Hajdú-Bihari Napló, 1978. november (35. évfolyam, 259-283. szám)

1978-11-02 / 259. szám

Vietnami vendégek Moszkvában Brezsnyev, Koszigin, az SZKP és a szovjet kormány más vezetői köszöntötték szerdán délután a Vnukovói repülőtéren a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormánykül­döttségét, amely az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa meghívására érkezett hivatalos baráti láto­gatásra a szovjet fővárosba. A küldöttséget Le Duan, a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Pham Van Dong, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. Ez a legmagasabb szintű vietnami delegáció, amely a szovjet fővárosba látogatott. A két nép, a két ország barátsága kiállta a múló idő próbáját. „Barátságunk Viet­nammal — mondotta Leonyid Brezsnyev — azokban az években alakult ki, amikor ez a hősi ország az imperia­lista agresszió ellen harcolt. Ma ez a barátság új for­mákat ölt, elmélyül. Ez a barátság azért olyan tartós, azért nem veszélyez­tethetik konjunkturális vál­tozások, mert mindkét rész­ről szilárd elvi pilléreken nyugszik. A Szovjetunió még Ho Si Minh ifjúsága idején támogatta azokat az erőket, amelyek a kolonializmus el­len, Indokína népeinek fel­­szabadulásáért küzdöttek. Ezt a támogatást végig, pillanatnyi szünet nélkül érezhette a sokat szenvedett vietnami nép viharos közel­múltja során. Érezte akkor, amikor a japán és a francia imperializmus ellen küzdött és érezte akkor, amikor a legnagyobb imperialista hata­lom, az Egyesült Államok akarta elorozni a Dien Bien Phu-i győzelem gyümölcseit. Hanoiban sűrűn emlékeztet­nek arra, hogy a szovjet magatartás fontos eleme volt a betolakodók felett aratott és az ország egyesüléséhez vezetett történelmi győzelem­nek. A látogatás időpontja csak aláhúzza e barátság folya­matosságát, valamint azt, hogy Vietnamnak továbbra is nagy szüksége van a Szovjet­unió, az internacionalista erők aktív segítségére. Erre az időpontra két meghatározó fontosságú tényező a jellem­ző: 1. Nagyon nehéz körülmé­nyek között folyik a békés építés, hiszen az északi és a déli országrész egymástól alapvetően eltérő körülmé­nyek között fejlődött. 2. Ezt az építőmunkát — sajnos — ismét komoly kül­ső veszély, ezúttal Peking tevékenysége, akadályozza, sőt veszélyezteti. Vietnam népe ebben az új helyzetben éppúgy számíthat a szovjet népre, mint a múlt­ban. „Ma — mondotta egy 1978 nyarán elhangzott be­szédében Leonyid Brezs­­nyev —, amikor a vietnami népnek durva és igazságta­lan külső nyomással kell szembenéznie, ismét biztosít­juk a testvéri Vietnamot ar­ról, hogy határozottan támo­gatjuk az új társadalom épí­tésére, a nép életfeltételeinek megjavítására, elidegeníthe­tetlen szuverén jogainak megvédésére, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a szocializmus megbízható dél­kelet-ázsiai előőrse nemzet­közi helyzetének megszilárdí­tására irányuló erőfeszíté­seit.” Harmat Endre Ma kezdődik az arab csúcs BAGDAD Az iraki fővárosban a ter­vek szerint szerdán délutá­nig elfogadják az arab állam­fők csúcstalálkozója elé ke­rülő külügyminiszteri akció­tervet. Kedd este óta hattagú kü­lönbizottság dolgozik az ok­mányon és iraki források szerint nincs akadálya olyan megállapodás kidolgozásának, amelyet azután a külügymi­niszterek jóváhagynak. A megnyilatkozásokból ítél­ve három pontban alakulhat ki a feltétel nélküli egyetértés. Az egyik a Camp-David-i megállapodások elvetése. A másik a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet egyedü­li képviseleti jogának meg­erősítése. A harmadik a kilenc milli­árd dollárra tervezett pénz­alap jóváhagyása. Ez utóbbiról Szadun Ham­­madi iraki külügyminiszter keddi sajtóértekezletén kije­lentette: „Számomra úgy tű­nik, hogy az ellenséggel szembeni arab pozíciók meg­erősítését szolgáló pénzügyi szolidaritás