Hajdú-Bihari Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■í' Pjjflp 206. SZÁM ^ |p ÁRA: 80 FILLÉR p H Hpr Á I|| II ||p|. 1976. IX. 1., A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A hozamok emelésére adott a lehetőség Megyei búzatermesztési tanácskozás Nádudvaron Az őszi kalászosok vetésének megkezdése előtt — mint ahogyan ez már az elmúlt évben is volt — összehívták a megye termelőszövetkezeteinek elnökeit, főagronómusait, hogy megbeszéljék a legfontosabb tapasztalatokat, tennivalókat. Kedden a megyei búzatermesztési tanácskozáson részt vevő mintegy 120 szövetkezeti szakembernek Nádudvar, a KITE székháza adott otthont. Dr. Magyar Gábor, a nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Jakab Tamás, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott rövid megnyitó beszédet. Hajdú-Bihar megyében ebben az évben a szövetkezeti gazdaságok több mint 80 ezer hektáron termeltek őszi búzát és a hektáronkénti termésátlag 38 mázsa lett. A rendkívül kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére ez a terméseredmény nemcsak a várt és remélt eredményeket múlta felül, hanem hektáronként 2 mázsával meghaladta az 1973-ban elért rekordmennyiséget is. Ez elismerésre méltó eredmény. Azt is el kell azonban őszintén mondani — folytatta a továbbiakban az osztályvezető —, hogy a megyék rangsorában ezzel a búzaterméssel továbbra is csak a 10—11. helyen áll Hajdú-Bihar. Az elmúlt esztendőkben egy sor növénynek a termesztésében, a hozamok emelésében nagy lépést tettek előre a megye közös gazdaságai. A búzatermesztésben is lehet tehát és kell is előrelépni. Meg kell tanulni a búzát is úgy termeszteni, hogy az a lehető legmagasabb hozamokkal fizessen a munkáért. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés taggazdaságaiban ebben az évben 22 ezer hektáron termeltek búzát és az átlagtermés meghaladta a 45 mázsát. Ha ezekben a gazdaságokban úgy vélekednek, hogy van tennivaló a búzatermelés fokozása, növelése érdekében, akkor hogyne lenne más, sokkal kevesebb termést betakarító gazdaságokban. A megnyitó után dr. Balla László, a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa tartott előadást A búzatermelés fejlesztésének aktuális problémái címmel. — Az elmúlt esztendőben — mondotta bevezetőjében — a búzatermelés agrotechnikájára fordítottuk a fő figyelmet. A búza hozamainak további emelésében most is jelentős helyet foglal el az agrotechnika, mégis most elsősorban a fajtára, a fajtakiválasztásra szeretném fordítani a figyelmet. Ezt követően elmondotta: nemcsak a kísérletekben, hanem a nagyüzemi termesztésben is új búzafajták jelentek meg az elmúlt években, amelyek már bizonyították, hogy jó néhány eddigi fajtánál magasabb terméseredményekre képesek. Egy esztendő tapasztalatai alapján persze egy fajta termőképességéről sem szabad végső következtetéseket levonni, de több esztendő alapján már igen. S itt említette meg, hogy az elmúlt három, illetve négy esztendő átlagában a korai érésű búzafajták közül többek között igen jól vizsgázott a Száva, amely hektáronként átlagosan 59,6 mázsát és a Martonvásári 4-es, amely hektáronként 59,1 mázsa termést adott. A középkorai érésű fajtákból kiemelte a Martonvásári 5-ös, illetve a Jubilejnaja 50-es hozamát. Az előbbi 56,5, az utóbbi pedig 56,2 mázsát termett három év átlagában hektáronként. A következőkben arról beszélt az előadó, hogy az eljövendő egy-két esztendőben fajtaváltásra kerül sor a mezőgazdaságban. Számos olyan jó búzafajta van már, amellyel az ötödik ötéves terv búzatermelés emelésére vonatkozó célkitűzéseit meg lehet oldani. Egy fajta minőségét — hangsúlyozta — nem csak a terméseredmény dönti el. Táblázatokkal, kísérleti eredményekkel igazolta és bizonyította, hogy mennyire fontos a minőség, a