csehszlovákiában tartózkodó Szvaran Szingh indiai külügyminiszter csehszlovák kollégájának, Bohuslav Chnoupeknek társaságában csütörtökön egynapos látogatásra Pozsonyba utazott. A szlovák fővárosban fogadta Jozef Lénárt, az SZLKP KB első titkára, LONDON. A brit külügyminisztérium csütörtökön „különösnek és ésszerűtlennek” nevezte az izlandi kormánynak azt a döntését, amely szerint kémtevékenység folytatásának vádjával kiutasította az országból Michael Elliott-t, az angol külügyminisztérium sajtóosztályának magas rangú munkatársát. A reykjavíki brit nagykövetnek szerda este jegyzéket nyújtottak át, amely szerint Michael Elliott négy napot kap az ország elhagyására. PRÁGA: Prágában hivatalosan bejelentették,hogy Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára csehszlovák párt- és kormányküldöttség élén június közepén hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. A főtitkár a hónap második felében ugyancsak hivatalos baráti látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. DR. MOHAMED HAFEZ GHANEM, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta dr. Randó Jehő kairói magyar nagykövetet. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1913. JÚNIUS 1. Nixon—Pompidou megbeszélés REYKJAVÍK Csütörtök délelőtt Reykjavíkban megkezdődött Richard Nixon amerikai elnök és Georges Pompidou francia államelnök első bizalmas megbeszélése, amelyet két hasonló találkozó követ. Ezt megelőzően Nixon elnök egyórás eszmecserét folytatott Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadóval. Az izlandi fővárosban tartózkodik Michel Jobert francia külügyminiszter és Giscard d’Estaing pénzügyminiszter. Nixon elnök kíséretében gazdasági tanácsadója, Schultz pénzügyminiszter és Walker pénzügyminiszter-helyettes foglal helyet. A reykjavíki Kjarval Múzeumban megrendezett találkozón a megfigyelők szerint főképpen az Egyesült Állam és a Közös Piac országainak kölcsönös viszonyát vitatják meg, különös tekintettel a nyugati kereskedelmi és valutareform kérdéseiről rövidesen folytatandó tárgyalásokra. A két fél nézetei ezekben a kérdésekben jelentősen eltérnek egymástól. Napirendre kerülnek a két ország kölcsönös kapcsolatainak kérdései is. Külön foglalkoznak az új atlanti alapokmány kérdésével is, amelynek tervét Franciaország és a többi nyugat-európai országok hűvösen fogadták. Megfigyelők rámutatnak, hogy a találkozóra, amelyen az amerikai és a francia elnök a kelet-nyugati viszony kérdéseit, továbbá az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészületeit is megvitatják, rányomja bélyegét az Izland és Nagy-Britannia között kiéleződött halászati háború is. Az izlandi szakszervezetek csütörtökön délutánra tiltakozó tüntetést rendeznek Reykjavíkban, egyrészt az amerikai és NATO-alakulatok izlandi állomásoztatása ellen, másrészt a csendes-óceáni francia atomkísérletek ellen. Helsinki konzultáció Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése jelentős állomásához érkezett: a 34 részvevő ország képviselői elfogadták az államok közötti kapcsolatokat szabályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgozták a konferencia meghatározó jelentőségű dokumentumát, amely természetesen még a kormányok jóváhagyására vár. A konzultáció munkabizottsága csütörtökön folytatta a 3. napirendi pont (kulturális együttműködés) több részterületének szerkesztését, de megbízható értesülések szerint lényeges előrehaladást nem ért el. Csúcstalálkozó a múzeumban Richard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte bizalmas párbeszédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló felek a maximális diplomáciai udvariasság jegyében földrajzi értelemben „középen” találkoztak, nézeteikkel, álláspontjukkal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reykjavíki Kjarval Múzeumban került sor: meglehetősen szokatlan színhely egy csúcstalálkozó számára. Ezt az alapállást tulajdonképpen maguk a tárgyaló felek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gárdája eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavíkban inkább az álláspontok tisztázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mik ezek a problémák? 1. De Gaulle tábornok országlása alatt alaposan megromlott a francia—amerikai viszony. A Pompidou-korszakban kétségtelenül csökkent a korábban néha, már-már elviselhetetlen feszültség, de a két ország viszonya most sem nevezhető szívélyesnek. 2. Nixon szeretné legalább valamelyest megváltoztatni azt a hű'vös magatartást, amelyet Párizs — ugyancsak de Gaulle tábornok örökségeként — a NATO iránt tanúsít. Ehhez igyekszik a befolyásolásra alkalmasnak tűnő eszközök széles fegyvertárát felvonultatni. 