olyasvalami, amiben már meg is egyez­tünk”. Köztudott, hogy ennek az alapnak nagyobb részét Egyiptom kapná, ha Szadat felhagyna különutas politiká­jával. Ha nem teszi, az öt milliárd dolláros­ összeg meg­várja „azt az egyiptomi veze­tőt, aki visszavezeti az orszá­got az arab szolidaritás út­jára”. Az arab világ rendkívül fontos eseménye az arab ál­lam- és kormányfők novem­ber 2-án Bagdadban megnyí­ló csúcstalálkozója — emeli ki a moszkvai Pravda szerdai kommentárjában Pavel Gyemcsenko. A kommentátor emlékez­tet rá, hogy az arab csúcsta­lálkozók a néhai egyiptomi elnök, Nasszer kezdeménye­zésére 1964-től rendszeressé váltak, az utóbbi években azonban ez a folyamat meg­szakadt. Egyre nyilvánva­lóbbá vált az egységes arab felfogás hiánya mind a nem­zetközi, mind pedig a regio­nális problémákat illetően. A Pravda kommentárja ez­után hangsúlyozza, hogy a bagdadi tanácskozás résztve­vői társadalmi-politikai vo­natkozásban korántsem ho­mogének. Vannak köztük haladó irányt képviselő rend­szerek vezetői és olyanok is, akik konzervatívoknak te­kinthetők. Pusztán az a tény is sokat mondó azonban, hogy az arab vezetők hosszú szüret után ismét összegyűl­nek, hogy megvitassák az imperialista és kapituláns mesterkedésekkel való szem­benállás tervét — írja a Pravda kommentárja. Szerdán helyi idő szerint 20 óra 30 perckor a bagdadi nemzetközi sajtóközpontban az alábbi közleményt olvas­ták fel: „Az arab külügymi­niszteri értekezleten komoly előrehaladás történt, és a szerkesztőbizottság által be­terjesztett közös munkaok­mány fontos részleteit már jóváhagyták. A vita­­ a munkaokmány fennmaradó részeinek jóváhagyása végett — folytatódik”. (MTI) 25 éves a tanulók takarékpénztára (Folytatás az 1. oldalról) szöntötte. Beszédében a kö­vetkezőket mondotta: — A takarékbélyeg árusí­tásában elsősorban pedagó­giai szempontok érvényesül­nek, nem pedig gazdaságiak. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a több mint két évtizedes elgondolás , és tö­rekvés helyes volt. A siker­hez jelentős mértékben hoz­zájárult a szakszervezet, az ifjúsági mozgalom, az OTP dolgozóinak lelkesedése. Eb­ben a tanévben új iskolai do­kumentumok szabályozzák és határozzák meg az iskolai ok­tató-nevelő munkát, melyben a nevelőmunkát meghatározó fő feladatok között jelentő­ségének megfelelően szerepel a tanulók kötelességtudatá­­nak fejlesztése, az anyagiak­kal való célszerű gazdálkodás képességének­­ formálása. A jövőben azt szeretnénk, hogy ezt fokozottabban segítse elő az iskolákban a takarékossá­gi mozgalom. A megyei ünnepségen Bel­la Zoltán, az Országos Taka­rékpénztár Hajdú-Bihar me­gyei igazgatósága nevében a következőkről beszélt: — Mi, takarékpénztári dol­gozók csakis a köszönet és elismerés hangján szólhatunk erről a negyedszázados tevé­kenységről. Azt tapasztaljuk, hogy szerte az országban a tanítók és tanárok sokasága emberformáló és -teremtő munkájának szerves tarto­zékaként a takarékosság nép­szerűsítésével is foglalkozik. Az iskolákban a takarékos­ság a mindennapok cselekvő gyakorlatává vált. Az igazgatóhelyettes beszé­de után jutalmakat adott át azoknak, akik a takarékosság népszerűsítésének érdekében példamutató munkát végez­tek. Az ünnepség végén Barabás Mihály, a megyei KISZ-bi­­zottság munkatársa értékelte a „Sok kicsi sokra megy” el­nevezésű, gimnáziumok, szak­­középiskolák és szakmunkás­­képző intézetek tanulói ré­szére hirdetett pályázatot. HA.­Ú-HIHÁKI NAI'I.