Hajdú-Bihari Napló, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT H­AJDÚ-BI­HAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az oktatás és nevelés szerves része Országos tanácskozás színhelye volt kedden a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem, ahol egy nagy je­lentőségű téma szerepelt napiren­den : a tudományos diákköri mozga­lom továbbfejlesztésének időszerű feladatai az agrár-felsőoktatási in­tézményekben. A tanácskozást a KISZ KB egyetemi és főiskolai osz­tálya, a MÉM kutatási és szakokta­tási főosztálya, a DATE KISZ-bi­­zottsága és tudományos diákköri ta­nácsa szervezte. A résztvevők között volt dr. Prieger Károly, a MÉM ku­tatási és szakoktatási főosztályának helyettes vezetője, Szilágyi Balázs, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, Szövényi Zsolt, az országos tudomá­nyos diákköri tanács titkára, az Ok­tatási Minisztérium főelőadója, Bajnok Lászlóné, a megyei pártbi­zottság munkatársa. A tanácskozá­son jelen volt dr. Ács Antal, a DATE rektora is. Dr. Szász Gábor egyetemi tanár, dékánhelyettes nyitotta meg a ta­nácskozást és üdvözölte a jelenlevő­ket. A megnyitó után dr. Prieger Ká­roly tartott előadást „Az agrár-felső­oktatási intézményekben folyó tudo­mányos diákköri munka szerepe az oktató és tudományos kutató mun­kában” címmel. Előadásában többek között leszö­gezte: az egyetemi oktatás, nevelés úgyszólván elképzelhetetlen a tudo­mányos diákköri munka nélkül. Azok az egyetemi hallgatók, akik diákköri munkában vesznek részt, akik ily módon már itt szoros kap­csolatba kerülnek a tudománnyal, behozhatatlan előnyre tesznek szert, amelyet életük során élvezni fog­nak. Ezért az ember szempontjából is óriási jelentősége van e tevé­kenységnek az egyetemeken. Mert nem kétséges — mondta az előadó —, hogy a jó szakember ismérvei­hez ma szorosan hozzátartozik a tu­dományokkal való közvetlen kap­csolat, a tudományos érdeklődés, így a diákköri tevékenység segít kiala­kítani azokat a jellemvonásokat az emberben, amelyekre jó szakember­ként mindenképpen szüksége van. A továbbiakban arról szólt, hogy a diákköri munkának milyen nagy szerepe van az új egyetemi szellem és légkör kialakításában. Ugyanis ez az a lehetőség, amelynek kereté­ben igazán jó, mondhatni baráti kapcsolat alakulhat ki egyetemi ok­tató és hallgató között. Formálja a közösségi szellemet, éppen a közös munka, a közös sikerek és nehézsé­gek átélése során. Ezért — mindent összegezve — a diákköri munka cél­ja és feladata nem is lehet más, mint a tananyag kifogástalan elsa­játítására való ösztönzés, az azon túli területek iránti érdeklődés fel­keltése, s a tudományos utánpótlás nevelése. Ezek alapján elmondhat­juk, hogy az alapvető célkitűzések megvalósultak, ma elven, pezsgő és eredményes munka folyik a tudo­mányos diákkörökben. Ezt egyébként az élet is bizonyít­ja, mert számszerűen is egyre több azoknak az értékes diákköri mun­káknak a száma, amelyek a gyakor­lati életben hasznosíthatók. Azon­ban egynéhány dologra nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a jövőben — mondta az előadó. Ezek elsősor­ban olyan területek, amelyek a tu­dományos diákköri munka még to­vábbi eredményességét hivatottak szolgálni. A következő előadás címe: A KISZ szerepe és feladatai a TDK- munkában a KISZ IX. kongresszu­sának határozatai alapján. A téma előadója Szilágyi Balázs volt. — Alapvető feladata a KISZ-nek — mondta —, hogy minél rövidebb időn belül, mind több diákot ösz­tönözzön a tudományos diákköri mozgalomban való részvételre. Beszélt a továbbiakban a diák­köri munka emberformáló erejéről, jellemalakító hatásáról, a kötelező tananyagon túli ismeretek megszer­zésének fontosságáról. Körvonalazta a TDK országos irányításának kér­déseit, a nemzetközi méretek kiala­kulását, a más országokkal együtt végzett