Hajdú-Bihari Napló, 1973. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

MSZMP—LEMP ideológiai együttműködési szerződés VARSÓ Varsóban csütörtökön aláírták az MSZMP és a LEMP Központi Bi­zottsága ideológiai együttműködési szerződését. A megállapodást az MSZMP részéről Aczél György, a PB tagja, a KB titkára, a LEMP ré­széről pedig Jan Szydlak, a PB tag­ja, a KB titkára írta alá. Kállai Gyula az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront elnöke csütörtökön fogadta a béke és barátság hónap során az európai biztonságról rendezett tudományos konferencia külföldi vendégeit. A baráti hangulatú találkozón véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, az európai biztonsági rendszer létrehozásáért folyó nem­zetközi küzdelemről, a békeerők moszkvai kongresszusának előké­­szítéséről. A fogadáson részt vett dr. Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezető­helyettese, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bi­­zottságának titkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. (MTI) Budapestre érkezett az osztrák pénzügyminiszter Csütörtökön Budapestre érkezett Hannes Androsch osztrák pénzügy­­miniszter, aki Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszterrel tárgyal időszerű kérdésekről. Mint ismeretes, Fock Jenő mi­niszterelnök és Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár ez év márciusi magyarországi találkozó­ján elégedettséggel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Osztrák Köztársaság kö­zött az elmúlt években a politikai, gazdasági, kulturális és tudomá­nyos élet, valamint a társadalmi élet számos területén szoros jó­szomszédi kapcsolatok épültek ki. A kormányfők megállapodtak ab­ban, hogy a szakminisztériumok, szakminiszterek közötti munka­­kapcsolatokat még intenzívebbé te­szik, ennek nyomán került most sor az osztrák pénzügyminiszter magyarországi látogatására is. Az osztrák vendégek fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és dr. Friedrich Frölichsthal, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykö­vete is. (MTI) Az amerikaiak bombázzák a DIFK ellenőrzése alatt álló területeket Phuong Nam százados, a két­oldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának szóvivője csü­törtökön Saigonban azt mondotta: amerikai repülőgépek — a párizsi tűzsz­üneti megállapodást meg­szegve — kedden negyedik alka­lommal bombázták a DIFK ellen­őrzése alatt álló, a kambodzsai ha­tár közelében levő térséget. Kö­zölte, hogy 11 F—4 típusú ameri­kai vadászbombázó és egy C—130 típusú szállító repülőgép kedden ismét géppuskázta és bombázta a térségben levő Xa Mat városát. A DIFK a térség ellen április­ban és május elején végrehajtott amerikai légitámadások miatt már tiltakozott a Nemzetközi Ellenőr­ző és Felügyelő Bizottságnál. A NEFB, a DIFK kérelmére, május 23-án vizsgálatot indított az ame­rikai bombatámadások ügyében. Ezt a vizsgálatot azonban a sai­­goni fél legkülönbözőbb mester­kedései miatt mindeddig nem sike­rült lezárni. Az Egyesült Államok saigoni nagykövetsége tagadja e bomba­támadások tényét, s azt állítja, hogy „amerikai repülőgépek Dél- Vietnamban nem folytatnak légi hadműveleteket”. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN DUBLIN. Az Ír Köztársaságban megtartott elnökválasztás győzte­se Erskine Hamilton Childers, a Fianna Fail elnevezésű párt jelölt­je lett. Az angol származású, pro­testáns elnökjelölt 636162 szava­zatot kapott. Ellenfelére, Tom O’Higginsre, a kormánykoalíció jelöltjére 587 577-en szavaztak. Childers személyében első ízben lesz protestáns elnöke a túlnyo­móan katolikus lakosságú Ír Köz­társaságnak. PÁRIZS: Chaban Delmas, volt francia miniszterelnök csütörtökön kéthetes kínai látogatásra indult. Kínai tartózkodása során találko­zik majd Csou En-laj miniszterel­nökkel. Elindulása előtt Chaban Delmas kijelentette, hogy szeretne Mao Ce-tung elnökkel is találkoz­ni, de erre vonatkozólag még nem kapott határozott