fagyállóképesség, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség figyelembevétele. S itt egy példát említett. Ha a lisztharmat 10 százalék körüli kárt okoz, az az országban 1,2 milliárd forint értékű terméskiesést jelent. Javasolta a jelenlevő szakembereknek, hogy a következő esztendendőkben milyen fajtákat vessenek s azt is, hogy a korai fajták aránya lehetőleg ne haladja meg az összes vetésterületnek a 40—45 százalékát. — Most a búzának a potenciális termőképességét hektáronként 100 mázsásnak tartjuk. Ezt a potenciális termőképességet nem használjuk ki. Kevés az olyan gazdaság, mint a székesfehérvári Szabad Élet Tsz, ahol az elmúlt években nem egy táblán 90—100 mázsás termést értek el, az átlaguk pedig 82 mázsa lett. Elmondotta az előadó, hogy az 1 millió hektárnál nagyobb területen búzát termelő európai országok között — az elmúlt öt év átlaga alapján — az ötödik helyen állunk. Az NSZK-ban 44,5, Angliában 44,3 mázsát takarítottak be átlagosan hektáronként, Csehszlovákiában pedig37 mázsát. Magyarországon ugyanebben az időszakban az átlagtermés 33,3 mázsa volt. A terméseredményben mutatkozó különbséget nagyon nehéz lenne indokolni. Egy biztos: a hozamok további emelésében még nagy lehetőségek vannak. S a fajtán kívül nagyobb gondot kell fordítani a talajműve- lésre, az ápolásra, a műtrágyázásra, és nem utolsósorban a vetési idő megválasztására. A jó termés egyik nagyon lényeges feltétele — húzta alá —, hogy október végéig be legyen fejezve mindenütt az őszi búza vetése. Az előadás után először a felkért szakemberek mondották el tapasztalataikat. Tóth Mátyás, a nádudvari KITE ágazatvezetője, Tóth Zoltán, a megyei tsz-szövetség osztályvezetője, Csontos Imre, az ebesi Vörös Csillag Tsz főagronómusa, Papp István, a körösszakáli Kossuth Tsz főagronómusa és Csontos Mihály, a hajdúböszörményi Béke Tsz főagronómusa. A megyei búzatermesztési tanácskozás szinte valamennyi résztvevője egyöntetűen állapította meg: a 38 mázsás őszi búzatermés ez évben szép eredmény. Az elégedettségre azonban nincs ok. Egy-egy hasonló adottságú gazdaság között is nagy a különbség. A hozamok emelésére adottak a lehetőségek. Megfelelő fajta kell, gondos munka és ápolás. S ami most közvetlen feladat, hogy megfelelő talajmunkát végezzen minden gazdaság, október végére be legyen fejezve az egész megyében az őszi búza vetése. R. B. Dr. Balla László előadását tartja A részt vevő szövetkezeti szakemberek egy csoportja KISZ-bizottsági ülések Kedden délelőtt ülést tartott a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsága. Első napirendi pontként tájékoztató jelentés hangzott el a KISZ IX. kongresszusának határozatait értékelő és feldolgozó tapasztalatokról. Második napirendi pontként a Litván SZSZK-ban és a romániai Bihar megyében tett hivatalos látogatásokról számolt be Vágó László első titkár és Milbik Kálmán titkár. Ugyancsak tegnap délután Lukács Máriának, a Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottság titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ Berettyóújfalu járási Bizottsága. A bizottság érdemei és munkája elismerése mellett felmentette titkári funkciójából Makai Sándort aki az MSZM Politikai Főiskolájának nappali tagozatán kezdte meg tanulmányait. Egyidejűleg a bizottság titkárává Szilaj Pált választották meg. Harminchárom ezren kezdik az új tanévet Debrecenben 3. oldal Fiatalok 4. oldal Az aranyrózsa 5. oldal Mai számunkban: Hajdú-Biharba érkezett a Bihar megyei Néptanács küldöttsége Az államigazgatási tevékenység szervezése, a lakossági szolgáltatások helyzete és milyensége, valamint a városgazdálkodási és -fejlesztési források, törekvések tanulmányozására háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett kedden délelőtt a romániai Bihar megye Néptanácsának küldöttsége. A delegációt Nistor Ciordas, a Bihar megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese vezeti. A küldöttség tagja Ioan Kasziba, a Nagyvárad városi Néptanács Végrehajtó Bizottságának első elnökhelyettese és Mihail Achim, a Néptanács Titkárságának osztályvezetője. A szomszédos megye tanácsi küldöttségét a Biharkeresztes—Bors határállomáson Tóth Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Kovács Imre, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese, valamint a berettyóújfalui járás állami életének képviselői fogadták. A delegáció tagjai a határmenti üdvözlés után egy óra múlva a megyei tanács székházához érkeztek, ahol Gál István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács elnöke és dr. Deszpot Szilárd, a megyei tanács pártbizottságának titkára fogadta őket. Ugyancsak a megyei tanácson került sor a vendégek első tájékoztatására. Gál István ismertette megyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét, szűkebb hazánk múltját, jelenét, jövőjét, tájékoztatást adva az államigazgatási tevékenységről, a lakossági szolgáltatásokról. A tájékoztatón — a megyei tanács tisztségviselőin kívül — részt vett Gargya Imre, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ugyancsak kedden — a délutáni órákban — vendégeink látogatást tettek a Debrecen városi Tanácson, ahol dr. Ács István fogadta és tájékoztatta őket a megyeszékhely fejlődéséről, városrendezéséről, városgazdálkodásáról, Debrecen lakossága ellátásáról. Ezután városnézés szerepelt a román tanácsi küldöttség programjában. Ma, szerdán a Bihar megyei Néptanács küldöttsége ellátogat a megyei pártbizottságra, Berettyóújfaluba és a kábai Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Gál István tájékoztatóját tartja Felkészülés az új tanévre Igazgatói értekezlet a városi tanácson Augusztus 31-én, kedden délelőtt a városi tanácson tartott igazgatói értekezleten tanácskoztak Debrecen alsó- és középfokú oktatási intézményeinek vezetői az 1976—77-es tanév fő feladatairól. Az értekezleten az intézmények igazgatói mellett részt vettek az igazgatóhelyettesek, az iskolák párt- és szakszervezeti titkárai is. Dr. Tar Károly, a Debrecen városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Oláh Tibort, a Debrecen városi Pártbizottság osztályvezetőjét és Borbély Miklóst, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettesét. A plenáris ülésen négy referátum hangzott el, dr. Postás Sándorné, dr. Szalay Tiborné, Nagy Ildikó és Nagy Kálmán adott tájékoztatót az 1975—76-os tanév eredményeiről, illetve ismertette az új tanév fő célkitűzéseit. Az értekezleten felszólalt Deczky Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Debrecen városi titkára is. A tanácskozás dr. Tar Károly zárszavával fejeződött be. Az igazgatói értekezlet szekcióülésekkel folytatódott. Véget ért az egészségügyi szakdolgozók értekezlete Kétnapos tanácskozás után kedden befejeződött Debrecenben az egészségügyi szakdolgozók VII. tudományos értekezlete, melynek a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adott otthont. Sok értékes előadás után dr. Rácz Zsuzsa, a Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézetének főigazgató-helyettesének zárszavával ért véget a tudományos ülés. A hagyományoknak megfelelően az idei esztendőben is értékelték és jutalmazták az értekezletre beküldött pályamunkákat. A záróünnepségen elhangzott eredményhirdetés szerint a meghirdetett négy kategóriában Szőke Ilona (Budapest), Bartók Éva (Szeged), Csapó Ferenc (Dunaújváros), Szili Edit (Győr), Mészáros Istvánná (Szada), Bella Edit (Budapest), dr. Szebenyi Sándorné (Debrecen), Major Ildikó (Pécs), Kovrig Ernőné (Budapest), Vass Imréné Szabó Erzsébet (Szentes), dr. Ujj Mészáros Károlyné (Keszthely) és Búzás Adél (Kiskunlacháza) kaptak díjat. Többen oklevelet vettek át pályamunkájukért.