tudományos diákköri mun­ka jelentőségét. Ezután Szövényi Zsolt előadása hangzott el. Címe: A TDK-mozga­­lom továbbfejlesztésének időszerű feladatai a tudománypolitikai irány­elvek és az oktatáspolitikai határo­zat tükrében. Előadásában arról szólt: fontos feladata a tudományos diákköri munkának, hogy a tehet­ségek kibontakozását lehetővé te­gye. A tudományos gondolkodásra való nevelést segíti elő, amely egyébként minden egyetem, főiskola célja és feladata. S ez a szerepe a diákköri mun­kának. A továbbiakban a tanácskozásnak otthont adó agrártudományi egye­temen működő tudományos diák­köri munka tapasztalatairól és fel­adatairól, fejlesztésének lehetősé­geiről tartott előadást dr. Sziki Gusztáv dékán, tanszékvezető egye­temi tanár.­­ A DATE mezőgazdasági karán is egyik fontos, ugyanakkor sajátos feladat a diákköri munka — mond­ta bevezetőben. Sajátos azért, mert biztosítani kell a feltételeket a TDK- munkához, segíteni kell az abban munkát végzőket, hallgatókat, okta­tókat egyaránt, továbbnevelési fel­adatokat kell ellátnia, törekednie kell a tudományos eredmények megismertetésére, elő kell mozdíta­ni az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat kialakulását, lehetővé tenni a nemzetközi kapcsolatok megteremtését és végül erősíteni kell a szocialista mezőgazdaság és a közművelődési intézmények kap­csolatát.­­ Gazdag hagyománya van ná­lunk e szerteágazó tevékenységnek — mondta az előadó. Tudjuk, a jó szakemberré váláshoz ilyen háttér­re nagyon nagy szükség van. Ezért a tudományos munka és a nevelés egymástól el nem választható egy­séget alkot egyetemünkön. A diákkörök munkája iránt nö­vekvő érdeklődés tapasztalható az egyetemen. Ezt a számok is bizo­nyítják: 1971-ben 34 TDK-tag volt és 14 dolgozat született. 75-ben 58 tagot, 76-ban már 84 tagot számlál­tak, és ez évben összesen 52 dolgo­zat született. Ugyanakkor minőségi javulás is tapasztalható. Javult a TDK és a termelőüzemek közötti kapcsolat, így válik egyetemünkön a TDK-munka az oktatás és neve­lés szerves részévé — mondta befe­jezésül dr. Sziki Gusztáv. A továbbiakban korreferátumok hangzottak el, majd vita követke­zett. A tudományos diákköri moz­galomról szóló tanácskozás a dél­utáni órákban fejeződött be. B. L. Dr. Prieger Károly előadását tartja •• Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Hajdú-Bihar megyei Bizott­sága november 30-án, kedden dél­után ülést tartott Debrecenben. Milbik Kálmánnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának előterjesz­tésében megtárgyalták a megyei bizottság apparátusának ellenőrző, irányító tevékenységét, és az alsóbb­ szintű szervekkel való kapcsolat­­tartás tökéletesítésének feladatait. Második napirendi pontként­­Lu­kács Mária megyei titkár előter­jesztését vitatták meg az 1976—77- es KISZ politikai képzési év indí­tásának tapasztalatairól és intéz­kedési tervet fogadtak el az 1977— 78-as év politikai képzéséről. Az ülésen harmadik napirendi pont­ként, a FM­ 1977. évi Hajdú-Bihar megyei rendezvényeire tettek ja­vaslatokat, majd különféléket tár­gyaltak. Év vége előtt A tsz-kongresszusra készülve Megalapozott optimizmus 5. oldal Mai számunkban: 1. oldal Fiatalok 4. oldal Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatá­sát, valamint az egyéb soron levő kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Litván szakszervezeti küldöttség érkezett Hajdú-Bihar megyébe A Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának meghívására hétfőn, a késő esti órákban három­tagú szakszervezeti küldöttség ér­kezett Debrecenbe a Litván Szov­jet Szocialista Köztársaságból. A küldöttség vezetője Vainauskiené Ona, a Litván Köztársaság szak­­szervezeti tanácsának titkára, tag­jai: Kudzevicsiute Liucija, a vil­­niuszi egyetem adjunktusa, a köz­társaság szakszervezeti tanácsának