ígéretet. SZÓFIA: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bol­gár Népköztársaság Államtanácsa és kormánya meghívására ez év június­­közepén Nyikolaj Podgor­­nij, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke hivatalos baráti látogatást tesz a Bolgár Népköztársaságban. HOUSTON. Az amerikai űrhajó­sok nyugodtan töltötték a csütör­tökre virradó „űréjszakát” a Sky­lab hálóhelyiségeiben felakasztott hálózsákokban. A földön meglehe­tősen nehéz feladat függőleges helyzetben szundikálni, ez azonban a súlytalanság állapotában semmi­féle problémát nem okoz. Az ener­giahiány miatt a csütörtökre terve­zett program egy részéről le kellett mondani. Helyette az űrhajósok orvosi kísérleteket végeznek, és folytatják a nap megfigyelését. ÚJ DELHI: Az Indian Airlines Légitársaság egy Boeing—727 tí­pusú utasszállító repülőgépe Új- Delhi közelében leszállás közben kigyulladt és lezuhant. A belföldi járaton a katasztrófa pillanatában 118 utas tartózkodott. Az első je­lentések szerint a katasztrófát senki nem élte túl. PRÁGA. A jelenleg Csehszlová­kiában tartózkodó Szvaran Szingh indiai külügyminiszter csehszlo­vák kollégájának, Bohuslav Chnou­­peknek társaságában csütörtökön egynapos látogatásra Pozsonyba utazott. A szlovák fővárosban fo­gadta Jozef Lénárt, az SZLKP KB első titkára, LONDON. A brit külügyminisz­térium csütörtökön „különösnek és ésszerűtlennek” nevezte­ az iz­landi kormánynak azt a döntését, amely szerint kémtevékenység folytatásának vádjával kiutasította az országból Michael Elliott-t, az angol külügyminisztérium sajtó­­osztályának magas rangú munka­társát. A reykjavíki brit nagykö­vetnek szerda este jegyzéket nyúj­tottak át, amely szerint Michael Elliott négy napot kap az ország elhagyására. PRÁGA: Prágában hivatalosan bejelentették,­­hogy Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára csehszlovák párt- és kormányküldöttség élén június közepén hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztár­saságba utazik. A főtitkár a hó­nap második felében ugyancsak hivatalos baráti látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban. DR. MOHAMED HAFEZ GHA­­NEM, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titká­ra szerdán fogadta dr. Randó Je­­hő kairói magyar nagykövetet. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1913. JÚNIUS 1. Nixon—Pompidou megbeszélés REYKJAVÍK Csütörtök délelőtt Reykjavíkban megkezdődött Richard Nixon ame­rikai elnök és Georges Pompidou francia államelnök első bizalmas megbeszélése, amelyet két hasonló találkozó követ. Ezt megelőzően­­ Nixon elnök egyórás eszmecserét folytatott Henry Kissinger nemzet­­biztonsági főtanácsadóval. Az iz­landi fővárosban tartózkodik Mi­chel Jobert francia külügyminisz­ter és Giscard d’Estaing pénzügy­­miniszter. Nixon elnök kíséretében gazdasági tanácsadója, Schultz pénzügyminiszter és Walker pénz­ügyminiszter-helyettes foglal he­lyet. A reykjavíki Kjarval Múzeum­ban megrendezett találkozón a megfigyelők szerint főképpen az Egyesült Állam és a Közös Piac országainak kölcsönös viszonyát vitatják meg, különös tekintettel a nyugati kereskedelmi és valuta­­reform kérdéseiről rövidesen foly­tatandó tárgyalásokra. A két fél nézetei ezekben a kérdésekben je­lentősen­ eltérnek egymástól. Napi­rendre kerülnek a két ország köl­csönös kapcsolatainak kérdései is. Külön foglalkoznak az új atlanti alapokmány kérdésével is, amely­nek tervét Franciaország és a töb­bi nyugat-európai országok hűvö­sen fogadták. Megfigyelők rámutatnak, hogy a találkozóra, amelyen az amerikai és a francia elnök a kelet-nyugati viszony kérdéseit, továbbá az euró­pai biztonsági és együttműködési konferencia előkészületeit is meg­vitatják, rányomja bélyegét az Iz­­land és Nagy-Britannia között ki­éleződött­­ halászati háború is. Az izlandi szakszervezetek csü­törtökön délutánra tiltakozó tün­tetést rendeznek Reykjavíkban, egyrészt az amerikai és NATO-ala­­kulatok izlandi állomásoztatása el­len, másrészt a csendes-óceáni francia