Ó — 1976. NOVEMBER 2. Riadókészü­ltség Iránban Riadókészültségbe helyeze t­ték a fegyveres erőket Irán kőolajban rendkívül gazdag déli részén, miután hírek ter­jedtek el arról, hogy szabo­­tőrök támadást terveznek az olajfinomító ellen — jelen­tették kedden éjszaka nyu­gati hírszolgálati irodák a Pars hivatalos iráni hírügy­nökségre hivatkozva. A közelebbről nem azono­sított szabotőrök — mint a jelentésből kitűnik — azzal fenyegetőztek, hogy lerom­bolják az olajberendezéseket és megbénítják az olajipart, amelynek termelésében a több mint harmincezer olaj­munkás napok óta tartó sztrákja amúgy is rendkívül súlyos fennakadásokat oko­zott. Pars hírügynökség egy má­sik jelentésében arról számol be, hogy a rendkívüli állapot értelmében a katonaság át­­­ vette a világ legnagyobb­ olajfinomítója, az abadani olajfinomító működése felet­ti ellenőrzést. (UPI, AFP, MTI) Arafat Moszkvában ! RÖVIDEN Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökét Jasszer Arafától, aki a PFSZ kül­döttségének élén tartózkodik Moszkvában. A tárgyszerű, baráti lég­körben folytatott megbeszélé­sen a felek határozottan el­ítélték a külön alkuk és az agresszor előtti kapituláció politikáját, amely komoly kárt okoz az arab népek és mindenek előtt a palesztinai arab nép szabadságáért és a függetlenségért vívott igaz­ságos harcának. Koszigin megerősítette, hogy az SZKP és a szovjet állam elvi politikája változat­lan az átfogó, igazságos kö­zel-keleti rendezés elérését il­letően. Kijelentette, hogy a­­ Szovjetunió a jövőben is a palesztinai nép oldalán áll, amely hősiesen és szilárdan harcol törvényes nemzeti jo­­­­gainak, beleértve az önálló államalapításhoz való jogá­nak a biztosításáért. Jasszer Arafat a palesztinai nép és a PFSZ Végrehajtó Bizottsága nevében köszöne­­t­­et mondott a Szovjetuniónak a palesztinai arab nép harca­­­­hoz nyújtott testvéri támoga­­t­­ásért és szolidaritásért. Hangsúlyozta: a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vé­­­­leménye szerint az átfogó, igazságos közel-keleti rende­zés elérésének egyik döntő tényezője az arab népek és a Szovjetunió, valamint a­­ szocialista közösség más ál­­­­lamai közötti barátság to­vábbi megerősítése. A Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­­­­vezet a jövőben is minden eszközzel ezt kívánja előse­gíteni. (MTI) KÖZÉLETÜNK HÍREI, FELMENTÉS — KINEVEZÉS Az Elnöki Tanács dr. Csen­des Károly legfőbb ügyészhe­ l lyettest, érdemei elismerésé­vel — nyugállományba vonu­­l­­ása miatt — felmentette a tisztségéből, ezzel egyidejű­ I­leg dr. Nyíri Sándort legfőbb­­ ügyészhelyettessé kinevezte.­­ Szerdán az Országház Mun­kácsy termében Nyíri Sándor­­ letette a hivatali esküt Lo­­­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács­­ elnöke előtt. Az eskütételnél jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és dr. Szíjgyártó Károly leg­főbb ügyész. Az Elnöki Ta­nács nyugállományba vonu­lása alkalmából dr. Csendes Károlynak, a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést dr. Szíjgyártó Károly nyúj­totta át, jelen volt Rácz Sán­dor.­ja, a Társadalmi Szemle szer­kesztőbizottságának elnöke szerdán Békés megyébe láto­gatott. Békéscsabán, a me­gyei pártbizottság székházá­ban Frank Ferenc első titkár fogadta. Benke Valéria részt vett és felszólalt a párt me­gyei bizottságának ülésén, ahol megemlékeztek a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról. ÜDVÖZLŐTÁVIRAT Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókíván­ságait Huari Bumediennek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ KOMÁROM MEGYÉBEN Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának első titkára a szerdai napot Komárom megyében töltötte. Tatabányán, a me­gyei pártbizottságon Makri Pál első titkár és Kiss Im­­réné, a KISZ Intéző Bizott­ságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye helyzetéről. Maróthy László ezután felkereste a Magyar Szénbányászati Trösztöt. BORBÉLY SÁNDOR LÁTOGATÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATALBAN Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán az Országos Vízügyi Hivatalba látogatott, ahol Gergely István állam­titkár, az OVH elnöke­­és Gerda Sándor, a pártbizottság