Hajdú-Bihari Napló, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

ig­~­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Beszámoló a vízgazdálkodásról Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a parlamentben folytatta ta­nácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megje­lent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg be­számolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Az OVH elnökének beszámolója Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­ke beszámolt a vízgazdálkodás hely­zetéről és feladatairól. Mint mon­dotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős meny­­nyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gon­doskodnak, az OVH feladata a fel­színi és a felszín alatti vízkészlete­ket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehes­sék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellá­tásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy mun­káslakta városok és a közegészség­ügyileg veszélyeztetett kisebb tele­pülések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megol­dásával. Folytatják a szennyvíztisztító te­lepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpon­tokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védeke­zést illeti, világviszonylatban is ki­emelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töl­tésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felé­nek az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszék­­vezető tanára (Pest megye) az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottsá­gának ülésén elhangzottakat tol­mácsolva egyebek között a villa­­mosenergia-ipar hűtővizének fel­­használásáról szólt. Van már rá példa — mondotta —, hogy a me­leg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A száz­halombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az inotai hőerő­műét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják s hasonló próbálkozá­sok vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érde­mes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósné, a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves me­gye) a megyének arról a gondjáról vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kel­lő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekez­ni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is ta­pasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges ele­me a nemzetközi vízügyi, vízgaz­dálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétol­dalú egyezményeink megfelelő ala­pot adnak az árvizek elleni védeke­zésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. szólt, hogy a gyakran levonuló rend­kívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatok­nak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi töltéseket már több­­­ször megerősítették, de ez is kevés­nek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tamna folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglene­sen kijelölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Radnóti László, a csurgói Napsu­gár Ipari Szövetkezet elnöke (So­mogy megye) azoknak a tárgyalá­soknak a jelentőségéről szólt, ame­lyeknek célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is termelhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos ma­gyar vízlépcsőt építenek, a fölötte levő tározótér pedig 150 millió köbméter víz befogadására lenne al­kalmas. Ezzel 20 százalékára csök­kenne az árvízveszély, és rendsze­resen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosszú folyószakasz. Csörgits József nyugdíjas fúró­mester (Zala megye) örömmel álla­pította meg, hogy megyéjében a la­kosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elérték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs vezetékes ivóvíz. Javasolta: az ille­tékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsítani a zalai községek bekapcsolását a víz­hálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csong­­rád megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer he­lyett újat kellett építeni. Az óriá­si károk arra késztették az illetéke­seket, hogy az OVH-val együttmű­ködve kialakították a megye víz­rendezés-fejlesztési koncepcióját. A terv végrehajtása megkezdődött, ennek gyorsításához azonban szük­séges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyírbogáti Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Sza­­bolcs-Szatmár megye) a jó ütemben folyó Tisza-völgyi árvízvédelmi be­rendezések fejlesztésével kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy ezek komp­lex módon hasznosíthatók. A Sza­mos—Túr közötti zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víztá­roló kialakítását is szolgálja. A me­gye számára különösen fontos, hogy ma már 25 millió köbmétert megha­ladó tározó szolgálja a víz össze­gyűjtését, a téli-tavaszi elfolyóvizek nyári hasznosítását. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye te­rületén levő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a belvizeket. Helyesnek tartaná, ha a csatornahálózat kiépítését szinkron­ba hoznák a kiskörei öntözőrendszer építési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye) elmond­ta, hogy a megyében a vízügyi fej­lesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 szá­zalékát jutatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképességét azonban a nyári csúcsidényben most már száz százalékban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bővíteni. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság vízfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik. Barcs Sándor, az MTI vezérigaz­gatója (Budapest) a gyógyvizek fo­kozott hasznosítására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elha­nyagoltuk. Az utóbbi időben már hatékony intézkedések történtek, s szükséges, hogy az OVH és a többi illetékes intézmény továbbra is ha­tározott lépéseket tegyen a magyar (Folytatás a 2. oldalon) A vita Ülést tartott a megyei pártbizottság Csütörtökön, június 30-án Sikula György, a megyei pártbi­zottság első titkára elnökletével ülést tartott a megyei pártbizott­ság­ A pártbizottság ülésén az alábbi napirendi pontok szerepel­tek: Szóbeli tájékoztató a Központi Bizottság 1977. június 22-i üléséről, előadó Sikula György; Jelentés az 1977. évi megyei népgazdasági feladatok időarányos teljesítéséről, előadó Bényei Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Javaslat a megyei pártbizottság, végrehajtó bizottság, fegyelmi bizottság második félévi üléstervére, előadó Fülöp János, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság ezután különféléket tárgyalt. Oklevélosztó ünnepség a pártoktatási igazgatóságon Pataki György beszédét tartja A marxista esti egyetem általá­nos tagozatán Hajdú-Bihar megyé­ben 816-an végeztek ebben az év­ben, közülük 420-an Debrecenben fejezték be tanulmányaikat. Deb­recenben, a megyei pártoktatási igazgatóság előadótermében június 30-án 210 hallgató számára ren­deztek oklevélosztó ünnepséget. Az ünnepséget dr. Gyarmati József igazgatóhelyettes nyitotta meg. Ün­nepi beszédében Pataki György, a Debrecen városi Pártbizottság tit­kára méltatta a hallgatók helytál­lását, s szólt az előttük álló felada­tokról. Az ünnepi beszéd után az okleveleket a bizalmiak osztották ki. Szombaton újabb oklevélosztó ünnepséget rendeznek a megyei pártoktatási igazgatóságon, ekkor újabb 210 hallgató veszi át az ok­levelet. Az oklevelet kapott hallgatók egy csoportja Heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Mai számunkban: Olvasótáborban Az ÁFOR felkészült a csúcsidőszakra . oldal Kitüntetések béke­barátsági munkáért Az Országos Béketanács a béke­barátsági munkáért kitüntető jel­vényeket és emléklapokat adomá­nyozott a békemozgalomban ki­emelkedő munkát végző aktivis­táknak. A kitüntetéseket június 30-án Debrecenben, a megyei ta­nács székházban dr. Alberth Béler­né, a Hazafias Népfront Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának titkára adta át. Az ünnepségen megjelent Szöllösi Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese és Seifert Imre, a MESZÖV elnökhelyettese. Az­ Országos Béketanács kitün­tető jelvényét kapta Benkő István, az Alföldi Nyomda igazgatója, L. Kiss Géza, az Állami Biztosító be­rettyóújfalui fiókjának vezetője. Kállai Imréné, a Hajdúnánási Tex­tilfeldolgozó Vállalat munkásnője, Plitz Ádám, a balmazújvárosi ÁFÉSZ árodavezetője és Tasnádi Elek, az MGM osztályvezetője. Emléklapot kapott Kissné Weiser Katalin pedagógus (Debrecen), Tóth Ambrus nyugdíjas (Debre­cen), Fényszárosi Károlyné nyugdí­jas (Debrecen), Szakács Gábor nyugdíjas (Hajdúszoboszló), Szent­­györgyiné Kiss Rozália gondnok (Debrecen), Nagy Lajosné üzemve­zető (Püspökladány), Kóródi Béla nyugdíjas (Debrecen), Csepel And­rás nyugdíjas (Debrecen), Jávorfi József nyugdíjas (Nyíradony), Széll Ferenc nyugdíjas (Hajdúszoboszló), Csontos Gyula nyugdíjas (Hajdú­nánás), Suhaji Józsefné, a Debre­cen városi Tanács művelődésügyi osztályának előadója (Debrecen), Gébei Sándor pedagógus (Debre­cen), Boda Istvánné pedagógus (Debrecen), Nagy Józsefné tsz be­dolgozó (Létavértes), valamint a hajdúszováti Lenin Tsz KISZ- szervezete.

Next