atomkísérletek ellen. Helsinki konzultáció Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészítése jelentős állomásához érkezett: a 34 részvevő ország képviselői elfo­gadták az államok közötti kap­csolatokat szabályozó tíz alapelv szövegét. Ezzel kidolgozták a kon­ferencia meghatározó jelentőségű dokumentumát, amely természete­sen még a kormányok jóváhagyá­sára vár. A konzultáció munkabizottsága csütörtökön folytatta a 3. napirendi pont (kulturális együttműködés) több részterületének szerkesztését, de megbízható értesülések szerint lényeges előrehaladást nem ért el. ­ Csúcstalálkozó a múzeumban Richard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte bizalmas párbeszédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló felek a maximális diplo­máciai udvariasság jegyében föld­rajzi értelemben „középen” talál­koztak, nézeteikkel, álláspontjuk­kal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reyk­javíki Kjarval Múzeumban került sor: meglehetősen szokatlan szín­hely egy csúcstalálkozó számára. Ezt az alapállást tulajdonkép­pen maguk a tárgyaló felek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gár­dája eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavíkban inkább az álláspon­tok tisztázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mik ezek a problémák? 1. De Gaulle tábornok ország­lása alatt alaposan megromlott a francia—amerikai viszony. A Pompidou-korszakban kétségtele­­nül csökkent a korábban néha, már-már elviselhetetlen feszültség, de a két ország viszonya most sem nevezhető szívélyesnek. 2. Nixon szeretné legalább vala­melyest megváltoztatni azt a hű­'­­vös magatartást, amelyet Párizs — ugyancsak de Gaulle tábornok örökségeként — a NATO iránt ta­núsít. Ehhez igyekszik a befolyá­solásra alkalmasnak tűnő eszkö­zök széles fegyvertárát felvonul­tatni. 3. A politikai kérdések ilyen ér­telemben is összefüggenek a reyk­javíki megbeszélések egyik leg­fontosabb témájával, a gazdasági dilemmákkal. Ezért beszélnek a megfigyelők amerikai „csomag­tervről”: Nixon úgy akarja össze­kapcsolni a tárgyalási pontokat, hogy gazdasági ígéretekkel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását Washington, és nem utolsósorban az atlanti blokk viszonylatában. Ilyen néző­pontból válik különösen érdekes­sé a nyugati valuta- és kereske­delmi reform ágas-bogas temati­kája. A tanácskozásnak külön jelen­tőséget kölcsönöz az időpont: Ni­xon végtére is a Heathszel és Brandttal folytatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt talál­kozik legnehezebb nyugati partne­rével. Csehszlovák-nyugatnémet megállapodás A függőben levő európai politikai problémák közül egy megint közel került a tartós megoldáshoz: ered­ményesen befejeződtek Csehszlová­kia és a Német Szövetségi Köztár­saság tárgyalásai a két ország vi­szonynak rendezéséről. Napjaink ál­talános politikai fejlődésének irány­zataiból arra következtethetünk, hogy a tárgyalásokra kidolgozott szerződéstervezet parafálása, aláírá­sa, majd életbe léptetése a terve­zett ütemben végbemegy. A megállapodás tartalmát nem tették közzé, arra — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — a pa­­rafáláskor kerül sor. Az előzetes vitaanyagokból, tárgyalási temati­kából azonban tudni lehet, hogy a megállapodás célja: a müncheni egyezmény érvénytelenítése, a két ország általános kapcsolatainak rendezése azoknak az alapelveknek megfelelően, amelyek szerint a Né­met Szövetségi Köztársaság már ko­rábban rendezte kapcsolatait a Szovjetunióval és Lengyelországgal. A mostani megállapodás tehát nemcsak két különböző társadalmi rendszerű szomszédos ország viszo­nyában teremt új helyzetet, hanem hozzájárul a kelet és a nyugat közt 1970 óta tartó normalizálási folya­mat kiszélesítéséhez. Ez a folyamat a szovjet—nyugatnémet szerződés megkötésével kezdődött, a lengyel— nyugatnémet egyezménnyel, a négy nagyhatalomnak Nyugat-Berlinről szóló megállapodásával folytatódott, majd az NDK és az NSZK alap­­szerződésének