Hajdú-Bihari Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■í' Pjjflp 206. SZÁM ^ |p ÁRA: 80 FILLÉR p H Hpr Á I|| II ||p|. 1976. IX. 1., A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A hozamok emelésére adott a lehetőség Megyei búzatermesztési tanácskozás Nádudvaron Az őszi kalászosok vetésének megkezdése előtt — mint ahogyan ez már az elmúlt évben is volt — összehívták a megye termelőszövet­kezeteinek elnökeit, főagronómu­­sait, hogy megbeszéljék a legfonto­sabb tapasztalatokat, tennivalókat. Kedden a megyei búzatermesztési tanácskozáson részt vevő mintegy 120 szövetkezeti szakembernek Nádudvar, a KITE székháza adott otthont. Dr. Magyar Gábor, a nádudvari Kukorica és Iparinövény Terme­lési Együttműködés igazgatója kö­szöntötte a megjelenteket, majd Jakab Tamás, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője tartott rövid megnyitó beszédet.­­ Hajdú-Bihar megyében ebben az évben a szövetkezeti gazdaságok több mint 80 ezer hektáron termel­tek őszi búzát és a hektáronkénti termésátlag 38 mázsa lett. A rend­kívül kedvezőtlen, aszályos időjá­rás ellenére ez a terméseredmény nemcsak a várt és remélt eredmé­nyeket múlta felül, hanem hektá­ronként 2 mázsával meghaladta az 1973-ban elért rekordmennyiséget is. Ez elismerésre méltó eredmény. Azt is el kell azonban őszintén mondani — folytatta a továbbiak­ban az osztályvezető —, hogy a me­gyék rangsorában ezzel a búzater­méssel továbbra is csak a 10—11. helyen áll Hajdú-Bihar. Az elmúlt esztendőkben egy sor növénynek a termesztésében, a hozamok emelé­sében nagy lépést tettek előre a me­gye közös gazdaságai. A búzater­mesztésben is lehet tehát és kell is előrelépni. Meg kell tanulni a bú­zát is úgy termeszteni, hogy az a lehető legmagasabb hozamokkal fizessen a munkáért. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés taggazdasá­gaiban ebben az évben 22 ezer hek­táron termeltek búzát és az átlag­termés meghaladta a 45 mázsát. Ha ezekben a gazdaságokban úgy vélekednek, hogy van tennivaló a búzatermelés fokozása, növelése érdekében, akkor hogyne lenne más, sokkal kevesebb termést be­takarító gazdaságokban. A megnyitó után dr. Balla László, a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa tartott előadást A búzatermelés fejleszté­sének aktuális problémái címmel. — Az elmúlt esztendőben — mondotta bevezetőjében — a búza­­termelés agrotechnikájára fordítot­tuk a fő figyelmet. A búza hoza­mainak további emelésében most is jelentős helyet foglal el az agro­technika, mégis most elsősorban a fajtára, a fajtakiválasztásra szeret­ném fordítani a figyelmet. Ezt kö­vetően elmondotta: nemcsak a kí­sérletekben, hanem a nagyüzemi termesztésben is új búzafajták jelen­tek meg az elmúlt években, ame­lyek már bizonyították, hogy jó né­hány eddigi fajtánál magasabb terméseredményekre képesek. Egy esztendő tapasztalatai alapján per­sze egy fajta termőképességéről sem szabad végső következtetéseket levonni, de több esztendő alapján már igen. S itt említette meg, hogy az elmúlt három, illetve négy esz­tendő átlagában a korai érésű bú­zafajták közül többek között igen jól vizsgázott a Száva, amely hek­táronként átlagosan 59,6 mázsát és a Martonvásári 4-es, amely hektá­ronként 59,1 mázsa termést adott. A középkorai érésű fajtákból ki­emelte a Martonvásári 5-ös, illet­ve a Jubilejnaja 50-es hozamát. Az előbbi 56,5, az utóbbi pedig 56,2 má­zsát termett három év átlagában hektáronként. A következőkben arról beszélt az előadó, hogy az eljövendő egy-két esztendőben fajtaváltásra kerül sor a mezőgazdaságban. Számos olyan jó búzafajta van már, amellyel az ötödik ötéves terv búzatermelés emelésére vonatkozó célkitűzéseit meg lehet oldani. Egy fajta minősé­gét — hangsúlyozta — nem csak a terméseredmény dönti el. Tábláza­tokkal, kísérleti eredményekkel iga­zolta és bizonyította, hogy mennyire fontos a