Hajdú-Bihari Napló, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
ig~A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Beszámoló a vízgazdálkodásról Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Az OVH elnökének beszámolója Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős menynyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villamosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta —, hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósné, a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves megye) a megyének arról a gondjáról vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. szólt, hogy a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi töltéseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tamna folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye) azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségéről szólt, amelyeknek célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is termelhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos magyar vízlépcsőt építenek, a fölötte levő tározótér pedig 150 millió köbméter víz befogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékára csökkenne az árvízveszély, és rendszeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosszú folyószakasz. Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elérték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs vezetékes ivóvíz. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsítani a zalai községek bekapcsolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Az óriási károk arra késztették az illetékeseket, hogy az OVH-val együttműködve kialakították a megye vízrendezés-fejlesztési koncepcióját. A terv végrehajtása megkezdődött, ennek gyorsításához azonban szükséges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyírbogáti Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs-Szatmár megye) a jó ütemben folyó Tisza-völgyi árvízvédelmi berendezések fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon hasznosíthatók. A Szamos—Túr közötti zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víztároló kialakítását is szolgálja. A megye számára különösen fontos, hogy ma már 25 millió köbmétert meghaladó tározó szolgálja a víz összegyűjtését, a téli-tavaszi elfolyóvizek nyári hasznosítását. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén levő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a belvizeket. Helyesnek tartaná, ha a csatornahálózat kiépítését szinkronba hoznák a kiskörei öntözőrendszer építési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye) elmondta, hogy a megyében a vízügyi fejlesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 százalékát jutatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképességét azonban a nyári csúcsidényben most már száz százalékban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bővíteni. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság vízfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik. Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott hasznosítására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utóbbi időben már hatékony intézkedések történtek, s szükséges, hogy az OVH és a többi illetékes intézmény továbbra is határozott lépéseket tegyen a magyar (Folytatás a 2. oldalon) A vita Ülést tartott a megyei pártbizottság Csütörtökön, június 30-án Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság A pártbizottság ülésén az alábbi napirendi pontok szerepeltek: Szóbeli tájékoztató a Központi Bizottság 1977. június 22-i üléséről, előadó Sikula György; Jelentés az 1977. évi megyei népgazdasági feladatok időarányos teljesítéséről, előadó Bényei Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Javaslat a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság, fegyelmi bizottság második félévi üléstervére, előadó Fülöp János, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság ezután különféléket tárgyalt. Oklevélosztó ünnepség a pártoktatási igazgatóságon Pataki György beszédét tartja A marxista esti egyetem általános tagozatán Hajdú-Bihar megyében 816-an végeztek ebben az évben, közülük 420-an Debrecenben fejezték be tanulmányaikat. Debrecenben, a megyei pártoktatási igazgatóság előadótermében június 30-án 210 hallgató számára rendeztek oklevélosztó ünnepséget. Az ünnepséget dr. Gyarmati József igazgatóhelyettes nyitotta meg. Ünnepi beszédében Pataki György, a Debrecen városi Pártbizottság titkára méltatta a hallgatók helytállását, s szólt az előttük álló feladatokról. Az ünnepi beszéd után az okleveleket a bizalmiak osztották ki. Szombaton újabb oklevélosztó ünnepséget rendeznek a megyei pártoktatási igazgatóságon, ekkor újabb 210 hallgató veszi át az oklevelet. Az oklevelet kapott hallgatók egy csoportja Heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Mai számunkban: Olvasótáborban Az ÁFOR felkészült a csúcsidőszakra . oldal Kitüntetések békebarátsági munkáért Az Országos Béketanács a békebarátsági munkáért kitüntető jelvényeket és emléklapokat adományozott a békemozgalomban kiemelkedő munkát végző aktivistáknak. A kitüntetéseket június 30-án Debrecenben, a megyei tanács székházban dr. Alberth Bélerné, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára adta át. Az ünnepségen megjelent Szöllösi Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese és Seifert Imre, a MESZÖV elnökhelyettese. Az Országos Béketanács kitüntető jelvényét kapta Benkő István, az Alföldi Nyomda igazgatója, L. Kiss Géza, az Állami Biztosító berettyóújfalui fiókjának vezetője. Kállai Imréné, a Hajdúnánási Textilfeldolgozó Vállalat munkásnője, Plitz Ádám, a balmazújvárosi ÁFÉSZ árodavezetője és Tasnádi Elek, az MGM osztályvezetője. Emléklapot kapott Kissné Weiser Katalin pedagógus (Debrecen), Tóth Ambrus nyugdíjas (Debrecen), Fényszárosi Károlyné nyugdíjas (Debrecen), Szakács Gábor nyugdíjas (Hajdúszoboszló), Szentgyörgyiné Kiss Rozália gondnok (Debrecen), Nagy Lajosné üzemvezető (Püspökladány), Kóródi Béla nyugdíjas (Debrecen), Csepel András nyugdíjas (Debrecen), Jávorfi József nyugdíjas (Nyíradony), Széll Ferenc nyugdíjas (Hajdúszoboszló), Csontos Gyula nyugdíjas (Hajdúnánás), Suhaji Józsefné, a Debrecen városi Tanács művelődésügyi osztályának előadója (Debrecen), Gébei Sándor pedagógus (Debrecen), Boda Istvánné pedagógus (Debrecen), Nagy Józsefné tsz bedolgozó (Létavértes), valamint a hajdúszováti Lenin Tsz KISZ- szervezete.