titkára fogadta. Gergely Ist­­­­ván tájékoztatta a vízgazdál­kodás V. ötéves tervének idő­arányos teljesítéséről. Bor­bély Sándor a vízügyi vezetők társaságában felkeresett több budapesti létesítményt. BENKE VALÉRIA LÁTOGATÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ SZEKÉR GYULA HAZAÉRKEZETT HELSINKIBŐL Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerdán hazaérkezett Finn­országból, ahol Paavo Väy­­rynen finn külügyminiszter meghívására tett látogatást. RÁJUK LEHET BÍZNI! Szellemesnek szánt megállapítást közöltek az amerikai lapok. Egy ottani politikus kije­lentette: „Régi mondás szerint a háború ko­molyabb dolog, semhogy az ezzel kapcsolatos döntéseket valaha is a katonákra bízták vol­na; ennek megfelelően a nemzetközi politika is fontosabb ügy annál, hogy az üzletembe­rekre hagynák”. Valóban világszerte a hiva­talos politikusok kezében futnak össze a kül­­kapcsolatok szálai. Ezzel napirendre is tér­hetnénk a kijelentés fölött, mégis több fi­gyelmet érdemel, ha utánanézünk, miért hangzott el és miért éppen most. Semmi két­ség: megfogalmazója az új, merevebb ame­rikai vonal képviselője, s azokat az amerikai üzletembereket kívánja rendreutasítani, akik helytelenítik a Szovjetunióval szemben al­kalmazott kereskedelmi, pénzügyi korláto­zásokat és általában elítélik a kelet—nyuga­ti viszony lehűtését. Melyek is a nyugati üzletemberek megfon­tolásai? Eladási vagy vásárlási lehetőségeket látnak a szocialista országokban, piacot ke­resnek és találnak azokban, hasznot akarnak, nyereséget, így válik és vált sok kisebb vál­lalat, éppúgy mint számos nemzetközi hírű óriás, tartós partnerünkké. És melyek a szo­cialista államok megfontolásai? Részben ha­sonlóak: eladni akarunk és vásárolni, mi is hosszú távra keresünk partnereket. Nálunk azonban az üzleti szándékok tágabb keretek­re épülnek. Ezek: az ország gazdasági erő­södése, fejlesztése s még tovább — a nemzet­közi együttműködés rendszerének építése. Ezek közül nem egy már ütközik azoknak a politikai erőknek a szándékával, akik az enyhülést túl gyorsnak tartják, nem, vagy esetleg másképpen akarják. Közéjük tarto­zik az idézett amerikai politikus is: félti bi­zonyos üzletemberektől a nemzetközi kap­csolatoknak azt a behatárolt rendszerét, ame­lyet ő tart kívánatosnak. Aggódik, hogy ezek az amerikai, angol, nyugatnémet gyárosok, bankárok „túlságosan” a szocialista országok malmára hajtják a vizet. Való igaz: mindenütt a politikai döntése­ké az elsőség. Gondoljunk a hetvenes évek elejére, az enyhülés fellendülésére, a helsin­ki záróokmány részletes gazdasági fejezetei­re: az az elhatározás, hogy pontot tesznek a hidegháború végére, megsokszorozta a gaz­dasági kapcsolatokat. Vagyis az üzleti érde­kek érvényesülése bizonyos körülmények között a nemzetközi együttműködést és az enyhülést szolgálja. Ez a kor egyik — tömeg­méretekben új — nagyon fontos jelensége. Foglalkoztak-e valaha is nálunk magas állami szinten a magyar—ausztrál gazdasági kapcsolatokkal? Hosszú ideig nem. Aztán Budapesten nemrégiben mégis megtörtént, s ez akár jelképesnek is tekinthető: mind ki­sebb lesz a világ. Földrajzilag ugyan nem kerülnek közelebb egymáshoz az országok, de érdekeik igen. Nemrég jelentették be egy chicagói tanácskozáson, hogy — először a két ország történetében — miniszterhelyet­tesi szinten magyar—amerikai gazdasági ve­gyes bizottságot állítanak fel. Száz és száz ilyen tényt lehetne még fölsorolni (nemcsak magyar vonatkozásban) annak jeleként, hogy mégiscsak érvényesülnek a józan üzleti ér­dekek. Magyarország és más szocialista ál­lamok soha nem tagadták: szükségük van a legmagasabb színvonalat képviselő külföldi gépekre, gyártási eljárásokra, másrészt ma­guk is keresnek piacot. De a nyugati üzleti törekvéseket sem csak a vállakozók haszon­vágya fűti. John Fram, az amerikai