minőség, a fagyállóképes­ség, a betegségekkel szembeni el­lenálló képesség figyelembe­vétele. S itt egy példát említett. Ha a liszt­harmat 10 százalék körüli kárt okoz, az az országban 1,2 milliárd forint értékű terméskiesést jelent. Javasolta a jelenlevő szakembe­reknek, hogy a következő eszten­­dendőkben milyen fajtákat vesse­nek s azt is, hogy a korai fajták aránya lehetőleg ne haladja meg az összes vetésterületnek a 40—45 százalékát. — Most a búzának a potenciális termőképességét hektáronként 100 mázsásnak tartjuk. Ezt a potenciá­lis termőképességet nem használjuk ki. Kevés az olyan gazdaság, mint a székesfehérvári Szabad Élet Tsz, ahol az elmúlt években nem egy táblán 90—100 mázsás termést ér­tek el, az átlaguk pedig 82 mázsa lett. Elmondotta az előadó, hogy az 1 millió hektárnál nagyobb területen búzát termelő európai országok kö­zött — az elmúlt öt év átlaga alap­ján — az ötödik helyen állunk. Az NSZK-ban 44,5, Angliában 44,3 má­zsát takarítottak be átlagosan hek­táronként, Csehszlovákiában pedig­­37 mázsát. Magyarországon ugyan­ebben az időszakban az átlagter­més 33,3 mázsa volt. A termés­­eredményben mutatkozó különbsé­get nagyon nehéz lenne indokolni. Egy biztos: a hozamok további emelésében még nagy lehetőségek vannak. S a fajtán kívül nagyobb gondot kell fordítani a talajműve- lésre, az ápolásra, a műtrágyázásra, és nem utolsósorban a vetési idő megválasztására. A jó termés egyik nagyon lényeges feltétele — húzta alá —, hogy október végéig be le­gyen fejezve mindenütt az őszi bú­za vetése. Az előadás után először a felkért szakemberek mondották el tapasz­talataikat. Tóth Mátyás, a nádud­vari KITE ágazatvezetője, Tóth Zol­tán, a megyei tsz-szövetség osztály­­vezetője, Csontos Imre, az ebesi Vörös Csillag Tsz főagronómusa, Papp István, a körösszakáli Kos­suth Tsz főagronómusa és Csontos Mihály, a hajdúböszörményi Béke Tsz főagronómusa. A megyei búzatermesztési tanács­kozás szinte valamennyi résztvevő­je egyöntetűen állapította meg: a 38 mázsás őszi búza­termés ez év­ben szép eredmény. Az elégedett­ségre azonban nincs ok. Egy-egy hasonló adottságú gazdaság között is nagy a különbség. A hozamok emelésére adottak a lehetőségek. Megfelelő fajta kell, gondos mun­ka és ápolás. S ami most közvetlen feladat, hogy megfelelő talajmun­kát végezzen minden gazdaság, ok­tóber végére be legyen fejezve az egész megyében az őszi búza veté­se. R. B. Dr. Balla László előadását tartja A részt vevő szövetkezeti szakemberek egy csoportja KISZ-bizottsági ülések Kedden délelőtt ülést tartott a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága. Első napirendi pontként tájé­koztató jelentés hangzott el a KISZ IX. kongresszusának határozatait értékelő és feldolgozó tapasztala­tokról. Második napirendi pontként a Litván SZSZK-ban és a romániai Bihar megyében tett hivatalos lá­togatásokról számolt be Vágó Lász­ló első titkár és Milbik Kálmán titkár. Ugyancsak tegnap délután Lu­kács Máriának, a Hajdú-Bihar me­gyei KISZ-bizottság titkárának el­nökletével ülést tartott a KISZ Be­rettyóújfalu járási Bizottsága. A bi­zottság érdemei és munkája elisme­rése mellett felmentette titkári funkciójából Makai Sándort aki az MSZM Politikai Főiskolájának nap­pali tagozatán kezdte meg tanul­mányait. Egyidejűleg a bizottság titkárává Szilaj Pált választották meg. Harminchárom ezren kez­dik az új tanévet Debre­cenben 3. oldal Fiatalok 4. oldal Az aranyrózsa 5. oldal Mai számunkban: Haj­d­ú-Bih­arba érkezett a Bihar megyei Néptanács küldöttsége Az államigazgatási tevékenység szervezése, a lakossági szolgáltatá­sok helyzete és milyensége, vala­mint a városgazdálkodási és -fej­lesztési források, törekvések tanul­mányozására háromnapos látoga­tásra megyénkbe érkezett kedden délelőtt a romániai Bihar megye Néptanácsának küldöttsége. A de­legációt Nistor Ciordas, a Bihar megyei Néptanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese vezeti. A küldöttség tagja Ioan Kasziba, a Nagyvárad városi Néptanács Vég­rehajtó Bizottságának első elnökhe­lyettese és Mihail Achim, a Népta­nács Titkárságának osztályvezetője. A szomszédos megye tanácsi kül­döttségét a Biharkeresztes—Bors határállomáson Tóth Imre, a Haj­dú-Bihar megyei Tanács elnökhe­lyettese, dr. Kovács Imre, a Debre­cen városi Tanács elnökhelyettese, valamint a berettyóújfalui járás állami életének képviselői fogad­ták. A delegáció tagjai a határmenti üdvözlés után egy óra múlva a me­gyei tanács székházához érkeztek, ahol Gál István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács elnöke és dr. Deszpot Szilárd, a megyei ta­nács pártbizottságának titkára fo­gadta őket. Ugyancsak a megyei ta­nácson került sor a vendégek első tájékoztatására. Gál István ismer­tette megyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét, szűkebb ha­zánk múltját, jelenét, jövőjét, tájé­koztatást adva az államigazgatási tevékenységről, a lakossági szolgál­tatásokról. A tájékoztatón — a me­gyei tanács tisztségviselőin kívül — részt vett Gargya Imre, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ugyancsak kedden — a délutáni órákban — vendégeink látogatást tettek a Debrecen városi Tanácson, ahol dr. Ács István fogadta és tájé­koztatta őket a megyeszékhely fej­lődéséről, városrendezéséről, város­­gazdálkodásáról, Debrecen lakossá­ga ellátásáról. Ezután városnézés szerepelt a román tanácsi küldött­ség programjában. Ma, szerdán a Bihar megyei Nép­tanács küldöttsége ellátogat a me­gyei pártbizottságra, Berettyóújfa­luba és a kábai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetbe. Gál István tájékoztatóját tartja Felkészülés az új tanévre Igazgatói értekezlet a városi tanácson Augusztus 31-én, kedden délelőtt a városi tanácson tartott igazgatói értekezleten tanácskoztak Debrecen alsó- és középfokú oktatási intéz­ményeinek vezetői az 1976—77-es tanév fő feladatairól. Az értekezle­ten az intézmények igazgatói mel­lett részt vettek az igazgatóhelyet­tesek, az iskolák párt- és szakszer­vezeti titkárai is. Dr. Tar Károly, a Debrecen városi Tanács művelő­désügyi osztályának vezetője kö­szöntötte a megjelenteket, köztük Oláh Tibort, a Debrecen városi Pártbizottság osztályvezetőjét és Borbély Miklóst, a Debrecen váro­si Tanács elnökhelyettesét. A plenáris ülésen négy referátum hangzott el, dr. Postás Sándorné, dr. Szalay Tiborné, Nagy Ildikó és Nagy Kálmán adott tájékoztatót az 1975—76-os tanév eredményeiről, il­letve ismertette az új tanév fő cél­kitűzéseit. Az értekezleten felszólalt Deczky Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Debrecen városi tit­kára is. A tanácskozás dr. Tar Ká­roly zárszavával fejeződött be. Az igazgatói értekezlet szekció­ülésekkel folytatódott. Véget ért az egészségügyi szakdolgozók értekezlete Kétnapos tanácskozás után ked­den befejeződött Debrecenben az egészségügyi szakdolgozók VII. tu­dományos értekezlete, melynek a Debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem adott otthont. Sok értékes előadás után dr. Rácz Zsu­zsa, a Megyei Tanács Kórház-Ren­delőintézetének főigazgató-helyet­tesének zárszavával ért véget a tu­dományos ülés. A hagyományoknak megfelelően az idei esztendőben is értékelték és jutalmazták az értekezletre bekül­dött pályamunkákat. A záróünnep­ségen elhangzott eredményhirdetés szerint a meghirdetett négy kate­góriában Szőke Ilona (Budapest), Bartók Éva (Szeged), Csapó Ferenc (Dunaújváros), Szili Edit (Győr), Mészáros Istvánná (Szada), Bella Edit (Budapest), dr. Szebenyi Sán­dorné (Debrecen), Major Ildikó (Pécs), Kovrig Ernőné (Budapest), Vass Imréné Szabó Erzsébet (Szen­tes), dr. Ujj Mészáros Károlyné (Keszthely) és Búzás Adél (Kiskun­­lacháza) kaptak díjat. Többen ok­levelet vettek át pályamunkájukért.

Next