instruktora és Narkevicsiusz Algisz, a klaipédai húskombinát szakszer­vezeti bizottságának elnöke. A litván szakszervezeti delegá­ciót kedden délelőtt az SZMT szék­házában fogadta Szendi Sándor, a Szakszervezetek Hajdú-Bihar me­gyei Tanácsának vezető titkára és az SZMT vezetőinek jelenlétében tájékoztatta a vendégeket Debre­cen és Hajdú-Bihar megye gazda­sági, társadalmi, kulturális hely­zetéről, a szakszervezetekben folyó munkákról. A litván delegáció tagjai a ven­déglátók kíséretében a kora dél­utáni órákban Debrecen nevezetes­ségeivel ismerkedtek, majd Haj­dúszoboszlóra látogattak, ahol töb­bek között megtekintették a Béke gyógyüdülőt. A program szerint a litván kül­döttség tagjai több napot töltenek Hajdú-Bihar megyében, s ennek során ellátogatnak a Magyar Gör­dülőcsapágy Művekbe, a Hajdú- Bihar megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz, a Hajdú me­gyei Állami Építőipari Vállalathoz, ahol találkoznak a vállalatok poli­tikai, gazdasági és mozgalmi veze­tőivel, tájékozódnak a vállalatok­nál folyó szakszervezeti munká­ról. A hét végén a litván küldöttség tagjai ellátogatnak Budapestre is. Szendi Sándor tájékoztatóját tartja A zöldség- és gyümölcsfélék 1977. évi felvásárlási árai A MÉM pénzügyi főosztálya közzétette a zöldség- és gyümölcs­­félék 1977. évi szerződéses felvá­sárlásánál biztosított (garantált) felvásárlási árait, amelyek — az idevonatkozó kormányhatározat értelmében — a zöldségeknél át­lagosan 15, a gyümölcsöknél pedig 10 százalékkal nagyobbak, mint az 1976. évi tervezett árszínvonal. A zöldség és gyümölcs felvásár­lását, termeltetését végző felvásár­ló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési központok, a konzerv- és hűtőipari vállalatok és a Hungarofruct a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben ezeket a felvásárlási árakat kötele­sek figyelembe venni és rögzíteni. A garantált árak: meghatározott minőségért és fajtáért szerződés alapján kifizetendő legalacsonyabb felvásárlási árak, amelyek az ál­lami védőáraknál magasabbak és általában a főszezonban érvénye­sülnek. A felvásárló szervek az elő- és utószezonban, a közle­ményben felsorolt minőségi osztá­lyoktól eltérő minőségre, továbbá a felsoroltakon kívüli egyéb ter­mékekre is vállalhatnak szerződé­sükben árgaranciát. Az árakhoz kapcsol­ódó szállítási feltételeket az érintett felek szintén szerződé­sekben rögzítik. A felvásárló szervek tényleges felvásárlási áraikat a termés és a piaci helyzet közelebbi ismereté­ben alakítják ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben a termés és a piaci helyzet indokolja, a felvá­sárló szervek a garantált árnál — meghatározott keretösszegen belül, termékenként eltérő mértékben — magasabb árat is fizethetnek. A felvásárló szervek ezeket az árakat életbe lépés előtt egymással egyez­tetik és az alkalmazni kívánt árak­ról az illetékes árhatóságot tájé­koztatják. A közzétett garantált felvásárlá­si árak néhány főbb terméknél az alábbiak szerint alakulnak. Vörös­hagyma: első osztályú, dughagy­máról termesztve kilogrammon­ként 3,80 forint, másodosztályú 3,20 forint, a magról termesztett hagyma pedig 3,20, illetve 2,80 fo­rint. Az étkezési paradicsom ára első osztályú minőségben 2,40 fo­rint kilogrammonként a SZÖ­­VÉRT-hálózatában. A zöldpapri­ka belföldi felvásárlási garantált ára első osztályú árunál ki­logrammonként 5 forint, másod­­osztályú árunál kilogrammonként 4 forint. A zöldborsót és a zöldba­bot a SZÖVÉRT kilogrammonként 6 forintért vásárolja meg a vele szerződésben levő termelőktől. A közzétett felvásárlási árak ar­ról tanúskodnak, hogy a termelők értékesítési biztonsága és anyagi érdekeltsége 1977-ben az ideihez képest megnövekszik, ami várha­tóan kedvezően befolyásolja majd a piaci kínálatot és az ipar alap­anyag-ellátását. (MTI)

Next