IM kor­poráció egyik vezetője mondta a Pravda tu­dósítójának: „Nyilvánvaló, hogy az export­hitel nyújtása magában az Egyesült Államok­ban is ösztönzi a foglalkoztatottságot.” Változtassuk meg tehát a cikk elején idé­zett mondást: a nemzetközi politika olyan fontos ügy, hgoy még mindig hasznosabb számára a jó üzletember, mint egy rossz po­litikus. Tatár Imre A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagországai küldöttségeinek részvételével hétfőn Havannában megkezd­te munkáját a KGST vegy­ipari állandó bizottságának 53. ülésszaka. Az ülésszakon Simon Pál nehézipari minisz­ter vezetésével vesz részt ha­zánk delegációja. Csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Len­gyelországba utazik Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter. Var­sóban megbeszéléseket folytat lengyel kollégájával, Emil Wejtaszekkel, találkozik Ed­ward derekkel, a LEMP KB első titkárával, látogatást tesz Krakkóban, és felkeresi az egykori auschwitzi kon­centrációs tábor területét. Lubomír Strougal cseh­­szlovák miniszterelnök szer­dán kétnapos baráti látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Carter amerikai elnök „nem kíván találkozni” Begin iz­raeli kormányfővel, ezért Vance külügyminisztert ha­talmazza fel a tárgyalások folytatására. Az eredeti el­gondolások szerint Begin, aki egy díj átvételére érkezik az Egyesült Államokba, a héten a Fehér Házba is ellátoga­tott volna. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az Államtanács elnö­ke kedden Szófiában fogadta Joshua Nkomót, a Zimbab­wei Afrikai Népi Unió elnö­két, a Zimbabwei Hazafias Front egyik vezetőjét. A Szocialista Internacioná­­lé és a Szovjetunió között egyetértés mutatkozik az In­­ternacionálé leszerelési tö­rekvéseinek hasznosságát il­letően. Ez tűnik ki Kalevi Sorsa és Leonyid Brezsnyev üzenetváltásából, amelynek tartalmát szerdán hozta nyil­vánosságra a TASZSZ szov­jet hírügynökség. II. Erzsébet királynő a négy évszázada kialakult fé­nyes külsőségek közepette megnyitotta a brit parla­ment ülésszakát. A munkás­párti kormány a trónbeszéd­ben nem jelzett irányváltást sem külpolitikai, sem belpoli­tikai téren. Georges Seguy, a CGT francia szakszervezeti köz­pont főtitkára kedden levelet intézett a nemzetközi szak­­szervezeti központok vezetői­hez, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség, a Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és a Munka Világ­­szövetsége vezető testületei­hez, szolidaritási akcióra szó­lítva őket a sztrájkoló fran­cia tengerészek oldalán. Egynapos olasz—nyugatné­met kormányfői tárgyalást tartottak szerdán az olaszor­szági Sienában. A házigazda Andreotti és vendége Schmidt kancellár a nyugat-európai pénzügyi rendszer egységesí­tésének és a nyugat-európai pénzügyi alap létrehozásának politikai kérdéseit vitatta meg. A görög sajtó az utóbbi napokban ismét felelevení­tette azokat a korábbi talál­gatásokat, hogy az Egyesült Államok az amerikai köz­vetítéssel folyó egyiptomi— izraeli különtárgyalások min­tájára új „Camp David’’-et készít elő, ezúttal a ciprusi kérdésben. Az amerikai dip­lomácia ilyen irányú erőfe­szítései állítólag különösen intenzívvé váltak Matthew Nimetz amerikai külügymi­­nisztériumi tanácsos szep­tember eleji nicosiai látoga­tása óta. Az izraeli agressziós poli­tika elítélésének jegyében folytatódott az ENSZ-közgyű­­lés 33. ülésszakán különleges politikai bizottságban a Pa­lesztinai menekültek helyze­téhez kapcsolódó kérdések megvitatása. A vita légköre és menete egyértelműen azt a meggyőződést tükrözi, hogy ez az égető politikai problé­ma azonnali és sokoldalú megoldást követel. Az afro-ázsiai népek szoli­daritási szervezete (AAPSO) nyilatkozatban ítélte el a­­ rhodesiai fajüldöző­ rezsim Zambia és Mozambik ellen elkövetett legutóbbi katonai­­ agressziót.

Next