megkötésével érke­ A közös közlemény nyilvános­ságra hozatala után Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter (jobbról) eszmecserét folytatott Ji­­ri Götz külügyminiszter-helyettes­sel, a csehszlovák delegáció veze­tőjével. (Telefotó — AP—MTI— KS) tett el az egyik legfontosabb állo­másához. Valamennyi említett nem­zetközi megállapodás közös voná­sa, hogy a második világháború után kialakult helyzetet realitás­ként fogadja el, tiszteletben tartja a határokat, lemond az erőszak al­kalmazásáról és a fenyegetőzésről, szorgalmazza az államok békés egy­más mellett élését, politikai, gaz­dasági, tudományos együttműkö­dést. A csehszlovák—nyugatnémet tár­gyalások eredményes befejezése azt jelenti, hogy ezek az elvek a közel­jövőben újabb kétoldalú szerződés alapjaivá válnak. Európa békéje és biztonsága szempontjából nagy je­lentőségű fejlemény ez. A Prága és Bonn között létrejött megállapodás speciális vonatkozá­sa a müncheni egyezmény érvény­telenítése. Mint emlékezetes, 1938 őszén Hitler, Mussolini, Chamber­lain és Daladier az akkori csehszlo­vák állam vezetőinek mellőzésével Münchenben megállapodást kötött, amely arra kényszerítette Csehszlo­vákiát, hogy az úgynevezett Szudé­­ta-vidéket engedje át a fasiszta Né­metországnak. Ezzel Csehszlovákiát nemcsak gazdaságilag egyik legérté­kesebb területétől, hanem katonai védelmi rendszerétől is megfosz­ták. Nem sokkal München után Hit­ler csapatai az egész Cseh- és Mor­vaországot megszállták, protekturá­­tusként Németországhoz csatolták, Szlovákia területén pedig fasiszta csatlósállam alakult. A nyugati pol­gári demokráciák közreműködésé­vel létrejött müncheni egyezményt a Szovjetunió­­soha nem ismerte el. A második világháború befejezése óta — így a mostani tárgyalásokon is — a csehszlovák kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a Prá­ga és Bonn közti normalizálásra csak a müncheni diktátum érvény­telenítése után kerülhet sor. A csehszlovák—nyugatnémet meg­állapodást Európa minden békesze­rető népe örömmel üdvözli és úgy értékeli, hogy újabb akadály hárult el kontinensünk biztonsági rend­szerének megteremtése útjából. A bécsi konzultáció csütörtöki napja A haderőcsökk­entési konzultáció résztvevői — informatív jellegű megbeszélések keretében — folytat­ják a napirend kidolgozását. A megbeszélések hasznosak, a légkör«» konstruktív », állapították meg csütörtökön a konferenciához kö­zelálló körökben. A problémákat a részvevők kö­rének meghatározása során jól be­vált két- és többoldalú tanácskozá­sokon vitatják meg. Időközönként pedig a munkakoktélok szolgáltat­nak alkalmat arra, hogy a delegá­ciók kötetlen formában folytassák eszmecseréiket. Ezen a héten az an­gol küldöttség rendezett fogadást és azon mind a 19 delegáció megje­lent. Erre a hétre újabb plenáris ülés megtartását is tervezték, mint az a múlt heti ülésről kiadott hivatalos közleményből is kiderült. A legfri­­sebb értesülések szerint azonban erre az ülésre nem kerül sor és a küldöttségek az elkövetkező napok­­ban is két- és többoldalú eszmecse­rékkel folytatják a munkát. II kolumbiai repü­lőgéprablás újabb fejleményei Szerdán délután két géppisztolyos férfi eltérítette a kolumbiai SAM légitársaság egyik belföldi járatá­nak gépét és a pilótát arra kénysze­­rítette, hogy a Holland Antillákhoz tartozó Arabu szigetén, landoljon. Csütörtökön délben még mindig a Holland Antillákhoz tartozó Arabu szigetén vesztegelt a szerdán eltérí­tett kolumbiai utasszállító repülő­gép. Két elrablója azonban megvál­toztatta eredeti követeléseit: már nem ragaszkodik 140 politikai fo­goly szabadon bocsátásához, a vált­ságdíj összegét viszont 200 000-ről 400 000 dollárra emelte. A fegyveresek 33 személyt — asszonyokat és gyermekeket — en­gedtek ki a gépből, melynek fedél­zetén most összesen 56 ember tar­tózkodik. A repülőgéprablók to­vábbra is azzal fenyegetőznek, hogy az utasokkal együtt felrobbantják a gépet, ha a kolumbiai kormány nem adja meg a kért összeget.

Next