3. A politikai kérdések ilyen értelemben is összefüggenek a reykjavíki megbeszélések egyik legfontosabb témájával, a gazdasági dilemmákkal. Ezért beszélnek a megfigyelők amerikai „csomagtervről”: Nixon úgy akarja összekapcsolni a tárgyalási pontokat, hogy gazdasági ígéretekkel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását Washington, és nem utolsósorban az atlanti blokk viszonylatában. Ilyen nézőpontból válik különösen érdekessé a nyugati valuta- és kereskedelmi reform ágas-bogas tematikája. A tanácskozásnak külön jelentőséget kölcsönöz az időpont: Nixon végtére is a Heathszel és Brandttal folytatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt találkozik legnehezebb nyugati partnerével. Csehszlovák-nyugatnémet megállapodás A függőben levő európai politikai problémák közül egy megint közel került a tartós megoldáshoz: eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai a két ország viszonynak rendezéséről. Napjaink általános politikai fejlődésének irányzataiból arra következtethetünk, hogy a tárgyalásokra kidolgozott szerződéstervezet parafálása, aláírása, majd életbe léptetése a tervezett ütemben végbemegy. A megállapodás tartalmát nem tették közzé, arra — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — a parafáláskor kerül sor. Az előzetes vitaanyagokból, tárgyalási tematikából azonban tudni lehet, hogy a megállapodás célja: a müncheni egyezmény érvénytelenítése, a két ország általános kapcsolatainak rendezése azoknak az alapelveknek megfelelően, amelyek szerint a Német Szövetségi Köztársaság már korábban rendezte kapcsolatait a Szovjetunióval és Lengyelországgal. A mostani megállapodás tehát nemcsak két különböző társadalmi rendszerű szomszédos ország viszonyában teremt új helyzetet, hanem hozzájárul a kelet és a nyugat közt 1970 óta tartó normalizálási folyamat kiszélesítéséhez. Ez a folyamat a szovjet—nyugatnémet szerződés megkötésével kezdődött, a lengyel— nyugatnémet egyezménnyel, a négy nagyhatalomnak Nyugat-Berlinről szóló megállapodásával folytatódott, majd az NDK és az NSZK alapszerződésének megkötésével érke A közös közlemény nyilvánosságra hozatala után Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter (jobbról) eszmecserét folytatott Jiri Götz külügyminiszter-helyettessel, a csehszlovák delegáció vezetőjével. (Telefotó — AP—MTI— KS) tett el az egyik legfontosabb állomásához. Valamennyi említett nemzetközi megállapodás közös vonása, hogy a második világháború után kialakult helyzetet realitásként fogadja el, tiszteletben tartja a határokat, lemond az erőszak alkalmazásáról és a fenyegetőzésről, szorgalmazza az államok békés egymás mellett élését, politikai, gazdasági, tudományos együttműködést. A csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások eredményes befejezése azt jelenti, hogy ezek az elvek a közeljövőben újabb kétoldalú szerződés alapjaivá válnak. Európa békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű fejlemény ez. A Prága és Bonn között létrejött megállapodás speciális vonatkozása a müncheni egyezmény érvénytelenítése. Mint emlékezetes, 1938 őszén Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier az akkori csehszlovák állam vezetőinek mellőzésével Münchenben megállapodást kötött, amely arra kényszerítette Csehszlovákiát, hogy az úgynevezett Szudéta-vidéket engedje át a fasiszta Németországnak. Ezzel Csehszlovákiát nemcsak gazdaságilag egyik legértékesebb területétől, hanem katonai védelmi rendszerétől is megfoszták. Nem sokkal München után Hitler csapatai az egész Cseh- és Morvaországot megszállták, protekturátusként Németországhoz csatolták, Szlovákia területén pedig fasiszta csatlósállam alakult. A nyugati polgári demokráciák közreműködésével létrejött müncheni egyezményt a Szovjetuniósoha nem ismerte el. A második világháború befejezése óta — így a mostani tárgyalásokon is — a csehszlovák kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a Prága és Bonn közti normalizálásra csak a müncheni diktátum érvénytelenítése után kerülhet sor. A csehszlovák—nyugatnémet megállapodást Európa minden békeszerető népe örömmel üdvözli és úgy értékeli, hogy újabb akadály hárult el kontinensünk biztonsági rendszerének megteremtése útjából. A bécsi konzultáció csütörtöki napja A haderőcsökkentési konzultáció résztvevői — informatív jellegű megbeszélések keretében — folytatják a napirend kidolgozását. A megbeszélések hasznosak, a légkör«» konstruktív », állapították meg csütörtökön a konferenciához közelálló körökben. A problémákat a részvevők körének meghatározása során jól bevált két- és többoldalú tanácskozásokon vitatják meg. Időközönként pedig a munkakoktélok szolgáltatnak alkalmat arra, hogy a delegációk kötetlen formában folytassák eszmecseréiket. Ezen a héten az angol küldöttség rendezett fogadást és azon mind a 19 delegáció megjelent. Erre a hétre újabb plenáris ülés megtartását is tervezték, mint az a múlt heti ülésről kiadott hivatalos közleményből is kiderült. A legfrisebb értesülések szerint azonban erre az ülésre nem kerül sor és a küldöttségek az elkövetkező napokban is két- és többoldalú eszmecserékkel folytatják a munkát. II kolumbiai repülőgéprablás újabb fejleményei Szerdán délután két géppisztolyos férfi eltérítette a kolumbiai SAM légitársaság egyik belföldi járatának gépét és a pilótát arra kényszerítette, hogy a Holland Antillákhoz tartozó Arabu szigetén, landoljon. Csütörtökön délben még mindig a Holland Antillákhoz tartozó Arabu szigetén vesztegelt a szerdán eltérített kolumbiai utasszállító repülőgép. Két elrablója azonban megváltoztatta eredeti követeléseit: már nem ragaszkodik 140 politikai fogoly szabadon bocsátásához, a váltságdíj összegét viszont 200 000-ről 400 000 dollárra emelte. A fegyveresek 33 személyt — asszonyokat és gyermekeket — engedtek ki a gépből, melynek fedélzetén most összesen 56 ember tartózkodik. A repülőgéprablók továbbra is azzal fenyegetőznek, hogy az utasokkal együtt felrobbantják a gépet, ha a kolumbiai kormány nem adja meg a kért összeget.